Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Társadalomtörténeti vizsgálatok
Rezidencia 113 nem támasztja alá, valószínűnek tűnik, hogy a lábatlani kőház (kastély) 1519. évi megszerzése hátterében éppen egy ilyen mellékrezidencia kialakításának az igénye húzódott meg. Lábatlan rezidencia-szerepe megmagyarázná azt, hogy Péter miért igyekezett az udvarházhoz tartozó kicsiny uradalmat kibővíteni, és az is érthetővé válna, hogy 1523-ban miért éppen Pétert nevezték ki az esztergomi érsekség kormányzójává (Lábatlan légvonalban az érsekség központjától nem egészen 18, Budától pedig 45 kilométerre fekszik). Péter három féltestvérének lakhelye így az 1510-es évektől minden bizonnyal Korlátkő lett. Ezt az állapotot rögzítette a Nyári Ferenc és Korlátkövi Zsigmond között 1534-ben létrejött szerződés is, amelyben előbbi feleségével együtt Berencset, utóbbi Korlátkőt kapta rezidenciául (pro loco residende).715 Felmerül azonban a kérdés: milyen szerepet töltött be a család életében az ősi bucsányi udvarház, valamint egyedüli mezővárosuk, Szenic? Láthattuk, hogy ifjabb Osvát magát rendszerint Korlátkövinek, Korlátkövi Bucsányinak vagy Szákinak nevezte, a következő generációban viszont állandósult a „Bucsányi Korlátkövi” névhasználat. Vajon - mint több más család esetében - a predikátum itt is a valós lakhelyre utal? Bucsány rezidencia-szerepét egyelőre csak Nyári Ferenc és felesége életében tudom igazolni; mielőtt erre rátérnék, érdemesnek tűnik Nyári rezidenciáit is sorra venni. 1530-tól láthatóan az Ország családtól elfoglalt és komoly stratégiai szerepet betöltő Surány várában lakott,716 amit Berencs 1534. évi megszerzése után sem hagyott el, nyilván azért, mert az utóbbi várban anyósa, Ország Dorottya rendezte be udvarát. 1540-1545 között ugyanakkor a Mohács előtti időszakban még kastélynak,717 ekkor viszont már várnak nevezett Szomolányban (Pozsony m.) tartotta rezidenciáját, amelyet a hadvezér-politikus szemében nyilván Pozsonyhoz való közelsége és talán magasabb komfortfokozata - Nyári előtt Tallóci Bánfi Boldizsár is itt élt - tehetett értékessé.718 Végül 1547-től egyértelműen a bucsányi udvarház szolgált a súlyos köszvénytől szenvedő házaspár állandó lakhelyéül.719 Talán azért is választották a települést, mert - miként Nyári írta barátjának, Nádasdi 7151534: HMBK 66-1-12., BA 2-219. 7I6Itteni keltezéseit 1. a 546. jegyzetben. 7171505-ben ugyan várként említik (DL 14276.), a Mohács előtti időszakban rendszerint kastélynak nevezik. 7181540. augusztus 3-án (HMBK 66-1-12.) és november 9-én (HMBK 28-9-18., 19., 20., 21., 23.) a vár élén már Nyári emberei állnak, sőt Nyárit itt próbálják megidézni „szokott lakhelyéről”, akárcsak 1545. május 25-én (MOL E 151. [Acta eccl. ord. et mon.J 29. doboz, fasc. 9. no. 3.) és augusztus 7-én is (HMBK 33-9-3.). Előbbi esetben a várban az eljárás lefolytatói Nyári Jánossal találkoznak. - 1540. augusztus 3-án Nyárit „de domo habitacionis sue residentie Somolia vocatum(!)” idézik meg (HMBK 28-9-10.). Vő. még Nyári innen - mint saját várából - keltezett leveleivel: 1543. márc. Takáts, Nyáry 20. (24. jegyzet), 1543. jún. 9. Takáts, Nyáry 21. (26. jegyzet), amelyek egyszersmind jól mutatják, hogy Szomolányból ment Pozsonyba, és innen ugyanoda tért vissza. - 1544-ben azonban Surányból indul Léva felé, hogy Szálkánál megverje a törököt: Takáts, Nyáry 22-23. 719Több levelét innen keltezte: 1548. jún. 5. Takáts, Nyáry 28. (39. jegyzet), 1550. ápr. 4., 1550. máj. 24. uo. 29. (42-43. jegyzet), 1550. okt. 26. uo. 30. (44. jegyzet) - 1548-ban a szokott lakhelyről történő idézés során Nyárit és feleségét Bucsányról próbálták megidézni, de ekkor nem tartózkodtak itt (ML 44-1-1-12.) - A házaspár köszvényére 1. Takáts, Nyáry 20-32.; 1548 januárjában az esztergomi káptalan tanúbizonyságait ki kellett hívni a bucsányi udvarházhoz, mivel a házaspár betegeskedett: SML Jankovich 5.
