Függetlenség, 1968. január-június (55. évfolyam, 4-23. szám)

1968-04-25 / 17. szám

fi. OLDAL

FÜGGETLENSÉG

Thursday, April 25, 1988

SIR ROBERT THOMAS, A GUERILLA HÁBORÚK

SZAKÉRTŐIÉ, A BÉKETÁRGYALÁSOKRÓL

LONDON, Anglia — Az általános optimizmusban, mely a kommunista Északvietnam igen korlátozott ajánlatát fcisérfe, hogy hajlandó tárgyalni az Egyesült Államokkal, az amerikai bombázás és “más katonai akciói beszüntetésére, némi veszélyt rejt magában. Akik azt hiszik, hogy a béke azonnal bekövetkezik egy találkozás után, hibásan következtetnek, mert nincs megfelelő fogalmuk a kommunista stratégiáról, az úgynevezett “népi forradalmi háborúkban’”. A kommunisták számára tárgyalások csak taktikát jelentenek, mely segíti őket katonai céljaink elnyerésére.

Ezt Írja Sir Robert Thompson, a “népi felkelések” angol szakértője, aki az operációkat irányította a kommunista gueriilák ellen Malayaban, 1957-től 1961-ig, a londomi magazin, a “Foreign Affairs most megjelent számában és pontosain megvilágította a helyzetet a vietnami üggyel kapcsolatban.

— Egy biztos — Írja Sir Robert — a tárgyalásokat Hanoi nem tekinti olybá, mint eszközt egy megállapodás és béke elnyerésére. Ezek a tárgyalások Hanoi szemében egy része a játéknak és egyedül arra szolgálnak, hogy előnyt, vagy egy kis lélekzet-szür.etet biztositanak a kommunistáknak. Saját szavukat idézve: — Harcolni, mig tárgyalunk, ennek a célja egy másik front megnyitása.

Sir Robert ezt és más idézeteket az északvietnami tábornok Nguyen Van Vinh megjegyzéseiből vette, melyeket egy beszéde keretében, a

Dé Ívietnamban harcoló kommunista káderek és harcoló egységek parancsnokaihoz intézett, 1966 áprilisában. Az erről szóló, zsákmányul ejtett okmány a k ö v e tk e zőket mondja:

— Az északvietnami kommunista párt 11-ik konferenciájának nyilatkozata világosan kifejti, hogy a siker elérésére irányuló törekvésben, arra kerülhet a sor, hogy harcot és tárgyalásokat egyidejűleg fogunk folytatni. Jelenleg a helyzet még nem érett a tárgyalásokra. De ha majd leülünk tárgyalni, az egyidejű harcok és tárgyalások arra fognak irányulni, hogy a bábliadsersget (lásd Délvietnam) szétzüllesszük és növeljük az ellenség belső ellentéteit.

És hogy ezt a módszert kristály-tisztává tegye s kommunista tábornok a következőkkel fejezte be: — A harcban, mialatt tárgyalunk, az a fél, mely jobban és erősebben harcol, fogja a másiknak diktálni a feltételéket.

— így — irja Sir Robert Thompson — nyilvánvaló, hogy amikor a kommunisták tárgyalásokról b e s z é lnek, nem olyan módon gondolkodnak, mint az amerikaiak teszik, ha tárgyalásokról beszélnek.

— Amerikai részről elhangzott az a bizonykodás, hogy az Egyesült Államok sohasem fog elfogadni hamis és álmegoldást és fogja nevezni békének, ebben a kemény és nehéz küzdelemben, de megértik-e az amerikaiak, hogy a kommunisták már eleve hamis és álmegoldásnak tekintik a tárgyalásokat és mint egy eszközt, hogy sikeresebta a tárgyalást, akikor is, mikor a malayai kommunista párt látva, hogy vészit, kérte a tárgyalásokat.

Miután a tárgyalás kommunistáknak nem sikerült, Malayában, f e 1 a j á nlották, hogy leteszik a fegyvert, de ennek fejében kérték, hogy Ismerjék el hivatalosan az országban, az egyesitett Malaysiában a kommunista pártot, a kormány azonban tisztában volt azzal, hogy a kommunista párt tovlbb fogja folytatni a harcot a föld alatt és ez felforgatást és terrort fog jelenteni. Ezért a tárgyalásokat illúziók nélkül kell megkezdeni és felismerni, hogy a kommunisták milyen játékot játszanak — fejezi be cikkét Sir Robert Thompson.

Példálózás egy ukrán hetmanra, aki barátkozott az oroszokkal

KIEV, Ukrajna. — Egyel több emlékművünk van, mint kellene — mondotta egy ukrajnai iró egy lengyel kollégájának, a nemrégen megtartott írói kongresszuson, Keleteurópa egy nyaralóhelyén.

— Lehetséges, hogy van még egy Sztálin szobruk — kérdezte elcsodálkozva a lengyel. — Nem — volt a válasz — Bogdan Khmielnitzky szobráról van szó.

Bogdan Khmielnitzky ukrajnai hetnam (főnök) volt, aki a 17-ik században az orosz cár védelme alá helyezte népét. Moszkvával való egyezményét, még ma is a Szovjetunióban úgy ünnepük, mint a testvéri egyesülés kezdőpontját, Oroszország és Ukrajna között.

Az ukránok azonban joggal azt vallják, hogy az oroszok csakhamar elhagyták a két nemzet közti egyenlőség elvét. És az oroszok történelmileg még ma is azt panaszolják, hogy egy későbbi hetman, Mazeppa, a 18-ik század elején cserbenhagyta őket és a svédekkel szövetkezett Nagy Péter cár ellen, (megjegyzendő itt, hogy a svédek később Poltavánál döntő vereséget szenvedtek Nagy Péter csapataitól. A szerk.)

Akárhogy is van, a két nép az orosz és ukrán között, ál-London repülőterén egy angol repülőtársaság Boeing 707 jetje, nyomban a levegőbe emelkedés után visszaesett. A 126 utas közül csak 5 holt meg.

landó egyenetlenségek állottak fenn és állanak fenn ma is. Az ukrán iró példálózás, hogy az oroszokkal barátkozott Khmielnitzky hetman szobrát Kievben el kellene távolítani, azt mutatja, hogy az ukrán nacionalizmus még

mindig virágjában van, s ennek élő bizonyítéka, hogy március 29-én, a kommunista párt központi bizottságának ülésén, a főtitkár, Lenonid I. Brezhnev éppen a nacionalizmust pécézte ki, mint a kommunizmus legnagyobb ellenségét. És az összes nacionanimusok között a legveszedelmesebb az ukrán nacionalizmus.

Willy Brandt, nyugat német külügyminiszter fia, a 19 éves Péter, rendőrkocsiban Nyugat-Berlinben, miután Amerika-ellenes tüntetés miatt letartóztatták.

Kém mánia és vádkovácsolás külföldiek ellen Vörös Kínában

HONG KONG — Nem ritka betegség kommunista országokban az, ami most ragályszerüen kitört Vörös Kínában: a kém mánia. Az elmúlt napokban az állami propaganda az egész sajtót és rádiót ráállitotta a kém-vonalra és bejelentette a “harcot ellenséges ügynökök és külföldi kémek ellen.”

Ennek következtében a külföldiek, főleg pedig az angolok — akiknek kapcsolatuk van kommunista Kínával — viselik a súlyát a mondvacsinált kínai kémvadászatnak.

Most erősítették meg, hogy Norman Barrymain, angol újságíró, a kínai kommunisták fogságában van. Egy lengyel hajóról vitték el az újságírót Sanghai kikötőjében. Ez a hajó csak ideiglenesen kötött ki Sanghaiban s most utján megérkezett Singapore-ba, ahol a

lengyel hajóskapitány bejelentette az esetet.

Barrymain önálló uj ságiró, aki merni egy érdekes cikket küldött különböző angol és amerikai lapoknak és szokása volt, hogy hajókon utazott, melyek ázsiai kikötőkben lehorgonyoztak.

Egy ilyen utazás volt Észak Vietnam kikötőjébe, Haiphongba, ahonnan visszatérve egy sereg Írását közölték É s zak Vietnamról. Barrymain kritikusan volt b e á 11 it v a Északvietnam kor mányával szemben és nagy elismeréssel szólt az amerikai bombázás precizitásáról.

Igen valószínű, hogy ezzel hívta ki maga ellen a többi kommunista igy a kínaiak haragját és ezek már lestek rá. Mindez felidézi egy másik angol, George Watt letartóztatását, akit kémkedéssel vádoltak meg.

ben folytathassák a háborút.

Sir Robert elmondja írásában, hogy Tunku Abdul Rahman, a malayai kormány feje akkoriban átlátott a kommunista stratégián és elutasítót-