Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Horváth József: Milkovics János pápóci prépost könytáráról
MlLKOVICS JÁNOS PÁPÓCI PRÉPOST KÖNYVTÁRÁRÓL 137 pózzá Nagy Iván ezen adatát? Mindezek - és a további, Milkovics János műveltségével kapcsolatosan felmerülő - kérdések jelenlegi ismereteink alapján nem, vagy csak részben válaszolhatók meg; ehhez tanulmányaival, műveltségének forrásaival, valamint személyes kapcsolatrendszerének alakulásával kapcsolatosan kellene további, alaposabb kutatásokat végeznünk - ez azonban nem lehet jelen tanulmány feladata. Két fontos adatot azonban már most említhetek: Bedy Vince fentebb idézett két munkájában nem szól róla, de egy harmadik művében „elárulja”, hogy Milkovics János 1719-ben a bécsi Pázmáneum növendéke volt, ezt követően pedig- 1720 és 1725 között - Rómában folytatta tanulmányait a Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként!54 Nyilván mindkét híres tanintézmény hatással volt műveltségének alakulására, és - valószínűleg - könyvtárának gyarapodására, gyűjtőkörének alakulására is. A könyveket tartalmuk szerint vizsgálva egy nagyobb és néhány kisebb csoportot különíthetünk el. Egy kisebb csoportot alkotnak véleményem szerint a „segédkönyvek”: Calepinus szótárának két kiadását, Molnár Albert szótárát, Melancton grammatikáját, valamint egy földrajzi kézikönyvet és egy olasz nyelvkönyvet mindenképpen ide sorolhatunk.55 Jól elkülöníthető az ókori klasszikusok csoportja, melyben egy-egy kiadvánnyal szerepel Cicero, Horatius, Josephus Flavius, Julius Caesar, Livius, Lucretius, Ovidius, Seneca, Tacitus és Vergilius.56 Ha e tekintélyes névsorhoz kapcsolódó tételeket megnézzük, láthatjuk, hogy egy részüknél - így Cicero, Vergilius, Ovidius - csupán a szerző van megnevezve; másutt viszont konkrétabb információkat is nyerhetünk: így megtudhatjuk például, hogy Julius Caesartól a gall háborúról szóló könyv, Josephus Flaviustól a zsidó háborúról írt munka, míg Seneca tollából a vigasztalásról írt tanulmány bizonyosan megvolt Milkovics János könyvtárában. A világi témájú, későbbi szerzőktől származó könyvek két kisebb csoportra bonthatók: a civil joggal, ill. a történelemmel foglalkozókra. Az előbbiek közül a „Corpus Iuris Ungarid'-t, valamint Szegedy János „Cynosura”-ját emelném ki.57 A történeti tárgyúak között a Szent István király életéről szóló kötet a magyar múltat szinte egyedül képviseli; az e csoportba sorolható munkák többnyire egy-egy ország- például Gallia, Belgium, Bizánc - történetével foglalkoznak.58 Az egyetlen nagyobb csoportot - Milkovics János személyét és egyházi rangját illetően nem meglepően - a teológiai művek alkotják. Van két-két Bibliája, ill. Breviáriuma - az előbbiből az egyik latin, a másik magyar nyelvű; az utóbbiak egyike antwerpeni, másika velencei kiadású.59 Két nagy Biblia-kommentára is volt: Augustino Calmet-től, ill. Jacobus Tirini-től.60 Az egyházatyákat a gyűjteményben Szent Ágoston és Szent Jeromos képviseli.61 Figyelemre méltó a fél tucatnyi kánonjogi munka, olyan - akkortájt ismert és népszerű - szerzőkkel, mint Pichler, 54Bedy: Papnevelés 157., ill. 163. 55Sorrendben: 21., 68., 17., 110., 106., ill. 117. tétel. 564., 43., 51., 59., 62., 71., 86., 115., 131., ill. 133. tétel. 5716., ill. 42. tétel. 5830., ill. 31., 33. és 93. tétel. 5973. és 80., ill. 1. és 2. tétel. 605„ ill. 23. tétel. 6158., ill. 108. tétel.
