Függetlenség, 1965 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1965-05-20 / 20. szám

AMERICAN IN SPIRIT HUNGARIAN IN LANGUAGE MERGED WITH BEOLVADT LAP AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG VOL. 52. ÉVFOLYAM No. 20. SZÁM ÁRA 15c—SINGLE COPY 15c 53 TRENTON, N. J. Thursday, May 20. 1965. A HÁLA SZAVAI. ■ 9 Nehéz szavakat találni ar­ra — különösen Ilyenkor “lapzárta utáni” sietségben— hogy megfelelő módon kifeje­zést adjunlk hálánknak és kö­­szönetünket azért a szép es­télyért, melyet barátaink és megbecsülőink rendeztek ne­künk az elmúlt vasárnap, a New Brunswicki Magyar Amerikai Atléta Klub dísz­termében ... Felejthetetlenül szép volt minden ; a közelről és távolból személyesen vagy levélben és táviratban odase­­reglettek hatalmas száma va­lóban megrázó erejű kifejezé­se volt annak, hogy vannak még jónéhányan Amerikában, akik megbecsülik és értékelik a nehéz küzdelem árán fenn­tartott magyar sajtó munká­ját és munkásait... És van­nak szerető, hűséges, igaz jó­barátaink ... vannak az ame­rikaiak között is magas pozí­cióban levő kiváló férfiak, akik tisztelettel és elismerés­sel szólnak a magyar sajtó­ról és a mögötte állókról. . . Jövőheti lapszámunkban bő vebben foglalkozunk majd a szépen sikerült jubiláris est­ről. Itt most csak annyit, hogy fogadják szivbőljövő, hálás köszönelünkei elsősor­ban Kára Péterné rendezöbi­­zottsági elnökkel az élén mindazok, akik a bankett megrendezésében bármi mó dón és mértékben közremű­ködtek, akik szép anjádékok­­kal, csodás virágkosarakka’ leptek meg, akik a banketen, a konyhában, a felszolgálás­nál, a bárnál időt és fáradtsá­got nem kiméivé oly adaadó­­an dolgoztak, valamint mind­azok, akik erre a munkanap előtti késő estbe nyúló ban­­ketre eljöttek, sok esetben mérföldek százait utazva, hogy itt lehessenek és akik soha el nem felejthető szép szavakban fejezték ki igaz ér­zésüket a magyar betű és 25 éves házassági évfordulóját ünneplő szerény munkása iránt. Dienes László szerkesztő' és felesége A NEMZETEK NEMZETEVE TETTEK AMERIKÁT A BEVÁNDOROLTAK WASHINGTON. — John­son elnök 44 tollal aláírta a proklamációt, amely Ellis Is­­landot a Szabadságszobor Nemzeti Emlékmű egyik ré­szévé tette. Ezzel l*>^rult az évek hosszú során át folyt vi­ta, hogy mi legyen a jövője a történelmi nevezetességű szigetnek, miután már évek óta elhanyagoltan állt New York kikötőjében. Az első feladat lesz a nagy­takarítás, a dudvamezők he­lyébe zöldelő, virágos park kiképzése. Ezt a munkát a Job Corps fogja végezni, — melynek igazgatási központja a szemközti jerseyi parton lesz. Szabadság Park lesz ott, ahova évtizedek során 16 mil­lió idegen először tette lábát a szabadság földjére. Ezekre a szabadságot kere­ső és itt boldogulást talált milliókra emlékezett Johnson elnök a fogadáson, amelyet a Fehér Ház Rózsakertjében tartott, s amelynek keretében aláírta a proklamációt. “Azok a fedélközön ide be­hajózott emigránsok — mon­dotta az elnök — nemcsak nemzetté tettek bennünket, hanem a nemzetek nemzeté­vé”. Johnson elnök megragadta az alkalmat, hogy újra kifeje­zésre juttassa azt az óhaját, hogy a kongresszus minél ha­marabb megalkosson egy uj bevándorlási törvényt, amely szakit a huszas években a be­vándorlás megszorítására életbeléptetett nemzeti kvóta rendszerrel és idegenek bebo­csátását nem attól teszi füg­gővé, hogy hol születtek, hon­nan jöttek, hanem a főszem­pont az, hogy mit tanultak és mit tudnak adni az Egyesült Államoknak. A kvótarendszer eltörlése, tette hozzá az elnök, két szempontból már régóta ese­dékes. Az egyik szempont az amerikai nemzeti érdek, a másik az ugyancsak igazi amerikai emberiség elve és gyakorlata. A régen Sóhajok Szigetének nevezett első amerikai állo­máson sokmillió szürke, név­telen bevándorló közt nagyon sokan voltak, akik itt, uj ha­zájukban sokra vitték, Ame­rikát kulturális, gazdasági és politikai téren gazdagították, felsorolt közülük néhányat: Irving Berlin, az izig-vérig amerikai dalszerző, Father Flanagan, a Boystown intéz­­lix Frankfurter, a nagy jog­tanár és főbiró, Charles Lind­berg, a tengerentúli repülés egyik úttörője, Hyman Rick­­over tengernagy, akinek az atomhajtásos tengeralattjá­rókat köszönheti az Egyesült Államok, Dubinsky, Potofsky és Murray unióvezérek, Da­vid Sarnoff, Spyros Skouras filmmágnások... és Humph­rey alelnök édesanyja. Ez a lista nem teljes, még ha csak az egykori ujameri­­kások szine-javát vesszük is számba. Számos nemzeti cso­port érdemli meg, külön és együttesen, az Amerika épí­tőmesterei címet és minden csoport büszkén emlegeti sa­ját nagy fiait. A magyarok a Johnson elnök által felál­lított listát bátran megtold­­hatják azoknak a magyar tu­dósoknak neveivel, akik Ame­rikát besegítették az atom­korszakba és az Űrrepülés ko­rába. Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Neumann Já­nos, Kármán Tódor. És ha a a hollywoodi filmbirodalom megalapítóiról történik emlí­tés, Zukor Adolf nevét sem illik elhagyni. Amerika büsz­ke arra, hogy több Nobel-di­­jas nagyságot adott a világ­nak, mint bármely más or­szág. Az amerikai magyarok büszkőén emlegetik saját No­­beldijasaikat: Szent-Györgyi, Békési, Wigner professzoro­kat. , ÉDESANYÁK! Ha pénzre van szükségük s néhány extra órát tudnak dolgozni naponta, a meg­oldás ez: szolgálják ki az AVON gyártmányok vevőit. Az AVON megbízottak óránként $2-lől $3-ig kereshetnek, otlhounk közelében. Otthonában történő személyes megbeszélés végeit telefonálja­nak: 642-5146 számra. Allentown- Bethlehem környékén hívják: 432-0916 számot. A U. S. marinek átfésülik a háztetőket dominikai orvlövészek felkutatására. Napjaink nagyjai: a kisemberek WASHINGTON — A kong­­reszus a Social Security nyug­dijak emelését, a biztosítás­nak újabb csoportokra való kiterjesztését tervezi, a Me­dicare törvény javaslatból, úgy látszik, még jobb törvény lesz, mint amilyent Kennedy és utána Johnson elnök java­solt. Többet kap a nép és per­sze több áldásnak több az ára: a biztosítási dijakat, amelyeket hivatalos nyelven adóknak neveznek, emelkedni fognak — a jövő év január elsején, aztán a következői években, és nincs már mesze az idő, hogy ezek az adók — a dolgozók és a munkaadóik egyenlő összegű befizetései (valamint az önálló foglalko­zásúak adói) el fogják érni az évi 5600 dollár jövedelem­nek 10 százalékát. Sokan so­pánkodnak: Ez sok, nagyon sok, túlsók ... Sok vagy nem sok — min­denesetre az idők jele, hogy egyre több történik az embe­rek jólétének előmozdítására. Korunknak éppen oly megha­tározó jelensége, mint a hi­degháború, a gyarmatosítás korszakának alkonya (kivéve a szovjet gyarmatosítást), sl „felszabadító háborúk”, az elmaradott országok népei­nek megsegítése, stb. Min­denütt a földkerekségen ma a kisember az ur, érte vagy az ő nevében cselekszenek és propagandáznak a hatalmas­ságok, a vasfüggönyön innen és túl. Amerikaiak, akik túlsók népjóléti politikán sopánkod­nak, bizonyára némi meg­nyugvást fognak meríteni a következő adatokból, amelyek azt mutatják, hogy a szabad! világ nagyobb és gazdagabb országaiban a kisember még nagyobb ur, mint Ameriká­ban, még több, kiadósafob gondoskodásban részesül. Mindenütt a nemzeti össz­jövedelmeknek egy jókora darabját fordítják a tömegek jólétének, egészségének, öreg­kori gondtalan életének biz­tosítására. FRANCIAORSZÁG. — A francia social security rend­szer „szocialistább” az ameri­kainál. Franciaországban a munkaadók a fizetési listai (amerikaiul: payroll) 30 szá­zalékát fizetik be a nyugdij- és egyéb jóléti alapokba és a munkások hozzájárulása ennek mindössze egyötöde, körülbelül a keresetnek 6 szá­zaléka. Az adóalap 2375 dol­lárnak megfelelő évi fizetés. A francia munkás 60 éve& korában nyugalomba vonul­hat, illetőleg nyugdijat 'kap­hat, de — tovább dolgozhat, anélkül, hogy nyuugd'ijából valamit levonnának. Ha még öt évig vár és 65 éves korá­ban jelentkezik nyugdíjért, magasabb nyugdijat kap. amely megfelel jövedelme 60 százalékának. Orvosi biztosí­tása is van minden francia munkásnak, fiatalnak éppen úgy, mint 60 vagy 65 éven fe­lülinek. Ha beteg, rendes fi­zetésének legalább a felét megkapja. Családi pótlék is van; ha három gyermek van a családban, ez elérheti a ha­vi 50 dollárnak megfelelő frankösszeget. A nemzeti ősz jövedelemnek több mint 13 százalékát for­dítják népjóléti célokra Fran­ciaországban. OLASZORSZÁG. — A mun­kaadók hozzájárulása a soci­al security intézmények költ­ségeinek fedezésére itt még több, mint Franciaországban. (Az öszehasonlitás már csak azért is érdekes, mert ebben a két nyugateurópai ország­ban legerősebbek a kommu­nista pártok.) Az olasz mun­kaadó a payrollnak körülbe­lül 45 százalékát fizeti be, a munkás 7 százalékkal járul hozzá. A férfiak 60 éves korban, a nők 55 éves korban kap­nak nyugdijat, amely sok esetben a rendes jövedelem­nek 80 százalékát teszi ki. Csaknem az egész lakosság részére biztosítva van az in­gyenes orvosi és gyógyszer­szolgálat, évente 180 napra a kórházi ápolás. Betegség idejére a munkások segélyt kapnak, legfeljebb félévig. A családi pótlék Olaszor­szágban nagyobb jelentőségű, mint másutt, mert a népes család „divat”. Féltucat gye­rek egy családban inkább szabály, mint kivétel. És a nemrég felemelt pótlék egy­­egy gyermek után havi 9.50 dollárnak megfelelő lira. Az olasz nemzeti jövede­lemnek 11 százaléka szolgál népjóléti célokra. * * H* ANGLIA — A social se­curity juttatások költségeit csak részben fizetik a munka­adók és a munkások; a nép­jóléti kiadások kétharmadát a kormány fizeti az általa-1 nos adóbevételből. A munká­sok és a munkaadók befize­tései egyenlőek, úgy mint Amerikában. A munkás, aki­nek heti bére 50 dollár, 2.70 dollárt fizet be, a munkaadó ugyanannyit. Az egészségbiztosítás álta­lános és teljes. A legcseké­lyebb betegségtől a legsulyo­­sabbig mindent fedez a nem­zeti egészségvédelmi biztosí­tás. A kórházi gondozásnak nincsen időbeli korlátozása; a beteg addig marad kór­házi gondozásban, ameddig ez szükséges. Orvosságért, szemüvegért, különleges ké­szülékekért csekély dijat keli fizetni. Mondani sem kell, hogy van fizetés a betegség tartamára, családi pótlék, stb. Gondoskodás a bölcsőtől a sírig .. . A nemzeti jövedelemnek 11 százaléka népjóléti célokra szolgál. * * * NYUGAT-NÉMETORSZÁG — A fizetési listát körülbe­lül 25 százalék szociális adó terheli és a munkaadók va­lamivel többet fizetnek be, mint a munkások. A social security intézményeket ezen­felül a kormány az általános adóbevételekből támogatja, más szóval: a biztosítottak többet kapnak, mint ameny­­nyire befizetéseik és a mun­kaadók befizetései feljogosí­tanák őket. A nyugdijak ki­elégítőéit és valahányszor a megélhetés költségei emel­kednek, felemelik a nyugdi­jakat. Legutóbb, a múlt év­­ban, 9.4 százalékkal emelték a nyugdijakat 8 millió sze­mélynek. Van egészségvédel­mi biztosítás is, és munká sok betegség-okoata munka­­képtelenség idejére rendes keresetüknek 65—75 százalé­kát kapják. A nyugatnémet nemzeti, jövedelemnek 15.2 százalékát fordítják népjóléti célokra. H« * He KANADA. — Most van fo­lyamatban a social security rendszer kibővítése. Egyebek közt angol mintára a „bölcső­től a sírig” egészségvédelem van tervbevéve. Ennek költ­sége az első évben 3 billió dollár lenne, ami amerikai vi­szonylatban (tekintve, hogy a lakoság száma tizedrésze az Egyesült Államok népes­ségének) 30 billió dollárnak felelne meg. A nyugdíjrend­szer fő jellegzetessége az, hogy általános, mindenkire kiterjed. A social security^ A magyar Tudományos Akadémia amerikai magyar tudóst tisztelt meg Budapest. — A Magyar Tu­dományos Akadémiának az elmúlt napokban lezajlott 125- ik közgyűlése neves külföldi tudósok közt tiszteletbeli tag­jává választotta a magyar származású Szegő Gábort, az Egyesült Államokban élő vi­lághírű matematika-profesz­­szort. Szegő Gábor Szolnokon szü­letett 1895 február 20-án. A matematika tudományában első sikerét 18 esztendős ko­rában aratta. Az Eötvös Ló­­ránd alapította országos ma­tematikai diákversenyt kiírá­sának évében, 1894-ben. a ma is élő Seidner Mihály, a tur­bina feltalálója végzett első helyen — 1913-ban, a 18 éves Szegő Gábor nyerte. Ezután a budapesti egyetem hallgató­ja lett, itt szerezte meg dip­lomáját. A háború után, amelynek utolsó felvonásában katonai szolgálatot teljesített, Német­országba ment. Berlinben a Humboldt egyetemen rövide­sen magántanárrá nevezték ki, majd 1926-ban a königs­­bergi egyetem hivta meg ka­tedrájára. 1934-ben, a hitleri Németországot elhagyva, az Egyesült Államokban telepe­dett le. Itt, rövid idővel meg­érkezése után, a califörniai Stanford University meghív­ta professzorául. — Szegő Gábor az a tudós — mondja róla Túrán Pál professzor —, aki a nagy tá­volság, a még nagyobb idő ellenére is intenziven rőzi kapcsolatait a szülőhazájával. Sürü levelezése a hazai mate­matikusokkal, közös munkás­ság, itthon megjelenő magyar nyelvű értekezések, szemé­lyes látogatások tanúsítják ezt. Ma is kitűnőén beszél anyanyelvén, feleségével min­dig magyarul társalog. 1921-ben, , németországi tartózkodása idején, egyik nevezetes dolgozatát együtt NYUGATI HANG A KELETRŐL WASHINGTON. — A U.S. News nevű komoly, megbíz­ható politikai és gazdasági folyóirat közli ezt a rövid, de fontos információt: Egy nyu­gati politikai személyiség, aki közvetlen közelből tanulmá­nyozta a középeurópai állapo­tokat, legutóbbi vasfüggöny­­mögöfti útjáról visszatérve igy nyilatkozott: “Ezeknek az országoknak legtöbbjében a kommunista rendszer kezd szétmállni. — Habár mindenütt diktatúra van, a totalitárius államkor­mányzásnak befelíegzett. A kommunizmus mint uralkodó eszme a csatlósországokban halott, kivéve Bulgáriában.” adó egyenlő öszegü a mun­kásnál és a munkaadónál. Mindezek az adatok eléggé világosan mutatják az irány­zatot : mindenütt felfelé! Egyre több szolgálatot a nép­nek, egyre növekvő kiadások, egyre magasabb social secu­rity adók. És ahol a social security adók nem fedezik az öszes jóléti költségeket, a kormány belenyúl a kincstár kasszájába. irta Reisz Frigyessel és Fe­jér Lipóttal is publikált kö­zös munkákat. A hazai mate­matikusok az ifjú tudós irán­ti elismerésüket 1924-ben a König /Gyula jutalom odaíté­lésével fejezték ki; a jelentést róla maga Reisz Frigyes ir­ta. Még 1936-ban is megje­lent itthon magyarnyelvű dolgozata. — A háború után — eleve­níti fel a további emlékeket Túrán Pál — Szegő Gábor az elsők között sietett az ittho­ni matematikusok segitségé­­re, azokéra, akiket a fasizmus életben hagyott. Amikor pe­dig többen levélben köszön­tük meg küldeményeit-, azt kérdeztük, hogy mivel viszo­nozhatnánk barátságát, a vá­laszlevélben ez állt: egy Tol­dit küldjetek-Az elmúlt két évtizedben Szegő Gábor rendszeresen irt dolgozatokat magyarországi folyóiratokba. A hazai mate­matikai élettel való kapcsola­ta mutatkozik meg lírai len­dületű mgeemlékezéseiben is, melyet 1960-ban a halott Fe­jér Lipótról irt. A háború után már 1949-ben itthon járt, s azóta többször megis­mételte látogatásait, előadá­sokat is tartott. Szegő Gábor munkássága száznál több eredeti érteke­zést ölelfel. Könyvei orosz nyelven a Szovjetunióban köz­kézen forognak. Munkásságá­nak hazai hatása igen nagy jelentőségű. GRAHAM VÉDEKEZIK KOPENHÁGA, Dánia. — Nem igaz, hogy igehirdeté­sem egyszerű pénzkereset. Igehirdető útjaim költségeit amerikai vallási szervezetek viselik '— mondotta Billy Graham, amerikai evangé­lista. Dr. Sulyok Dezső meghalt Dr. Sulyok Dezső, a háború utáni magyar politikai élet egyik ismert alakja, aki 1948 táján maga is kénytelen volt elmenekülni Magyarország­ról, 68 éves korában hétfőn, május 17-én New Brunswick­­ban, (N. J.) szivszélhüdés kö­vetkeztében hirtelen meghalt. Temetése szombaton, május 22-én reggel 9 órakor lesz New Bruns wickon, a Go wen temetkezési intézet halottas­házából, a Szent László róm. kát. templomban 9:30-kor kezdődő szentmise áldozattal. Gyászolja özvegfe, vala­mint leánya Hegedűs Nándor­­né és egy unokája. Kiadó 4 szobás lakás, fűtéssel, ha $80-ért, 103 French Sl., New Brunswickon. Érdeklődni este 5—8 között telefonon: 249-3820. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő 'ó*sef. Telefon: CH 7-8484. VAKÁCIÓ? Miért nem keres jó pénzt az AVON-nal, megrendelé­seket véve fel AVON KOZMETI­KAI cikkekre szabadságideje alatt? A vevők várják az AVON ügynökét, hogy az becsengessen. Otthonában történő személyes megbeszélés végett telefonáljon 642-5146 számra. Bethlehem-Al­­leniown környékén hívja 432-0916 számot,

Next

/
Oldalképek
Tartalom