Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Horváth József: Milkovics János pápóci prépost könytáráról
MlLKOVICS JÁNOS PÁPÓCI PRÉPOST KÖNYVTÁRÁRÓL 133 számos további kisebb iratot: feljegyzést, elismervényt stb. De miért és hogyan kerülhettek ide ezek a fontos iratok? A kérdésre már a meglehetősen terjedelmes - az átlagosnál lényegesen több dokumentumot tartalmazó - iratcsomó első irataként kezembe került végrendelet sejteni engedte a választ: Milkovics János pápóci prépost ugyanis 1758. február 16-án kelt, latin nyelvű végrendeletében hátramaradó vagyonának általános örököseként édes testvérét, Méhkerti Milkovics Jakabot jelölte meg,36 azt a Milkovics Jakabot, akinek Nagy Iván fentebb említett genealógiai táblázata hat gyermekét említi. Talán közöttük lehettek kiskorú árvák? - De mikor lettek ők árvákká? Mikor halt meg Milkovics Jakab? Ez utóbbit pontosan még nem tudtam kideríteni - jelen dolgozatom tárgya szempontjából a pontos dátum nem is érdekes; annyi viszont kiderült az iratcsomó egy másik iratából, hogy 1760. május 30. előtt. Egy ezen a napon keltezett inventárium ugyanis már „üdvözült Milkovich Jakab”-ról beszél, és azokat a javakat veszi számba, melyek özvegyének kezére adatnak át.37 Ezen irat több más mellett azért is érdekes, mert kiderül belőle, hogy Milkovics Jakab nem hat, hanem nyolc félárvát hagyott özvegyére! Egyik pontjában ugyanis ez olvasható: „Azonban az Aßßony négy kisebb neveletlen gyermekeit úgymint Lajost, Juliánnát, Gyuritzát, és Sóphiát, addiglan miglen taníttatásra való időre nevelkedhetfnejk maga gondviselése alatt tartani és nevelni kiványa, az négy idősbek lévén és maradván titulált Praepost Uram kegyes atyafiul gondviselése alatt,..Vagyis a nagyobb gyermekek neveltetését Milkovics János prépost irányította és felügyelte; a nyolc gyermek közül viszont négy még az anyai gondoskodásra szorult inkább. Ez utóbbi tény hangsúlyozása az irategyüttes lelőhelyét is megmagyarázza. Az Acta Orphanalia iratanyagába ugyanis olyan esetekben kerültek a hagyatéki iratok, amikor a kijelölt örökösök még kiskorúak voltak az örökhagyó halálának időpontjában, így nem vehették át közvetlenül az öröklött vagyontárgyakat. Ilyenkor az elhalt személy hátrahagyott javairól a lehető legpontosabb vagyonleltárt kellett felvenni, hogy a vagyontárgyak később - esetleg hosszú évek múlva - is egyértelműen azonosíthatók és átadhatók legyenek. Amennyiben a vagyontárgyak egy részét - vagy éppen egészét - valamilyen okból pénzzé kellett tenni, úgy az árverés eredményéről is pontos jegyzőkönyvet készítettek; esetenként megjelölve azt is, hogy kihez került a vásárlás után a vagyontárgy. A kiskorú árvák tutorokhoz (gyámokhoz) - többnyire a végrendeletben az örökhagyó által megjelölt személyekhez - kerültek, aki köteles volt pontos elszámolásokat készíteni az árvákra költött pénzekről. De sok quietantia-levél (átvételi elismervény) is fennmaradt ilyenkor, hiszen a testamentum rendelkezéseinek végrehajtását ugyanúgy igazolni kellett, mint az árvák felnevelésével járó kiadásokat. Mindezeknek köszönhetően az árvaszéki irat-együttesek hatalmas történeti forrásértékkel rendelkeznek, hiszen együtt található ezekben végrendelet, inventárium, árverési jegyzőkönyv, tutor-elszámolás, valamint többnyire nagyszámú elismervény - melyek tartalmilag gyakran ki is egészítik egymást, pontosítják egymás 36„Haeredem meum Universalem, Perillustrum, ac Generosum Jacobum Milkovics de Méh- Kert Germanum Fratrum meum,...” (A végrendelet 3. - számozatlan - oldalán.) 37Az „Inventarium’’ feliratú, 1760. május 30-án készült irat külső oldalán más kéztől „méhkerti Milkovich Jakab 8 árváinak gondviselésé’ felirat olvasható.
