Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1967-06-08 / 23. szám

AMERICAN IN SPIRIT HUNGARIAN IN LANGUAGE MERGED WITH BEOLVADT LAP AMERIKAI SZELLEMIT MAGYAR ÚJSÁG VOL. 54. ÉVFOLYAM No. 23. SZÁM ÁRA 20c-SINGLE COPY 20c TRENTON. N J Thursday, June 8^ 1967 A 400 EVES MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ VILÁGRASZÓLÓ JUBILÁRIS ÜNNEPSÉGE Irta: CSÁVOSSY LEÓ — Debrecenbe küldött munkatársunk jelentése — — Befejező tudósítás — Csávossy Leó DEBRECEN. — A 400 éves jubileumi zsinata magas szín­vonalú és bő­séges műsorá­nak következő etappja a deb­receni Teoló­giai Akadémia ünnepi disz­­gyülése volt, melyen dr. Ba­kos Lajos püs­pök előadásá­ban a magyar református teo­lógiai gondolkodás legujabb­­kori alakulásának történetét foglalta össze. Ezt követően az Akadémia diszdoktori cí­mek adományozásával tüntet­te ki a református világ ki­emelkedő személyiségeit: dr. Christian Goncalves Bae­­ta ghanai teológiai profesz­­szort, dr. Egbert Emmen hol­landiai lelkészt, a holland re^ formátus egyház főtitkárát, dr. Heinrich Hellstren svájci lelkészt, dr. Jean Kotto kame­runi lelkészt, dr. James I. Mc­Cord amerikai professzort, a princetoni teológiai szeminá rium elnökét, Nagy Gyula ro­mániai püspököt, dr. Wilhelm Niesel nyugatnémet prof esz szórt, a Református Világszö­vetség elnökét és dr. Albrecht Sehönberrt, a berlini-branden­burgi egyház adminisztrációs püspökét. A tiszteletbeli disz­­doktorokat hagyományos kül­sőségek között avatták fel. Széleskörű érdeklődés kisér­te ezután Dr. James I. McCord U.S.A.-beli professzornak “A szolgáló egyház teológiája” ci men megtartott előadását. — Abban a kiváltságos hely­zetben vagyok — mondotta - hogy az Amerikai Egyesült Államok egyesült presbiteriá­­nus egyházának és legrégibb teológiai intézetének, a prin cetoni szemináriumnak üdvöz­letét hozom, ahol olyan sokan folytatták az önök fiai közül tanulmányaikat s kiváló ered­ményeket értek el a teológiai tudományokban és felelős he­lyekre jutottak az egyházban. Engedjék meg, hogy üdvözöl­jem önöket a Második Helvét Hitvallásnak országos zsinat­juk által történt elfogadása 400. évfordulója alkalmából. Ezt a zsinatot itt tartották Debrecenben, a magyar Géni­ben. Egyben elismeréssel óhaj­tok adózni annak az egyház­nak, amely szolgálatának négy évszázada alatt olyan korszak­­alkotó szerepet játszott a ma­gyar nép életében, nyelvének, irodalmának és kultúrájának fejlesztésében s amelynek gyülekezeteit szerte a világon ismerik mély hitük és Jézus Krisztusnak való odaadásuk miatt. Az a sok lelkész és egy­háztag, akik Amerikába jöt­tek, jelenlétükkel és értékes munkálkodásaikkal gazdagít­ják az uj világ közösségét. — Ha áttekintjük ma a teo­lógiai területet — folytatta a MUNKAALKALOM NŐKNEK ASSZONYOK! Azonnal munká­hoz láthatnak, azonnali kereset­hez jutnak. Az AVON kozmetikai cikkek árusításával otthona kör­nyékén sok pénzt szerezhet ma­gának! Megbeszélésért telefonál­jon: 642-5146 számra. szemináriumi elnök —, hogy megértsük annak szolgálatát és a szolgáló egyházat, vilá­gossá válik, hogy az elmúlt há­rom évtized során az egyház Jézus Krisztus személyében visszanyerte a keresztyén hit élő középpontját. Ez annak a nemzedéknek müve volt, ame­lyik újra felfedezte a protes­tantizmusban hosszú ideig háttérbe szorult belső meglá­tásokat és fontos felismerése­ket. Amikor kísérletek tör­téntek, hogy az egyházat egy másik ur számára követeljék és másnak, mint törvényes fe­jének szolgálójává tegyék, a teológusok kénytelenek voltak visszatérni az Ó- és Újszövet­ség írásaihoz és az egyház hit­vallásaihoz, hogy felfedezzék, mi az egyház és kié. — Legmélyebb meggyőződé­sem — emelte fel szavát a professzor: a jelenlegi hely­zet egyedülálló lehetőséget nyújt az egyháznak, hogy visszanyerje a kezdeménye­zést azáltal, hogy komolyan veszi szolgáló szerepét az em­beriség számára. Legyen ez a történelrhi évforduló alka­lom arra, hogy az egyházat újra az Ur oltalmába ajánl­juk, akire a Szentirások és hitvallásaink úgy mutatnak rá, mint minden élet, igazi szabadság és jelentős szolgá­lat forrására — fejezte be mély gondolatokban bővelkedő előadását dr. James I. McCord, a princetoni szeminárium el­nöke. Végül Jean Kotto afrikai (Kamerun) lelkész tartott elő­adást “Az egyház az uj társa­dalomban” címen. — Az egyház akkor marad hü hivatásához — mondotta többek közt —, ha működése minden ország igazi arcához hasonul és nem egyetlen nép végleges és változhatatlan megoldásait kényszeríti má­sokra. Sok régi helyzet meg­változott és helyessége kérdé­sessé , vagy túlhaladottá vált. így Afrika sem hajlandó töb­bé a fehér világgal azonosul­ni és még kevésbé a nyugati keresztyénséggel. Az afrikai protestáns egyház rendkívüli szigorú mértékkel mér és osz­tályoz. Aki nem alkalmazko­dik a fegyelemhez, azt az egy­ház visszautasítja. Ilyen eset a poligám pogányé, akit az egyház csak úgy hajlandó legkeresztelni, ha lemond a többnej üségről és csak egy fe­leséget tart meg, akivel együtt lép be az egyház tagjai közé. Ha egyházunk bele menne ab­ba, hogy megkereszteli mind­azokat a poligámokat, akik sok feleségükkel együtt akar­nának belépni az egyházba, igen nagy lenne a mi egyhá­zunk! Az afrikai keresztyén­­ségnek az eddig megvetett af­rikai népet az emberiség vi­lágitó fáklyájává kell tennie. Ettől az egyháztól függ rész­ben Afrika jövője is — fejezte be érdekes előadását Kotto színes lelkész. A zsinat jubileumi ülése dr. Bartha Tibor püspök zárósza­vaival ért véget. A harmadik zsinati napon úgy Debrecenben a Nagytemp­lomban, mint Budapesten a Kálvin-téri templomban köz­ponti istentiszteleteket szer­veztek vendég igehirdetőkkel. Azonkívül 40 külföldi vendég­lelkész 40 magyar vidéki gyü­lekezetben végzett igehirde­tői szolgálatot. Ezzel fejező­dött be a 400 éves magyar re­formátus egyház lelkek mélyé­re hatoló, fenséges tónusu grandiózus zsina.i ünnepélye. EZZEL A RASKO-KEPPEL GAZDAGODOTT A MAGYAR TANULMÁNYI ALAPÍTVÁNY Dr. Teller Ede, a fizikai tudós, a világbéke katonai problémájáról WASHINGTON. — Prof, Dr. Teller Ede, aki eltörölhe­­tetlenül “a hidrogénbomba atyja” névjegyet viseli homlo­kán, a U. S. News cimü folyó­iratban nyilatkozik arról a végső kérdésről, amely Sztá­lin és utódainak sokszori fe­nyegetőzései után éppen nap­jainkban ujraforrósitja a hi­degháború levegőjét: tartani lehet-e, tartani kell-e egy orosz atombombás, hidrogén­­bombás támadástól, világvé­gétől ? A kérdés, amelyre Teher­től feleletet kért és feleletet vár az ország népe, a követke­ző volt: — Olyan időben élünk, ami­kor sokan úgy vélekednek, hogy mivel Amerika és Orosz­ország tartósan egyenlő atom­hatalommal rendelkezik, ez a katonai hatalmi egyensúly el­képzelhetetlenné tesz egy vi­lágháborút. Helytáll-e ez a fel­tevés? Nem ismétlődhet meg a jövőben “atom-zsarolás” (atomtámadással való fe­nyegetőzés) ? Megtörténhet-e vagy nem történhet meg, hogy Oroszország felülkere­kedik és megkísérli, hogy dik­tál nekünk megsemmisítő tá­madás fenyegetésével ? Dr. Teher felelete: — Én meg vagyok győződ­ve arról, hogy ebben a mos­tani technológiai korszakban technológiai meglepetésekkel számolni kell. Én nem tudha­tom, högy mi jár az oroszok fejében. De sokan rámutattak arra, hogy atombomba elleni bomba készítésében nem jár­tunk el elég gyorsan. Az oro­szok jelentették, hogy ilyen ellenbombákat helyeznek ál­lásba több helyen. Ily körül­mények közt én szeretném, ha kétségbevonhatnám atom­zsarolás eshetőségét, de ezt nem tehetem. Nem vonhatom kétségbe Oroszország felől, mert uj fejlemények lehetsé­gesek, de még Kina felől sem vonhatom kétségbe. Én a ma­gam részéről nem hiszem, hogy Kina megkísérelne atom­zsarolást. De ha mégis a kí­naiak megpróbálják ezt, öt vagy tiz év múlva, és mi tud­juk, hogy egy pár atombom­bát vivő rakétájuk, amely egy csapásra óriási csapást mérne ránk, engem aggaszt a kér­dés, hogy erre hogyan reagá­lunk mi. Nem hihetem, hogy az amerikai elnök kész lenne milliók életét, talán Amerika létét, kockára tenni azért, hogy megvédje, mondjuk, Formosát. Az én meggyőződé­sem az, hogy ha biztosak aka­­rukn lenni, hogy ilyen hely­zetet — atomzsarolást — elke­rüljünk, meg kell gyorsíta­nunk atomellenbombák készí­tését. — Ez kevesebbe kerülne, mint a vietnami háború — folytatta Dr. Teller. — Kí­nai atomfenyegetőzés ellen be­biztosíthatnák magunkat any­­nyival, amennyibe két-ihárom hónap Vietnam kerül. És en­nek további előnye lenne, hogy miután megbizonyosod­tunk a Kina elleni védelem költségeiről és a védelem ha­tásosságáról, akkor talán job­ban tudjuk majd megítélni, hogy érdemes-e kifejleszteni egy nagyobb és drágább védel­mi rendszert, amellyel orosz támadást esetleg leállíthatunk vagy annak pusztító hatását enyhíthet j ük. Kruscsev az éji sötétség lep­le alatt atombombás rakétá­kat csempészett be Kubába, 90 mérföldnyire Amerika te­rületétől. Ez egy történelmi példája az atomzsarolás kí­sérletének ? — Igen, felelte erre a kér­désre Dr. Teller. Ebben az esetben azonban az orosz el­­számitotta magát, mert mi elegendő erőt szegeztünk szembe vele. — Engem nyug­talanít az, hogy elszámithat­­juk magunkat. Ha választa­ni kell különböző eljárások közt, az ésszerűbb, ami a leg­jobbnak ígérkezik legkeve­sebb költséggel és megerőlte­téssel. De ha ezt a politikát követjük és odáig visszük, hogy kiszámítjuk a minimu­mát annak, ami egy atomtá­madás kivédésére szükséges, olyan feltevésekkel találjuk magunkat szembe, melyek he­lyességét nehéz, ha egyálta­lán lehetséges bizonyossá ten­ni. A költség-hatásosság apos­tolai Vietnam dolgában nem jósoltak 100 százalékos biz­tonsággal: Ez baj, de nem ka­tasztrofális baj. De ha hason­ló tévedés történik arra nézve, hogy mi elég orosz atomtá­madás kivédésére, ilyen té­vedés Amerika végét jelent­hetné. Dr. Teller ezután azt fej­tegette, hogy életbevágó szük­ségesség az óvóhelyek építé­se. Mi, akik gazdagabbak va­gyunk, könnyebben építhe­tünk ilyeneket, Oroszország­ban lakáshiány van, ott ez na­gyobb nehézséget okozna. De ennek a védelemnek — civil defense — nagy haszna lenne. Egy nagy atomháború a nép millióit pusztítaná el, mégis az óvóhelyek révén a lakosság többsége túlélné a vészt s mint nemzet megmaradhatnánk. Ma még nem vagyunk felké-Az American Hungarian Studies Foundation elnöke, Molnár Ágoston, átveszi new yorki üzletember, Fodor Sándor (jobb), nagylelkű kép adományát, a Raskó féle “Körmenet” cimü festményt, amely az Alapítvány szépművészeti gyűjteményében méltó helyet talál. A New Brunswick-on (N.J.) székelő Amerikai Magyar Ta­nulmányi Alapítvány leendő múzeuma és könyvtára szá­mára már eddig is nagymeny­­nyiségü könyv, festmény és más értékes magyar-tárgyú anyag gyűlt össze. A már most mintegy negyedmillió dollárra értékelt gyűjtemény újabb darabbal gazdagodott Fodor Sándor new yorki üz­letember adományával, aki (a fenti fényképen jobbfelől) a közelmúltban adta át Molnár Ágostonnak, a Hungarian szülve arra, hogy nagy atom­támadás esetére a nemzet megmaradását biztosítani tud­juk. A földalatti óvóhelyeken mi felhalmozhatnánk annyi készletet, hogy a nemzet öt éven belül újra talpraállhatna, nem úgy, mint az oroszok, akik nem, rendelkeznek ele­gendő élelemtartalékkal. Nem hiszem, hogy mi sérthetet­lenné tudjuk tenni magunkat, de elérhetjük azt, hogy ke­vésbé sebezhetők legyünk, mint az oroszok. Az oroszok nem őrültek, ők nem póker­játékosok, hanem sakkjátéko­sok. Ha mi erősebb pozíció­ban leszünk, jelentősen csök­kenthetjük a veszélyt, hogy az oroszok támadni mernek. McNamara honvédelmi mi­niszter úgy véli, hogy ha az oroszoknak hatalmas amerikai ellentámadástól kell tartani­­ok, nem lesz merészségük Amerika megtámadására. Ez igaz, de szerintem nem elég Amerika fennmaradását 51 százalékosan, vagy 70 száza­lékosan biztosítani, hanem — ha 100 percentesen nem is lehet — legalább 90 százalé­kosan biztosítani kell. Elképzelhető-e, hogy akad FIGYELEM! Keresem azt a magányos, egyedül­álló férfit vagy nőt, aki nem akarja időskorúak otthonában eltölteni éle­tét és aki testvéri alapon megven­ne velem felesbe egy gyönyörű, tá­gas, vidám, napos, világos, nagy ker­tes házat egy villanegyedben. Csak $1,500 lefizetés keU, mint jómagám­nak is. Választhatja akár a földszin­ti vagy emeleti gyönyörű lakást a vil­laotthonunkban. Bútort adok. Érdek­lődő hívjon telefonon Passaic, N. J.­­ben, Area Code 201, PR 8-4558 reg­gel 1/28-kor vagy d. u. 2 órakor. Studies Foundation elnöké­nek az itt bemutatott gyö­nyörű festményt, Raskó Au­rél hírneves amerikai ma­gyar festőművészünk “Kör­menet” c. alkotását, amelyet az elhunyt művész maga is egyik legsikerültebb festmé­nyének tartott. Az értékes festmény az Alapítvány gyűj­teményében méltó helyet ta­lált. Ez év őszén az Alapít­vány egy New York-i kiállí­tás keretében fogja bemutat­ni gazdag múzeumi és könyv­tári gyűjteményének legér-Oroszországban egy ember, aki megnyom egy gombot és milliók pusztulását okozza? — Ha az orosz népről volna szó, nem félnék. De itt a Kreml urairól van szó. Ki tud­ja, hogy mifajta emberek lesz­nek a Kremlben 1972-ben vagy 1975-ben. Én csak egy orosz emberről tudok, aki a múltban saját népéből leg­alább tiz milliót halálba kül­dött. tékesebb és legérdekesebb darabjait, melyek között van pl. Bercsényi Miklósnak egy sajátkezű eredeti levele, Ady Endre több levele és keze­­irása, számos értékes és rit­ka magyar könyü, eredeti kézirat, rajz, festmény és ha­sonlók. Akár New Bruns wickon, akár máshol épül fel egy na­pon az Alapítvány Múzeuma ás Könyvtára, az egész ame­rikai magyarság igazi kultur­­központja lesz, majd az, aho­vá és amelynek számára az­után nyugodt lélekkel jut­tathat el bárki bármilyen tör­ténelmi és muzeális értékű tárgyat és adományt, mert ez az épület az amerikai ma­gyar élet “emlékháza”, ma­gyar múltúnk, magyar kultú­ránk letéteményese lez! Az épület mielőbbi megvalóitá­­sa is tőlünk függ, attól, hogy ki mennyit és milyen hamar hajlandó adományozni az alap javára. A U.N. Biztonsági Tanácsa rendkívüli gyűlést tartott New York­ban, a közelkeleti fokozódó krízis következtében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom