Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)

Horváth József: Milkovics János pápóci prépost könytáráról

130 Horváth József pök könyvtárához tartozó kötetek jegyzékét egy-egy közleményben ismertetve.18 A 15 évfolyamot megért, színvonalas folyóiratban másoktól is megjelent több, a győri könyvtártörténet kutatói számára fontos közlemény; itt közölte például Sza­­bady Béla 1931-ben Gelbhaar Gergely bécsi naptárszerkesztő Draskovich György győri püspöknek címzett, 1638 októberében Bécsből küldött levelét, melyben a következő évre szóló „Magyar kalendárium”-ot ajánlja neki, mint mecénásának.19 A 20. század második feléből egy forrásközlést és két tanulmányt szeretnék megemlíteni. Az előbbi az a 25 tételes jegyzék, melyet Széchényi Pál kalocsai ér­seknek a győri házában talált könyveiről vettek fel 1710-ben; ez az értékes forrás 1992-ben látott napvilágot.20 B. Koroknay Éva Győr 18. századi könyvkötészetéről tett közzé alapos, levéltári forrásokat is feldolgozó tanulmányt 1955-ben;21 dolgo­zatát különösen fontossá teszi a kutatók számára az a tény, hogy a 18-19. századi magyarországi könyvkötészetet önálló kötetben bemutató Romhányi Károly alig említ győri adatot.22 A győri egyházi magánkönyvtárak történeti kutatásának eredményeit bemu­tató vázlatos áttekintésem zárásaképpen említem azt a tanulmányt, mely való­színűleg a legnagyobb eredményt hozta. Vásárhelyi Judit a győri székesegyházi könyvtár régi könyvanyagának bejegyzéseit vette módszeres vizsgálat alá; kutatá­sainak eredményeiről beszámoló értékes tanulmánya 1980-ban látott napvilágot, sok táblázattal.23 Munkájában egy-egy terjedelmes fejezet foglalkozik Naprághy Demeter győri püspök könyvtárának fennmaradt köteteivel, az erdélyi possesso­­rokkal, a győri könyvtulajdonosokkal, ill. azokkal, akik az említett kategóriákba nem voltak besorolhatók. A győrieket vizsgálva Nyéki Vörös Mátyástól 22 könyv­ben 36 művet, Lépes Bálinttól pedig 12 művet sorol fel táblázatában, melyben az általuk bírtakon kívül további 68 győri provenienciájú könyv szerepel.24 Felsoro­lását tanulmányozva itt és most csupán egyetlen érdekességre szeretném felhívni a figyelmet: ez utóbbi 68 könyv között mindössze egy olyan található, melynek tulajdonosaként nem egyházi személy van megnevezve! A jelen témánk szempontjából fontos győri könyvtártörténeti kutatások eddigi eredményeit áttekintve tehát megállapíthatjuk: a kutatások jelentősebb hányada a 16. század végén, valamint a 17. század első felében élt győri püspökök és kano­nokok könyvtárának megismerésére irányult - a 18. századból csupán a Széchényi Pál kalocsai érsek Győrött fellelt 25 könyvét összeíró, 1710-ben készült jegyzék az egyetlen publikált forrás; feldolgozás pedig egyáltalán nem készült még e század­ban élt győri egyházi személy magánkönyvtáráról. Elmondhatjuk továbbá, hogy a fentebb számba vett jegyzékek egy része kevés konkrét információval szolgál az 18 Jenei Ferenc: Adalék Lépes Bálint könyvtárához. GySz 6 (1935) 138-139.; Uő.\ Monoszlói András (1552-1601) könyvei a győri székesegyház régi könyvtárában. GySz 6 (1935) 199-201. 19Szabady Béla: 17. századbeli kalendárium-ajánlólevél. GySz 2 (1931) 60-61. 20Farkas Gäben—Varga András-Katona Tünde-Latzkovits Miklós (s.a.r.): Magyarországi ma­gánkönyvtárak II. 1588—1721. Szeged 1992. 182—183. 21B. Koroknay Éva: Győr régi könyvkötészete. MKSz 71 (1955) 88—110. 22Vö.: Romhányi Károly: A magyar könyvkötés művészete a XVIII-XIX. században. Bp. 1937. 23 Vásárhelyi Judit: A győri Székesegyházi Könyvtár possessorai. MKSz 96 (1980) 117-130., 230-263., 325-349. (a továbbiakban: Vásárhelyi: Possessor) 24Vásárhelyi: Possessor 246-263.

Next

/
Oldalképek
Tartalom