Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)

1970-05-21 / 21. szám

EMLÉKEZZÜNK . . . Ujházy László, az amerikai New-Buda alapitója A kossuthi emigráció egy kevéssé ismert, de értékes és az észak-amerikai emigrációban külö­nösen jelentős tevékenységet kifejtő egyénisé-' gére, Ujházy Lászlóra emlékezünk. Most száz esztendeje, 1870. március 7-én halt meg a texasi San Antonio melletti tanyáján. Hosszú volt az ut, amely szülőhelyéről, a Sáros megyei Budá­méiról a texasi farmig vezetett és kalandos, iz­galmas pálya, amelyet Ujházy László befutott. Kossuth benső hívei közé tartozott. Már 1831- ben mellette állt, amikor Kossuth még a pozsonyi diétán az Országgyűlési Tudósításokat szerkesz­tette, s ezzel a kézzel másolt újságnak nem ve­szélytelen terjesztését vállalta Ujházy László. Az 1848-as forradalom győzelme után a kormány Sá­ros megye főispánjává nevezte ki, 1849 májusá­ban pedig mint polgári kormánybiztos, Komárom várába került, melynek katonai parancsnoka Klap­ka György volt. A komáromi védők — mint ismeretes — Klap­ka erélyes fellépésére menlevelet kaptak. Ujházy úgy döntött, hgy feleségével és öt gyermekével Amerikába emigrál. Az amerikai kormánynál si­kerrel járt fáradozása, hogy — könyöradományok helyett — adjanak a magyar menekülteknek föl­det, hogy együtt telepedhessenek le és kezük munkájával tarthassák fenn magukat. Az engedélyt megkapta és ekkor alapította meg az Iowa államban levő magyar települést, melyet — emlékezve az óhazára — New-Budának neve­zett el. Itt telepedett meg számos magyar emig­ráns. (Filatelistákat érdeklő különlegesség: New- Budának 18i50-ben postahivatala is volt, a posta­­mesteri teendőket is Ujházy végezte. A postahi­vatal bélyegzőjével ellátott levelegből mindössze kettő ismeretes, s ezek értékét igen magasan jegyzik a bélyegtőzsdén.) New-Buda nem váltotta be az alapításához fű­zött reményeket, a magyar telepesek igen ne­héz körülmények között éltek és dolgoztak itt. Ujházy 1853-ban el is hagyta Iowa állam terü­­letét és Texasban alapított farmon élt családjá­val. Bár a farm rengeteg munkát adott, képes­ségeire felfigyeltek az amerikai közéletben is. 18i61-ben kitüntető megbízatást kapott: az Egye­sült Államok konzulává nevezték ki az olaszor­szági Anconában. Itt élt 1864 tavaszáig. Amikor visszatért, már javában dúlt észak és dél között a polgárháború. Ujházy, aki gyűlölte a rabszol­gaságot, természetesen az északiak oldalára állt, legkisebb fia, a 23 éves László pedig harcolt is a déliek ellen. Egykori nagy álmát: New-Budát egyébként a déliek harci cselekmények közben megsemmisítették. A háború befejezése után Ujházy visszatért a San Antonio melletti farmra, melyet gondos mun­kával kis paradicsommá varázsolt. Amikor száz éve lehunyta szemét, 75 éves volt. PUSZTA SÁNDOR: I ÁHÍTAT ftíjjj; hadd álljak meg engedd még csodálni a fü kibomíó omló bársonyát pacsirtáid fényes énekét s hogy egymásra lel két csöpp katicád napjaidnak ingó tornyait a csillagok hüs csendemeletét Anyám őszi stigmás tenyerét gyermekszemek tengermélyeit: elhallgatok a fák zölden szavalják L feltürt-ingujju fényes verseik FÜGGETLENSEG “SZÉP MAGYAR” NEVEK: IV!DŐ, GYULÁNKA, SZILAMÉR Grétsy László pesti nyelvtudós egyszer egy te­levíziós műsorban felszólította nézőit, küldjék be az általuk ismert ritka keresztneveket, s ismer­tessék a névadás körülményeit, indítékait is. — 1057 pályázótól 35,200 adatot kapott, erre az egyetlen felhívásra. A pályázat eredményét feldolgozó nem szak­emberék számára is érdekes tanulmányban arra keres választ: miért kap valaki Magyarországon olyan nevet, mint mondjuk: Vilerzs, Bat, Hadúr, Larilla, Rókusz, Vita, Mira, Páris, Igor, Zéta, Imo­la, Ruben vagy Lelle? Mindenki szép, kellemeses hangzású nevet akar választani gyermekének. A kérdés az: ki mit és miért tart szépnek? Az általános szemponton túl sokféle szándék befolyásolja a névadást. A név öröklésének például nemcsak olyan egyszerű ese­tei vannak, amikor valakit apja vagy anyja után neveznek el. Ha két nagyszülőre akarnak emlé­kezni egyszerre, Vilerzs lesz Vilmából és Erzsé­betből, — Tiria Tiborból és Máriából, — Anzsé Annából és Erzsébetből. Olykor pedig az élet ok^i fölösleges bonyodalmakat: a kiszemelt férfinév­hez lánygyerek születik vagy megfordítva. Má­riusz Máriától, Gyulánka Gyulától örökölte ne­vét. Számtalan formája van a megközelítőleg “ma­gyar nemzeti névnek” nevezett névcsoport hasz­nálatának. Némelyiket csak egy-egy Árpádházi király tett jellegzetesen magyarrá; másrészt ott vannak a harmincas-negyvenes években divatozott, valódi vagy ál “ősmagyar” nevek. Ennek a di­vatnak közvetlen eredménye az, hogy szépirodal­mi müvekben ma gyakran határozott negativ ideológiai töltésük van ezeknek a neveknek. Grétsy éles különbséget tesz az erőltetett és a valódi magyar nevek között, s bízik benne, hogy az utóbbiak megszabadulnak majd a háború előt­ti években rájuk ragadt nacionalista mellékizek­től. Néhány ritkább példa a beérkezett levelek­ből : Biborka, Cseperke, Csobilla, Edömér, Kadur, Lél, Oldamur, Uros, Zádor. “. . . ritka nevet akartam adni, mert családne­vünk elég gyakori” — írja egy 1964-es születésű kislány apja. A Szabó Ervin Könyvtárban, szak­könyvekből keresett nevet. Az egészen ritka ne­vet valóban megtalálta, s lányát Ividő-nek hív­ják — ezen sem változtat, hogy — valószínűleg tévedésből. Kiderült a televíziós felmérésből, hogy a be­szélő nevek gyakorlata sem a romantikus múlté. Egy koraszülött kislány a Vita (élet, latinul) ne­vet kapta. Egy anya igy irt: “Mira lányom az, európai háború befejezése után, 1945-ben szüle­tett. Neve a béke jelentésű orosz szóból alakult. A Páris nevű fiú elnevezésével nem a mitológiai hős, hanem a francia főváros emlékét őrzik szü­lei. Összefoglalóul Grétsy megállapitása: akár kü­lönleges, akár közönséges , a név, kiválasztásakor mindenki arra törekszik, hogy az elnevezettnek örömet szerezzen, az szívesen hordja majd. Hogy ez mindig sikerül-e? Egyenkét kellene megkérdezni Tiriát, Uzort, Deziderátát, Fabiolát vagy Szilámért. HETI NAPTÁR MÁJUS 24— Vasárnap: Eszter 25— Hétfő: Orbán 26— Kedd: Fülöp 27— Szerda: Hella 28— Csütörtök: Emil 29— Péntek: Magdolna 39—Szombat: Janka L____________________ Tharsday, May 21, ' ÓHAZAI SZÍNÉSZ-HUMOR RELATIVITÁS A színészbe járó előtti kispadon beszélget Rogo Imre, a népszerű buff ó-komikus a tánckar egyil hölgytagjával. — Nem értem, szól a kis táncosnő Rogozhoz - hogy lehet az, hogy maga nem jön ki a fizetés bői, hiszen kétszer annyi gázsija van, mint ne kém . . . — Igen, fiam — feleli Rogoz szkeptikusan - csakhogy, ami béged gazdaggá tesz, az tesz enger szegénnyé. CSAK SZOROZNI Érczkövy Károllyal, a jeles tánckomikussal tői tént a következő eset: A hónap közepén Érczki. vy beállít az igazgatóhoz: — Kedves dirikém, kérek egy kÍ3 előleget. — Előleget? Hiszen csak tegnap kaptál fizc tést. — De nagyon kellene — erősködik a kitün komikus. — No jó, fiam, most még nem adhatok - mondta az igazgató atyailag. — Tessék jobba beosztani a fizetésedet. — A fizetésemet? Azt kedves dirikém, nem le hét beosztani, az oly kevés, hogy legfeljebb csa szorozni lehet. ÉVFORDULÓK (MÁJUS 20-TÓL JUNIUS 1-IG) 20- án született Honoré de Balzac francia realist regényíró, Sigrid Undset Nobel-dijas norvé írónő; halt meg Ráday Pál költő, Ábrányi Enni műfordító és Kolumbusz Kristóf, Amerika fe fedezője. 21- én repülte át elsőként az óceánt New Yorktc Párisig Ch. Lindbergh amerikai repülőtiszi ezen a napon született Albrecht Dürer magya származású német festő, Emile Verhaeren be ga-francia költő és A. Pope angol költő. 23- án született Otto Lilienthal, a vitoriázórepi lés megteremtője; halt meg Perczel Mór 48-a honvédtábornok, Péczely József költő és Her rik Ibsen norvég drámairó. 24- én született Rippl-Rónai József festőmüvés- J. P. Marat francia forradalmár; halt meg Ni cola Kopernikusz lengyel csillagász. 25- én született Várnai Zseni költő; halt meg Ed vi Illés Aladár festőművész, Supka Géza arche ológus és Calderon de la Barca spanyol dráma iró. 26- án született Edmond Concourt francia iró halt meg Tamási Áron. 27- én született Bókay János orvos, a magya gyermekgyógyászat megalapítója; halt me. Esze Tamás, Rákóczi hadvezére, Nicollo Paga nini olasz hegedűművész és Robert Koch Nőbe) díjas német orvo3.-28-án született Thomas Moore angol költő: hal meg Szemdrey Zsigmond népraj ztudÓ3, Mik száth Kálmán iró és L. Mozart osztrák zene szerző. 29- én született John F. Kennedy elnök; halt me, J. R. Jimenez Nobel-dijas spanyol költő. 30- án született Fáy András iró; halt meg Balass Bálint reneszánsz költő, Szilárd Leó atomtudóe F. Voltaire francia filozófus, Jeane d'Arc, a orleansi szűz, P. P. Rubens flamand festő. 31- én született Wählt Whitman amerikai költő halt meg Zathureczky Ede hegedűművész, Pá pay Sámuel nyelvész, J. Haydn magyar szár mazásu osztrák zeneszerző és Tintoretto veién cei barokk festő. 10. oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom