Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Társadalomtörténeti vizsgálatok
112 Társadalom történeti vizsgálatok lére, miszerint ha a négy testvérnél lennének ruhaneműk, arany- és ezüsttárgyak, akkor azokon kötelesek az özveggyel megosztozni. Ez arra utalhat, hogy értékei egy részét ifjabb Osvát sem száki rezidenciáján, hanem feltehetően Korlátkő várában őriztette.704 A következő generációból Péter udvarmester esete külön figyelmet érdemel. Minthogy ahhoz nem fér kétség, hogy udvari feladatai az év legnagyobb részében Budához kötötték,705 óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy fővárosi tartózkodása idején hol lakott. Más báróktól eltérően sem budai házzal, sem főváros környéki lakhellyel nem rendelkezett.706 Ulászló király nyilván e nehézséget kívánta orvosolni azzal, hogy 1516-ban engedélyezte udvarmestere számára a „saját és felesége társadalmi rangjához illő” zsámbéki udvarház (kastély) kiváltását, de mint láttuk, törekvése nem járt sikerrel.707 Egyelőre más válasz nem kínálkozik, mint hogy az udvarmester a királyi várnegyedben rendelkezett egy „lakosztállyal”, amelyet udvari tartózkodása idején igénybe vehetett. A források alapján olybá tűnik, hogy Péter Berencs várát tekintette rezidenciájának, ahol építkezéseket is folytatott708 és tartózkodása is gyakran kimutatható. Birodalmi bárói címét is e várra kapta, hiszen később öccse, Zsigmond annak ellenére a berencsi szabad báró (liber baro in Branch) vagy úr (slobodny pán na Brand) címet viselte, hogy Korlátkőn lakott. Péter halála után családja is itt élt, háztartásuk élére egy senescalus („udvarmester”) tisztséggel említett familiárisukat állították.709 Berencs a kortársak szemében is alkalmas rezidenciának tűnt. A várkápolnával is rendelkező,710 impozáns épületegyüttes hosszú időn át a 15. század egyik legnagyobb kalandorának, Szentmiklósi Pongrácnak is állandó lakhelyéül szolgált.711 Láthattuk, hogy Mekcsei György is szerette volna, ha rokonsága ideköltözik,712 János király pedig 1538-ban kifejezetten megdicsérte a várat, midőn kiemelte, hogy jó helyen fekszik, sok lovas befogadására alkalmas és Cobor Gáspár holicsi várával együtt birtokosa sok szolgálatot tehet az országnak.713 Magától értetődő ugyanakkor, hogy Zsámbék híján Péternek szüksége volt egy fővároshoz viszonylag közeli mellékrezidenciára is, ahová családja is elkísérhette. Nem kizárt, hogy 1519-ig ezt a feladatot Komárom vára látta el, egy alkalommal ugyanis Pétert innen, „szokott lakhelyéről” igyekeztek megidézni.714 Bár forrásadat 7041513: DL 102875. (Oklevélfüggelék 13. sz.) 705Erre és az alábbiakra 1. a függelékben közölt itinerárium adatait. 706A főváros környéki bárói rezidenciákra 1. Tringli, Pest megye 93. 707Lásd a 333-336. jegyzeteket. 708Egy 1527. évi hátlapi peres feljegyzésben az szerepel Berencs kapcsán, hogy Péter és családja „castrum ipse I(n causam attractus) [se. Péter családja] a duodecim annis servasset, castrum cum hominibus re[...] et castrum ipsum edifficasset”. BA 4-511. - Vb. a Péter családjáról szóló alfejezet adataival. 709 1527: В A 4-511. 710PiSoi4, Hrady 265-266. 7uPongrácot Berencsinek is nevezték, amire jó példa az Oklevélfüggelék 2. sz. alatti oklevél, amelyben neve mellé odaírta, hogy „residens in castro Brancz”. 712Lásd a 287. jegyzetet. 713Takáts, Nyáry 17. (A szerző az általa idézett forrásban említett Brank várról tévesen gondolta, hogy az a sziléziai Brankával azonos.) 7141519. márc. 4. DF 208194. (Péter ekkor nem tartózkodott itt.)
