Függetlenség, 1964 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1964-03-05 / 10. szám

AMERICAN IN SPIRIT HUNGARIAN IN LANGUAGE HUNGARIAN WEEKLY DF TRENTON AND VICINITY VOL. 51. ÉVFOLYAM — No. 10. SZÁM m ARA 15c—SINGLE COPY 15c KRÓNIKA Hiszem és tudom, hogy nem könnyű dolog történel­mi időkben élni. Hiszem és tudom ezt, mert sorsom — kortársaimmal együtt — ar­ra kényszeritett, hogy törté­nelmi időkben éljek. Rendíthetetlen meggyőző­désem, hogy ennél csupán egyetlen terhesebb dolog van: ha az átlagember törté­nelmi személyiséggé válik. Alig van terhesebb dolog az átlagpolgár számára, mint annak a biztos tudata, hogy valamikor majd tankönyvfe­jezet válik belőle és az utó­kor fog ítélni tettei felől. Mindezen tények tudatá­ban, őszinte és mély megren­düléssel gondolok Joseph Brantley Brownra, aki Jack Ruby ügyének tárgyalásveze­tő bírája. Brown Biró hirte­len került reflektor-fénybe. Ki kételkednék abban, hogy Joseph Brantley Brownból Dallas város körzeti birájá­­ból, egyszer majd tankönyv­fejezet lesz? A tettes, aki megölte John Fitzgerald Kennedy! — óriást gyilkolt meg és bízvást állíthatjuk, hogy leltének felmérhetetlen következményeit kései korok történészei láthatják csak tisztán és torzítás nélkül. S az események sodrában hirtelen jelent meg Brown biró. Ki kételkednék abban, hogy felelőssége óriási? Igaz, hogy a bűnösség kérdésében az esküdtek döntenek majd, mielőtt azonban visszavonul­nak megbeszélésükre, Joseph Brantley Brown jogi magya­rázatát és értékelését hall­gatják majd végig. Ezenkívül a biró számos, döntő jelentő­ségű határozatot hozott már eddig is; nem helyezte példá­ul szabadlábra Jack Rubyt és nem tette át a tárgyalás szín­helyét Texas állam egy má­sik városába. Mélységes megrendüléssel, rokonszenvvel és együttér­zéssel gondolok Brown bíró­ra, akiből hirtelen, akarata el­lenétre, történelmi személyi­ség lett. Magányos éjszaká­kon gyötrődve kérdem önma­gámtól: vájjon, mi az ő véle­ménye? Hogyan látja ő Jack Ruby bűnösségének kérdését és beszámithatóságát, vagy beszámithaiatlanságát? Tudom, halálos bizonyos­sággal tudom, hogy Joseph Brantley Brownnak, Dallas város körzeti birájának is van véleménye a kérdésről — mint mindenkinek. Nem lehet másként. Brown nem­csak biró — ember is. Látom és érzem, hogy szelíd és tár­gyilagos mosolya mögött meghúzódik az ember. Hiszem és ludom, hogy Brown biró — válságban van. Válságban van, mert átlag­ember, akiből tankönyv-feje­zet lett. Válságban van, mert történelmi jelentőségű tár­gyalást vezet. Válságban van, mert a Ruby-ügyet egy egész kiábrándult és az elnökgyil­kosságtól megdöbbeni világ figyeli. Gyakorta gondolok arra, hogy repülőgépre ülők, Dal­lasba utazom, elmegyek Jo­seph Brantley Brown lakásá­ra és csendesen, kínlódva és ezernyi bizonytalansággal szivemben és agyamban ezt Gyakorlott asztalost, állandó munkára keresünk. Érdeklődni: Bennett Cabinets, 242 Cleveland Ave. Highland Park. CH 7 3200 Sargent Shriver. a Peace Corps és a szegénység elleni hadjárat vezetője, szivarokat osztogat a kabinet ülésen. Haimadik fia — negyedik gyermeke született. Magyar műsort közvetít minden vasárnap1 a new brunswicki WCTC rádióállomás! Hetekkel ezelőtt foglalkoz­tunk lapunkban a New Brunswick-i WCTC rádió­állomás magyarzenés vasár­napi műsorával és az ekörül támadt bonyodalmakkal. Időközben a rádióállomást magyarok tömegei keresték fel leveleikkel, telefonhívás sokkal, különböző óhajok ki­fejezésével. A rádióállomás vezetősége, illetve a magyar­­zenés, műsor vezetője pedig kapcsolatiba lépett többek kö­zött Molnár Ágostonnal, a Rutgers Egyetemi Magyar Intézet elnökével is, a műsor: minél megfelelőbbé tétele ér­dekében. Végül is a kérdés oda ju­tott, hogy a rádióállomás ma­gyar műsorának vezetőjével a múlt héten beható tárgya­lásit folytatott egy bizottság, amely rögtönzötten alakúit, brunswicki magyar lelké­szeikből és világi repre­zentánsokból s ennek a tár­gyalásnak eredményeké­­pen a magyar műsor össze állítását a WC'TC rádió vezetősége valósággal az it­teni magyarságra bízta. A WCTC vasárnapi Magyar Órájának feljavítását és va­lóban magyar órává tételét szivén viselő csoport tárgya­lásai odáig vezettek, hogy a rádióállomás hozzájárult ah­hoz, hogy minden vasárnap a műsor keretében egy-egy helybeli magyar. lekészünk mond majd Beszédet magya­rul a rádión s a válogatott zeneszámok és más érdekes; újítások folytán ■ a vasárnapi magyar óra a brunswicki rá­dión fokozatosan olyanná formálódhat, amelynek mű­sorát a magyarság miniden, rétege érdeklődéssel és élve­zettel hallgathatja. A rádió veztőségéhez szóló és, az említett küldöttség ál­tal benyújtott Memorandum* legelőször is leszegezte azt, hogy a Közép-New Jreseybsn élő sok-sókezernyi magyar­ság óriási lelkesedéssel ési örömmel fogadta a Magyar mondom: — Your honor: ne feledje el mi együllérzünlc önnel. Mi, a tömegek, akiken végigszá­­guldoit a történelem. Mi, a tömegek, akik a magunk kín­lódó, verejtékes munkájával — alakítjuk is a történelmet. — Your honor: szeretettel és aggodalommal üdvözöljük önt, a válságban levő embert és jövendő tankönyv-fejeze­tet. Szeretettel üdvözöljük önt, mi, a válságban levő em­berek, azok, akik jövendő tan­könyvek fejezetei leszünk majd. KÜRTHY MIKLÓS Óra irányítóinak azt az előre­látó és időszerű elhatározá­sát, hogy ezentúl a magyar nyelv használatát is megen­gedi az éter hullámain, amit ezideig nem engedélyezett. “A magyar nyelv használa­tának a szükségessége egy ilyen műsor keretében ma sokkal nagyobb, mint eddig volt, — hangoztatta a Memo­randum, — mert az öregedő magyarok száma egyre na­gyobb, akiknek nyelve a ma­gyar és akiknek számára a magyarnyelvű rádióadás egyike azoknak a lehetősé­geknek, amelyek révén e* nyelvvel és kultúrával köz­vetlenül é-s rendszeresen is kapcsolatban maradhat­nak. Más szempontból pedig: az itt született, második ge­nerációs magyarok köriében az utóbbi időben egyre foko­zottabb mértékben mutat­kozik az érdeklődés a ma­gyar nyelv és kultúra iránt, mig a közelmúltban érkezett magyar menekülték és az ő gyermekeik pedig valósággal áhitozzák a magyar hagyom Hiányokkal, magyar zenével, kultúrával, irodalommal és történelemmel való rend­szeres foglalatoskodást, an­nak tanulását és ápolását.” “Fel kell hivnunk a rádióállo­más vezetőségének figyel­mét arra, hogy egy oktató, magyarságismeretet fejesztő és egyben szórakoztató mű­sor fokozatos kiépitsise mennyire fontos lenne. Ma­gyar népdalok, fél-klasszikus- és klasszikus zene, magyar egyházi- egyleti- és társadal­mi hírek magyarul beolvasá­sa lenne az első komoly lé­pés ezirányban. A magyar műsor kifejlesztése során be lehetne vezetni azután ven­dég-művész ek szerepelteté­séit, beszélgetést hires sze­mélyeikkel, valamint alkalmi és ünnepi műsorok és egy­­fontosiabb magyar történel­mi eseménnyel kapcsolatos emlék-műsor állítható' ösz­­sze és tanácsos volna a ma­gyar műsor keretében beve­zetni a vallásos percek rend­szeresítését is, különböző helybeli lelkipásztorok pre­zentálásában”. Körülbelül ezek voltak a pontjai a Memorandumnak, amely a tárgyalások alapját képezte. A rádió magyar órá­jának vezetője a legnagyobb megértéssel és rendkívüli jó­akarattal hallgatta végig az: előadottakat és kijelentette, hogy a feliajánlott segítséget a legnagyobb örömmel fo­gadja és a legtelj esebb mér­tékben kész minden kooperá­cióra. A New Brunswick-i vasár­napi magyar rádióműsor kérdése* ezzel tehát igazán jó­­irányba terelődött, amit min­denki csak örömmel vehet tudomásul. Az itt élő 20-30 ezernyi magyarság a jövőben olyan magyar műsort élvez­het a brunswicki rádión, ami mindenkinek az igényét ki tudja elégíteni. Az a tény. hogy a rádióállomás vezető­sége megváltoztatta eddigi merev magatartását és ezen­túl engedélyezi a nagyar szó használatát és a magyar be­szédet a rádión, egymagában véve is óriási jelentőségű s bizonyosra vesszük, hogy ennek hírét örömmel fogadja minden magyar. A min­denkori műsor összeállítá­sát egy olyan bizottság vet­te kezébe, amely minden el­lenszolgáltatás nélkül, pusz­tán csak jó magyar érzéstől és jóakarattól indíttatva, a magyar leíkészi kar véd­nöksége alatt kívánja vé­gezni munkáját. A magyar műsort olyanok bevonásával fogják esetről-esetre össze­­áliitami, akik úgy zenében, mint irodalomban, szövegfo­­galimazásban, stb. hozzáér­tőknek és arra alkalmasnak vannak elismerve. A magyar rádióműsor­ral kapcsolatban megtett lé­pés, — őszintén reméljük — oda vezethet, hogy meg­­alafcitható lesz New Bruns­wickon is a már régen szük­ségesnek mutatkozó Magyar Egyházak és Egyletek Nagy­bizottsága, amely végső fo­kon hivatva lesz ilyen és ha­sonló kérdések és ügyek in­tézésére. ALEX J. BENKŐ, építész vál­lalja uj házak, garázsok, stb. épí­tését. konyhai szekrények és ha­sonló famunkák beépítését és ál­talános javításokat. Telefonszá­ma. CL 4-8040. A magyar apákhoz... Emlékezzetek gyermek­korotokra, emlékezzetek a, szülői házra, emlékezzetek március havára. . ! Ahogy a tavasz első hónap­ja közeledett, egyre többet hallottál március idusáról, —* ezernyolcszáznegyven nyolcról, Petőfi Sándorról, a Nemzeti Dalról, a Muzeum lépcsőjéről, a tüntető pesti fiatalságról, a 12 pontról. Gyermeklelkedben életre kelt a márciusi ifjak emlé­kezete. Szinte hallottad kiál­tásaikat : — Követeljük a cenzúra eltörlését! Saj tószabadsáigiot' Felelős minisztériumot! Or­szággyűlést Pesten! A job­bágyság eltörlését! Törvény előtti egyenlőséget! Köve­teljük a nemzetőrséget a ha­za védelmére! Egyre többet tudtál meg március 15-e eszméiről. Egy­re jobban vártad a dicső* napot, amikor minderről; ünnepélyeden megem lókez­nek. Édesanyád megvarrta: már a nemzeti kokárdát, el­mondta reked, hegy Szend­­rey Júlia is éppen ilyet varrt férjének, Petőfi Sándornak. És eljött a várva-váirt nap*. Édesanyád *a legszebb ruhá­dat adta read s a szived fölé tűzte a hároimszinü ko­kárdát. — Megtanultad édes fiam? — Meg, édesanyáin! És amikor édesapád belé­pett a szobába, megálltát élőt te s megcsendült a hangod: — Nemzeti Dal. Irta: Pe­tőfi Sándor. Édesanyád segítségével vé­gigmondtád a márciusi ver-* <set. Az, esküszünknél a szi­ved felé, a kis háromszinü kokárdára tetted a kezedet, kipirosodott az arcod, mert valami jóleső érzés játszott benned. Kicsit te is Petőfi1 Sándornak érezted magad s úgy értél el a vers utolsó soráig, mintha minden szava belőled fakadt volna. . . Édesapád lehajolt hozzád, megcsókolt s megköszönte ai meglepetést, á “Talpra Ma­gyart”. Akkor tudtad meg, hogy kiskorában ő is így szavalta el nagyapádnak ezt a szép, lelkesítő verset. . . És j utalmul — mindez oda­haza, Magyarországon tör­tént — szüleid elvittek téged nemzetiszinü kokárdával a* szived felett, a Március Ün­nepélyre. . . Emlékezzetek erre!. . . Ugy-e ti is elhozzátok gyer­mekeiteket az amerikai ma­gyarok márciusi Ünnepé­lyére. . . !? (S.P.) A Middlesex megyei Választási Tanács tagja New Jersey államban ?>, Middlesex megyei szavazók, de különösen a magyar­­származású polgárok nagy örömmel vettek tudomásul, hogy Richard A. Hughes Id. Biró Péter kormányzó, a megyei demok­rata politikai vezérek aján­latára újabb két évre Id. Biró Pétert nevezte ki a, Middlesex Megyei Választá­si Tanács egyik tagjának. Id. Biró Péter a közismert “Bíró Péter és Fiai” utazási iroda elnök-tulajdonosa New Brunswickon, akit még 1955- ben nevezett ki ebbe a fontos pozícióba Robert B. Meyner kormányzó, a leköszönt Kosa, Imre helyére. Több mint 50 esztendeje lakik Biró Péter* New Brunswickon, ahol iro­dája a legrégebbi utazási iroda *a, városban. Számos ÉPÍTŐ és ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő Tózsef. Telefon: CH 7-8484. AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG 30,000 DOLLART S KÖNYVTARAT HAGYTA MAGYAR INTÉZETRE DR. KÁRMÁN TÓDOR Kármán Tódor 1881-ben: született Budapesten. Büsz­kén vallotta magát mindig magyarnak. Az Aeronautical* Research and Development: of NATO Parisban székelő tanácsadó csoportjának az el­nöke volt. az Egyesült Álla­mok Légi Hadereje vezérka­rához beosztott Tudomá­nyos Tanácsadó Bizottság nak pedig tiszteletbeli elnö­ke, a califomiai Aerojet Corp. alapitója. Az Amerikai Magyar Intő-* ziet Tanulmányi Alapítványa egy olyan letét, amelynek ho­­zadékából a magyarságnak Amerikában örök időkre em­léket állító magasvonalu, ér­tékes munka végezhető egye­temi színvonalon. Az Intézet1 múzeuma és könyvtár-épü­lete ma már niem puszta, állom, hanem — a különböző hagyatékokkal, amelyeket áldott emlékű jó magyarok végrendeletileg az Intézet­re hagynak, — hovatovább' megvalósulás előtt álló ko­moly terv. Az aki végrende­letében bármi módon meg­emlékezik az Intézetről, (American Hungarian Stu­dies Foundation) nemcsak sa-> ját nevét és emlékét örökití meg s tartja kegyeletben, ha­nem az egész amerikai ma­gyarságnak emléket állít. A felállítandó muzeum- és könyvtárépület falán, feltűnő helyen egy bronztábla fogja hirdetni a hagyakozek nevét, maga, az épület pedig talán, évszázadokig büszkén hirde­ti majd, hogy éltek ebben azl országban magyarok ez­rével, százezrével, akik nem; felejtették el őseik hagyomá­nyait, kultúráját, nyelvét, magyarságát . . . A világhírű magyar­­származású tudós, Dr. Kár­mán Tódor, aki a múlt év má­jusában európai útja során Aachen, Németországban*! halt meg, vagyonának egy részét, 30,000 dollárt és szép számú értékes magyar könyvgyűjteményét a New Jersey állambeli Rutgers Egyetemen működő Ameri­kai Magyar Intézetre, illetve' az Amerikai Magyar Tanul­mányi Alapra hagyta. Amint Molnár Ágoston, a Magyar Intézet elnöke közli, hogy már életében említette, hogy ha meghal, erre a komolynál u. magyar intézményre hagyja könyvtárát és azokat a ma­gyar könyveket, amelyeket még édesapjától, néhai Kár­mán Mórtól örökölt . . . Kár­mán Tódor, az aero-dinami­­ka világhírű szaktudósa, aki­nek értékes szolgálatait már: a világháború alatt igénybe, vette az Egyesült Államok: kormánya ,s azóta is a leg­főbb tanácsadói pozíciót töl­tötte be az* amerikai légierő­nél, jótevője volt az Ameri­kai Magyar Intézetnek életié­ben is s ezért és a magyar névnek becsületet szerző ki­váló munkásságáért ő volt az első, akit az Alapítvány a George Washington Award­­jával 1961-ben kitüntetett. Dr. Kármán hagyatéka n legjelentősebb, amit az utób­bi évek során a Tanulmányi Alap kapott. A pár évvel ez­előtt elhunyt Végh Imre is megemlékezett végrendele­tében az, Intézetről, valamint IDr. Bartók László, Id. Báró Ullmann György, Nagy Ber­talanná, Id. Molnár Ágoston* és Balázs Jenő állítottak még emlékeket végrendeletük­kel a Magyar Intézetnél. AFRIKA S845 MILLIÓT KÖLT FEGYVERKEZESRE WASHINGTON. — A kül­ügyminisztérium nemrégiben nemhivatalos jelentést adott ki az afrikai államok helyze­téről. A jelentésből számtalan érdekes adatot tudtunk meg és ezért a közlemény néhány részletét idézzük, különös te­kintettel arra, hogy a “béke­­szerető” afrikai országok számtalan problémát okoznak a Nyugatnak. íme, a State Department jelentésének néhány figye­lemreméltó részlete: Az afrikai államok össze­sen, átlagosan évi 845.5 mil­lió amerikai dollárnak meg­felelő összeget költenek fegy­verkezésre, illetőleg, hadsere­gük fenntartására és fejlesz­tésére. Ez a szám azonban volta­képpen nem egészen pontos, amerikai és magyar politikai, társadalmi és szociális egye­sületnek és intézménynek ér­demes tagja, a Magyar Sa­vings bank egyik igazgatója és pénztárosa, aki fiaival együtt vezeti a jólmenö French St-i Biró irodát. Gratulálunk és kívánunk, Biró Péter barátunknak sok sikert ési jó egészséget, hogy még sokáig megelégedéssel' végezhesse munkáját a vá­lasztási comimissioner-i ál­lásban, mint tette azt miár 8 éven keresztül! mivel nem foglalja magában például a portugálok afrikai katonai hadműveleteit, ame­lyek az elmúlt esztendőben több, mint 200 millió dollárt emésztettek fel. A nyugati hatalmak afrikai katonai akcióit is figyelembe­­véve, az Afrikában, katonai célokra elköltött összeg jóval meghaladja az egybillió dol­lárt. Figyelemreméltó adat, hogy Togo az elmúlt esztendőben 500,000 dollárt költött fegy­verkezésre, Kenya pedig még ennél is százezerrel többet. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ezeknek az orszá­goknak a katonai létszáma általában rendkívül kicsi, gyakran az 1000 főt sem éri el, sok esetben csak néhány­­száz, mint például Gabonban, az általuk fegyverkezésre for­dított össze tehát, arányosan számitva, sokszorosa anak, mint például az Egyesült Ál­lamok költ honvédelmi célok­ra, beleértve az atomfegyve­rek gyártását 'is. A 450 katonát számláló Ga­bon az elmúlt esztendőben 2.5 millió dollárt költött “hadse­regére” és senkisem tagadhat­ja, hogy a “hadsereg” nevet­ségesen kicsiny létszámát te­kintve, ez egyenesen félelme­tes összeg. . Kiadó négyszobás lakás, fűtés­sel és világítással. 2063 Wood­­bridge Ave. Nixon, N. J. Telefon: KI 5-6770. Háromszobás földszinti lakás, fűtéssel, április 1-től kiadó. Ér­deklődni szerdán és vasárnap, 39 Plum St. emeleten............................. TRENTON, N. J, Thursday, 1964 March 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom