Függetlenség, 1966 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1966-12-29 / 52. szám

Thrusday, Dec. 29, 1966 FÜGGETLENSÉG Mit keres az ember a Holdon? A 200 fontos gorillát, Timmyt, a Clevelandi Állatkert megvette 5000 dollárért. ‘Tartozik és követel’—a színházban és koncerttermek úgyszólván * 01,041. NAGY Szilveszter Est AZ UJ VEZETÉS ALATT LEVŐ GELLERT RESTAURANT ÚJONNAN BERENDEZETT NAGYTERMÉBEN 731/2 French Street, New Brunswick, N. J. FINOM MAGYAROS ÉTELEK ÉS MINDEN­FÉLE BEL- ÉS KÜLFÖLDI ITALOK Szilveszteri mulatságunkon a részvételi dij vacsorával együtt személyenként $6.00 Surányi Rudolf Dr. Kiszely Andor zongoraművész hegedűművész tánczenekara muzsikál egész éjjel TÁNC REGGELIG! Aki jé hangulatban, kellemesen akarja eltölteni a Szilveszlel estét, az hozzánk jöjjön!-------•------­Asztalfoglalás telefonon CH 9-9774 szám hívásával, vagy pedig személyesen a bárban! GELLERT RESTAURANT & COCKTAIL BAR T 73V2 French Street, New Brunswick, N. J. \ m Magyaros szeretettel várják vendegeiket * ROTTENBUCHER VINCE és NEJE tulajdonosok 4 A “gyáva” őrnagy hőstette HUNTSVILLE, Alabama. — Erre a kérdésre felelni sen­­kisem illetékesebb, mint Dr. Wemher von Braun, a né­met származású báró, rakéta­technikus, a!ki a háború után százperoentes amerikai lett. Braun a NASA itteni ür’ha józási központ vezetője £ együtmüiködve a houstoni köz­ponttal felelős a holdutazás! program sikeréért. Felelete a feltett kérdésre ez: Az eredeti célkitűzés az volt, hogy kifejlesszünk egy széles, országos űrrepülési képessé­get. De nem elég az űrrepülé­si képesség egymagában, an­nak további clélj a is kell ie­­gyen. A további konkrét cél — egyelőre — az embert el­juttatni a Holdra és onnan vissza a Földre. Az útnak második felébe» ott is elől járunk már, egyre közelebb a nagy cél megváló­­sitásához. Az eredeti elgondo­lás szerint a holdrepülési prog­ramot 1970-ig kellene a meg­valósulás stádiumába vinni, de mi annyit értünk el máris hogy 1968 közepén eljutha­tunk a Holdra. Az első Hold-missziónak cél­ja lesz annak megismerése ét kimutatása, hogy a Hold-re­pülés lehetséges. Az első part raszállás a világűr végteler óceánjából 18 órai ott tartóz kodásra van a programba be­­állítva. Két űrhajós fog ott le­­szállni s mielőtt visszajönné­nek, egy kis állomást fognak otthagyni, amely állomás az­után rádió üzeneteket fog le­­küldeni a Hold környezetéről' többek közt a hőmérsékleté-, röl. A nappali hőmérséklet r Hóidon eléri a 250 fokot (Fali repheit), éjjel leszáll 2-50—30C fok hidegre. Az űrhajósokat még kell védeni a fagyás el­len. A következő leszállás az ái lomásra már lehetővé fog ten­ni 45 napi ott tartózkodást és körülbelül egy mérföldnyi köt­­zetben megfigyeléseket. A dermesztő éjjeli fagy-idősza kot az Űrrepülők az állomáson fogják tölteni. Tudja ma már mindenki még technikai ismeretek nél­kül is, hogy nagy problem? lesz a visszarepülés a Föld lég­körébe é-s a Főidre. Ennek elő­feltétele az, hogy minden rész­let pontosan és tökéletesen f­­gyen előkészítve, a rakéta hi­bátlan felröpitésétől a bűvé* feladatáig, aki a visszajött holdrakétát a tengerből a he­likopterbe emelni segít. ❖ * ❖ Mit fogunk látni és hallani itt lent a Földön? Látni fa gunk valamit, amit emberi szem évmillióik óta csak sej­tett, de nem látott. Látni fo­gunk embert a Holdon. Az el­ső kiét “úttörő” televízió-'’' vételeket fog leküldeni, egyik képre vetiti a másikat, aztár szerepet cserélnék. Hangjukat levizió utján. És amikor visz­­szaj önnek a földre, magukkal fognak hozni mintadarabok a. i Hold talajából, 80 fontot, egy fontai sem többet, mert min­den legcsekélyebb részlet pon­tosan ki van számítva. Veszélyes lesz ez a látoga­tás a Holdon? Már abból, amit a Surveyor I megfigyelt, arra lehet következtetni, hogy s Hold talaja nem veszedelme­sen süppedékeny, nincsenek veszélyes meredekek. De .* Hold felszíne nagy és nem minden részről vannak jó ké­peink. És maga a repülés bizton­ságos? Nem kell-e katasztró­fától tartani? Dr. Braun azt mondja, hogy minden fejlő­dés kockázattal is jár. Persze ha nem lenne automobil, a köz­lekedés biztonságosabb lenne de lassú. Amerika népe tudja és tudomásul veszi, hogy au­tózni baleiset kizárásával nem lehet. Belenyugodtunk abba is, hogy a repülőgéppel baj történhet. Meg kell barátkoz­nunk azzal a gondolattal hogy Űrrepülőket is érhet ka­tasztrofális baleset. Haláior baleset már előfordult, az Űr­repülési program résztvevői közül néhányan autóbaleset­ben életüket vesztették, mép házi balesete is volt Űrrepülési munkásnak. :|í :Jc * A holdrepülésnek van kato­nai jelentősége? Van. A Hold ról le lehet látni a Földre ás i, tengerekre, és amit a nőid Van-e lakatlan sziget az At lanti-óceánban? Az Atlanti-óceánnak a Vi­lágatlaszban található szige tei valamennyien lakottak. Vannak azonban kisebb szi getek is, amelyeket csak a részleges tengerészeti térké­pók tüntetnek fel, közöttüi akad több lakatlan is. Talán a legérdekesebb a Trindade sziget (nem tévesztendő összr Trinidaddal), a déli szélesség 21., a nyugati hosszúság 29. fokán, Rio de Janeirótól 1800 km távolságban délkeletre. Vulkáni eredetű sziget, amely Brazíliához tartozik. Sohasem volt lakott, szintúgy a körü­lötte fekvő három kisebb szi: get sem. A geofizikai esztendő idején megfigyelő állomást rendeztek be rajta, s azóta évről évre felkeresi egy ex­pedíció. Érdekes, hogy elva­dult sertés-, kecske- és juh­állományt találtak rajta* Az állatok elődeit 1700 körül te­lepítette le Edmund Halley csillagász, hogy a hajótörést szenvedettek élelemhez jussa­nak. Még egy érdekesség fű­ződik e szigethez. Egykorú források szerint kalózok 1821- ben kifosztottak egy spanyol hajót, amely rabolt kincsek­kel tartott Spanyolországba repülők látnak, azt le is tud jálk fényképezni. Világos c­­hát a holdrepülés katonai je lentősége. Nagy dolog, hogy az atomhatalmak megegyez­tek abban, hogy az atomoom­­bát száműzik az űrből. Újra és újra felmerül a kér­dés, hogy a holdrepülés neg­­éri-e a dollárbilliókat, amely­­két a program felemészt . . . Dr. Braun meggyőződése sze­rint megéri'. Mert ez az égés; program, kezdetétől végéig gazdagítja tudományos isme reteinket és óriási fejlődés' lehetőségeket nyújtott már ed dig is az iparnak s ezáltal t­­nemzetgazdaságnak. Ez sok­kal több, mint nemzeti hiúság dolga. Hogy az Űrrepülés hasznos­ságának csak egy példáját ve­gyük szemügyre: Mint mái repülőgépekről, úgy sokkalta nagyobb magasságból és látó­­szélességből fotografálni lehet majd a Föld megművelt ré­szeit, követni tudjuk a növé­nyi élet fejlődését a vetéstől' az aratásig, pontosan fel tud­juk mérni az egész földke­rekség termését, a termés becsléstől az elosztásig. Lesz megállás? Az emberi természet ezt kizárja. Egy eredmény elérése után követ kezik egy további vállakózás A következő, térben és időbe* távolibb “utioélok”, a Mars és a Vénusz. Ezt úgy 'képzeljük sl, hogy a Hold-állomásokró1 jutunk el ezekre a nagyor messzi csillagzatokra. A kalózok a kincset a Cukor süveg nevű vulkános kúp kör­nyékén rejtették volna el Mindeddig eredménytelenül kutattak a kincs után. * * * Fagyoskodni fognak unoká ink? Úgy látszik, hogy az idő­járás rosszabbodásának küszö­bén állunk s a 20. század vé­rén és a 21. század elején meg: ismétlődik a 17. században már egyszer előfordult úgy­nevezett “kis jégkorszak”. Dr. Frantisek Link, a prágai Asztronómiai Intézet magas­légköri osztályának vezetője nemrég a következőket fejtet­te ki: A 17. század eeljén az ég­hajlat kifejezetten rosszabbo­dott. Az Alpesek gleccserei mélyen benyúltak a völgyek­be, úgyhogy a pásztorok el­költöztek az alacsonyabban fekvő területekre. A hőmér­séklet érzékelhetően csökkent. E “kis jégkorszak” körülbelül 1600-tól 1800-ig tartott. Az éghajlati ismétlődések tudományos vizsgálata szem­pontjából nagyon fontos sze­repük van a meteorológusok régebbi feljegyzéseinek. Ezek azonban csak az utolsó két­­három évszázadról állnak ren­delkezésünkre. A korábbi idők rendkívüli teleiről, nedves és száraz éveiről, jó termésre»1 vagy terméketlen esztendők­ről csak egyes évkönyvekből ás krónikákból értesülünk. így is megfigyelhető azonban két fontos tény. Az egyik az, hogy ha összevetjük az üstökösök megjelenéséről készült fel­jegyzéseket, ezek négyszá; évenként feltűnően hasonlóak. A másik: ha a feljegyzések szegényesek, ez azt jelenti, hogy sok üstökös elkerülte a? égbolt vizsgálóinak figyelmét — mert gyakori és sok volt a felhő. Márpedig a nagy fel­hőzet esővel és tartós jellegű lehűléssel kapcsolatos. Vannak bizonyítékok arra, hogy az el­múlt négy évezred folyamár. négyszáz évenként ismétlő­dött ez a szakaszosság. Ne­héz feltételezni — állítja dr. Frantisek Link —, hogy év­századunk végén másként len­ne. 1950 óta csökken az átla­gos hőmérséklet a Földön, és ;a gleccserek nagyobbodnak. PRINCETON, N. J. — A Princeton University két ta­nára — W. G. Bowen és W. J. Baumol — a Twentieth Cen­tury alapítvány megbízásából elkészítette a mai amerikai kultúra gazdasági és financiá­lis mérlegét. Az 582 oldalas rája és a kultúra gazdasági, helyzete. Érdekes szempont­ból vizsgálják a két társadal­mi jelenséget. Megállapítják, hogy ma Amerikában kultu­rális fellendülés mutatkozik le ugyanakkor a kultúra szol ?álatában álló intézményei (szinház, koncertterem, stb.) majdnem kivétel nélkül finan­ciális nehézségekkel küszköd­nek. Kevesebb, mint öt millió­­azoknak az amerikaiaknak s száma, akik egy évben egy /agy több előadási látogat nak, belépőjeggyel a szinhá zakban, hangversenyeken, ba­­'.ettszinházban.,’ Ezt az ötmillió''' amerikait nevezhetjük ebben"a vonatko­zásban, kulturális elitnek. Ve­gyük őket alaposabban szem­ügyre. Ezt látjuk: Fiatalok. Átlagos életkoruk 35 év. Műveltségűk'-” magasan az átlag felett van. A tipikus kö­zönségnek több mint a fele úgy férfi, mint nő, négy évet vagy többet töltött college­­ban és graduált. Fehérgallérosok. A közön­ségnek kevesebb, mint 3 szá­zaléka került ki a fcékgalléro-. sok közül. Jómódúak. Negyven száza­lékuknál az évi jövedelem 15 ezer dollár vagy több. Ez a 40 százalék nagy százalék­szám. Mert az egész amerikai városi népességnek mindössze 5,4 százaléka van ebben a jö­vedelmi kategóriában. Ismétlők. Ami azt jelenti hogy többször mennek szín­házba, koncertre. Az átlagos; “szinházjáró” 8 vagy több elő­adást néz meg, az átlagos ‘koncertjáró’ 5 v. több szim­­fóinkus hangversenyt hallgat meg. Egyes kulturcentrumokban találhatók. New York van az élen. 1963. évi adatok: New York City és közvetlen kör­nyéke szolgáltatta csaknem 40 százalékban a hangverse nyék bevételeit és több mint 50 százalékban a. színházak be vételeit. Hasonló, de kisebl kulturális koncentrációt lehel találni Californiában. Hány hely marad üresen s nézőtéren? Átlag 20—30 szá z-aléka a nézőtérnek üresen marad, kivéve a newyorki Metropolitan Oderát, ahol ne­héz helyet kapni, és a Broad­way színházak is tömve van­nak, némelyek száz és száz es­tén át, ha egy darab “beüt”. A színházak és hangverse­nyek költségei nagyobb mér­tékben emelkediek, mint más vállakózások kéltségei. A princetoni professzorok nagyon nyomatskös|in mutat­nak rá arra, hogy a színházak örökös krízisben vannak. A fi nanciális nyomás szüntelen Minden próbálkozásnál számi tani kell arra, hogy nehézsé­gekben, krízisekben lesz les; hiány. Különbséget kell tenni üzle­ti és nem üzleti színház-kon­cert közt. A nem-üzletiek, pél iául a szimfonikus zenekarok §s a helyi színházak, csak úgy boldogulhatnak, ha művész­barát egyének vagy a közös­ségek financiális támogatásá r ban részesülnek. Az üzleti vál ’alkozások, min például a new yorki Broadway színházak (kevés kivétellel) örökösen fi; nanciális válsággal kacérkod­nék, vagy mondjuk igy: lut­riznak. Vagy beüt egy darab vagy elvész a befektetett pénz. És akkor keservesen urnák az “angyalok” — akik a szükséges pénzt jóremény séggel összeadták. A princé toniak véleménye szerint e;i az áldatlan állapot hovato­vább oda fog vezetni, hogy a Broadw'ay színházakban és egyebütt drága sztárok he­lyett olcsó műkedvelőket fog­nák szerepeltetni. És mégis, mindennek eile-' nére, a princetoni kulturmér­­leg felállitói vizsgálódásaik során arra az eredményre ju­tottak, hogy ma Amerikában igenis kulturális fellendülés mutatkozik, de -— nem ott, ahol vizsgálódtak, a színhá­zakban és a koncerttermek­ben, hanem vizsgálódásuk kö­rén kívül: a könyvtárakban és könyvkereskedésekben, ? hanglemezpiacon, a rádió és televízió előtt. Az emberek több kulturális élvezetre vágy­nak ma, mint korábban. HOFFA HALADÉKA WASHINGTON — Potter Stewart, a US Legfelsőbb Bí­róságának bírája, 1967 feb­ruár negyedikéig adott James Hoffa ügyvédeinek haladékot arra, hogy benyújtsák uj meg­hallgatás iránti keresetüket. LANDSHUT, ,Nyugat-Né­­metország. — Hans Schellet őrnagyot 21 évvel ezelőtt e német katonai bíróság halál­ra Ítélte s még aznap főbelőt­­lék. Özvegye most a per újra­­felvételét kérte s a bíróság elrendelte az uj tárgyalást. Az őrnagyot azért Ítéltél halálra, mert megtagadta an­nak a parancsnak teljesítését hogy robbantsa fel a Raj ne hidját Remagenben. A híd ép -ágben maradt és ez lehetős­­tette a nyugat felől előrenyo­muló amerikai hadaknak hogy gyorsabban és könnyeb­ben elérjék a széles folyam túl­só partját. Kétségtelen, hogy a híd épségben maradása na­pokkal megrövidítette a má­sodik világháborút. A hid ma is megvan, az egyedüli hid a Rajna 'húsz hidija közül, ame­lyet nem robbantotak fel ak­kor. Schellert a katonai bíróság 15 percig tartó tárgyalás után ítélte halálra fegyelemsértés és gyávaság címén. A hadbí­róság elnöklő tagja néhány évvel ezelőtt meghalt, a má­sik két bírót most, mint tanu­kat hallgatta ki a landshuti törvényszék. Pentlh bíró kije­lentette, hogy ő meg volt győ­ződve a halálos ítélet jogos ságáibán az akkori háborús kö­rülmények közt. Eirnstbergei biró úgy vallott, hogy ő an­nakidején szintén meg vol! győződve az eljárás és az Íté­let törvényességéről, de az­óta újabb tények ismeretében; már nem annyira biztos eb­ben. Az özvegy és két fia jelenlé­tében folyik a tárgyalás, amelynek célja Hans Sebei-. let nevének és becsületének tisztázása. KARÁCSONY A BÖRTÖNBEN QUEENS, N. Y. - A Kew r Gardens börtön 941 “bennla­­kója” vért ajánlott fel a Vö- , rös Keresztnek. Az orvosi vizs­gálat után a véradók száma 165-re csökkent. Ezek közt “ yolatk 25-en, akik gyilkosság ; Vádja alatt állnak, a többiek • csak rablók és betörök. A vér- . adókat a Vörös Kereszt ikül- • dötei kávéval, süteménnyel és 1 cigarettával ajándékozták meg * s Karácsony előestéjén steak j vacsorát kapnak. Független Magyar f Református Egyház : "■C 229 East 82nd Street New York 28, N. Y. Tel. RE 4-8144 Lelkipásztor: Csordás Gábor, esperea A lelkész! hivatal minden * délelőtt 9—12 között nyitva /an. Istentiszteletet taitunk v-_ ninden vasárnap d. e. 10:30 > orakor hallani fogjuk, ugyancsak te REPÜLŐ- ÉS HAJÓJEGYEK — IKKA ÉS TUZEX — Bevándorlási ügyek — Pénzküldés — MINDENFÉLE BIZTOSÍTÁS KOSA AGENCY 4 French Sl., New Brunswick, N. J. — CH 9-6100 AHÁNY KÉRDÉS, ANNYI FELELET könyv fő témája: a nép -kultu­p* ySSs 3Sä 5BS6 5B» SSÍ- 1=53 JSfcS I A BODE PATIKA j kellemes karácsonyi ünnepekei és boldog újévet j kíván a magyarságnak I JÖJJÖN BE HOZZÁNK S NÉZZE MEG ÜNNEPI AJÁNDÉK- f NAK VALÓINK HATALMAS VÁLASZTÉKÁT! I Bode Pharmacy \ LOUIS E. SPAK. B. S., R. P. | 120 French Sl.. New Brunswick, N. J. | NYITVA NAPONTA REGGEL 9-TŐL ESTE 9 ÓRÁIG Vasárnap és ünnepnapokon reggel 10-iől délután 1-ig. I ORVOSI RECEPTEK ELKÉSZÍTÉSÉÉRT ÉS | MÁS DROGÉRIA-CIKKEKÉRT TELEFONÁLJON: l Ingyen házhoz szállítás KI 5-2676 5 Vizisi bajnokok Cypress Garden, Fal.-ban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom