Függetlenség, 1964 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1964-12-24 / 52. szám

4. OLDAL FÜGGETLENSÉG Thursday- Dec. 24. 1964 (INDEPENDENCE) Merged with JERSEY HÍRADÓ, beolvadt lap HUNGARIAN NEWS of TRENTON, N. J. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday LÁSZLÓ I. DIENES Editor — Szerkesztő Publication Office — Szerkesztőség és kiadóhivatal: 37 CUMMINGS AVE., TRENTON 10. N. J. Tel.: Owen 5-6517 Office Manager — Ügyvezető szerkesztő MRS. IRENE SZAMOSSZEGI Subscriblion: $6.00 per year — Előfizetési ára évi $6.00 Entered as second class matter Dec. 11 1913, at the Post Office ot Trenton, N. J, under the act of.._March_jk_187g___________ KARÁCSONYI FÉNYEK Valahányszor az utóbbi évek folyamán karácsony köszönt reánk, mindig megnyugodva vesszük tudomá­­j sül, hogy a béke jelképes ünnepe valóban békés világ­­íj ban ért bennünket, illetőleg olyan világban, amely nem f robbantotta fel önmagát és amely képes volt elviselni ", tulajdon pusztitó erejét és fejlettségét. A karácsony ünnepe egészen különleges jelentő­* séget kap az atomkorszakban, tekintettel arra, hogy az Atomkorszak állandó háborús veszélyt rejt magában. A Béke ünnepének még sohasem volt olyan igazán mély jelentősége az emberiség történetében, mint éppen most, az atomkorszakban, amikor a béke gyakran való­ban csak egy hajszálon múlik. A karácsonyi mondás “Békesség a Földön a jóaka­­ratu embereknek” sohasem volt ilyen lényeges és hus­­ba-vérbe vágó, mint éppen most, amikor a világ egvré­­szében láthatóan meglehetősen kevés a jóakarat. A karácsonyi fények sohasem ragyogtak olyan vi­gasztalan, mint éppen az atomkorszak éveiben, ami­kor ezek a fények valóban azt jelentik, hogy béke van. Igazi béke van-e? Senki előtt nem kétséges, hogy nincs gazi béke. A világ egyrészében helyi harcok folynak és ezek a harcok sok emberéletet követelnek. Nincs tehát igazi béke. Béke van azonban olyan szempontból, hogy a helyi harcok még nem váltak ál­talános háborúvá és ez az, amit a jóakaratu emberek mindenképpen meg akarnak akadályozni. Sok év óta és ezen a karácsonyon is, felmerül a kérdés: meg tudjuk-e teremteni egyszer majd az igazi békét, azt a békét, ahol helyi harcok sem lesznek? A kísérlet gyakran reménytelennek tűnik. Ennek ellenére, az erőfeszítést nem szabad megszüntetnünk és az igazi békére irányuló küzdelmet nem szabad fel­adnunk. Ezen a karácsonyon is, mint az atomkorszak eddi­gi karácsonyán, próbáljunk hinni abban, hogy az igazi- békét meg lehet valósítani és meg fogjuk tudni való­sítani. Higyjünk abban, hogy elérkezik majd az a vi­' lág, amelyről az emberiség olyan hosszú ideje álmodik. Ennek a reménynek kell egyesítenie mindenkit az : atomkorszak karácsonyán, katolikusokat és nem-ka­­■ tolikus keresztényeket és nem-keresztényeket, hívőket és hitetleneket egyaránt. A karácsony fényeinél tudnunk kell, hogy az egész * emberiség jövője és egész világunk jövője forog kockán. ; Ebben a tudatban kell a karácsonyi himnuszokat éne­­j kelnünk és ebben a tudatban kell szemünket a kará­­, csonyi fényekre függesztenünk. í ' ------------------­#■ UJ ZAVAROK DÉL-VIETNAMBAN r" Ja ■ f Az uj délvietnami katonai államcsíny csupán azért \ nem lep meg különösebben senkit, mert a Délvietnam­­\ ban történtek már nagyon régóta valóban senkit sem ' lepnek meg. Az uj államcsíny mindenesetre újabb bizonyítéka volt Dél-Vietnam belső bizonytalanságának. A történé­sek különleges és ironikus összejátszása az, hogy John­­{ son elnök alig néhány nppal ezelőtt mondotta a ripor-J tereknek: — Az uj délvietnami polgári kormány a legerő­- sebb és a legszilárdabb, a Diem kormány megbuktatása óta. A délvietnami katonai összeesküvés mintegy csat­­: tanóan húzta alá az amerikai elnök nemrégiben történt ; kijelentését. Sajnálatos körülményként kell szembenéznünk az­* zal az igazsággal, hogy az Egyesült Államok kezdet­­f tői fogva támogatta a délvietnami polgári kormányt. : A katonai államcsíny tehát — közvetett módon — Ame­­: rika ellen is irányult. A Délvietnamnak nyújtott amerikai támogatás két alapvető körülményt tételez fel. Az egyik az, hogy a délvietnamiak túlnyomó része harcolni akar a kom­­; munisták ellen. A másik: a délvietnamiak kellően fel­készültek ahhoz, hogy a győzelemhez szükséges erő­feszítéseket megtegyék és áldozatokat heghozzák. A fejlemények azonban azt látszanak bizonyítani, hogy mindkét feltételezésünk ingatag. Johnson elnöknek kétségkívül újra fontolóra kell vennie Délvietnam iránt tanúsított magatartásunkat, a realitusokat és a legújabb fejleményeket figyelembe véve. j 1 -..-■to* . a. Üzleti jelentés a rövid szoknyáról NEW YORK. — Az ameri­kai gazdasági köröket élén­ken foglalkoztatja a kérdés, hogy milyen rövidre lehet a nők szoknyáját szabni anél­kül, hogy az ipar és a keres­kedelem érdekeit sérelem ér­né. A rövid, rövidebb és leg­rövidebb szoknya újra és új­ra szenvedélyes vitákra vezet a társadalom minden rétegé­ben. Pillanatnyilag az a hely­zet, hogy a divathü hölgyek szoknyája a térdkalács köze­péig ér, de a legjobb esetben is csak éppen hogy eltakarja a térdet. Mindenesetre: a mai szoknya a legrövidebb a máso­dik világháború óta. És ha ez nem lenne elég baj, Párisból újabb fenyegető üzenet még nagyobb bajt jelent be: And­re Courrageisi, Páris koroná­zatlan divatkirálya, közli, hogy az uj divatszezonban a szoknyát még valamicskével magasabbra fogják emelni. A 20-as évek óta nem volt oly kihívó szoknyaviselet, mint az, amely most fenyeget. A newyorki divatdiktátor Oleg Cassini már közhírré tette, hogy: “Fiatal lányok térdfe­letti szoknyája jön feltartóz­tathatatlanul.” * * * Miért baj ez? Egyáltalán mi baj van a szoknya hosszá­val? Fontoskodó értekezés he­lyett itt egy “példabeszéd:” — Mint a szélvész, bevihar­­zik az irodánkba egy uj titkár­nő — beszéli egy középnyu­gati nagy kereskedelmi válla­lat managere. — Több, mint csinos, szebb, min szép, igéző szépség. És milyen kacér! Hogy illegeti-billegeti darázs­derekát. A férfiak elbüvölten nézik, hogy eközben a térdéből 3 incset közszemlére tesz ... Ide lép, oda lép, leveleket esz a fiókba, leveleket vesz ki, másik fiókba tesz is — ahány­szor egyet lép, előre, vagy há­­ra, a férfiak egy szempillan­tásra abbahagyják a munká­jukat, ia csinos térdre szege­zik a szemüket... Ez persze tarthatatlan állapot volt s az osztályvezető pár nap múlva felszólította a csinoskát, hogy olyan szoknyában jöjjön, mély eltakarja a térdét. Nem mindenütt ilyen szigo­rú az igazgatóság. Elvégre, gondolják a publikummal ál­landóan érintkezésben lévő üzemek vezetői, a férfiaknak meg kell adni azt, amit kíván­nak. American Airlines már ősszel uj, rövidebb szoknyá­val ajándékozta meg a hősie­seit s United Air Lines beje­lentette, hogy ugyanezt fog­ja tenni jövő júniusban. De , persze, csak térdig érő szok­nyáról lelhet szó, térden felül mutatós szoknya a légi utazás nyugalmát túlságosan felka­varná. Vannak konzervatív légitár­saságok is. Continental, Trans World és Eastern arra a vi­­tarthatatlanul korrekt állás­pontra helyezkednek, hogy a repülés közlekedési, nem pe­dig szórakozási üzlet. A bankokról általában azt lehet mondani, hogy a konzer­vatív világnézet és divatszem­lélet felé hajlanak. Az egyik Chicagói nagybank az alkal­mazó ttaJk részére készített ké­zikönyvben óvja a tisztviselő­­nőket a kihívó öltözködési túl­zásoktól. A szoknya legyen elég hosszú ahhoz hogy a nő térde ülő helyzetben se legyen Iáható. Egy másik chicagói bank igazgatója azt a gyakor­lati elvet állította fel, hogy a bankban a nő ne mint nő, ha­nem mint tisztviselő mutat­kozzék. * * * “Nézd meg a nőt!” — ez az első parancsolat sok válla­lat felvételi osztályán. Egy denveri ipari vállalat személy­zeti főnöke kereken kijelen­tette; “Hollywoodi típusnak kívül tágasabb!” Ez a néziet olyan általános, hogy állás­közvetítő irodák nem hagy­hatják figyelmen kívül. A hi­res newyorM Katherine Gibbs School, titkárnőképző iskola, szigorúan előírja a nőknek, akiket vállalatoknak prezen­tál, hogy szerény megjelenés­sel igyekezzenek a felvételü­ket elősegíteni. A fő szabá­lyok; térd eltakarva, rúzs és púder mértékkel, imbolygó nagy fülbevalót más alkalom­ra tartalékba helyezni, méh­kasfrizura tabu. * * * Az érem másik oldala: A lányok sem lelkesednek any­­nyira, mint a férfiak hiszik, a rövid, ráadásul szűk szok­nyáért. Különösen kényel­metlen, sőt egyenesen kínos a rövid szoknyaviselet a diktá­­íás felvételénél és az írógépe-­­lésnél. Miközben a főnök le­velet vagy szerződést diktál, a titkárnő folyton lefelé néz, nem mutat-e szoknyája elöl a kelleténél többet, és mig ez nyugtalanít ja, nem figyel eléggé a diktálásra, hibát Csi­nál. A divat diktátorait is nyug­talanítja áz uj irányzat, a szoknya még rövidebbre sza­bása. Anne Fogarty, a hires divattervező rámutat arra, hogy nem is okos dolog, hogy a nők mindenáron mutatni akarják a térdüket. Tudniok kellene, hogy a térd a női test egyik leigkevésbbé szemreva­­ló része, eltakarva szebbet sejthet, mint felfedve mutat. És mégis, mondja Anette Goldberg, az Alleen cég fő di­vattervezője, a térdenfelüli szoknya jön, nem lehet feltar­tóztatni, itt lesz a tavaszi di­­vatvásáron. A nő, főleg a csi­­nosabbja, ki alkar szabadulni a ruha rabságából. KARÁCSONYI AJÁNDÉKOK Az ajándékozás szép szoká­sa télidején már a régi római­aknál is divatban volt. A “sa­­tumaliák” során gyümölcsö­ket, tortákat, sőt ékszereket is küldtek barátaiknak a ró­mai patríciusok. -A karácso nyi ajándékozást azonban elő­ször a három 'bölcs gyakorol­ta, akik a bethlehemi jászol­ba minden sziépet és jót hoz­tak magukkal a gyermek Jé­zus részére. Azóta világszer­te dívik e szokás megszakítás nélkül. Az utóbbi évek során külö­nösen Amerikában, sokan bí­rálni kezdték a karácsonyi ajándékozás túlzásait. Az ajándékcsere, beleértve az ün­nepi kártyák milliárdjait, sok­szor több fáradságot okoz, mint amennyi örömet szerez. Az ünnepi évszakot a keres­kedelem és az ipar üzleti cél­ra használja fel, nem törődve a közönség kényelmével, igé­nyeivel és teherbírásával. A nagy áruházakban, a kará­csonyi békés szellemet mégha zudtolva harcolni kell, hogy az embert kiszolgálják és megkaphassa az árut, amit akar. Szerénykeresetü embe­rek adósságokba verik magu­kat, amit a következő évben keservesen kell letörleszteni. A bankok “karácsonyi klub­jaira” már a hatóságok is fel­figyeltek, követelve, hogy a pénzintézetek kamatot is fi­zessenek a betétekért. Vannak már, akik sziklaszilárdan ki­tartanak amellett, hogy kará­csonyi kártyát nem küldenek ismerőseiknek, mert megvá­­; sérlásuk, kiválogatásuk, meg- i szövegezésük, címzésük s pos- I tázásuk nemcsak több gond­dal és költséggel jár, mint amit megérnek, hanem gyak­ran bosszúságot is okoznak, akiknek válaszolniok is kell, éspedig nagy sietve, hogy el ne késsenek. Mindezek ellenére, nem sza­bad megfeledkeznünk arról, hogy a szeretet és jóakarat, amely az embereket kará­csony táján eltölti, a mai -anyagias korszakban minden-VÁMMENTES KÁVÉ. KAKAÓ. TEA. SZÖVET. VÁSZON GYAPJUFONÁL. CIPŐ. ÉPÍTŐANYAG. KERÉKPÁR. RÁDIÓ. HÁZTARTA BI és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA területén élő címzettek részére. A csehszlovákiai TUZEX csomagok teljesen külömböznek a magyar IKK A csomagoktól MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK FŐÜGYNÖKSÉG CSAKIS U. S. A.-BELI ÜZLETEK RÉSZÉRE U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. Phone LEhigh 5-3535 BRACK MIKLÓS, igazgató 245 East 80lh Si. UJ CÍM NEW YORK 21. N. Y. Bejárat a 2nd Ave.-ről Cipészek koronázatlan királya BATAWA, Ont. — Ez a kis város Torontótól 110 mér­­földnyire keletre, a világ leg­nagyobb cipőgyártőjának, a Bata cégnek a nevét viseli. Bata Ltd. Ebben az évben 190 millió pár cipőt gyárt 80 gyárban, Kanadában, az US- ben és még sok más ország­ban, a világ minden részében, 67 országban, 3000 különböző tipusd cipőt. Ujábban az In­diai-óceánon levő Mauritius szigeten épült fel egy Bata cipőgyár, legközelebb nyílik meg egy Uganda, afrikai or­szágban. Zlin csehországi városban 1894-ben egy fiatal cipészmes­ter, Tomas Bata alapította meg az első Bata gyárat. Az az eszméje támadt, hogy a fu­tószalag gyártási módszerrel gyorsabban, így hát olcsób­ban lehet cipőket gyártani. Az eszme kamatozott. Odaha­za és külföldön egyre-másra születtek meg a Bata gyárak és 1932-ben Tomas Bata halá­lakor, a vállalatnak már 27 országban voltak cipőgyárai. A Bata örökösöket egymás­után kisemmizték a német ná­cik, majd a moszkovita kom: mupistók. A zlini gyárat kisár nél fontosabb. Ha a jobb meg­értés sugarai áttörik a közöm­bösség, sőt a jóakarat felhőit, az emberiség szebb jövőnek nézhet elébe. ; játitották és most az a kom­munista országok számára termel. A Bata örökösök ki­lenc éven át pereskedtek, vé­gül egyetlen üzemük maradt meg, a brazíliai. Az alapító Tomas Bata fia, Mr. Thomas Bata 50 éves ka­nadai állampolgár, egyike uj hazája legsikeresebb nagyipa­rosainak. Hü maradt apja el­véhez, olcsó portékát nyújta­ni a tömegpiacnak.' “Ugyan­azt az elvet valljuk, mondja, mint az öreg Henry Ford. VASÉRC KANADÁRAN REGINA, Sask. — Arthur Laing, az északi ügyek és nemzeti értékek minisztere közölte, hogy a sarkvidéki Baffin szigeten óriási terje­delmű és gazdag vasérclelő­helyet fedeztek fel. Az eddigi megállapítások szerint a körzetben 69 száza­lék a tiszta vas, ami rendkí­vül gazdag, tekintetei arra, hogy átlagban csak 04 száza­lék szokott lenni azi érc vas­­tartalma. Számítások, helye­sebben; becslések szerint a vasércben gazdag terület kb. 116 millió tonna ércre számí­tanak. A kitermelést és befektetést eszközlő részvénytársaság a birodalmi kormánytól kér I És, mint Ford, az olcsóság mellett súlyt helyezünk a jó minőségre, a tetszetős külső­re is”. Ez az üzleti elv hasz­nosnak bizonyul. Bata évente átlag 400 millió dollárért ad el cipőt. A legmagasabb ár 18 dollár. Mindenki meg tud fi­zetni Bata cipőt. “Minden em­bernek, gazdagnak és sze­génynek, műveltnek és elma­radottnak, amerikainak és eu­rópainak, ázsiainak és afrikai­nak két lába van — mondja Thomas Bata — ezért mi min­denki számára készítünk ci­pőket.” vasút, bányatelep, repülőtér, kikötő és kísérleti kutatásra alkalmas berendezésekét. Szá­mítás szerint a kitermelésnél legalább 200—400 eszkimó­nak adnak alkalmazást évti­zedeken keresztül, mig a fel­dolgozásnál a gyáraknak jut­tatnak munkát. VILLANYSZÉKBEN VÉGEZTE ÉLETÉT NOTTINGHAM, Anglia. — Arthur Swift 64 éves aggle­gény megunta az életét, elekt­romos áramot vezetett be egy székbe, beleült és az áram megölte. VILÁGBAJNOK SILSBEE, Tex. — Gary Stanford 18 éves egyetemi hallgató 36 óra és 6 perc hosz­­szat állt a zufiany alatt és ez­zel világrekordot állított fel. Raymond Gaskill III will be two years old this Harriet Jones (lelt) and Marie Cornew of the Pleasantville Telephone Office. month-thanks to Marie Cornew and Harriet Jones. ■ti Nearly two years ago when he was eleven weeks old, Raymond suddenly stopped breathing. Frantically his mother picked up the phone, dialed "Operator,” and cried that she needed an ambulance. She then hung up before the operator, Mrs. Marie Cornew, could ask for her name and address. |The operator had not released the answering cord on the switchboard and called back immediately. She got the name and address — then began telling the mother how to give mouth-to-mouth resuscitation to the child. The operator then signaled Mrs. Harriet Jones, her super­visor, who called an ambulance. During this frantic time Mrs. Cornew kept repeating instructions on mouth­­to-mouth breathing to Raymond's mother. Thanks to this first-aid advice, Mrs. Gaskill succeeded in reviving her son before the arrival of the ambulance, which took him to a hospital. The family doctor said later that the operator’s help had saved Raymond’s life. Emergency calls like this are handled by many operators. They are especially trained to give fast, efficient service 1— and help in a crisis. We know that good phone service depends on more than good equipment. It depends on good people. It’s our duty to make certain you are served by both. New Jersey Beil

Next

/
Oldalképek
Tartalom