Függetlenség, 1964 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1964-10-29 / 44. szám

«. OLD AE IP D G G E T L i* N S 6 f? Thursday, October 29, 1964 OKflAZAI LEVÉL írja: NAGY LAJOS Látogatás a Piarista Gimnáziumban BUDAPESTÉ — A kapun belépve, a lépcsőház oldaláról a kis Jézust tartó Mária te­kint az érkezőre. A folyosón szentek szobrai — köztük Szt. István és Szt. László királyo­ké — állnak sorfalat. A Pia­rista Rend budapesti, Mik­­száth-téri gimnáziumában va­gyunk. A tanulók éppen órán vannak, az iskolában csend honol. A hosszú, boltives fo­lyosón templomi visszhangot ad a kopogó cipősarok. Az igazgatói szobában Balogh Ferenc főtisztelendő igazga­tó fogad. — Több mint 300 tanulónk van — mondja — akiket 20 pap-tanár oktat. Gyermeke­ink nagyrésze a gimnázium elvégzése után tovább ta­nul, s megelégedéssel mond­hatom, hogy az egyetemi fel­vételeknél semmiféle hát­rányos megkülönböztetésben nincs részük. — Milyen a tananyag a fe­lekezeti iskolákban ? — Ugyanolyan tanterv sze­rint és ugyanazokból a tan­könyvekből oktatunk, mint az állami gimnáziumokban. A legszembetűnőbb különbség, hogy nálunk a vallásoktatás természetesen nem fakultativ és hetente kétszer hittanórát tartunk. Gyermekeink a ter­mészettudományos tárgyakat épp úgy elsajátitják, mint más iskolákban, pap-tanára­ink leadják az anyagot, de ugyanakkor kifejtik a vallás nézeteit is. Megmagyarázzák, nii a különbség a vallás és a materialista felfogás között. Gyermekeink vasárnap isten­tiszteleten vesznek részt, — évenként lelkigyakorlatot tar­tanak, a parancsolt egyházi ünnepeken, pl. Vízkeresztkor, Mindenszentekkor, Űrnapkor, Pünkösdkor és Szeplőtelen Fogantatáskor nálunk iskola­szünet van. Karácsonykor és Husvétkör egyébként az álla­mi iskolákban is szünete] a tanítás. | — Miből tartják fenn az is­kolát? —- Kiadásainkat részben az egyház, részben pedig az ál­­| lám fedezi — folytatja az ( igazgató. — Tudomásom sze- I rint nyolc katolikus gimnázi­um éverke hárommillió forint | támogatást kap az államtól. A gyermekeiket nálunk tani­tató szülők is hozzájárulnak a j költségekhez. Tandijat nem ( szedünk, de a szülők anyagi i képességeik szerint bizonyos összeget ajánlanak fel az is­kolának. Ez sem sok, átlag­ban havi 50 forint, de vannak olyan szegény gyerekek is, akik semmiféle hozzájárulást nem fizetnek. Ezekből az anyagi forrásokból biztosít­juk az iskola fenntartását, ebből szerezzük be a különbö­ző iskolai felszereléseket. — Mennyi a pap-tanárok fizetése ? | — Ugyanazt a fizetést kap-1 juk, mint a velünk azonos ko­rú, állami alkalmazásban lé­vő tanárok — folytatja Ba­logh főtiszteleindő. — Fizeté­sünk 40 százalékát püspöki segélyből az egyház, a többi 60 százalékot pedig az állam adja. Az én fizetésem például pontosan ugyanannyi — havi 2500 forint —, mint akár­­[ melyik nyolcosztályos állami gimnázium igazgatójáé. A | nyugdijat is hasonló elvek I szerint állapítják meg. Ezen­­, kívül mi is részesülünk tár­­' sadalmi biztosításban, téri­­j Résmentesen kapunk orvosi kezelést, kórházi ápolást és gyógyszereket. — Hogyan állnak a pap­tanár utánpótlással? — Az állam és az egyház í között létrejött megállapodás 1 alapján minden első egyete- I mi évfolyamra két pap-tanár | jelöltet vesznek fel az ország­­j ban működő tanitó-szerzetes­rendek ífjai közül. Ez azt je- 1 lenti, hogy tökéletesen bizto­­' sitani tudjuk minden terüle­ten nyugdíjba vonuló szakta-Ä szabály az szabály! BRÜSSZEL. — Kétszáz ki­lométeres kerékpárverseny j után a 18 éves Ray Bilney fel-1 emelt karokkal üdvözölte a közönséget — mert megnyer­j te a versenyt. Egy közlekedé­si rendőr azonban hozzálépett és 8 frank pénzbírsággal súj­totta, mert elengedte a kor­mányt és ezzel megsértette a közlekedési szabályokat. náraink utánpótlását. Végül megtudjuk, hogy a piaristák Kecskeméten is rendelkeznek egy gimnázium­mal, sőt bentlakásos kollégi­um is van. Rajtuk kivül a bencések Pannonhalmán és Győrött, a ferencesrendiek Esztergomban és Szentend­rén, a Notre Dame tanitó-nő­­vérek pedig Budapesten és Debrecenben tanítanak egy­házi kezelésben lévő iskolák­ban. A nyolc katolikus gim­náziumnak csaknem 2500 di­ákja van, rajtuk kivül Buda­pesten a zsidó, Debrecenben pedig a református egyház tart fenn felekezeti gimnáziu­mot. Együttes püspökszentelés BUDAPEST. — Október 28-án, szerdán, Szent Simon és Tádé apostolok napján, ötös püspökszentelés volt a budapesti Szent István bazili­kában. Hamvas Endre, kalo­csai érsek, a püspökkari kon­ferenciák elnöke, Kovács Sán­­| dór, szombathelyi megyéspüs­pök és Kovács Vince zarai i püspök, váci apostoli admi- I nisztrátor társszentélőkkel: í Brezanóczy Pál egri apostoli i adminisztrátort, rotariai, — | Cserháti József pécsi aposto- I li adminisztrátort melzi —, | Ijjas József Csanádi apostoli adminisztrátort tagaratai —, i Bánk József győri segédpüs­pököt materianai— és Wink­­j ler József szombathelyi segéd­­j püspököt dadimai címmel püs- J pökké szentelte. A magyar katolikus egyház történetében most fordult elő először, hogy öt püspököt együtt szenteltek apostolutód­dá. A püspökszentelési egy­házi ünnepséget az Actio Ca­­tholica országos elnöksége rendezte. A kalocsai érsekkel az élen a fenti püspökök pár ] napra a püspökszentelés mi­att megszakították a II. Va­tikáni zsinat harmadik ülés­szakán való részvételüket, de a püspökszentelés után vala­mennyien újból visszatértek Rómába. A new yersei Turnpiken Secaucus közelében összetorlódott 17 autó és teherkocsi a ködben, négyen meghaltak, 16-an megsérültek. ÚTLEVÉL NÉLKÜL AFRIKÁBA REPÜLNEK A VÁNDORMADARAK Jinny Jasper (jobbra) és angol barátnője, Johanna Dineen a British Travel Associationtól Sir Winston Churchill -hatalmas fényképe előtt állanak a Hallmark Gallerybán, New Yorkban. Churchill a térdszalagrend lovagja. JERUZSÁLEMI MUZEUM Kék rózsa LONDON. — Negyedmillió néző tekintette meg a londoni kertészeti kiállításon az uj növénycsodát: Wheatcroft angol kertész Kék hold nevű kéksznü hibrid rózsáját. NEW YORK. — A CBS-TV | a közeljövőben színes adás­ban fogja bemutatni a most, épülő Israel Múzeumot, mely| a jövő év májusában lesz ké­szen. Ma már a tervek alap-’ jná, általános nézet, hogy ez' a muzeum páratlan érdekes­­ségü lesz. 28 egymáshoz si-; múló külön-külön pavillonból áll, 20 akeres domboldali tel-i ken, melyről kilátás nyílik a( Kereszt Völgyére. Mindegyik pavillonnak más-más lesz a Az amerikai hármas űrhajó, az Apollo Hold-kapszula. Szakértők szerint még két évre van szükség a felszálláshoz. szine a domb alsó részétől fel a dombtetőig. Mint a legtöbb nagy léte­sítmény Izraelben, ez is az amerikai gazdag zsidók bő­kezűségét dicséri. A Seag­ram’s italvállalat élen álló Bronfmanok ajándékozzák a Bibliai és a Régészeti Pavil­­lont. S. J. és D. Gottesman adományából épül fel a Könyv Pavillon, amely két-1 ségtelenül a világ minden ré­széből a legnagyobb érdeklő-J dést fogja kiváltani, mert eb­ben a pavillonban helyezik el a Holt-tenger vidékén kiásott ősrégi, vallásos írásokat tar­­talmozó tekercseket. Ezt a Könyv Pavillont Frederick Kiesler és a magyar Bartos Armand tervezték. A Szobor Kert, tele nagy művészi ér­tékű szobrokkal, a newyorki milliomos színigazgató Billy ^ Rose ajándéka, tervezője pe-i dig a japán Noguchi. Ameri­ka kimagasló zsidó művészei: Jacques Lipchitz és Sir Ja­cob Epstein szobrászok és Marc Chagall festő müvei egy egész pavillont foglalnak el. Külön érdekesség, hogy ez lesz a világ egyetlen múzeu­ma, amelyben szentély lesz: Egy magát meg nem nevező adományozó a muzeum részé­re megvásárolta egy Velence-1 környéki 16-ik századból való j zsinagóga egész belső beren­dezését. Fantasztikus látvány ez az épülőben lévő muzeum: A 20-ik század legmodernebb múzeuma az ősi Judea domb^ ján, amelyen egykoron Amos. és Jeremiás próféták jártak­­keltek" éisVhirdették az Egyis­­ten hitét. Az ősz a búcsú időszaka. Ilyenkor nemcsak a nyári napsütéstől, a virágillattól, a levelek üde zöldjétől búcsú­zik az ember, hanem az er­­dőt-mezőt benépesítő mada­rak jelentős részétől is. Első­sorban azok a madarak kény­szerülnek vándorútra, ame­lyeknek fő tápláléka hernyó­ból, bogarakból, repülő rova­rokból, vagy friss növényi ré­szekből áll. Ezek kapják szár­nyuk alá a végtelen levegő­óceánt és repülnek el a tél kö­zeledtével a melegebb világ­részekbe. Régen, száz, kétszáz évvel ezelőtt is még azt gondolták, hogy a madarak, hasonlóan egyes emlősökhöz, barlangok­ba, földi üregekbe, faodukba rejtőzve töltik a telet. Fan­­tasztikusabb az az elképzelés amelyik szerint egyes mada­rak az iszapba süllyednek, és ott téli álmot alusznak. Egye­sek úgy vélték, hogy a ma­darak átalakulnak egymásba és igy a kakukkból például karvaly lesz — igy töltik el a telet —, azután tavasszal újból visszalakul kakukká. Ma már csak mosolygunk ezen, de a legtöbb ember még most is értetlenül áll sok kérdés előtt, s alig tud va­lamit a madarak vonulásáról. Sokat vitatott kérdés volt a vonulás magassága. Voltak, akik 10—12 ezer méteres ma­gasságban hitték a vonulást abból kiindulva, hogy nem­egyszer a Mount Everest fe­lett is láttak ludakat átrepül­ni. Hitelt érdemlő és tárgyi­lagos adatfelvételek azonban azt igazolják, hogy például a karvaly 3000, az ölyv 3600, a vetési varlyu 5000, a daru pe­dig gyakran 5—6000 méter magasan vonul. A bíbicek, se­regélyek vonulási magassága 600 méter. A magyarországi madarak közül a legtávolabbra a gó­lya vándorol; egy részük a te­let Afrika legdélibb csücské­ben tölti. A távolsági rekor­dot egy északamerikai csér­­l'aj tartja, amelyik évente 17 ezer kilométeres távolságra vándorol és igy 34,000 kilomé­teres összteljesitménnyel alig marad több pihenője, mint hogy fenn északon sietve ki­költse és felnevelje kicsi­nyeit, hogy aztán megint hosszú vándorútra keljen, * * * Vándorútjukon milyen se­bességgel haladnak a költö­ző madarak ? A ragadozók, énekesek általában 50—8Ó kilométer óránkinti sebesség­gel utaznak, a csörgőréce 120, a sarlósfecske pedig 150 ki­lométeres vonulási sebességet ér el egy óra alatt. Az énekesmadarak napon­ta csak mintegy 60 kilomé­tert repülnek, szinte bokorról bokorra. A gólya napi telje­sítménye átlagosan 200 kilo­méter, mig a szalonkafélék esetében 500 kilométer. Csodálatos rekordok szülét-I üek egyes fajoknál a vonulás alkalmával. A vörösfarku gé­bics Japánból a kínai parto­kig 700 kilométert 11 óra alatt repül át. A Mecixoi-öb­­lön át vonuló északamerikai énekes madarak a 750—1000 kilométer távolságot 12—15 óra alatt teszik meg. Egyes gyurgyalag- és sólyomfajok Elő-Indiából Afrikába repül­ve 3000 kilométert tesznek meg a nyilt tenger felett. A szibériai aranylile Alaszka és Hawaii között 4000 kilomé­tert repül a tenger fölött, 35- 45 óra alatt. Egy japáni sza­lonkafaj Ausztráliába repül, eközben egyfolytában repül­ve, kh. 48 óra alatt! * * * Vannak madarak, amelyek csendben, hang nélkül vonul­nak. Ilyenek a kakukk, a se­regély és a ragadozók. Má­sok hangos kiáltásokat hal­latnak vonulás közben, mint például a daru, a keresztcső­rű pinty és a ludfélék. A ma­darak egy része egyedül vo­nul, mint a bubosbanka, a ragadozók és a nyaktekercs. A fecskék a gólyák, a daruk kisebb csoportokban, a sere­gélyek, a galambok és a ré­cék nagyobb tömegben vo­nulnak. V * * * A legtöbb ember fantáziá­ját az a kérdés foglalkoztat­ja, vájjon mi az alapja a ma­darak tájékozódásának, ho­gyan találnak vissza a régi fészekre ? Ezekre a kérdések­re nehéz egyértelmű, határo­zott választ adni. Vannak, akik arra gondolnak, hogy a madarak a magasból jól lát­hatják az utat, amelynek vannak jellemző és igy irányt mutató pontjai — de mi van a bokorról bokorra, a sürü ködben, vagy az éjjel vonu­[ lókkal? Mások úgy gondol­ták, hogy az emlékezés az öregeknek megadná a lehe­tőséget, hogy elvezessék a fi­atalokat is — de hiszen a gó- i lya, a szalonka, vagy a se­­| regély esetében a fiatalok jóval az öregek előtt kelnek I vándorútra! Az ösztön, a ve­­\ le született képesség volna a magyarázat ? Biztosan van szerepe, de gondoljunk arra is, hogy a postagalamb akár 1000 kilométeres távolságból is bárhonnan hazatalál, tehát n:m egyetlen ut megtalálásá­nak a képességét hozta már a fészekből magával! Egy újabb feltevés szerint egyéb, kevésbbé döntő ha­tások mellett a tájékozódás fő tényezői a Föld keltette elektromágneses hullámok, amelyek akár éjjel, akár nap­pal, úgy elvezethetik a mada­­t rakat a déli tájakra vagy vissza az öreg fészekhez, — mint ahogyan a modern re­pülőtéri berendezések a leg­sűrűbb ködben is a hatalmas gépmadarakat a repülőtér be­tonjára irányítják.. A mind szélesebb körben végzett ma­­dárgyürüzések bizonyosan közelebb visznek majd ben­nünket a madárvonulás kér­désének végleges tisztázásá­hoz. Dr. Pásztor Lajos 13,000 — nem szerencsés szám SEAFCXRD, L. I., N. Y. — Herman Stegman, 50 éves va­cuum javító müheíy tulajdo­nosba Yonkers Raceway keddi lóversenyén 13,000 dollárt nyert. Éjfél után 1 óra volt már amikor hazament. A la­kása bejáratánál három fér­fi fogadta, az egyik valami­lyen kemény tárggyal fejbe­vágta, a másik elvette a 13 ezer dollárját és mind a hár­man köszönés nélkül távoz­tak. Charles de Gaulle, Franciaország elnöke konfetti-esőben integet az őt üdvözlő tömegnek, Rio De Janeiro, Braziliában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom