Függetlenség, 1964 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1964-12-10 / 50. szám

8. WJJÄE FÜGGETLENSÉG Thursday, December 10, 1964 SANTA-HIÁNY ORSZÁGSZERTE NEW YORK. — Mikulás a neve Magyarhoniban a mi amerikai Santa Claus bácsink­nak s különbség nemcsak a névben van, hanem abban is, hogy 'miig az óhazában a Ka­rácsony elvilágiiasitáisa ellené­re mindenütt szívesen mutat­kozik a gyerekek közt, az üz­letekben a Mikulás, addig itt Santa Claus — pesti népide­mokratikus szóval — hiány­cikk lett. Santa-hiány van or­szágszerte. Több oka van annak, hogy a városokban lakók közt túl­nyomó többségben vannak dolgozók és keresők, de még a munkanélküliek is idegenked­nek a Santa-szereptől, egy­részt azért, mert ez nagyon rövid ideig tartó foglalkozás, másrészt azért, mert külön­leges kívánalmakat állítanak fel; az üzletek. Van, aki nem szívesen ragaszt fehér kör­­szakállat az arcára, de még többen vannak, akik félnek a gyerekektől, főleg a rosisz fi­uktól. Például, Harry H. Black aki Lake Placid, N. Y.-ban hat éYen át játszotta Santa Cla­us szerepét, panaszolja, hogy egy öt éves fiú alaposan bele­rúgott a lábszárába, mert az előző év karácsonyán nem ka­pott tőle villamos vonatot. Különleges, követelmények: Egy ohioi áruház alaposan szemügyre vett hat Santa-je­­löltst s egyik sem felelt meg. Az egyiknek színtelen megje­lenése volt, a másiknak ide­gén akcentusa volt, megint másik másiknak nem tetszet­tek az üzleti órák; egyiknél minden rendben lett volna, de a hangja nem volt eléggé mély és zengzetes. Sokhelyütt úgy próbálnak ] az üzletek magukhoz édesget­ni Sant.'kat, hogy felemelik aiz eddig szokásban volt mun-1 kadijat. Az országos átlag most 1 dollárt 50 cent órán­­kint, egy kvóderrel több, mint volt a tavalyi karácsonyi sze­zonban, de még mindig keve­sebb, mint a karácsonyi kise­gítő munka díjazása. Glens Falls, N. Y.-ban belvárosi ke­reskedők 2 dollár órabért fi­zetnék, ráadásul lakást és el­látás az idényre nemcsak Sán­tának, hanem feleségének is. Több mint 500 dollárba fog ott kerülni a Santa Clausok rövid vendégszereplése. A Santa-hiány miatt az egyik clevelandi áruház csi­nos kislányokat tündér-uni­formisba öltöztet s ezek a tün­dérek candyt és apró játék­szereket osztogatnak a bevá­sárlók kíséretében az üzletbe belépő gyermekeknek. A legújabb fejlemény a Santa-piacon: hirdetés egyes lapok “Munkát talál” rovatá­ban Sántákat toborzó hirde­téseket lehet találni. Egy Nashville, Tenn.-i nagy department store már régen, két évvel ezelőtt feladott min­den reményt, hogy talál az alkalomnak megfelelő Sántá­kat. A manager szomorúan jegyezte meg: “Ebben a mai világban hiába keresünk oly jóképű, j ókedélyü férfiakat, akikkel a gyerekek első te­kintetre összefoarátkoznának. IPARI SZÜLETÉSNAPOK Ez maradt egy belvárosi apartment házból Kansas Cityben a gázszivárgás okozta robbanás után. Amerikai-magyar tárgyalások BUDAPEST (FEC). — A magyar parlament ülését, me­lyet eredetileg vizirendészeti és építésügyi kérdéseik meg­vitatására hivták össze, kie­gészítették Péter János kül­ügyminiszter beszámolójával, aki váratlanul kijelentette, hogy Magyarország nem fél az esetleges ideológiai hatá­soktól, ha viszonya Nyugat- Európával és az Egyesült Al­antokká 1 ‘ ‘ norma! izál ódik.” Ugyanezt Kádár János más szavakkal a Hazafias Nép­front tavaszi kongresszusán is elmondotta, de később hangot változtatott és az “imperialis­tákat” féílazitási és behatolá­si kisteletekkel vádolta, ami kórussá erősödött a kommu­nista és társutas sajtóiban. A magyarországi kommunista pártban a “nyugatos” politi­kát erősen ellenzik a “balo­sok”, akik változatlanul a Kreml hü követői és a Nyu­gatot úgy tekintik és beesmér­­lik, mint Sztálin és Rákosi ko­rában szokás volt. Péter Já­nos külügyminiszter meglepő bejelentése egybeesett az uj amerikai ügyvivő Flim O’Sau­­ghnessy és Frank G. Siscoe, a State Department csereprog­ram igazgatójának Budapest­ére érkezésiével. óvatos tapogatózások és többször félbeszakitott kötet­len megbeszélések után hiva­talos jellegű tárgyalások kez­dődtek most az amerikai és a magyar kormány képviselői között, kapcsolataik rendezé­sére. Egyik fél sem vár gyors eredményt, a megegyezés út­jában még mindig sok az aka­­' dály, igy többek között az 1956-ös forradalom és szabad­ságharc leverésének tragikus emléke és a Mindszenty-kér­­dás megoldatlansága. Ameri­ka elsősorban a magyar kom­munista kormányzat jóhisze­műségével akar tisztába jön­ni, ezért a régóta függőben lévő -kártérítési követeléseiket kívánja tető alá hozni. Egy másik terület a kulturális kap- I csőlátók kiszélesítése. A mos­tani iskolai évre 36 magyar tanár, diák, művész és intel­­lektuel kapott Ford ösztöndi- I jtat, jórészük már meg is ér­kezett az Egyesült Államok­ba, újabb harminc pedig az amerikai magyar követségen keresztül jutott tanulmányi ; segélyhez. Frank G. Siscoe olyan egyezményről tárgyal, j amely lehetővé tenné, hogy Magyarország évente 100,000 dollár értékű újságot, folyó­iratot, képeslapot és könyve­ket forintért vehessen meg az Egyesült Államokban, amit aztán követhetne filmek, TV- darabok és lemezek széleskö­rű bésaerzésé is. A kereske­delmi kapcsolatok fokozása és a diplomáciai kapcsolatok nagykövetsági rangra emelése szintén elintézésre vár. A Mindszenty-bérdés ren­­dezatíéméígét már nem tekin­tik olyan nagy akadálynak, mint a vatikáni egyezmény megkötése előtt. A magyar kormány arra hivatkozik, hogy ha a Vatikán megkerül­te ezt a kérdést, akkor Wash­ington sem tulajdoni that ak­kora jelentőséget neki, mivel bizonyos körök egyet is érte­nek. A nyugati turistaforga­lomban rejlő veszélyekkel is tisztáiban van a magyar kor­mány: az idén 150,000 ma­gyar utazott a nyugati orszá­gokba és kétezren kint ma­radtak. Ez az 1956-os mene­külési aduihoz hasonlítva je­lentéktelen aránynak tekin­tik, de a határmenti akadályo­kat, aknamezőket, géppuskás és fényszóróé őrtornyokat mégsem távolitják el, külön­ben még sokkal többen hagy­nák el illegálisan az orszá­got, — jobb nyugati munka­­alkalmakért . .. ELŐSZÖR! MÁSODSZOR! NEW YORK. — Dr. Nathan S. Kline, a Rockland State Hospital fő elmeorvosa tiz évvel ezelőtt korszakalkotó újítással lépetté az örvbsí kar és a nyilvánosság elé: Felfe­dezte, hogy az indián snake­­root növényből kivont vegyi­anyag, a reserpine, megnyug­tat dühöngő elmebetegeket. Ezzel a felfedezéssel megnyílt a csiüapitószerek — tranqui­­lizerek — korszaka. Ezért a jelentős tudományos teljesít- j menyéért Dr. Kline megkap­ta az Albert Lasker érmet,! oklevelet és dijat. Most Dr. Kline másodszor is megkapta az Albert Lasker Award kitüntetést, pontosan az ellenkezőjéért annak, ami­ért tiz év «lőtt az elsőt kap­ta. Most feltalált egy élénikitő­­szert — (psychic energizer) amely búskomorságban szen­vedő ie’kibeteg felki életét fel­villanyozza, élő-halottakból eleven emberekké varázsolja az elmegyógyintézet ápoltjait. Kis arany szobrot és 10,000 dolláros csekket kapott Dr. Kline. Dr. Kline még nem j ütött el az.ut végére. Az ő energi­zer izgatószerének van egy nagy hátránya: az, hogy két­­három hétig is eltart, amíg a páciens a súlyos melankóliá­ból magához tér. Ez nagy baj, mert éppen a súlyos melankó­lia a fő, leggyakoribb oka az öngyilkosságoknak, a múlt évben legalább 20,000 öngyil­kosságnak oka búskomorság volt. Most Dr. Kline olyan energizer előállitásával kísér­letezik, mely gyorsabban hat. Ezt a szert a már használat­ban lévő élénkitclhöz hozzáad­va kipróbálta 100 betegen és a búskomorság sok esetben 24 órá n bel ül ■ en yh ü 11 vagy meg­szűnt. Kilátás van tehát arra, hogy nemsokára általános használatba kei ült az elme­gyógyintézetekben az újabb, tökéletesebb, gyorsabban ha­tó lelki élénkítő. BUDAPEST. — Magyaror­szágon éppen úgy, mint a töb­bi kommunista kormányzat alatt álló országiban a hivatal­nokok és gyári munkások ellen a legnagyobb panasz az, hogy hanyagul dolgoznak, a munka és annak hasznossága nem ér­di, kli őket, a munkaidő nagy részét t: f lenrégiben el fecsér­lik. Az ok; nincs felelősség­­érzet és nincs kellő ellenőr­zés és az eredmény: kevés vagy rossz termelés. Az ipari üzemekben sok a selejt, az üz­letekben “sok a hiánycikk”, vagyis az a portéka, ami nem kapható. Ezt a rendet figurázza ki a következő epés karcolatban a Ludas Matyi cimü politikai vicclap humoristája, Balázs Sándor. * * * Egyik irodalmi folyóiratunk nemrég szép cikkben ünnepel­te kiváló írónk 68-ik születés­napját. Nem a 60-ik, vagy 70- iket, hanem a 68-ikat! Szerin­tem ez nevezetes újítás, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Mindjárt kijelentem, hogy én ezt helyeslem és kö­vetendő példának tartom. Mi­ért csak a kerekszámu szüle­tésnapokat (no meg a 75-öt) ünnepeljük meg- Miniden szü­letésnap egyformán fontos. 68 nélkül nincs 70. És aki a 68-ikat nem becsüli, a 70-et nem érdemli. Családi köriben eddig is megünnepeltek mindem szüle­tésnapot. A papa megkapta az uj nyakkendőjét, a mama az uj kombiniéját, a gyerekek a * I Izraeli gyermekek kiszedik a játékaikat a romok közül, melyeket a .szüiai ágyúzás okozott a Dán Kibbutzban. ARANYFÜRDŐ T0KI0RAN TOKIO. — Aki az aranyfür­dő örömét élvezni szeretné, repüljön Tokióba, onnan utaz­zon vonaton az Iz;u félsziget­re, ahol, a Fumabara hotelben megtalálja a 22 kar. arany­ból készült fürdőkádat. Ab­ban aztán 120 másodpercig lubickolhat, 1000 yen ($2.80) lefizetése ellenében. De aki megelégszik azzan, hogy má­sok aranyfürdőzését egy kis ablakon át figyeli, annak egy diszkrét bepillantásért mind­össze 100 yen, 28 centet kell fizetnie. Mi jutott eszébe G. T. Ishi­­kava hoteltuliajdonosnak hogy ilyen fényűzéséig fürdőkáddal látta el szállóját? Miért köl­tött a szinarany kádra 360,000 dollárt? Azt mondja a japán Hilton, hogy öt esztendeig töprengett valami látványos újításon, amilyen nemcsak nem volt még soha, de még soha senki sem álmodta meg. Végül testet öltött a drága eszme. Augusztusban meg­kezdődött, nemrég befejező­dött az aranyikád elkészítése és most már be van építve A 600 személyre berendezett Fu­nabara hotel egyik, előkelő nyilvános fürdőjébe. Ennek a fürdőszobának padlója arany­kockáikból van összeállítva, a padlót aranyszínű szőnyeg bo­rit ja. Ez a fürdőszciba egyma­gában 50 millió yénbe ($140,- 000) került. Az aranykád köz­vetlen közelében van az uszo-SVÁJCI MAGYAR FESTŐMŰVÉSZ ÉSZAKAMERIKAI KÖRÚTRA JÖTT WARREN, Ohio. — Chur svájci városból ide érkezett feleségével és két gyermeké­vel Tscheligi Lajos magyar festőművész, akinek nevét in­merik, mint Bushrdluetaoin kább Parisban, mint Buda­pesten vagy amerika magyar­lakta városaiban ismerik. De most meg fogják ismerni őt és művészetét a magyarok — és amerikaiak általában —, mert egy évet fog itt tölteni és müveit ki fogja állítani amerikai városokban, az or­szág minden részében. Az el­ső kiállítást a napokban ren­dezte Warren, O.-ban. War­ren volt itteni első állomása azért, mert ebben a városban rokonsága él: feleségének nagynénje. Hrs. Rose Fotinos és leánya Mrs. Frank Fabri­zio. Tsciheligiék az első roko­nok, akikkel Mrs. Fotinos több mint 50 év előtti be- I vándorlása óta találkozott. A i Tscheligi név magyar fülnek j idegenül hangzik, de hogy vi­­| selői igaz magyaroknak vall­­| ják magukat, azt 13 éves fiuk i neve elárulja: Zsolt. A kiseb- i bik, 9 éves gyermek Adrien­ne. Mind a ketten már beirat- I koztak a warreni Christ Our King iskolába. Itt maradnak az anyjukkal, mint Mrs. Fo­tinos szívesen látott vendégei körülbelül egy évig, mialatt a művész országos körúton lesz. Tischeligi Lajos a budapesti Szépművészeti Akadémián végezte tanulmányait. Karri­erje első szakaszán a hagyo­mányos vallásos tárgyú fes­tett arcképeket, tájképeket festett. Festményei díszítik Budapest több templomát és számos galéria falait Paris­ban, Londonban, Aszterdam­­ban, Barcelonában, Rómában. 1962-ben és 1963-ban az a megtiszteltetés érte, hogy meghívták Párisba a Grand Prix nemzetközi kiállításra, s azon elismerő oklevéllel tün­tették ki. Ekkor már Tscheligi mű­vészeti formája és szelleme egészen uj volt, a tradicioná­lisról rátért arra a legmoder­nebb műfajra, amelyet “fi­lozofikus elvont” jelzővel jel­lemez. Ez o fordulat művészi fejlődésiéiben akkor állt be, amikor az 1956-os magyar szabadságharc után Buda­pestről nyugatra ment és Chur városában telepedett meg. Abban a kies fekvésű szép és barátságos kis sváj­ci városkában saját képtár­lata és festőiskolája van. esckoládé-tortát, megfelelő­­számú gyertyával. Vélemé­nyem szerint ezt ki kellene terjeszteni és általánossá ten­ni. Ez nem okozna nehézséget, hiszen mindenkinek van szü­­tetésirjapja. Egy vállalatnál pé’dául, amelynek sok dolgo­zója van, minden napra eshet egy születésnap, néha kettő is. így aztán mindennap le­het ünnepelni, minek folytán megdől az a vád, hogy nálunk sok a lógás. Ha valaki nincs a helyén, vagy késik, vagy el­marad, az nem lóg, nem mun­káját hanyagolja el, hanem ünnepel vagy ünnepük. Félre­értés ne essék, nem gondo­lunk holmi banketre, hanem egyszerű összejövetelre az eszpresszóban, vagy büfében. Csak úgy, mint eddig. A kü­lönbség csak annyi, hogy né­hány meleg szóval felköszön­­, tik az ünnepeltet és felsorol- I ják az éredemeit. i ... .• a j És ha valakinek nincsenek érdemei ? Olyan nincs. Min­denkinek vannak érdemei. — Egyik szorgalmas, pontos és megbízható. A másik nem lo­pott, nem részleges, nem pa­­j ráználkodik, nem ir verseket, satöbbi. Ha valakiről miég eny­­nyi jót sem lehet elmondani, I azt elég egy vállveregetéssel vagy kézfogással köszöntem. I Lesznek persze kicsinyes- i kedők, akik attól tartanak, | hogy a sok születésnapi ün­neplés a termelés rovására megy. Szó sincs róla. Marad minden úgy, ahogy eddig volt. Csak éppen neve lesz a gye­reknek. Félárbócon a rabnemzetek lobogói NEW YORK. — Az Egye­sült Nemzetek közgyűlésének megnyitása alkalmából dec. 1- én az Európai Rabnemzetek Szövetsége a székhelye előtt, amely az Egyesült Nemzetek üvegpalotájával szemben van, kitűzte és magasan lobogtat­ta az Egyesült, Államok csi­­lagos-sávos zászlaját és — félárbócra bocsátva — a ki­lenc középeurópai rabnemzet lobogóit. Elénekelték az ame­rikai himnuszt s utána a rab­nemzetek himnuszait. Javíts newyorki szenátor beszédet intézett a rabnem­zetek képviselőihez. Emlékez­tetett arra, hogy a középeuró­pai nemzetek rabságban tar­tása nem tiszta haszon a szov­jetnek, amennyiben a százmil­liónyi rabnép a szovjetet örö­kös bizonytalanságban tart­ja, hogy megbizhat-e bennük vagy sem. A szabadban rendezett ün­nepség után a Rabmemzetek Szövetsége ülést tartott a Carnegie International Cen­ter termében, ahol átnyújtot­ták Javits szenátornak és A. A. Berle volt külügyi állam­titkárnak a Szövetség tízéves fennállásának emlékére ké­szített érmet és elismerő ok­levelet. Berle, visszatekintve az el­múlt 20 esztendőre, azt fej­tegette, hogy a vasfüggöny mögött teljes gazdasági csőd állt be és ennek következmé­ugyanakkor a rabnemzetek egyre erősebben kihangsú­lyozzák saját önálló nézetei­ket. A mostani atomeró­­egyensulyi helyzetben egyet­len sikert Ígérő megoldás a rabnemzetek számára az len­ne, hogy biztositanák a rab­­nemzetek számára az. embe­ri jogok teljességét. Ez elhá­rítana minden háborús ve­szélyt úgy kelet, mint nyugat felé. A szovjet kezd erre rá­ébredni és itt az ideje, hogy Amerika is ráébredjen erre a lehetőségre, A szovjet és az Egyesült Államok közti vi­szony lépésenkint egészséges irányban alakulhat ki, ha mindkét oldalon felismerik, hogy a Szovjetunió és Német­ország között élő 90 milliónyi népet nem lehet alávetni se egyik és másik katonái cél­jainak, sem politikai elméle­teinek. A Szövetség részéi 61 Vasil Germenji nyilatkozatot ter­jesztett elő, amelyben fel­hívják a szabad nemzetek U. N. delegációit, hogy vonják meg a képviseleti jogot a rabnemzetek kormányainak képviselőitől és vonják meg a Szovjetuniótól a jogot, hogy az erőszakkal bekebelezett balti országok nevében felszó­laljon. Egy másik határozati javaslat azt követeli az Egye­sült Nemzetek szervezetétől, hogy a nemzeti önrendelkezési jog általános követelését tűz­­nyeképpen még maga a szov- i ze napirendre, a gyarmatosi­­jet is kénytelen volt feladni a. tás rendszerét Ítélje el az merev kommunista vonalat; egész vonalon. A Szent István R. K. Egyházközség hitei Dt. Huber J. Antal plébános SZENTMISÉK: VASÁRNAP: reggel 7, 8.30. 10.00 és 11.15 órakor. ÜNNEPNAP: 7, 8 és 9 óra­kor és este 7.30-kor. HÉTKÖZNAP: 6.30 és 8 órakor. GYÓNTATÁSOK: szomba­ton: d.u. 4-től 5.45-ig és este Első pértek és ünnep előtt este 7-tőJ 8 óráig. — Súlyos betegek gyóntatása bármely időben. S7ENT ÓRA*, minden pén­teken este 7 órakor. Angol és magyar. KEKESZTELÉSER: vasár­nap a 11.15-ös szentmise után — keresztelések előre beje-I ientendők. Keresztszülő csak rendes, jó katolikus felnőtt lehet. ESKÜVŐK: titott idők és vasárnapok kivételével bár­mely napon. Esküvő bejelen­tendő 4 hétig az esküvő előtt. Jegyesi oktatás kötelező. OKTATÁS: állami iskolák­ban tanuló gyermekek vallás- és erkölcstan! oktatása: min­den hétfőn d.u. 3 órakor a public sehool-tanulók; min­den pénteken délután 3 éta­kor a high sehool-tanulók ré­szére. Oktatások október 1 tői májuc 31-ig vannak. GYŰLÉSEK: Rózsafüzés Társulat Titok váltása: a hó­nap első vasárnapján. P. T. A. — Anyák-Tanitók Egyesülete: a hónap első keddjén. Women’s Club a hónap 2-ik keddjén. Hung. Cath. Club, a hónap első vasárnapján. Rákos atya cikke Madáchiról RÓMA, Olaszország. — A L’Osservatore Romano, a Va­tikán félhivatalos lapjában hatalmas cikk jelent meg Ma­dách Imre halálának 100 éves évfordulója alkalmából, kö­zölve Madáchnak eddig isme­retlen egyik fényképét is. A cikket Dr. Rákos Ray­mond atya, vatikáni gyóntató tette közzé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom