Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Korlátkövi ifjabb Osvát (†1511)
44 Korlátkövi ifjabb Osvát kegynek minősült, a beszedhető állami adóból származó jövedelem mellett nyilván a presztízs miatt is.242 A másik kilenc kitüntetett decemvir Osváthoz hasonlóan nemesi előkelő volt, akik szintén a király feltétlen bizalmát élvezték. Bár Korlátkövi jelenléte több országgyűlésen kimutatható,243 fontosabb politikai feladatokat látszólag csak 1506-tól kezdődően kapott. Ez évben Ulászló őt küldte követként Lengyelországba a testvére, Sándor király (1501-1506) halála után esedékessé váló királyválasztó országgyűlésre. December 8-án részt vett Piotrkówban Ulászló legifjabb öccsének, Zsigmondnak (1506-1548) a megválasztásán,244 majd a lengyel követek társaságában Litvániába lovagolt, hogy a herceget Krakkóba kísérje.245 1507. január 24-én részt vett a krakkói koronázási szertartáson is, bár olybá tűnik, hogy az eseményen Ulászló hivatalosan Telegdi Istvánnal képviseltette magát.246 A ceremónia után az új uralkodótól - akit hosszú budai tartózkodása folytán jól ismert247 - a krakkói magyar egyetemistáknak egy évjáradékot is kieszközölt.248 Minden bizonnyal örömmel járt közben érdekükben, hiszen második fia, János is itt folytatott tanulmányokat.249 Zsigmond királynak rögtön uralkodása elejétől számtalan külpolitikai nehézséggel kellett szembenéznie, többek között az olykor török és tatár támogatással fellépő Bogdán moldvai vajda küszöbön álló támadásával is.250 Ulászlóhoz írott leveleiben rendszeresen panaszkodott a magyar király hűbéresének számító vajdával és az alattvalóival kialakuló határincidensekről. Ulászló így 1507. június közepén Moldvába küldte Osvátot, régi barátja, Bélái Barnabás Szörényi bán társaságában. Budáról indulva úticéljukat a Székelyföld érintésével érték el,251 feladatuk az volt, hogy Bogdánt a Lengyelországgal való jószomszédi viszonyra intsék, de nem kizárt, hogy a készülő Havasalföld elleni hadjárat ügyében is tárgyalásokat folytattak.252 242Vö. DL 89053-89054. 2431500. évi 21. te. (CIH 1000-1526. 654-656.); 1501. máj. 6-8. Pest. DL 26073., DL 58211.; 1502: Engel, Világi nagybirtok II. 303.; 1505. okt. 13. DL 39335. 244 Az eseményen való részvételét történeti feljegyzéseiben megemlíti Budai Kakas János is: Kubinyi, Kakas János 209. 2451506. december 27-én Zsigmond Mielnikben 60 forintot adott át Korlátkövinek útiköltségei fejében: „... ad mandata domini principis, qui debet equitare cum domino Karlaczki nuntio regie maiestatis Hungarorum versus Cracoviam, pro expensis, quibus debet contentare praedictum nuntium in via, dati sunt sibi LX flor, per 1/2 sexag.” Divéky, Zsigmond herczeg 223., vö. Acta Tom. I. 11., 14., miszerint a lengyel követek a litvániai Mielnikben december utolsó napján kérik fel Zsigmondot a királyságra. 246 Bár az Acta Tomiciana szerint a koronázáson „Stephanus Thelezki” (Telegdi István) képviselte Ulászló királyt, a 248. jegyzetben idézett forrás szerint még Osvát is Krakkóban tartózkodott: Acta Tom. I. 14-15. - Telegdi krakkói jelenlétét említi: Lovcsányi, Adalékok 788. - Az Acta Tomiciana kiemeli, hogy Zsigmond koronázása után Theleczki volt az, akit a két Jagelló király követként a románokhoz küldött: Acta Tom. I. 15. 2470svát 1501-ben halakat, 1502-ben vizát küldött Zsigmond herceg konyhájára: Divéky, Zsigmond herczeg 94., 188. 248Krakkó 2-3., 43-44. 2491504(?): Krakkó 12.; 1506: Krakkó 320. 250Lovcsányi, Adalékok 788-789. 2511507. jún. 15. DL 73176. (Ulászló király parancslevele a székelyeknek, hogy vezessék át biztonságban Osvátot és Bélái Barnabást Moldvába.) 252Ulászló 1507. július 21-i levele Zsigmondnak említi, hogy írt a vajdának, valamint azt is, hogy hadserege a havasalföldi helyzet miatt már felvonult Erdélyben: Acta Tom. I. 25-26.
