Függetlenség, 1965 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1965-04-27 / 17. szám
6-IK OLDAL Pf onETTiíusfin Thursday, April 27, 1965 Munkácsy Mihály szemtanúja volt a betyárok garázdálkodásának SZEGED — A szegedi Állami Levéltárban Dr. Szabó Ferenc, a fiatal történelemkutató, rengeteg régi, elsárgult Írást böngészett végig, sok idős embert is kikérdezett, mig elkészült érdekes tanulmánya a dél-alföldi betyárvilágról. Mindjárt bevezetőben említést érdemel, hogy Dr. Szabó Ferenc meggyőződése szerint hamis az a mai napig magát szívósan tartó hiedelem, hogy a betyárkodás jellegzetes magyar jelenség. Ellenkezőleg, a tudomány mindinkább azt igazolja, hogy a betyárkodás közép-európai jelenség; valamennyi olyan országban megtalálhatók a nyomai, ahol a népek német- és törökellenes harcokat vívtak. Ismert például a szlovák Jánosik alakja, aki nagyon hasonlít a mi Rózsa Sándorunkhoz. A betyárkodásnak a Felvidék, a Dunántúl, a Hortobágy környéke mellett a Dél-Alföld is egyik központja volt. Rózsa Sándor a legnevesebb valamenynyi társa közül. Ezt nemcsak Móricz Zsigmondnak köszönheti, hanem annak is, hogy alakja politikai jelentőséget nyert az 1848-as szabadságharcban és azután. De rajta kívül a volt betyár Zöld Marci, Szilágyi Jancsi, Bogár Imre, Babáj Gyurka, Farkas Jancsi és két Szabó testvér: Palkó és Miska. A betyárkadást főleg a napóleoni háborúk idején, és a szabadságharc előtti években észlelhetjük. A fénykor az 1849-től 1853-ig terjedő években van, az osztrák-, mémetellenesség nagy időszakában, amikor a honvédüldözés sok helyen egybeesett a betyárüldözéssel. 1863-ban, a nagy Ínség idején, újra fellángol a betyárkodás, amit aztán a később Szegedre küldött Ráday Gedeon kormánybiztos több száz letartóztatással, nagy kegyetlenkedésekkel számol fel. Az utolsó hullámot 1891-ben a hódmezővásárhelyi Farkas Jancsi képviseli. Dr. Szabó Ferenc adataiból hamar előkerül néhány érdekesség. íme, igy ismerkedett meg a betyárokkal Munkácsy Mihály: Steiner Ignác békéscsabai uradalmi inspektor házát 1852 december 6-án, este hat óra körül, kilenc betyár megtámadta. Steinerné Munkácsy nagynénje volt. A támadók arcát nem lehetett felismerni, mert bekormozták. Miután a lakásba betörtek, megkötözték a háziakat s az alkalmazottakat is. A nagyobb értékeket összeszedték, kényelmesen megvacsoráztak és éjjel 11 óra tájban, az inspektor kocsiján, mintegy 8,000 forint értékkel, Orosháza felé elhajtottak. A csendőrök hiába vették üldözőbe őket . . . Az esemény mély nyomot hagyott az akkor még gyermek Munkácsyban, aki később emlékirataiban is megemlékezik a történetről. A betyárok tevékenységét legfejlettebb formájában néha már csak egy lépcső választotta el az igazi parasztlázadástól. Palásthy József, a Pallaviciniek Algyőit lakó jószágigazgatója, szigorúan behajttatta a kertészek bérhátralékát, azonkívül 1851-ben kijelentette, hogy a következő évben már nem lesz szüksége a kertészekre, ha kell, el is űzeti őket. Elsősorban az ányásiak és a hantháziak tiltakoztak, de az inspektor katonasággal szétverette őket. A szétvert és kenyér nélkül maradt kertészek bosszút esküdtek. Harminc vagy még több lovas betyár tört a gyűlölt, népnyuzó ispánra, megölték és kifosztották. Hiába nyomozták aztán a hatóságok, még 1862-ben is csak a találgatásokig jutottak a tettesek személyét illetően. A csorvási csárdában két pandúr mulatott, amikor Babáj Gyurka és társai odaértek. Babáj már az ajtóban pisztolyt szegzett a pandúrokra, aztán a kocsmárossal két liter bort és egy füzér szárított paprikát hozatott a pandúroknak, akik kénytelenek voltak azt elfogyasztani. Egyikük a helyszínen meghalt, a másikat Kondorosra akarták vinni, de élve már ő sem ért oda. Ezeknek és a hasonló történeteknek az ismeretében kissé naivnak tűnik az a jóindulatú kultúrtörténeti beállítás, amely a betyárkodás romantikáját, a betyárok lovagiasságát hangsúlyozza ki. Vannak, akik egyszerűen közönséges bűnözőknek ítélik őket, mások átesnek a ló túlsó oldalára, s valamiféle szervezett népi mozgalmat látnak a betyárkodásban. Mi hát az igazság? Letagadhatatlanok a közönséges bűnözés tényei, ugyanakkpr azt is látni kell, hogy a betyárkodás igazi inditóoka a 12 éves katonáskodási időtől való félelem, az elszegényedés, a földtelenség, a nyomor, az elnyomókkal szembeni sokszor fékevesztett gyűlölet. A betyárkodás révén igen sok szép balladával, népdallal gyarapodott a magyar népi költészet. Mivel a betyárok és bandáik bátor cselekedeteikkel mindig az uralkodó osztály megleckéztetését, megfélellitését érték el, természetes, hogy a nép a maga hőseinek, álmai megvalósítóinak érezte őket. Ennek köszönhetők a balladák. Rex Harrison, a “My Fair Lady” révén a “Legjobb színész” akadémiai dijának nyertese, gratuláló csókot nyom Julie Andrews arcára, aki a “Legjobb színésznő” dij nyertese, “Mary Poppins” cimü filmje révén. A Ludas Matyi cimü pesti politikai vicclap humoristái sokszor megszólják, megcsufolják a politikai színpad másodrendű szereplőit és statisztáit. Galambos Szilveszter a következő karcolatban figurázza ki a rendszernek egy tipikus alakját: a közéleti férfiút, akinek maga felé hajlik a keze. Tavaly december elején találkoztam Árpáddal. A jónevü eszpresszóban ült és Stefánia-tortát evett. —Kérsz? — Köszönöm majd máskor — hárítottam el az udvarias kínálást. — Mi van veled? Miért lógatod az orrodat? — kiváncsiskodtam .látván komor ábrázatát. — A köz ügyei bántanak — felelte kimérten. — Meghatottam szorítottam kezet vele. Milyen derék ember! Nem csupán magánjellegű- kérdésekkel törődik, hanem a köz ügyeit is szem előtt tartja. Bizonyára az ötéves terv utolsó évének teljesítésén töri a fejét. Az is lehet, hogy a munka termelékenységének problémái foglalkoztatják. — Tegnap csuynán összevesztem Pirivel — jelentette ki elkeseredetten. —Ez neked közügy? — kérdeztem megrovóan. —Szerinted talán magánügy? — kérdezett vissza csodálkozó szemekkel. — Látom, nem elég világos előtted, — mindjárt elmagyarázom: ha én haragban vagyok Pirivel, lógó orral, nyomasztó hangulatban megyek be másnap a munkahelyemre. Ilyen állapotban hogyan is várhatnának tőlem tökéletes teljesítményt. Folyton Piri jár az eszemben, a kék szemével és a koromfekete hajával. — Tehát úgy érzed, öszsze kellett volna fognia a Társadalomnak, hogy ti kibéküljetek. Ellenkező esetben csökken a termelési mutató. — Pontosan igy Van — bó'intott Árpád. —- Majd felhívást intézek ebben az ügyben az országhoz, — ígértem biztatóan, aztán elbúcsúztunk. Néhány hét után ismét öszszeakadtam Árpáddal. Miként a népszerű dal mondja: az egyik szeme sirt, a másik nevetett. — Piri feleségül jött hozzám. Boldogan, kiegyensúlyozottan éltünk az első hetekben. Egy véletlen folytán azonban megtudtam, hogy megcsalt. Ennek nyomán természetesen csökkent a termelési grafikonom. Ha azt akarjátok, hogy teljesitsem negyedévi importtervünket, könyörgöm, intézkedjetek. — Kövessétek nyomon, leplezzétek !e Pirit. Elvégre közügyről van szó. Tehát nagyon szeretném ,ha érdekemben összefogna az ország kollektívája. — Ami emberileg lehetséges, mindent megteszünk — jelentettem ki jóindulatúan. Felhívásomra Pécs, Debrecen Szolnok, Hódmezővásárhely lakossága már megszervezte a figyelő szolgálatot. Ám mesélik, hogy Pirikét mostanában nagyon gyakran látják karonfogva sétálni — Nagykanizsán . . . A negyedévi exporttervünkról van szó. Nagykanizsaiak, segítsetek! MAGYAR ‘MENTESEK” VIETNAMBA? BUDAPEST (FEC). — A Népszabadság Írja, hogy tömegesen kapják a leveleket fiatal munkásoktól, diákok -tói katonáktól és repülőtisztektől, akik önkéntesen jelentkeznek a vietnami "felszabadilási" háborúba. Egy diák azt irta, hogy ‘tisztában vannak a dzsungelhadviselés nehézségeivel és a rájuk váró szenvedésekkel, de mégis készek minden áldozatot meghozni a vietnami nép szabadságáért és a nemzetközi munkásmozgalomért’ gyorsan szeretne Vietnamba “Egy másik diák “olyan jutni, amilyen gyorsan csak lehetséges”. Meggyajtoifa magát LYON, Franciaország. — Többszáz ember szemeláttára egy elmebajos francia asszony meggyuj tóttá magát a főposta épületében. A távbeszélőterem bejáratának 2- es üvegajtaját eltorlaszolta, maja az ajtóra papirt ragasztott ezzel a felirattal: “Fivéremet igazságtalanul internálták, engem őrültnek akarnak nyilvánítani, ezért élve elégetem magam”. , Ezután leöntötte magát benzinnel és meggyujtotta a ruháit. Mire a tűzoltók hozzáférhettek, a szerencsétlen nő súlyos égési sebeket szenvedett. Édes anyanyelvűnk! Az európai nyelvek közül tán a mi nyelvünk hagyta abba legkésőbb az általános, — vagyis mindenkivel egyaránt használatos, tehát alapjában demokratikusnak tekinthető — tegezést. Mátyás király korában még mindenki mindenkivel pertuban volt, a királlyal kivált. Balassi, a költő, a Zrínyi is, a költő, ugyancsak írásaiban még mindenkit tegezve szólít, főképp verseiben. Verseiben egyaránt tegez mindenkit, még Petőfi, Ady, Babits is. Megszólításul a legmodernebb vers is a magyarban ezt az ősi pertut kívánja. . Nem minden nyelv költészete, nem minden nép őrszelleme — géniusza — ilyen atyafiaskodó. Valaki tegezéire annál természetesebben áll rá minden nyelven a száj, minél régibb a kapcsolat az illető letegezett s az emberiség közt. Istenét csaknem minden nép tegezi. Szentjeit is. No, nem mind. A franciák — a Miatyánkban — Istent is önözik. A mi dobhártyánk lökné vissza mind nyelvellenes merényletet, függetlenül neveltetésünktől ,ha valaki magyarul Jupitert (színdarabban) vagy Máriát (fohászban) önözni merné. Moliére azt, Villon ezt csakis magázhatta. Nyelvünk szelleme már ezek magyarra fordításakor is közbeszólt. Ez a szellem, kedves biztatással, a nők azonnali letegezésére adott jogot a magyar versirónak mindenkor. Az angol, a francia, az orosz az udvarias megszólításra az ige többes szám második személyét használja: te helyett az egy emberhez beszélve is azt mondja: ti. Lélektani használai eredete könnyen fellelhető. A megszó litott hatalmasság mögé másokat is odaképzel a tiszteletadó. Kertész Manó még a harmincas évek elején napvilágra tárta a magázás keletkezéséi. Amikor a testvérek és rokonok még folyamatosan tegezik egymást, a rangban, a társadalmi helyzetben távolabb állók kezében egyszerre csak akadozni kezd a toll. valahányszor ; elmet, méltóságot kell; leirniuk. A nagyságod, uraságod, méltóságod, uraságod birtokos ragja második személyü. De utána az igét persze harmadik szentélybe kell tenni. Ez még igy is tegeződő viszonyt jelöl. — “Nagyságod Írja meg — fordul 1543-ban Nádasdy Tamáshoz Farkas Lőrinc — mi akaratod.” Kétszáz esztendő kellett, mig rengeteg csikorgás után ebből az akaratodból akarata lett. Mig az egyes harmadik személy — a nagyságtok után nem az áll, hogy látja, hanem hogy látják ,illetve látytyák, ahogy egy 1769-ben kelt levélben olvasható. Arany János Ágnes asszonya még ellenáll ennek a folyamatnak: biráit arra kéri, hogy “Méltóságos nagy uraim nézzen Isten kegyelmetek”. S nem azt, hogy nézzenek. Csokonai prózájában már hemzseg az ur. De ott van csaknem olyan arányban a mai maga is. Ahogy a német a Herr-t a Sie, az urat nálunk ugyanis ez kezdi helyettesíteni, Eredete világos, első megjelenése szinte tetten érhető. Rákóczi Ferenc leánytestvére Julianna írja 1699-ben Okolicsányi Lászlónak: “értem, hogy öcsémuram nem idegenkedik az alkutól, de amint maga kegyelmed is tudja, akit a tűz egyszer meg éget, nem örömest nyúl másodszor is hozzá .. . énnékem maga is javallani fogja, hogy többször ne vonassam magamat az orromnál fogva”. Ez •„ maga — a kelmed, kegyelmed társaként — a nép körében gyorsan elterjedt.— Belekerül a tréfás dalba is, ahogy az 1826-os Sárospataki Daloskönyvben olvasható: SzareKm én magát nagyon meri fekete szeme vagyon. Pest és a szellemi élet tetszetősebb szót keres. A köztudat szerint az ön Széchenyi István alkotása. Nyomtatásban valóban az ő Stúdiumában jelent meg először, ezzel a jegyzettel: “Ezen szó, “ön”, mig jobbra nem taníttatom, magyarban úgy használom, mint a német Sie-t. De magánlevélben a szót már Kazinczy is leírta 1315 augusztusában. A szó maga addig az önként, önkényén, önmaga alakokban lappangott. Mások a német Sie és a francia Vous megfelelőjeként Szemere leleményét, a kegyedet helyeselték. Táncsics a kend mellett kardoskodott. Meg kell lepődnünk eleink dobhártyájának finomságán. Vörösmarty igy latolgat egy hősének töprengésében: “Kegyed-e, vagy Ön? .. . Igaz, hogy most kegyére igen szükségem volna, de az ön függetlenebb, szabadabb emberhez illő, s férfiasabb.” Végül is az ön maradt győztesként a porondon. Sajátsága még, hogy hol nagybetűvel, hol, kisbetűvel Írjuk. Illyés Gyula, (Budapest) ÚHAZAI KIS HÍREK ÓHAZAI KIS HÍREK Az Egyesült Nemzetek külkereskedelmi és fejlesztési értekezletét előkészítő program bizottság elnökévé Nyerges János külkereskedelmi minisztériumi osztályfőnököt választották meg ideiglenesen. Magyarországot ismét beválasztották a U.N. kábítószer bizottságába, amelynek 1957 óta tagja. ■f* *í* H* 60 személyes turista-szállóvá alakítják át a Nógrád megyei Kozánc községhez tartozó gazdátlan kastélyt. * * * Budapesten is fellép a londoni szimfonikus zenekar 2 hetes európai körútja során. * * ❖ Magyarország és Cyprus között árucsereforgalmi megállapodás jött létre, egy millió forintos keretben. * * * Martonvásáron idén is meg* rendezik a hagyományos Beethoven hangversenyeket. A koncerteken Forrai Miklós, Ferencsik János és Arvidi Anszon, leningrádi vendégkarmester vezénylik a magyar állami hangversenyzenekart. Ä színház már nem erkölcstelen LONDON. — A londoni City Barbican negyedében lakott valamikor egy ideig Shakespeare, de a Cityben soha nem volt színház, mert a puritán városatyák a 16-ik században kimondták, hogy a színház erkölcstelen intézmény. és igy a City falai között nem működhet. Most a városi tanács elhatározta, hogy megépíti a City első színházát és azt örökbérbe adja a Royal Shakespeare Színháznak. U. S. marine katonák hadállást foglal tak Da Nang partvidékén, Délvietnamban. & Á
