Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Horváth József: Milkovics János pápóci prépost könytáráról
Horváth József 134 tartalmát.38 Emiatt tartom nagyon értékes forrástípusnak az Acta Orphanalia cím alatt őrzött levéltári irat-együtteseket a helytörténeti kutatás számára ugyanúgy, miként például a könyvtártörténeti kutatások számára is. Az utóbbi bizonyítására Vida László főszolgabíró 1781-ben készült hagyatéki iratainak elemzése során már kísérletet tettem.39 Tekintettel jelen dolgozat tárgyára, talán nem érdektelen felhívnom a figyelmet arra: a felsorolt dokumentumtípusok közül a végrendelet, az inventárium, az árverési jegyzőkönyv, valamint a több-kevesebb quietantia-levél a papi irathagyatékokban is együtt található, és együtt értékes forrásként szolgálnak a kutatás számára - miként azt a három lébényi plébános-hagyaték együttes elemzése során talán sikerült bizonyítanom.40 „A Milkovics család iratai 1160-' címet viselő teljes irategyüttes tartalmát itt nem lehet célom bemutatni; jelen tanulmány szempontjából Milkovics János pápóci prépost végrendelete, inventáriuma, a vagyontárgyainak értékesítéséről készült jegyzőkönyv, valamint néhány elismervény bírnak jelentőséggel, tartalmaznak az örökhagyó személye, ill. könyvhagyatéka szempontjából is értékelhető adatot. Az alábbiakban röviden csak ezekről az iratokról szólok. Milkovics János pápóci prépost ezen irategyüttesben fennmaradt végrendelete 1758. február 16-án kelt Győrött. A kb. öt oldal terjedelmű, latin nyelvű testamentum a legnagyobb részletességgel pápóci prépostként végzett - Bedy Vince által jelentősebb részben már idézett41 - építő-helyreállító tevékenységét hangsúlyozza; majd az általános örökös fentebb már idézett kinevezése után részletesen szabályozza az utóöröklés rendjét is. Ezt követően feltűnően röviden rendelkezik temetéséről, kimondva, hogy testét a győri katedrálisban temessék el nagy pompa nélkül; a temetés költségei ne haladják meg a 180 forintot42 - ezzel szemben a katedrális templomra 100 forintot, leikéért mondandó szentmisékre pedig 25 forintot testál. A végrendeletben egyetlen szót sem ejt könyveiről; miként annak 1760. március elsején Győrött kelt - a végrendelettel egybemásolva fennmaradt - kb. 5 oldal terjedelmű codicillusában sem! Ez utóbbiban több rokona javára is tesz rendeléseket; végakarata végrehajtójául pedig Méhkerti Milkovics Jánost, pali tiszttartóját43 jelölte ki. Jelen tanulmány szempontjából az irategyüttes kétségtelenül legfontosabb dokumentuma az a hagyatéki leltár, melyet a rajta lévő keltezés szerint 1762. június elsején vettek fel Győrött, Heinrich Ferenc győri kanonok44 záradékával és alá38 Az árvaügyi iratok forrásértékére egy korábbi tanulmányomban már megkíséreltem felhívni a figyelmet; vő.: Horváth József. A XVIII. századi győri árvairatok népi vallásossággal kapcsolatos adalékairól. In: S. Lackovits Emőke-Mészáros Veronika (szerk.): Népi vallásosság a Kárpátmedencében 5. I—II. Veszprém 2001. II. 285-296. (a továbbiakban: Horváth: Árvairatok) 285 - 287. 39Vő.: Horváth: Vida 223—236. 40Vő.: Horváth József. Lébényi plébánosok hagyatékai a 18—19. század fordulóján (Kísérlet egy irategyüttes elemzési lehetőségeinek bemutatására). Arrabona 39 (2001) 1-2. sz. 329—364. 41 Vö.: Bedy: Győri káptalan 461-462.; Uó.: Pápóc 45., 73. 42„ Corpus meum in Cathedrali Ecclesia Jaurinensi sepeliendum cupio, absque magna Pompa, Expensaeque funerales 180 f/lorejnos non excedant." (A végrendelet 5. számozatlan oldalán.) 43„... Joannem Milkovics de Méh Kert, Provisorem meum Paliensem... ” — említi többször is a fiókvégrendelet szövegében. Bizonyára rokona lehetett, a pontosabb rokonsági fok azonban nem derült ki számomra az átnézett forrásokból.
