Függetlenség, 1967 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1967-04-13 / 15. szám

>i«fc== 6. OLDAL FÜGGETLENSÉG Thursday. April 13. 1967 A Magyar Cserkész Szövetség 20 éves jubileumi közgyűlése GARFIELD, N. J. - A Ma­gyar Cserkész Szövetség áp­rilis 15-én, a most következe szombaton délelőtt 11 órai kez­dettel New Brunswickon (N. ,T.) a Teleki Pál Cserkészház­ban (60 Plum St.) tartja 20 éves jubileumi közgyűléséit. Itt adjuk a közgyűlés tárgyso­rozatát és az azt követő prog­ramot : Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Ügyvezető elnök jelen­tése. 3. Központi tisztségviselők jelentései: a) Szöv. vezető­tiszt, b) Szöv. főtitkár, c) Kül­ügyi Hivatal, d) Gazdasági hi­vatal, e Sajtó és Tájékoztató hivatal, f) Leánycserkész ve­zetőtiszt, g) Szöv. ügyész, h) Számvizsgáló Bizottság. 4. Részleges tisztujitás. 5. A Szövetség 1967—68. évi munkaterve. 6. A Szövetség 1967—68. évi költségvetése. 7. Indítványok, javaslatok 8. Ünnepélyes zárószavak. A közgyűlésen szavazásra jogosultak (Alapszabályok IV. 2. F.): A Szövetség elnöke, ügyvezető elnöke, alelnökei, a Szövetség vezetőtisztje és fő­titkára, az Intéző Bizottság tagjai, hivatalvezetők, ügyész, a leánycserkész vezetőtiszt, a kerületi vezetőtisztek és a Szövetségnél igazolt csapat­parancsnokok. Az utóbbiak minden megkezdett huszonöt fő után egy-egy szavazattal rendelkeznek, a csapat előző évi létszámjelentése és befi­zetett csapat-tagdija alapján. — Meghatalmazottként a köz­gyűlésen csak igazolt cserkész­­vezető vagy szavazatra egyéb­ként is jogosult, tag vehet részt. A közgyűlésen tanácskozá­si és felszólalási joggal részt­­vehetnek a Szövetség igazolt cserkésztisztjei. Indítványok javaslatok f. évi április 1-ig Írásban kellett, hogy érkezze­nek a Szöv. központjába. Indit­­ványozási jogát minden cser­késztiszt gyakorolhatja. A közgyűlés vendégeként öregcserkészeik és tiszt jelöltek is résztvehetnek. * * :*e Fogadás és társas vacsora A közgyűlést követően, áp­rilis 15-én (szombaton) dél­után 6 órakor a Szövetség fo­gadást és kiállítást rendez, amelyen vendégül látja a ma­gyar cserkészet amerikai és magyar barátait, külföldi cser­kész szövetségek és magyar társadalmi egyesületek kép­viselőit, stb. A fogadást este 7:30 órakor társas vacsora követi. * * * Teleki emlékünnepély Teleki Pálról a magyar tár­sadalom számára rendezett ünnepélyen emlékeznek meg április 16-án, vasárnap dél­előtt 11.30-kor a Cserkészház­ban. Jack P. Russell utasai a legjobb időben lesznek Magyarországon CLE VELAND. Ohio. - Jack Russell clevelandi városi* ta­nácsos, mint megírtuk julkís 13-án visz egy nagy csopor­tot >az ALITALIA repülőtár­saság hatalmas jet gépjén Ma-Jack Russell gyarországra. A Russell-tura iránt olyan nagy az érdeklő­dés, hogy aki vele akar az óhazába menni, az jól teszi, ha már most rezerválhat he­lyet. A Russell-tura utasai Ró­mán keresztül mennek Ma­gyarországra. Az olasz fővá­rosban megállnak egy napra és a Vatikán meglátogatása után egy kellemes estét fog­nak tölteni a szórakozóhelyei­ről híres Rómában. Másnap reggel folytatják útjukat Ma­gyarországra, ahol’ a látvá­nyosságok tömege várja az amerikai vendégeket július­ban, köztük a hires Anna Bál. aipely július 22-én kerül meg­tartásra Ba 1 at onif üreden. Aki viszont a balatoni ki­ruccanás helyett nívós előadá­sokban' és; hangversenyekben ak ar gyön yöiködn i, a z elme­het 'Szegedre, ahol július 20i in kezdődnek a szabadtéri já­tékok. Aki azonban a Hor­­tobágyot akar ja élvezni, á? Debrecen felé veszi útját, mert a kálvinista Róma környékén egymást követik a látványos lovas játékok és népi ünnepsé­gek. Viszont sokan lesznek akik a 21 napos túra nagyobb részét Budapesten fogják el­tölteni, mert a magyar fő­város is bővelkedik attrak­ciókban július havában. Azok, akik Magyarország­ra készülnek a nyáron, de jú­liusban nem tudnak menni csatlakozhatnak Szappanos Ferenc népszerű rádióénekes és programvezető csoportjá­hoz, amely junius 8-án indu' Budapestre, vagy pedig Doné András, a Clevelandi Egyesült Magyar Egyletek ás az Öreg Ameri ká.s Magyarok Család­jának elnöke által vezetett tú­rához, amely augusztus 3-án indul ugyancsak az ALITA­LIA j etjén. Az említett túrákra jelent­kezéseket elfogad vagy rész­letes felvilágosítással szolgál Doné András turayezető, aki­nek címe: Andrew Dono 2781 East 127 St., Cleveland, Ohio 44120 Telefon: LO 1-0824, Area code 216. ‘Ha énnékem egy trillió adósságom volna../ WASHINGTON. — Az Egyesült Államoknak, röviden Uncle Samnek, rengeteg adóssága van: Ennyi: 1,529,700 és még hat 0, szóval 1 trillió 529 billió 700 millió dollár. Ne­hogy tévedés essék, meg kell jegyezni, hogy ez nem egyedül Uncle Samnek, hanem egész családjának — az államoknak, megyéknek és községeknek adóssága is, amely egész adós­ságáért persze végső soron a családfő felelős. Hogy mennyi ez az adósság, azt könnyű kiszámítani. Csak vissza kell menni Jézus Krisztus születése napjáig. Nos, Krisztus szüle­tése óta 717,955 nap múlt el. Ahhoz, hogy ezt az adósságot valaki napi részletekben le akarja törleszteni, 21,302,102 napon át kellene fizetni, fizetni, fizetni. Nyiliövéssel foglalkozott három fiú Salem, Ore.-ban, mikor ész­revették és lefényképezték az “IJFO”-t az égen. A montreáli EXPO magyar győztese BUDAPEST. — A montreáli világkiállítás egyik pályá­zatán győzött Dr. Kelecsényi Gábor, az Országos Széchenyi Könyvtár könyvtárosa. Hadd mondja el ő maga, hogyan tö: tétit: —• Az elmúlt év nyarán hirdette meg a OB! ', a Canadian Broadcasting Company, nyilvános irodalmi pályázatát, amely kapcsolódott a világkiállítás jelmondatához: “A kiirás sze­rint ezer szavas értekezést kellett Írni, melyben azt kellett kidomborítani, hogyan formálta az ember a környező világot o a világ mennyiben alakítja az embert. Magyar nyelven küldtem el Montreálba dolgozatomat és nagy volt az örömöm, amikor értesítettek, hogy 1509 pályamunka közül az enyém nyerte el az egyik nagydijat. — Mind a 17 nyertest meghívták a világkiállítás meg­tekintésére, mint vendégeiket. Budapest—Montreal — oda­­vissza — kapók kétszemélyes repülőjegyet, egy hetet tölt­hetők a világkiáilitás városában, és, állanHoHbelépőt kapok mindérrpayilonba, minden látnivalóhoz. Feleségemmel együtt már készülődünk az útra, mert a meghívás értelmében május 15 és szeptember 15. között kell Montreálba utaznunk. Vannak rabok, akik szabadok GENF, Svájc. — Az Egye­sült Nemzetek Szervezetének az Emberi Jogokat Védő Bi­zottsága elvben elitélte a rab­szolgaság intézményének min­den formáját, beleértve a rab­­szolgafcereskedést, a faji és gyarmati elnyomást:, de nem uozott határozatot a szükséges cselekvésről, mert erre már nem volt ideje a 32 nemze­tet képviselő bizottságnak. A kérdést a legközelebbi ülés­szak napirendjére tűzték. Ami a rabszolgaság elvi el­ítélését illeti, az Egyesült Nemzetek szervezete 1956-ban jóváhagyott egy nemzetközi egyezményt, ezt azonban mindedig csak 70 nemzet ra>­­tifikálta. ❖ ❖ ❖ DZSIDDA, Szaudi-Arábia.— Fejszal as Saudi király már ’.962-ben, amikor még csak trónörökös volt, formálisan megszüntette a rabszolgasá­got. Ennek előzménye az volt' hogy a szomszédos Yemen ál­lamban forradalom tört ki az imán ellen, akit a nép elker­getett, és Szarul i-Arábia urai (a király, akit a trónörökös elmozdított trónjáról, és a sej­kek) megrettennek, hogy a forradalom lángjai átcsaphat­nak az ő országukra is, Az angliai Anti-Slavery So­ciety becslése szerint akkor, a lincolni Emancipációra em­lékeztető reform idején, 350 ezer rabszolga volt Szaudi- Arábiában, de ez valószínűleg túlzás volt. Mindenesetre a rabszolgák száma jóval százez­ren felül volt. Az 1962. novem­ber 7-i felszabadító kiáltvány­nyal kapcsolatban Szaudi kár­pótlást helyezett kilátásba a rabszolgák tulajdonosainak, mégpedig átlag 2000 dollárt egy nőért, valamivel keveseb­bet egy férfiért, még keveseb­bet gyermekekért. Néhány hó­nappal később a kormány kö­­jölté, hogy négy és három negyed dollár kártérítést fize­tett ki a rabszolga-tulajdono­soknak, ami azt jelenti, hogy körülbelül 2500 rabszolga fel­szabadult. De a felszabadult rabszolgák száma ennél két­ségtelenül nagyobb volt, mert a hercegek méltóságukon alu­linak tartották kárpótlás ké­rését, már csak azért is, meri a Korán azt tanítja, hogy a rabszolgák szabaddá tétele ér­demes cselekedet. De más oka is volt a hercegek nagylelkű­ségének: az, hogy a jövedék műk az újabb időkben jelen­tékeny mértékben megcsap­pant, a 40-es és 50-es évek­ben sok dúsgazdag herceg fel­adta az örökölt pompás palo­tákat, vagy legalábbis sző­kébbre szabta a háztartást miáltal sok szolga, rabszolga feleslegessé vált. És a társa­dalmi felfogás is változott amióta India független köztár­saság lett; rabszolgák tartá­sa lassanként éppen úgy ki­ment a divatból, mint egynél több feleség tartása. A nagy felszabaditási láz el­lenére nagyon sokán vannak rabszolga férfiak és nők, akik tovább is rabszolgák akarnak maradni, egyebek közt abból az egyszerű okból, hogy sza­bad életeit nem tudnának meg­szokni. Sokan megpróbálkoz­tak ezzel, de idővel visszatér­tek volt urukhoz. ...... .. ....i*« .......... A rabszolgaság csúnya szó, de tudni kell, hogy* a rabszol­gákkal Szaudiában és egye­bütt is nagyon emberségesen bántak az uraik, nem fogták őket erejüket meghaladó me­zőgazdasági vagy mühelyi gyári munkára. Tehetséges­nek tetsző rabszolga fiukat é:i leányókat taníttattak, az isko­lázottak aztán jó állásokat kaptak a privát gazdaságban, az állami hivatalokban is. Mo hammes Szurur, a korábbi arab kormány pénzügyminisz­tere, rabszolga «; ban / szüle­tett. Dzsidda város két nagy hoteljének maraifém felsza­badult rabszolgák. ... y - ’ Csúnya szó a rabszolgaság mindenütt a világon, de nem úgy Arábiában. A szolgákat továbbra is ugyanazzal a jel­zővel illetik, mint a rabszol­gákat, akik azonban szabad emberek, felszabadítottak. Rabszolgapiac, rabszolgake­reskedés volt régebben több afrikai országban és gyarmat­ban, mint Somaliland, Abesszi­­nia, Szudán, a francia gyar­matokban. De amióta a füg­getlenség szelleme végigvihar­­zott a fekete Afrikán, ez a kereskedelem egyre zsugoro­dott, végül megszűnt. Még né­hány évvel ezelőtt a pakisztá­ni part közelében levő Cvadar volt a rabszolgakereskedés központja. Oda a legtöbb rab­szolgát Muscat és Oman arab fejedelemségekből hozták. A Betuch i pakisztáni törzsnél be­vett szokás volt, senkisem akadt fenn azon, hogy sze­gény emberek a gvadari pia­con eladták a lányaikat Szán. di Arábiába való szállításra. Újabban a kinálat megcsap­pant és ami “áru” még akad, annák felment az ára. Az, hogy* a rabszolgákat megláncolva hurcolják a piac­ra, a mese birodalmába tar­tozik. Ami rabszolgakereske­­dés még ma is van, azt diszk­réten, négy fal közt végzik, mert a törvény tiltja. Ennek az egész rabszolga­históriának egyik nem kis fur­csasága az, hogy a még min­iig virágzó rabszolgakereske­désnek vallási mellékzöngéje van: mohamedánok Ázsia és Afrika egyes részeiből Mekka és Medina szent helyekre za­rándokolnak, és sokan a nagy útra magukkal viszik rabszol­gáikat és eladják őket 1—2 ezer dollárért. ÖRDÖG ÉS CSÁSZÁR BIRMINGHAM, Anglia. - Betörök jártak egy itteni mér­nöki tervező irodában ésel­vitték Sátánt és Caesart, a két házőrző kutyát. Képeslap a nagyvilágból • A saigoni tolvajparadicsom SAIGON. — Ahány kikötő van itt Vietnamban, annyi a zsiványtanya is. Minden kikö­tőben mindent lopnak, fogke­fétől pezsgőig, Pali Malitól pisztolyig. Van miből lopni hiszen egyedül Saigon kikö­tőjébe évente négy millió ton­na áru fut be. Akik kiisme­rik magukat a saigoni tolvaj­­paradicsomban, azt mondják, hogy a beérkezett áruknak legalább tíz százaléka tolvaj­­kézre jut és a tolvajok kezé­ből a “tisztes kereskedelem” utcai és udvari üzleteibe. Tiz percent persze a nagy átlag, vannak kelendő áruk és van­nak kelendőbbek, apró tár­gyakból, mint golyóstoll vagy kézi szerszám, 70 százalékig megy a zsákmány. Magyarázatát is tudj ák adni az illetékesek, amerikaiak és vietnamiak, ennek a zsivány­­hajrának. Csoportosan jönnek áruval megrakott amerikai te­­her hajók, sokszor 40 hajó egy napon, és néha hónapókig tart, amíg kereskedők hozzájutnák, hogy a rakományból valamit megvásároljanak. A Van Bu­ren nevű amerikai áruszállító hajó a múlt évi augusztus 2. óta vesztegel a kikötőben, lop­­kodásra van idő bőven. Osztálykülönbség van a zsi­­ványtársadalomban. Vietnami rakodómunkások, a kis tolva­jok. Tolvajlási módszereik ki­tűnőek. Például nagy farakö­­mányt leeresztenek kis csó­nakokba s eközben sok szálfa lecsúszik a folyóba, ahol már várnak bárkáik a zsákmányra. Más példa: véletlenül leesik az emelődaruról egy nagy lá­da, összetörik a parti köve­zeten és az ott résen álló zsi­­ványok elkapkodnak mindent, ami az összetörött ládából ki­esik. A magasabb zsiványtár­­sádaími osztály szervezett tol­vajbandákkal végezteti a nagyszabású lopásokat. Hami­sított papírokkal ellátva, el­szállítják a ládákat, amelyek másvalaki címére érkeztek. A ‘tisztes kereskedelemben’ lopott holmi eladása zavarta­lanul folyik. Könnyen vevőre talál vaj vagy kávé vagy ci­garetta, ha rajta is van a csomagon a felírás: “Az ame­rikai nép ajándéka.” Vietna­mi és amerikai katonák és ci­vilek vásárolnak a feketepia­con. Mit szólnak mindehhez a vietnami vámtisztviselők ? Ky. a vietnami elnök, aki elrendel­te a rakodási munka rendőri ellenőrzését, kényszerű meg­nyugvással úgy nyilatkozott i hogy a kis tolvajokat könnyű lesz elfogni, de mit lehet tenni az ellen, hogy megvesztege tett vámhivatalnokok elfogad­nak hamisított papírokat’, amelyekkel a nagy tolvajláso­­kat végzik ? . . . íjc s*:> * Ivi fogja fizetni, ki nem fizetni a cári adósságot? NEW YORK. - Álmodozók a Wall Streeten — hallottak már ilyen csudát? . . . Vannak, igenis vannak, a Wall Street tájékán álmodo­zók, akik az orosz birodalom államkötvényeiben spekulál­nak, cári bondokat adnak, vesznek. 75 millió dollár cá­ri adósság megfizetéséről ál­modnak. Vannak az álmodo­zók közt fiatalok, természetük • nél fogva derülátók és bizako­dók, és vannak öregek, akik 50 éivvel ezelőtt kezdtek arról álmodni, h.Q£y,pgy szép napon aiz. orosz kommunista kormány be fogja váltani a Jakaterin­­burgiban 1918-ban agyonlőtt Miklós cár adósságleveleit. Pár év előtt Nikita Krus­­esev hideg vizet öntött az ál­modozók nyakába, mondván, hogy azok a vári bondok a történelem lomtárába kerül­tek. Mégis, a Wall Street hí­vői rendületlenül hisznek ab­ban, hogy a szovjet kormány, ha egyszer be akar lépni a fi­nanciális világközösségbe, va­lami módon mégis honorálni fogja a cári adósságot. A bol­sevik forradalom mostani 50 éves jubileuma alkalmából ér­dekes spekuláció ez. A cári bondok minden 1000 dolláros címletének árfolyama a má­sodik világháború előtt $2,50 volt. A yaltai konferencia után, amikor az amerikaiak, Franklin D. Roosevelt és a kisebbek még nem tudták, hogy Yalta sztálini svindli volt, 230 dollárra ugrott fel az árfolyam. A hidegháború éveiben a vásárlási kedv le­lanyhult 8 az .árfolyam zu­hant. Mi a legújabb hir a Wall Street felől ? Meglehetősen ál­talános a felfogás, hogy a Szovjetunió és Amerika vi­szonyában — a vietnami há­ború ellenére — javulás, eny­hülés várható. Szorosabb ke­reskedelmi kapcsolatok van­nak kialakulóban Nyugat és Kelet közt, a kommunista vi­lág és a szabad világ közt. A spekulánsok figyelik a dolgok fejlődését, az optimisták me­gint vásárolni kezdik a cári államkötelezvényeket s az ár­folyam a múlt héten — a ja­nuári 25 dollárról 4-0 dollárra emelkedett. A Wall Street álmodozói jó­zan, logikusan gondolkodó üz­letemberek. ők jelekből olvas-: r.ak. íme, á jelek egyike: Az orosz kormány a hitleri idők zűrzavarát kihasználva bekebelezte a szovjet biroda­lomba a balti országokat, Lett­országot, Észtországot, Litvá niát. Két balti város és Észt ország bondjait .régen angoi lek jó pénzbefektetésnek vél­ték, vásárolták. Az országraib­­lás utón a szovjet kormány ezeket az adósságokat nem is­merte el. 22 éven át követe­lőztek az angolok, összesen 10,4 millió dollárt követeltek, de az oroszok mindeddig hajt­hatatlanok voltaic. Most vég­re az orosz—angol diplomáciai alkudozás némi eredményre vezetett; az oroszok elismerik a 10,4 millió dollár bond-adós­­ságot, viszont ellenigényt tá­masztanak, visszakövetelik a 16 millió dollárnyi aranyat, amit a balti országok kormá­nyai annakidején londoni ban­kokban deponáltak. Akárho­gyan is végződik ez a cigány­­alku, a Wall Street álmodozó spekulánsai tudomásul veszik ízt a tényt, hogy *a szovjet íoimány elismer egy bolse­­vizmiis-előtti állami (és köz­ségi) adósságot. Ez a magya­rázata annak, hogy a szóbun­­-orgó balti bondok árfolyama a londoni pénzpiacon 1000 dol­­lároi.kiént 132 dollárrá szökött tel. A londoni üzenet örömhír •i Wall Street .spekulánsainak. Ugyancsak Londonból jön ujaUb örömhír: ott kezdik vá­sárolni a magyar, román lés bolgár államkötvényeket is. Aki ezek után az álmodozók táborába beszállni készül, je­gyezze meg, hogy a cári “ér­ték’'-papírokat Marks (nem Marx!) árusítja a Wall Stree­ten. Carl Marks and Co., Inc; a cím. JÓ HELYEN JÁRT GRÁC, Austria. — Börtön­­büntetésre Ítélték Wilhelm Pintarichot, aki a krimina­lisztikai intézetből lopta el a betöréshez szükséges szerszá­mokat. V0NG. CSU ÉS CE CSODÁI TAIPEI, Formosa. — Mao. Ce-tung Vörös Gárdájának három tagja megszökött, Vong, Csu és Ce egyenesen For­mosa szigetére szöktek, a Gsiang Kai-sek-féle ellenforra­­lalmárck szolgálatába álltak. És mert ott egy egészen más, idegen világban találták magukat, fáradhatatlanul kérdezős­ködtek. Érthetetlennek tűnt fel előttük sok minder, amit odahaza hallottak. Például, mondták, nem értik, milyen ala­pon hirdeti a Mao-ptopaganda azt, hogy Amerikában ren­geteg autóbaleset fordul elő. Hiszen a józan ész azt dik­tálja, hogy sok baleset csak ott lehetséges, ahol sok autó van. Hát Amerikában csakugyan olyan sok automobil van ? “Aha, mondta Vong, a hármak szószólója, most már értem, miért oly ritka eset odaát a baleset; azért, mert ott nincs sok autó!” Olvasgattak a formosai lapokban és módfelett elcsodál­koztak ott talált tudósításokban, amelyek arról szóltak, hogy* Amerikában is, Angliában és más országokban is kritizálják a kormányt. Hogyan lehetséges ez? — kérdezték. Hát ez nincs megtiltva? Megmagyarázták nekik, hogy demokra­tikus országokban szabad a sajtó, mindenki szabadon nyil­váníthatja a véleményét. Eltűnődtek .ezen mindhárman, Vorig, Csu és Ce. Megint Vong szólalt meg; Hát akkor . . . ha ágy áll a dolog . . . akkor Amerikában meg a többi orszá­gokban több demokrácia van, mint Kínában . ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom