Függetlenség, 1965 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1965-03-04 / 9. szám

AMERICAN IN SPIRIT HUNGARIAN IN LANGUAGE MERGED WITH HUNGARIAN WEEKLY OF TRENTON AND VICINITY BEOLVADT LAP AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG VOL. 52. ÉVFOLYAM — No. 9. SZÁM Í RA 15c—SINGLE COPY 15c HUSZONEGY AZ ELŐSZOBÁBAN Rohamsisakos katonák irányítják a forgalmat Kuala Lumpurban, Malaysia fővárosában, egy baloldali tüntetés után. Pénz áll minden házhoz... ALBANY, N. Y. — A New York állami törvényhozó tes­tületben egyre erősbbödik a tábor, mely a halálbüntetés eltörlését helyesli és amikor szavazásra kerül a sor* a tör vényja vaslat mellett fog sza­vazni. Ä halálbüntetés elleni hangulatot, az aggodalmat, hogy megtörténhet ártatlan ember kivégzése, fokozta az utóbbi hetekben egy fiatal néger, Whitmore szokatlan esete: két newyorki leány meggyilkolása alatt állt. A Sing Sing börtönben, a semmi egyébbel, mint villany­székkel berendezett terem elő­szobáiban, a halálraítéltek celláiban jelenleg 21 háláivá ró bűnös lélek tartózkodik, 4 átmenetileg még másutt van, más előszobákban. A siralomház veteránja Ch. D. Clinton, akit 1959 május 5 én kvártélyoztak be a Sing Sing halálcellájába. Villany­székbe ültetése április 1-re van kitűzve. A legújabb newyorki bűn­ügyi szenzáció középpontjá-BUDAPEST (FEC). — A fiatalok csak nem lelik helyü­ket és szerepüket Magyaror­szágon, és mind gyakrabban kifejezésre juttatják elked­­vetlenedésüket, ami ikertest­vére a sokat emlegetett elide­genedésnek. A Népszabadság­ban Rózsa László nem is ta­gadja, hogy baj van a magyar kedéllyel. “Ha volna olyan műszer, ami megbízhatóan ki­mutatná a mai társadalmunk­ban jelenlévő érzések és han­gulatok összetételét, gondo­lom, azt jelezné, hogy mosta­nában több a kedvetlen, pesz­­szimista hang közéletünkben, mint néhány esztendővel ez­előtt.” A meghökkentő megállapí­tást egy másik fiatal írása váltotta ki, akivel vitába szál­lott. Az Uj írás című lap ja­nuári számában a “Vallomá­sok az ifjúságról” cimü ro­vatban Buda Ferenc a fiatal értelmiségiek nevében a “tár­sadalmi közérzet, a pesszimiz­mus hangját szólaltatta meg”. És ez a hang valóban meg­­döbentő és végtelenül elszomo­rító. A “fiatal nem tud érvé­nyesülni, mert ‘egzisztencia­­féltés, szakmai, hatalmi, te­kintélybeli féltékenység meg­határozatlan eredetű ösztönös rosszindulat, anyagi irigység’ gáncsolja. A fiatal értelmisé­git nem fizetik meg, s ezért anyagi helyzete kilátástalan­­ságba kergeti. Amig az általa ismert fiatal vegyészt az idő­sebb pályatárs irigysége üldö­zi el a gyárból, ahol milliós újí­tást dolgoz ki, addig az álta­lános példaként szereplő fiatal kutatóorvos előtt két ut áll: vagy olyan erős a hivatástu­data, hogy vállal minden nél­külözést és kényelmetlenséget a munkájáért, vagy pedig a család iránti felelősség kere­kedik felül benne, s nincs mit tennie, lemegy falura. Ha pe­dig az értelmiségi falura ke­rül, erejének javát csaknem ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CH 7-8484, ban áll David Coleman, 1960 novembere óta a death row la­kója. Coleman bevallotta a gyilkosságot, amellyel vádol­ták, de a múlt hetekben kéte­lyek támadtak a vallomás va­lódisága tekintetében — mert mert — őt ugyanazt a detek­tív vallatta, aki Whitmore-tól a hamis vallomást kicsikarta. Kivégzése már ötször el volt rendelve, újabb és újabb fel­lebbezések és panaszok már eddig is feltartóztatták végze­tét és most kivizsgálás alatt van a rendőrségen tett vallo­másának “története.” Ugyancsak vizsgálat alatt van a, szintén 1960 novembe­re óta kivégzésre váró Na­than Jackson önkéntes vagy nem önkéntes vallomása. A többiek — 1962 és 1964 ita a villamos halálgép árnyé­kában — fellebbezéseik, ha­beas corpus és egyéb pana­szaik eldöntésére várnak. És mind azt remélik, hogy nem késik le a halálbüntetést el­­törlő .törvény megszületését. kilátástalan küzdelemre kény­telen fecsérelni a szegénység, maradisóg, előitéletek, irigy­ség, durva basáskodás és az alattomos rosszindulat tömör falai ellenében. De emberi, szakmai, hivatásbeli fejlődése se látszik itt biztosítva. Az­tán: régebben az ifjúság tu­dott lelkesedni, s ha kellett, szinte apostoli szerepet is vál­lalt. Ma más a helyzet, mert szerinte a legutolsó, igazán lelkesedni tudó korosztály az övé volt, mai huszonötdiar­­minc éveseké. ‘Kétszer lelke­sedtünk, kétszer csalódtunk’, (félreérthetetlen célzás 45-re, és 1956-ra) mindkét alkalom­mal olyan kegyetlenül, hogy a fiatal, rugalmas lélekkel se volt könnyű kiheverni. Ne­künk ma már nehezen megy a lelkesedés, az eszmények he­lyett inkább önmagunkban ke­ressük az erőt, amire támasz­kodni lehetséges.” Mit felel erre a Népszabad­ság cikkírója? “Ténylegesén van ilyesféle elkedvetlenedés, pesszimizmus, kár lenne ta­gadni, csak azért is, mert egy egészséges, erős, normális tár­sadalom nyugodtan szembe­nézhet bizonyos körök lélek­tani hűllámzásaival. De azért is felesleges ezt leplezni, mert ősforrásai többnyire nem ide­gen talajból erednek, s tuda­tosan, vagy öntudatlanul — rendszerüket szeretnék jobb­nak, tökéletesebbnek látni, po­litikánkat jobban megvalósul­ni.” TÁVGYALOGLÁS POLITIKUS PAPAGÁJ Rio de Janeiro egyik napi­lapjában jelent meg az aláb­bi hirdetés: “Elszökött egy Goulart név­re hallgató, beszélő papagáj. Kérem a becsületes megtalá­lót, jutalom elenében juttas­sa vissza. A madár politikai el­vei nem azonosak tulajdonosa meggyőződésével.” Goulart tudvalevőleg bra­­zilia elkergetett kommunista­­barát elnöke volt. WASHINGTON. — ... vagy mondjuk igy: majdnem min­den magyar házhoz, mert hi­szen tele van az ország idős magyar férfiakkal és nőkkel, akik Social Security nyugdí­jon (részben Soc. Sec. nyug­díjból) élnek és ezek mipd­­mind pár dollárral többet fog­nak kapni, ha és amikor meg­születik az u Soc. Sec. tör­vény. A “ha” szó csak nyelv­tanilag jelent feltételességet; minthogy Johnson elnöknek, a törvényjavaslat fő pártoló­jának, szinte példátlan több­sége van a kongresszus mind­két házában, a törvény meg­szavazása biztosra vehető. — Ami pedig az “amikor” szót illeti, ez némi magyarázatot igényel. A helyzet az, hogy mivel sok fontos javaslat fek­szik a kongresszus előtt, még hónapokig is eltarthat, amig létrejön az uj törvény. De se­baj, akár ez év közepéig, akár válamivel tovább kell várni, beválik a közmondás: ami ké­sik, nem múlik. Sőt mi több, egyre megy, hogy mikor kül­dik szét a Soc Sec. Admn. kü­lönböző kifizető-hivatalai a nagyobb összegekre szóló csekkeket, mert a törvénynek január 1-re visszamenő érvé­nyessége lesz azokra a hóna­pokra, amelyek a nagyobb csekk nélkül eltelnek, a Soc. Sec. utólag egy összegben kül­di meg a januártól kezdve ese­dékessé lett csekkeket. Legvalószínűbbnek azt tart­ják a Capitol tájékán, hogy az első nagyobb csekk szep­tember első napjaiban kerül postázásra (augusztus hónap­ra). És meg jönnek az év első nyolc hónapjára szóló kiegé­szítő összegek, egy csekk for­májában. Ezt a Soc. Sec. nyel­vén igy hívják: lump-sum. Az uj csekkek az eddigiek­kel szemben körülbelül igy fognak alakulni: A minimális havi nyugdíj a nyugdíjasnak a mostani 40 dollár helyett 43 dollár lesz, nyugdíjas házaspárnak 60 dol­lár helyett 64 dollár. Akinek most 105 dollár a havi nyug­dija, az 112 dolláros csekket fog kapni, nyugdíjas felesé­gével együtt 158 dollár helyett 169 dollárt (65 éves kor ala­pulvételével). A mai legmaga­sabb nyugdíj 127 dollár, ezt 136 dollárra emelik fel, nyug­­dijasházaspár részére 191 dol­lárról 204 dollárra. A lump-sum pedig minimá­lisan 22 dollár lesz, a 127 dol­láros nyugdíjra a ráadás kb. 71 dollár. Mindez jó hir kb. 20 millió amerikainak — nyugdíjas sze­mélyeknek, házaspároknak, özvegyeknek, kiskorú gyerme­keknek, eltartott idős szülők­nek, stb. Összeg szerint a Social Sec. juttatások ebben az évben 1200 millió dollárt fognak kitenni. “Talált pénz” fogják sokan mondani. Jól jön az mindig és legtöbben az ilyen talált pénzt mindjárt el | is költik valamire, aminek megvásárlását addig el kellett halasztaniok. Ennek — A fo­kozott pénzköltésnek — nagy közgazdasági jelentősége is van,mert hiszen 1200 millió dollárral több vásárlás meg­felelően nagy üzleti forgal­mat és következésképpen megnagyobbodott termelést hoz magával, annál is inkább, mert az egész évi plusz félév alatt kerül kifizetésre, úgy hogy az 1200 millió dollár plusz tulajdonképpen 2400 millió dollárnyi évi jövede­lemnek felel meg. És ne fe­ledkezzünk meg arról sem, hogy azok a havi 43 és 136 és 204 dollárok, no meg a 22 és 71 dollár egyszeri extrák — adómentes jövedelmek. Örömre üröm — ez az élet törvénye és e törvény alól nin­csen kivétel a Soc. Sec. nyug­­dijrendszerében sem. Több befizetés szükséges, hogy le­hetséges legyen a több kifize­tés. Jelenleg a munkás béré­ből 3 egész 5 nyolcad százalé­kot vonnak le Soc. Sec. adó fejében, s ugyananyit fizet be a munkaadó is. (A nyugdíj járulékokat hivatalosan ‘adó’­­nak nevezik) Ez az adó a kö­vetkező években emelkedni fog, valószínűleg 4 egész és 5 nyolcad százalékra 1968-ban. De ha megvalósul a nyugdíj­emeléseken kívül az öregek ingyenes kórházi biztosítása is, az adó még valamivel több lesz már a jövő évben és egy­re megy, hogy a Soc. Sec. adó lesz valamivel magasabb vagy a kórházbiztositási adót külön fogják előírni és mi külön fog­juk befizetni a havi és heti csekkből való levonás formá­jában. Megjegyzendő, hogy ha — mint biztosra vehető — megvalósul ez a kórházbizto­­sitás, ennek költségei fedezé­sére szolgáló befizetéseket is, éppen úgy, mint a nyugdíjnál a munkás és a munkaadó fog­ják fizetni egyenlő összegben. (Más százalék szerint fognak befizetni az önálló foglalko­zásúak, akkiet a törvény, erő­szakot téve a nyelvtisztaság törvényén, önalkalmazottak­nak nevez, amit úgy tessék ér­teni, hogy példának okáért a szomszéd fűszeres önmagá­nak segédje is — ami sok eset­ben úgy is van ...) A Soc. Sec. adó nemcsak azért lesz több, mert több százalékot fognak levonni a jövő és első napjától kezdve, hanem azért is, mert nagyobb összeg százalékait fogják le­vonni: a mostani 4800 dollár helyett 5600 dollár évi jöve­delem után. Említést érdemel még né­hány változás, amit az uj tör­vény fog hozni: A gyakorló orvosok, (akik önmagukat foglalkoztatják...) jövő évtől kezdve belépnek a Soc. Sec. biztosításba. A mindenféle kiszolgáló és felszolgáló személyek, vendég­lőkben, hotelekben, vasúti uta­zásnál, stb., akik borravalókat kapnak, ezt a mellék — és sok esetben fő — jövedelemi hoz­zá fogják számítani fizeté­sükhöz, az összegeket heten­­kint vagy havonkint közölni lógják munkaadójukkal és a Social Sec. adókat ezután az egész összeg után és borrava­lók után, a munkaadó be fog­ja szolgáltatni az adóhivatal­nak, a saját, ugyanolyan ősz­­szegü adójával együtt. Még más változásokat is javasólnak egyes képviselők és szenátorok, de azok mind a Soc. Sec. adó további emelé­sét tennék szükségessé s ezért nem valószínű, hogy a kongresszus újabb terheket megszavazna. Ez okból nem is említjük ezeket a túlzottak­nak nevezhető “javítási” cél­zatú javaslatokat. Bessenyei-szobor BUDAPEST. — Bessenyei György bécsi szobrát, Róna József alkotását a művelődési minisztréium hazahozatta az osztrák fővárosból. A szobor Bécsben a régi testőrségi pa­lotában állt. A fehér márvány­ból készült, tizenhat mázsás műalkotást a nyíregyházi ta­nárképző főiskola előcsarno­kában állították fel. "AVON CALLING" — ezT hivó­­jel. Ha unja már magái a négy fal közöli, ha ki akar menni az emberek közé, legyen egy "szép­ségápolási tanácsadó" az AVON KOZMETIKAI cégnél. Ollhoná­­ban történő személyes megbeszé­lés végeit hivja MI 2-5146 szá­mol. Belhlehem-Allenlown kör­nyékén telefonáljon: 432-0916 számra. “KÉTSZER LELKESEDTÜNK, KÉTSZER CSALÓDTUNK...” TRENTON, N. J, Thursday March 4, 1965 VERESS SÁNDOR ZENESZERZŐ ELŐADÁSA A RUTGERS EGYETEMEN Veress Sándor, a Svájcban élő hires magyar zeneszerző, a berni zeneakadémia tanára csütörtökön, március 11-én es­te 8:15 órai kezdettel New Brunswickon, a Rutgers egye­temen előadást tart a magyar zenéről. (Az előadás helye a Douglass College Music Buil­ding, amely a Raritan folyó mentén elterülő Memorial Parkway aluljárójánál, a George Street lábánál van.) Veress professzor az Ame­rikai Magyar Tanulmányi Ala­pítvány és a Rutgers egyetem meghívására látogat el New Brunswickra s tart előadást. Első amerikai útja során már eddig is több egyetemen tar­tott előadást Bartók Béláról, a modern magyar zenéről és “Uj irányok az európai zené­ben a 2-ik világháború óta” címmel. Amerikai körútja el­viszi Veress professzort Te­xas, Virginia, Pennsylvania, Ohio, Illinois, New York és ms államokba. Fehérvárcsurgóról indult el -és bejutott a világhír óceánjába BUDAPEST. — Az utóbbi hetekben több folyóirat érde­kes cikkeket közölt a Rómá­ban élő, világhírű szobrász­művészről: Amerigo Tot-ról. “Neve már híressé vált Itáliá­ban, Európában és tengere­ken túl, és lassan idehaza is” — állapítja meg a ’’Valóság“ a “Római látogatás Amerigo Tótnál” cimü hangszalagra is vett intervju. Szauder József irodalomtörténész tanulmányt irt Amerigo Tótról és benne felidézte azt a néhány sort, amelyben Szerb Antal jelle­mezte a fiatal magyar szob­rászt, akivel a harmincas években a római kollégium Hungaricumban ismerkedett meg és aki gyalog jött Di'ez­­dából Rómába: “A Via Fla­­minán jött be, azon az utón, amelyről gimnazista korában megtanulta, hogy mindig ott vonultak be észak felől a győ­zelmes idegenek. Az első este megvárta, mig a parkból min­denkit kikergetnek és bezár­ják a kaput. Akkor átmászott a falon és ott aludt egy bo­korban, Róma fölött, lábánál a város. Hajnalban felkelt, le­vetkőzött és megfürdött a Acqua Paola medencéjében, a klasszikus vizekben. így vo­nult be Rómába Tóth Imre. Ma Amerigo Tot-nak hívják a világ egyik legnagyobb élő szobrászművészét. Bár olasz állampolgár, hi­szen idestova harminc eszten­deje él Rómában, minden al­kalommal magyar származá­súnak vallja magát. Külföl­dön számos történeti könyv jelent meg róla, folyóiratok gyakran foglalkoznak sajátoá, már a huszonegyedik századot idéző művészetével. Ilyenkor Amerigo-Imre rendszerint az első mondatban hivatkozik magyar származására. A “Vita” cimü római ké­peslap 1963. évi októberi szá­ma többoldalas cikkben mél­tatja Amerigo Tot művésze­tét. Az első mondat itt is az ő vallomásával kezdődik: — “Csurgón születtem egy sző­lőhegyen Magyarországon, — ősszel és azt mondják, hogy mustban fürdettek meg en­gem.” Ez a Csurgó nevű falu, mely­re mint szülőfalujára annyi­szor hivatkozik, Székesfehér­vártól néhány kilométernyire fekvő Fehérvárcsurgó, a Ba­kony lábánál. Itt élt kispa­raszti sorban családja, de mi­kor ő született, apja már Bu­dapesten talált foglalkozást. Amerigo Tot — mint a fehér­várcsurgói anyakönyv tanús­kodik erről —. 1909 szeptem­ber 27-én született, apja ne­ve Tóth Imre, anyja leány­kori neve: Naszályi Zsófia. Ebből a kis faluból indult el útjára a ma már világhírű szobrászművész, akinek sor­sában egy kissé ismét valóra váltak Ady szavai: “Valaki az Értől indul el, s bejut a szent, nagy Óceánba.” Amerigo Tot életében az óceán nemcsak jelképes értel­mű. A művész egykori nyo­mozásának éveiben egy ideig csakugyan matróz volt egy óceán járó hajón. Nemsokára pedig megint állandóan jár­ja az óceánt, azaz most már egyik alkotása: harmadik esztendeje dolgozik az olaszok legnagyobb óceánjáró ha­jójának, a Raffaelonak kilenc emelet magasságú térdiszité­­sén. Amig eljutott idáig, a mo­numentális müvek egész so­rát alkotta meg. Elkészitette a római Termini pályaudvar homlokzatának százharminc méter hossz«, két és fél mé­ter magas szalagdiszitményét — ezt a modern, csuparitmu­­su fémplasztikát, aluminium­­lemezekből. Luigi Nevri, a nagy olasz építőművész felké­résére, aki a római sportpalo­tát tervezte, elkészitette a sportpalotában lévő díszpá­holy tizenhat méter széles, 2 és fél méter magas mellvéd­jének művészi dombormüvét kerámiából és betonból. A római egyetem vegyésze­ti fakultásának épületében is van alkotása márvány simasá­­gu műanyagból. Az acquiliai igazságügyi palota részére is készített két nagy dombormü­­vet vasbetonból. Rómában az Olasz Autóklubnak elnöki elő­szobáját díszíti e dombormű­vé. Bronzból, rézből, alumini­­umból, vasbetonból, kerámiá­ból, műanyagból készíti alko­tásait. Müvei már nemcsak Európa több városában lát; hatók, hanem egyik-másik megtalálható a tengerentúl is, igy az építészetileg legmo­dernebb uj fővárosban, az Os­car Niemeyer tervezte Brasi­lia városában. Amikor hazájából kilátás­talan helyzete miatt Tóth Im­re vándorútra kényszerült, a dessaui (németországi) Bau­­hausnak, abban az időben a legmodernebb művészeti isko­­kólának lett a tanítványa, a többi között Moholy Nagy Lászlótól és Paul Kleetől ta­nult. Ide tért vissza Párisból is, majd Hitler hatalomraju­­tása után a Bauhaus sorsa is megpecsételődött és Tóth Im­rének is menekülnie kellett, így jutott sok várakozás után Ausztrián át Itáliába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom