Függetlenség, 1965 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1965-05-20 / 20. szám
AMERICAN IN SPIRIT HUNGARIAN IN LANGUAGE MERGED WITH BEOLVADT LAP AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG VOL. 52. ÉVFOLYAM No. 20. SZÁM ÁRA 15c—SINGLE COPY 15c 53 TRENTON, N. J. Thursday, May 20. 1965. A HÁLA SZAVAI. ■ 9 Nehéz szavakat találni arra — különösen Ilyenkor “lapzárta utáni” sietségben— hogy megfelelő módon kifejezést adjunlk hálánknak és köszönetünket azért a szép estélyért, melyet barátaink és megbecsülőink rendeztek nekünk az elmúlt vasárnap, a New Brunswicki Magyar Amerikai Atléta Klub dísztermében ... Felejthetetlenül szép volt minden ; a közelről és távolból személyesen vagy levélben és táviratban odasereglettek hatalmas száma valóban megrázó erejű kifejezése volt annak, hogy vannak még jónéhányan Amerikában, akik megbecsülik és értékelik a nehéz küzdelem árán fenntartott magyar sajtó munkáját és munkásait... És vannak szerető, hűséges, igaz jóbarátaink ... vannak az amerikaiak között is magas pozícióban levő kiváló férfiak, akik tisztelettel és elismeréssel szólnak a magyar sajtóról és a mögötte állókról. . . Jövőheti lapszámunkban bő vebben foglalkozunk majd a szépen sikerült jubiláris estről. Itt most csak annyit, hogy fogadják szivbőljövő, hálás köszönelünkei elsősorban Kára Péterné rendezöbizottsági elnökkel az élén mindazok, akik a bankett megrendezésében bármi mó dón és mértékben közreműködtek, akik szép anjádékokkal, csodás virágkosarakka’ leptek meg, akik a banketen, a konyhában, a felszolgálásnál, a bárnál időt és fáradtságot nem kiméivé oly adaadóan dolgoztak, valamint mindazok, akik erre a munkanap előtti késő estbe nyúló banketre eljöttek, sok esetben mérföldek százait utazva, hogy itt lehessenek és akik soha el nem felejthető szép szavakban fejezték ki igaz érzésüket a magyar betű és 25 éves házassági évfordulóját ünneplő szerény munkása iránt. Dienes László szerkesztő' és felesége A NEMZETEK NEMZETEVE TETTEK AMERIKÁT A BEVÁNDOROLTAK WASHINGTON. — Johnson elnök 44 tollal aláírta a proklamációt, amely Ellis Islandot a Szabadságszobor Nemzeti Emlékmű egyik részévé tette. Ezzel l*>^rult az évek hosszú során át folyt vita, hogy mi legyen a jövője a történelmi nevezetességű szigetnek, miután már évek óta elhanyagoltan állt New York kikötőjében. Az első feladat lesz a nagytakarítás, a dudvamezők helyébe zöldelő, virágos park kiképzése. Ezt a munkát a Job Corps fogja végezni, — melynek igazgatási központja a szemközti jerseyi parton lesz. Szabadság Park lesz ott, ahova évtizedek során 16 millió idegen először tette lábát a szabadság földjére. Ezekre a szabadságot kereső és itt boldogulást talált milliókra emlékezett Johnson elnök a fogadáson, amelyet a Fehér Ház Rózsakertjében tartott, s amelynek keretében aláírta a proklamációt. “Azok a fedélközön ide behajózott emigránsok — mondotta az elnök — nemcsak nemzetté tettek bennünket, hanem a nemzetek nemzetévé”. Johnson elnök megragadta az alkalmat, hogy újra kifejezésre juttassa azt az óhaját, hogy a kongresszus minél hamarabb megalkosson egy uj bevándorlási törvényt, amely szakit a huszas években a bevándorlás megszorítására életbeléptetett nemzeti kvóta rendszerrel és idegenek bebocsátását nem attól teszi függővé, hogy hol születtek, honnan jöttek, hanem a főszempont az, hogy mit tanultak és mit tudnak adni az Egyesült Államoknak. A kvótarendszer eltörlése, tette hozzá az elnök, két szempontból már régóta esedékes. Az egyik szempont az amerikai nemzeti érdek, a másik az ugyancsak igazi amerikai emberiség elve és gyakorlata. A régen Sóhajok Szigetének nevezett első amerikai állomáson sokmillió szürke, névtelen bevándorló közt nagyon sokan voltak, akik itt, uj hazájukban sokra vitték, Amerikát kulturális, gazdasági és politikai téren gazdagították, felsorolt közülük néhányat: Irving Berlin, az izig-vérig amerikai dalszerző, Father Flanagan, a Boystown intézlix Frankfurter, a nagy jogtanár és főbiró, Charles Lindberg, a tengerentúli repülés egyik úttörője, Hyman Rickover tengernagy, akinek az atomhajtásos tengeralattjárókat köszönheti az Egyesült Államok, Dubinsky, Potofsky és Murray unióvezérek, David Sarnoff, Spyros Skouras filmmágnások... és Humphrey alelnök édesanyja. Ez a lista nem teljes, még ha csak az egykori ujamerikások szine-javát vesszük is számba. Számos nemzeti csoport érdemli meg, külön és együttesen, az Amerika építőmesterei címet és minden csoport büszkén emlegeti saját nagy fiait. A magyarok a Johnson elnök által felállított listát bátran megtoldhatják azoknak a magyar tudósoknak neveivel, akik Amerikát besegítették az atomkorszakba és az Űrrepülés korába. Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Neumann János, Kármán Tódor. És ha a a hollywoodi filmbirodalom megalapítóiról történik említés, Zukor Adolf nevét sem illik elhagyni. Amerika büszke arra, hogy több Nobel-dijas nagyságot adott a világnak, mint bármely más ország. Az amerikai magyarok büszkőén emlegetik saját Nobeldijasaikat: Szent-Györgyi, Békési, Wigner professzorokat. , ÉDESANYÁK! Ha pénzre van szükségük s néhány extra órát tudnak dolgozni naponta, a megoldás ez: szolgálják ki az AVON gyártmányok vevőit. Az AVON megbízottak óránként $2-lől $3-ig kereshetnek, otlhounk közelében. Otthonában történő személyes megbeszélés végeit telefonáljanak: 642-5146 számra. Allentown- Bethlehem környékén hívják: 432-0916 számot. A U. S. marinek átfésülik a háztetőket dominikai orvlövészek felkutatására. Napjaink nagyjai: a kisemberek WASHINGTON — A kongreszus a Social Security nyugdijak emelését, a biztosításnak újabb csoportokra való kiterjesztését tervezi, a Medicare törvény javaslatból, úgy látszik, még jobb törvény lesz, mint amilyent Kennedy és utána Johnson elnök javasolt. Többet kap a nép és persze több áldásnak több az ára: a biztosítási dijakat, amelyeket hivatalos nyelven adóknak neveznek, emelkedni fognak — a jövő év január elsején, aztán a következői években, és nincs már mesze az idő, hogy ezek az adók — a dolgozók és a munkaadóik egyenlő összegű befizetései (valamint az önálló foglalkozásúak adói) el fogják érni az évi 5600 dollár jövedelemnek 10 százalékát. Sokan sopánkodnak: Ez sok, nagyon sok, túlsók ... Sok vagy nem sok — mindenesetre az idők jele, hogy egyre több történik az emberek jólétének előmozdítására. Korunknak éppen oly meghatározó jelensége, mint a hidegháború, a gyarmatosítás korszakának alkonya (kivéve a szovjet gyarmatosítást), sl „felszabadító háborúk”, az elmaradott országok népeinek megsegítése, stb. Mindenütt a földkerekségen ma a kisember az ur, érte vagy az ő nevében cselekszenek és propagandáznak a hatalmasságok, a vasfüggönyön innen és túl. Amerikaiak, akik túlsók népjóléti politikán sopánkodnak, bizonyára némi megnyugvást fognak meríteni a következő adatokból, amelyek azt mutatják, hogy a szabad! világ nagyobb és gazdagabb országaiban a kisember még nagyobb ur, mint Amerikában, még több, kiadósafob gondoskodásban részesül. Mindenütt a nemzeti összjövedelmeknek egy jókora darabját fordítják a tömegek jólétének, egészségének, öregkori gondtalan életének biztosítására. FRANCIAORSZÁG. — A francia social security rendszer „szocialistább” az amerikainál. Franciaországban a munkaadók a fizetési listai (amerikaiul: payroll) 30 százalékát fizetik be a nyugdij- és egyéb jóléti alapokba és a munkások hozzájárulása ennek mindössze egyötöde, körülbelül a keresetnek 6 százaléka. Az adóalap 2375 dollárnak megfelelő évi fizetés. A francia munkás 60 éve& korában nyugalomba vonulhat, illetőleg nyugdijat 'kaphat, de — tovább dolgozhat, anélkül, hogy nyuugd'ijából valamit levonnának. Ha még öt évig vár és 65 éves korában jelentkezik nyugdíjért, magasabb nyugdijat kap. amely megfelel jövedelme 60 százalékának. Orvosi biztosítása is van minden francia munkásnak, fiatalnak éppen úgy, mint 60 vagy 65 éven felülinek. Ha beteg, rendes fizetésének legalább a felét megkapja. Családi pótlék is van; ha három gyermek van a családban, ez elérheti a havi 50 dollárnak megfelelő frankösszeget. A nemzeti ősz jövedelemnek több mint 13 százalékát fordítják népjóléti célokra Franciaországban. OLASZORSZÁG. — A munkaadók hozzájárulása a social security intézmények költségeinek fedezésére itt még több, mint Franciaországban. (Az öszehasonlitás már csak azért is érdekes, mert ebben a két nyugateurópai országban legerősebbek a kommunista pártok.) Az olasz munkaadó a payrollnak körülbelül 45 százalékát fizeti be, a munkás 7 százalékkal járul hozzá. A férfiak 60 éves korban, a nők 55 éves korban kapnak nyugdijat, amely sok esetben a rendes jövedelemnek 80 százalékát teszi ki. Csaknem az egész lakosság részére biztosítva van az ingyenes orvosi és gyógyszerszolgálat, évente 180 napra a kórházi ápolás. Betegség idejére a munkások segélyt kapnak, legfeljebb félévig. A családi pótlék Olaszországban nagyobb jelentőségű, mint másutt, mert a népes család „divat”. Féltucat gyerek egy családban inkább szabály, mint kivétel. És a nemrég felemelt pótlék egyegy gyermek után havi 9.50 dollárnak megfelelő lira. Az olasz nemzeti jövedelemnek 11 százaléka szolgál népjóléti célokra. * * H* ANGLIA — A social security juttatások költségeit csak részben fizetik a munkaadók és a munkások; a népjóléti kiadások kétharmadát a kormány fizeti az általa-1 nos adóbevételből. A munkások és a munkaadók befizetései egyenlőek, úgy mint Amerikában. A munkás, akinek heti bére 50 dollár, 2.70 dollárt fizet be, a munkaadó ugyanannyit. Az egészségbiztosítás általános és teljes. A legcsekélyebb betegségtől a legsulyosabbig mindent fedez a nemzeti egészségvédelmi biztosítás. A kórházi gondozásnak nincsen időbeli korlátozása; a beteg addig marad kórházi gondozásban, ameddig ez szükséges. Orvosságért, szemüvegért, különleges készülékekért csekély dijat keli fizetni. Mondani sem kell, hogy van fizetés a betegség tartamára, családi pótlék, stb. Gondoskodás a bölcsőtől a sírig .. . A nemzeti jövedelemnek 11 százaléka népjóléti célokra szolgál. * * * NYUGAT-NÉMETORSZÁG — A fizetési listát körülbelül 25 százalék szociális adó terheli és a munkaadók valamivel többet fizetnek be, mint a munkások. A social security intézményeket ezenfelül a kormány az általános adóbevételekből támogatja, más szóval: a biztosítottak többet kapnak, mint amenynyire befizetéseik és a munkaadók befizetései feljogosítanák őket. A nyugdijak kielégítőéit és valahányszor a megélhetés költségei emelkednek, felemelik a nyugdijakat. Legutóbb, a múlt évban, 9.4 százalékkal emelték a nyugdijakat 8 millió személynek. Van egészségvédelmi biztosítás is, és munká sok betegség-okoata munkaképtelenség idejére rendes keresetüknek 65—75 százalékát kapják. A nyugatnémet nemzeti, jövedelemnek 15.2 százalékát fordítják népjóléti célokra. H« * He KANADA. — Most van folyamatban a social security rendszer kibővítése. Egyebek közt angol mintára a „bölcsőtől a sírig” egészségvédelem van tervbevéve. Ennek költsége az első évben 3 billió dollár lenne, ami amerikai viszonylatban (tekintve, hogy a lakoság száma tizedrésze az Egyesült Államok népességének) 30 billió dollárnak felelne meg. A nyugdíjrendszer fő jellegzetessége az, hogy általános, mindenkire kiterjed. A social security^ A magyar Tudományos Akadémia amerikai magyar tudóst tisztelt meg Budapest. — A Magyar Tudományos Akadémiának az elmúlt napokban lezajlott 125- ik közgyűlése neves külföldi tudósok közt tiszteletbeli tagjává választotta a magyar származású Szegő Gábort, az Egyesült Államokban élő világhírű matematika-profeszszort. Szegő Gábor Szolnokon született 1895 február 20-án. A matematika tudományában első sikerét 18 esztendős korában aratta. Az Eötvös Lóránd alapította országos matematikai diákversenyt kiírásának évében, 1894-ben. a ma is élő Seidner Mihály, a turbina feltalálója végzett első helyen — 1913-ban, a 18 éves Szegő Gábor nyerte. Ezután a budapesti egyetem hallgatója lett, itt szerezte meg diplomáját. A háború után, amelynek utolsó felvonásában katonai szolgálatot teljesített, Németországba ment. Berlinben a Humboldt egyetemen rövidesen magántanárrá nevezték ki, majd 1926-ban a königsbergi egyetem hivta meg katedrájára. 1934-ben, a hitleri Németországot elhagyva, az Egyesült Államokban telepedett le. Itt, rövid idővel megérkezése után, a califörniai Stanford University meghívta professzorául. — Szegő Gábor az a tudós — mondja róla Túrán Pál professzor —, aki a nagy távolság, a még nagyobb idő ellenére is intenziven rőzi kapcsolatait a szülőhazájával. Sürü levelezése a hazai matematikusokkal, közös munkásság, itthon megjelenő magyar nyelvű értekezések, személyes látogatások tanúsítják ezt. Ma is kitűnőén beszél anyanyelvén, feleségével mindig magyarul társalog. 1921-ben, , németországi tartózkodása idején, egyik nevezetes dolgozatát együtt NYUGATI HANG A KELETRŐL WASHINGTON. — A U.S. News nevű komoly, megbízható politikai és gazdasági folyóirat közli ezt a rövid, de fontos információt: Egy nyugati politikai személyiség, aki közvetlen közelből tanulmányozta a középeurópai állapotokat, legutóbbi vasfüggönymögöfti útjáról visszatérve igy nyilatkozott: “Ezeknek az országoknak legtöbbjében a kommunista rendszer kezd szétmállni. — Habár mindenütt diktatúra van, a totalitárius államkormányzásnak befelíegzett. A kommunizmus mint uralkodó eszme a csatlósországokban halott, kivéve Bulgáriában.” adó egyenlő öszegü a munkásnál és a munkaadónál. Mindezek az adatok eléggé világosan mutatják az irányzatot : mindenütt felfelé! Egyre több szolgálatot a népnek, egyre növekvő kiadások, egyre magasabb social security adók. És ahol a social security adók nem fedezik az öszes jóléti költségeket, a kormány belenyúl a kincstár kasszájába. irta Reisz Frigyessel és Fejér Lipóttal is publikált közös munkákat. A hazai matematikusok az ifjú tudós iránti elismerésüket 1924-ben a König /Gyula jutalom odaítélésével fejezték ki; a jelentést róla maga Reisz Frigyes irta. Még 1936-ban is megjelent itthon magyarnyelvű dolgozata. — A háború után — eleveníti fel a további emlékeket Túrán Pál — Szegő Gábor az elsők között sietett az itthoni matematikusok segitségére, azokéra, akiket a fasizmus életben hagyott. Amikor pedig többen levélben köszöntük meg küldeményeit-, azt kérdeztük, hogy mivel viszonozhatnánk barátságát, a válaszlevélben ez állt: egy Toldit küldjetek-Az elmúlt két évtizedben Szegő Gábor rendszeresen irt dolgozatokat magyarországi folyóiratokba. A hazai matematikai élettel való kapcsolata mutatkozik meg lírai lendületű mgeemlékezéseiben is, melyet 1960-ban a halott Fejér Lipótról irt. A háború után már 1949-ben itthon járt, s azóta többször megismételte látogatásait, előadásokat is tartott. Szegő Gábor munkássága száznál több eredeti értekezést ölelfel. Könyvei orosz nyelven a Szovjetunióban közkézen forognak. Munkásságának hazai hatása igen nagy jelentőségű. GRAHAM VÉDEKEZIK KOPENHÁGA, Dánia. — Nem igaz, hogy igehirdetésem egyszerű pénzkereset. Igehirdető útjaim költségeit amerikai vallási szervezetek viselik '— mondotta Billy Graham, amerikai evangélista. Dr. Sulyok Dezső meghalt Dr. Sulyok Dezső, a háború utáni magyar politikai élet egyik ismert alakja, aki 1948 táján maga is kénytelen volt elmenekülni Magyarországról, 68 éves korában hétfőn, május 17-én New Brunswickban, (N. J.) szivszélhüdés következtében hirtelen meghalt. Temetése szombaton, május 22-én reggel 9 órakor lesz New Bruns wickon, a Go wen temetkezési intézet halottasházából, a Szent László róm. kát. templomban 9:30-kor kezdődő szentmise áldozattal. Gyászolja özvegfe, valamint leánya Hegedűs Nándorné és egy unokája. Kiadó 4 szobás lakás, fűtéssel, ha $80-ért, 103 French Sl., New Brunswickon. Érdeklődni este 5—8 között telefonon: 249-3820. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javítását, átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő 'ó*sef. Telefon: CH 7-8484. VAKÁCIÓ? Miért nem keres jó pénzt az AVON-nal, megrendeléseket véve fel AVON KOZMETIKAI cikkekre szabadságideje alatt? A vevők várják az AVON ügynökét, hogy az becsengessen. Otthonában történő személyes megbeszélés végett telefonáljon 642-5146 számra. Bethlehem-Alleniown környékén hívja 432-0916 számot,