Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Horváth József: Milkovics János pápóci prépost könytáráról
MlLKOVICS JÁNOS PÁPÓCI PRÉPOST KÖNYVTÁRÁRÓL 131 adott könyvtár tényleges tartalmáról: néhány esetben csak a kötetek számát közli, máskor rövid jellemzéssel szolgál a könyvállomány tartalmi összetételéről. Több esetben nem az adott személy teljes könyvtáráról készült a jegyzék, hanem annak csupán egy részéről: erre jó példával szolgál az Iványi Béla által közzétett, 1587 és 1598 között készült négy könyvjegyzék, mely négy egymást követő győri püspök Szombathelyen fellelt könyveiről készült - azért Szombathelyen, mert az erődvárossá átépített Győrben az akkor már évszázadok óta a győri püspökök székhelyeként funkcionáló Püspökvár éppen katonai célokat szolgált.25 26 Milkovics Jánosról és családjáról A „Méhkerti” előnevet viselő Milkovics családról a 16. századtól találhatunk adatokat a genealógiai kézikönyvekben. Bár ezen adatok helyenként igencsak szűkszavúak, ahhoz talán elegendőnek mutatkoznak, hogy segítségükkel Milkovics János pápóci prépostról és családjáról a legszükségesebbeket megtudja a Tisztelt Olvasó - alaposabb családtörténeti kutatásokra itt nem vállalkozhatom. Nagy Iván úgy tudja, hogy a Komárom megyei nemes család őse, Milkovics János „állítólag Dalmácziából Miksa főherczeg zászlója alatt Lengyelországba ment, ott elfogatván, a Visztula vizén keresztül úszva, szerencsésen megmenekült; a török háborúban ismét több alkalommal vitézkedett, s végre a Lisztiek várát Köpcsényt oltalmazta. Érdemeiért Rudolf király őt, és fiait Jánost és Györgyöt 1606-ban ismét a nemesek sorába emelte.'”20 Ezt követően viszont azonnal a 18. századi családtagokkal folytatja, hármat említve név szerint közülük: Jánost, Mihályt és Jakabot. Milkovics Jánosról annyit tudunk meg Nagy Ivántól, hogy „papóczi prépost, győri kanonok, olvasott férfiú, hét nyelvet beszéltMihályról pedig csupán ennyit ír: „jezsuita, a kőszegi collegium igazgatója volt’. Milkovics Jakabról elmondja, hogy „1741-ben a Győr megyei felkelő nemességnél főhadnagy, utóbb Győr vármegye szolgabírája s tbírája. Neje derghi Somogyi Borbála”. A családjának leszármazási rendjét bemutató ábra hat gyermekét említi; ezek neve az ábra sorrendjében: Ferenc, Lajos, György, Ágnes, Zsuzsa, Julianna.27 A Nagy Iván által leírtakat Kempelen Béla csupán egyetlen adattal egészíti ki: az 1754-55. évi országos nemesi összeíráskor Győr megyében a Méhkerti Milkovics család tagjai közül Jakab fordul elő az igazolt nemesek között.28 Hogy mikor került Milkovics Jakab Győr megyébe, azt pontosabban nem tudjuk; támpontunk csupán 25Győr erődváros-jellegének kialakításáról ld.: Gecsényi Lajos: A 16-17. századi magyarországi városfejlődés kérdéséhez (Az erődváros megjelenése). In: E. Kovács Péter-Kalmár János - V. Molnár László (szerk.): Unger Mátyás Emlékkönyv. Bp. 1991. 145-158.; a katonák és a város lakóinak együttélésére: US.-. Katonák és polgárok a győri végvárban a XVI-XVII. században. HK 97 (1984) 4. sz. 664-686. 26Nagy Iván: Magyarország családai VII. 501-502. 27I. m. 502. 28Kempelen Béla: Magyar nemes családok. VII. Bp. 1913. (a továbbiakban: Kempelen: Családok) 215.
