Soós Viktor Attila: Apor Vilmos naplói I. 1915-1917 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 2. (Győr, 2005)
Napló, 1915. augusztus 17 - 1917. január 15.
Ebéd után jött a fődolog. Miután az udvari papok elmentek, a püspök elővett egy levelet, s odaadta „olvasd el!” Nemes János írt, hogy Gyomára engem akar jelölni anyámra való tekintettel. Miután elolvastam, kérdezi a püspök: „Hallottál már erről?”, mondom: „kispapkoromban említette Nemes János, hogy van az egyházmegye területén plébánia, melyet nekem adna majd, de persze ezt nem vettem komolyan.” „De most erről az estéről nem tudtál semmit?” kérdezte tovább a jó püspök. Én a principálisomnak hallgatást ígértem ugyan, de dacára annak, kirukkoltam „Igen, az apát úr említette, hogy Pálffy (az eddigi gyomai plébános) ajelöltek között felsorolt engem is.” Egy óra hosszat tárgyaltuk az ügyet. Püspököm azt mondotta, hogy neki más tervei voltak ugyan velem, de egyáltalában nem akar engem befolyásolni anyámra és a kegyurakra való tekintetből. De én egész határozottan kijelentettem, hogy nem fogadom el, de írni fogok mamának. (Érdekes, hogy a levelet a püspök ma reggel kapta csak, tehát mikor sürgönyileg becitált, csak annyit tudott, mint én, ti. amit Pálffy mondott.) Vi 5-kor elutaztam Váradról, s ide megérkezve találok egy expressz lapot, melyen mama közli, hogy Henriette is az olasz frontra megy ápolni, s hogy ugyanő udvarhölgynek van előterjesztve Zita főhercegnőnek.195 Tehát mama egyedül fog maradni a háború végéig, de talán később is, ha Henriette tényleg udvarhölgy lesz. Mit tegyek? Talán Isten útja ez, hogy mégis elfogadjam a plébániát. December 7. Mamának még az este írtam egy expressz levelet, feltártam előtte az összes okaimat, amelyekért a magam részéről nem fogadnám el a plébániát. Az egyetlen ok az elfogadás mellett az lenne, ha ő kívánná. Reggel beszéltem a dologról Bartoss196 úrral és principálisommal, mindkettő azt tanácsolja, hogy ne fogadjam el. Ha tehát új fordulat nem áll be, akkor megmaradok a mellett, hogy nem fogadom el az ajánlatot; reményiem, hogy evvel a jó Isten szent akarata szerint cselekszem. December 9. Egy hónapi szünet után megnyíltak újra az iskolák, azaz a legnagyobb iskolai épületből kivonult a katonaság és ebbe szorították be az összes gyulai ka195 Zita Mária Adelgunda Mikaéla Rafaéla Gabriella Jozefa Antónia Lujza Ágnes (Pianore kastély (Olaszország), 1892. május 9. - Zizers (Svájc), 1989. március 14.) bourbon-pármai hercegnő, magyar királyné és osztrák császárné, IV. Károly király felesége. Gyermekéveit atyjának, Róbert pármai hercegnek schwarzaui kastélyában töltötte. 1902-1908 között a szaléziánus apácák zangbergi (Bajorország) intézetében nevelkedett, magasabb tanulmányait a Wight-szigeten levő bencés apácák kolostorában folytatta. 1911. október 21-én lépett házasságra Károly Ferenc József főherceggel. Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása után (1914. június 28.) trónörökösné lett; Ferenc József császár és király halála után (1916. november 21.) Ausztria császárnéja és Magyarország királynéja. Magyar királynévá a budavári Boldogasszony-templomban koronázták (1916. december 30.). A Monarchia összeomlása után Svájcba költözött családjával. 1921-ben volt utoljára Magyarországon IV. Károly királlyal Tihanyban, a „budaörsi csata” után fogságban (október 21. - november 1.). Az antant hatalmak férjével Madeira szigetére száműzték. IV. Károly halála után Spanyolországban talált menedéket. Nyolc gyermekét magyar környezetben nevelte. A II. világháború alatt az USA-ban élt. 1982-től otthona a svájci Chur melletti Zizers kolostor volt. Itt érte a halál. 1989. április 1-jén a bécsi kapucinus kriptában temették el. 196 Bartoss Ferenc (1870. szeptember 12. - 1945) nagyváradi egyházmegyés pap. 1904 és 1920 között gyulai gimnáziumi hittanár. 1920 és 1923 között békéscsabai koadjutor. 1923 és 1935 között békéscsabai plébános. 1924-ben az „Őrszem” című lap felelős szerkesztője. 1935-től nagyváradi kanonok. 56
