Perger Gyula: „…félelemmel és aggodalommal…” Plébániák jelentései a háborús károkról a Győri Egyházmegyéből 1945 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 3. (Győr, 2005)
Plébániai jelentések
Fertőrákos Rohrer István plébános jelentése, 1945. április 23. (GyEL PL. Háborús kárjelentések 16.) Fertőrákosi Plébániahivataltól. 133/1945. szám Jelentés az orosz megszállásról Fertőrákoson. Az első orosz csapatok nagyszombaton, március 31-én du. félnégy órakor vonultak át a községen. Ellenállás nem volt, így ez alkalommal sem emberéletben, sem épületben kár nem esett. Az átvonuló csapatok után mindig több és több orosz katona érkezett a faluba, akik már az éjjelt is a faluban töltötték. Másnap reggel már az egész falu beszélt azon garázdálkodásokról, amelyek egyes házakban történtek az orosz katonák részéről. Asszonyokat és leányokat megbecstelenítettek, ruhákat, élelmiszereket, bort raboltak, egyik-másik helyen a bútorokat összetörték s a lakásokat feldúlták. Húsvétvasárnap délelőtt még egy nagyobb csapat katona jött a faluba, s így a fentemlített (sic!) garázdálkodás kisebb-nagyobb mértékben minden házban megtörtént. Nagy szerencsénk volt, hogy ezek már húsvéthétfőn továbbmentek. Szerdán (ápr. 4.) újabb csapatok érkeztek s így a község újabb megpróbáltatásoknak volt kitéve. Ezek pénteken mentek el. Azóta katonai alakulat nem tartózkodik a községben, de a kőhidai fegyházban levő fogolytábor őrsége nap-nap után szorgalmasan látogatja községünket s megzavarja a falu nyugalmát. A templom még az oroszok bevonulása előtt, szombaton a déli órákban két ágyúlövést kapott közvetlenül a torony mellett. Az egyik ágyúgolyó az eresz alatt átfúrta a falat s úgy látszik a templom padlásán robbant, amiről az ott talált törmelék s a tető eltört cserepei tanúskodnak. Nagyobb kárt nem okozott. A lövedék kb. 20 centiméternyi darabját a padláson megtaláltuk s azt a plébánián őrizzük. A másik ágyúgolyó a tető felső részét találta, megrongálta a tetőt s a szomszéd ház tetőzetén is keresztülhatolt. A tető gerendázata és cserepei megrongálódtak. (A tető kijavítása kölcsönkapott anyaggal megtörtént). A templom belsejében a megszállás első napjaiban nem történt semmi baj. Oroszok jártak a templomban, de az Oltáriszentséghez, valamint az egyházi ruhákhoz és szerekhez nem nyúltak. A szerdai csapattal egy cirkuszi bohóc jött, aki a pluviálékat, egy fehér és fekete miseruhát, néhány albát és karinget s ministránsruhákat vitt el, melyeket részben visszahagyott a szállásán, így ezek ismét megkerültek. A plébánia irodájában csak egy-két orosz fordult meg. Ott az anyakönyveket s az iroda többi berendezését nem bántották. Az emeleti 3 utcai szobában a húsvéti ünnepek alatt orosz tisztek laktak, akik sok piszok és ételmaradék hátrahagyásával távoztak. A konyhát, éléskamrát és pincét is maguknak foglalták le az ünnepek alatt. Elvitték a tojást, befőttet, kolbászt s a pincéből a bort. Ruháimat nem bántották. Híveim közül többen panaszkodtak már, hogy elvitték mindenüket. Félelem s rettegés közepette töltötték napjaikat s különösen éjjeleiket. Az el-38
