Függetlenség, 1962 (49. évfolyam, 1-52. szám)

1962-09-13 / 37. szám

In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J VOL. XLIX. ÉVFOLYAM — NO. 37. SZÁM «^P*>20 Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON, N. J., 1962. SZEPTEMBER 13 ' A Budapesti MTK Regőscerkészeink amerikai utjával és szereplésé­vel kapcsolatban hetekkel ez­előtt terveztünk szólni e hasá­bokon, de fontosabb magyar dolgok háttérbe szorították a labdarugók ittjártának ügyét. Ami, végeredményben már nem is “ügy,” mert hiszen már elmentek. Az Egyesült Nemzetek köz­gyűlése elé kerülő “magyar ügy” és a Bridgeporti Szövet­ség “ügye,” majd a ligonieri félmillió-dolláros Idősek Ottho­na felavatása valóban fonto­sabb és minden szempontból jelentőségteljesebb volt, mint az áruló Kádár-kormány által dollárszerző körútra Ameriká­ba kiküldött MTK futballcsa­pat itteni szereplése. Ha utó­lag is, de néhány észrevételünk azonban ide kívánkozik. New Yorkban legelső mérkőzésükre onnan helyből és a környező államok­ból — igy tőlünk New Jersey­­ből is — vagy 5,000 magyar sokasodott össze a Randall Stá­diumban. Régiek és újak, öreg­­amerikások és fiatal szabad­ságharcosok szive bizony egyszerre dobbant, amikor felhangzott a név “Emtiké, Bu­­dapeszt ...” és az amerikai után a magyar himnusz dalla­ma . . . S hányszor felharsant a “hajrá, magyarok!” ütemes csatakiáltása, a magyar fiuk biztatása a győzelemre. Pedig hát: a fiuk egyike-másika talán talán nem is annyira testvért, barátot látott és érzett ben­nünk, mint inkább a “gyűlölt amerikai kapitalista rendszer” gyermekeit, dédelgetettjeit. Az öltözőben, mérkőzésük után alkalmunk volt elbeszél­getni egyik fiúval. Először a vezetőjüket kerestük, azzal be­széltünk, átadva neki lapjaink néhány számát, hogy megtud­ják: kik vagyunk. Megköszön­te s eltette egy aktatáskába a lapokat, felelt néhány kérdé­sünkre, de csak szűkszavúan, heivatalosan . . . miközben az az érzésünk, hogy ezt az em­bert valaki állandóan figyeli, szemmel tartja, egyre erősö­dött. Hogy valamelyik játé­kos-e, vagy az a másik “gentle­man,” aki a sarokban állt (szürkeruhás, vöröshaju férfi), akkor még nem tudtuk. Az­tán, ahogy kifelé ment a pá­lyára az egész MTK-csoport, hogy a svédek és görögök mér­kőzését végignézze, az egyik játékossal a folyosón s kint a szabad ég alatt néhány egészen bizalmas szót válthattunk. S ekkor bizonyossá vált gyanúnk, hogy egy AVÓ-s titkosrendőr is itt van velük, rajtuk tartja szemét . . . Amikor aztán ké­sőbb a tribünön néhány bruns­­wicki fiú jelenlétében szóvá­­tettük, hogy “szegény fiuk, ide is elkíséri őket az ÁVÓ,” egyik időközben “civilbe öltözött” MTK-játékos, akiről azt hittük, hogy az is egy brunswicki fiú, a legdurvább, legolcsmányabb szavak kíséretében utasította vissza a “vádat.” Na, ebből elegünk volt . . . gondoltuk és levonva a konzekvenciát, vagy­is azt, hogy ime: ez az ÁVÓ embere — tovább mentünk. Azzal jöttünk haza New Yorkból, hogy “egy szót se töb­bet erről,’ ’hiszen oly természe­tes, oly érthető, hogy ez igy van a mai vörös igában nyögő Magyaror s z á g “kiküldöttjei­vel” kapcsolatban. Nem is le­het másképen. New Brunswickra meghívást kaptak az MTK já­tékosai, nem mérkőzésre, csak egy vacsorára az Atléta Klub­ban. Nem jöttek el. Hogy ide­jük nem engedte, vagy pedig azért, mert ez az “amerikai kapitalista - k i z s á k mányoló rendszer” embere, ez a magyar szerkesztő igy a dolgok mögé mert nézni . . . akkor még nem tudtuk. Egy név azonban em­lékezetünkben marad: Szim­­csák! Clevelandban az “amerikai magyar Debre­cenben,” az előre behirdetett nevezetes mérkőzésen szintén sokezer magyar vett részt. S mig New Yorkban egyedül csak mi voltunk a “rossz fiuk,” az ünneprontók, a “kákán cso­mót keresők,” Clevelandban látható jelei is voltak az érze­lemmegnyilatkozásnak. Szend­­rey István szabadságharcos, bajtársaitól körülvéve, a tribün közepén kibontotta a magyar szabadságharc egyszerű, lyu­kas zászlóját abban a percben, amikor felcsendült az amerikai himnusz. S a tépett zászló, a tisztaemlékü 56-os magyar for­radalom gyönyörű szimbóluma a feszes vigyázzban álló tizen­egy magyar futballistával szemben az amerikait követő magyar himnusz utolsó akkord­jáig hirdette a nézőknek, a ma­gyarországiaknak és az egész világnak, hogy a 6 esztendővel ezelőtt gáládul eltiport sza­badságharc rend ithetetlenül tvább folyik! Ha csak szóban, írásban, jelképesen is, de to­vább folyik! S ennek a harcnak szimbolikus zászlaja előtt ott tisztelgett Clevelandban az a 11 magyar futballista is. Este nagy vacsorát csaptak az MTK tiszteletére a cleve­landi magyarok. A vacsorát Daróczy Mátyás református lel­kész imával nyitotta meg, aki rövid, de velős beszédében a ipagyar nemzet évszázadokon át vívott védelmi harcait emlí­tette fel, különös hangsúlyt ad­va a 1848-49-es szabadságharc­nak, amikor az orosz túlerő verte le a magyart ... S itt megállt . . . tovább ment ment . . . mintha a történelem pon­tosan ott folytatódna ma Ma­gyarországon. Udvariatlanság lett volna ezeknek a fiuknak mást is mondani, egyebet is emlegetni . . . kényes helyzet­be hozni őket . . . hiszen haza­mennek. Chikágóban hasonlóképen fogadták az MTK-t a magyarok. Ott is volt vacsora tiszteletükre. Szivében talán mindenkinek ugyanazzal az érzésével. Aztán elmentek haza a magyarok, minden je­lentősebb, szóra érdemesebb győzelem nélkül. Az áruló Kádár-rezsim egyszerűen megtiltotta, nem engedélyezte az Amerikában körúton levő MTK-nak azt, hogy akár a New York-i hires Hungária csapatával, akár a brunswicki Magyar Atléta (Folyt, a 4-ik oldalon) XXIII. János pápa a menekültekért XII. Pius pápa “Exult Fa­mília” encyklikája 10-ik év­fordulójának napján menekül­tek zarándokok Rómába. 5000 menekült zarándokolt oda ezen a napon a világ minden részé­ről. XXIII. János pápa erre az eseményre Caste lgandolfo-i nyaralójából Rómába ment. Marella bíboros ünnepélyes nagymiséje után tartott beszé­dében elsorolta a menekültek problémáit s őket a népek és nemzetek jóindulatába aján­lotta. A menekültek hálájuk lerovásaként a pápának külön­féle ajándékokkal kedvesked­tek. A lapok külön kiemelték azt az ajándéot, amelyet a ma­gyar meneültek nyújtottak át: egy nagy gyertya drótsodrony­­nyal körülvéve, emlékeztetésül a vasfüggöny mögött ma is élő hit lángjára. Nehru nagybeteg Nehru indiai miniszterelnök súlyos beteg és többé nem az az aktív világpolitikai ténye­ző, aki eddig volt. Állapotát F. D. Roosevelt 1945 eleji egészségi helyzetével hasonlít­ják össze s már utódja nevét találgatják. Hadügyminiszte­rét, Krisna Menont emlegetik, akit azonban sokan ellenez­nek, mert Moszkvával rokon­­szenvezőnek tartják. A ma is fennálló amerikai hírlapok közt a “New York Post” a legrégibb. 1801 no­vemberében jelent meg az első száma: “New York Evening Post” név alatt. Alexander Hamilton volt az alapitója, mint az akkor uralmon levő politikai pártnak, a “Federalist Party”-nak a feje. A lap meg­indításának célja is az volt, hogy a párt szélesebb körű tá­mogatásra tegyen szert. A legrégibb amerikai folyó­irat, amely ma is életben van, a “Saturday Evening Post,” amelyet Samuel C. Atkinson és Charles Alexander alapítottak 1821-ben Philadelphiában. A folyóirat ma is a legelterjed­tebb és olvasottabb lapoknak egyike. Ha azonban az első amerikai kiadványt kutatjuk, megálla­píthatjuk, hogy ez még a ko­­loniális időkben: 1683-ban lá­tott először napvilágot, a cam­­bridgei (Mass.) Harvard Col-Az amerikai magyarnyelvű hírlapok első őse az 1853-ban alapított “Magyar Számüzöt­­tek Lapja,” amelyet Kornis Károly, a magyar szabadság-N. J. STATE FAIR Szeptember 15-23 Szombattól, szeptember 15- től vasárnapig, szeptember 23- ig, kilenc teljes napon át lesz nyitva a hires-nevezetes “New Jersey State Fair” Trentonban, illetve Hamilton Townshipben. 75 év óta minden évben ezidő­­tájt és ugyanazen a helyen van ez a nagy “vásár,” megannyi látványossággal, mindenféle ki­állítással, érdekes műsorral. Glenn kapitány hires földkörüli Űrrepülésének kiállítása, az eredeti ürkapszulával éppoly érdekes, mint az atom tárgykö­réből vett anyagnak a kiállítá­sa, vagy az amerikai hadsereg GAM “Rascal’^ lövege. Tenyészállat-kiállitás, virág­­kiállítás, nyul-, háziszárnyas, sertés-kiállitás, dijakkal, stb., teszik érdekessé a State Fair-t. De lesznek esténként különböző előadások és mutatványos mű­sorok : a hires ‘’“Aqua Spectacu­lar” és táncoló-viz, gyönyörű uszó-lányokkal, a 100 és 200 mérföldes autóversenyek — (szeptember 16-án és 23-án), Rick Nelson, Rudy Vallee, Dick Clark énekesek fellépése, stb., mind olyan érdekes dol­gok, melyekért érdemes elmen­ni a N. J. State Fair-re több­ször is. MINDEN szóra érdemes ma­gyar esemény hü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy évre $4.00, külföldre $5.00. Rendelje meg rokonainak. lege nyomdájában. Egyetemi tanárok felügyelete alatt ima­könyveket, zsoltárokat, tör­vényeket és naptárakat adtak ki. Néhány évvel később Bos­tonban is állítottak fel nyom­dát, ahol hivatalos proklamá­­ciókat, rőpiratokat és “balladá­kat” nyomtattak egy-egy óriási ivre. Hírlapok, amelyek azóta le­tűntek, a 18-ik század eleje óta sűrűn jelentek meg az ország­ban ,hivatásos politikai levél­írók cikkeivel és angol lapok — különösen a “London Gazette” közleményeinek az utánnyo­másával. A bostoni postames­ter, John Campbell, 1704. áp­rilis 24-én jelentette meg a “Boston News Letter” első szá­mát és a lap még sokáig élet­ben maradt. Sok kézen ment keresztül a szerkesztése és csak azután szűnt meg, hogy az amerikai forradalom után is angol royalista párti politikát kívánt folytatni. harc kimagasló alakja alapí­tott. Kornist Haynau Magyar­­országon halálra Ítéltette és “in effigy” fel is akasztották. American Council A “St. Louis és Vi­déke” jubileuma Régi amerikai magyar lap­társunk, a “St. Louis és Vidé­ke” most fogja ünnepelni meg­jelenésének 50 éves jubileu­mát. E célra nagy emlékbizott­ság alakult St. Louisban és mél­tón készülnek a szép magyar hivatást betöltő újság születése 50-ik évfordulójára. A lap alapitó szerkesztője, Káldor Kálmán, sajnos már nem érhette meg ezt az öröm­ünnepet, de az ez alkalomból rendezett ünnepségeken bizto­san sokan fognak emlékezni arra az odaadásra és áldozat­­készségre, amellyel a nehézsé­gek dacára közel 50 évig szol­gálta a magyar szellemet és a magyarság összetartását Ame­rika e távoli pontján kiadott hetilapjával. A jelenlegi szerkesztők, dr. Dénes Lajos és felesége, Kata­lin csak néhány éve vezetik a lapot, de már is igen népszerű­ek az olvasóközönség körében. Dicséretes buzgalommal jár­nak kiváló elődjük, Káldor Kálmán nyomdokain és méltán rászolgálnak az elismerésre, melyben az ünneplők részesíte­ni fogják őket. További sikert kívánunk üdvös, hazafias mun­kájukhoz a magyarság lelkes szolgálatában! “Amerika győzni akar...” Rusk Dean Rusk külügyminiszter egy Minneapolisban tartott be­szédében újólag válaszolt azok­nak, akik azzal vádolják, hogy a “győzni nem akarás” poli­tikáját folytatja. De szólt a be­széd Moszkvának is, amely Amerikát hol háborús “impe­rialista” bajkeveréssel vádolja, hol pedig elbizakodottan azt hangoztatja, hogy Amerika Berlin miatt nem fog háborút kezdeni. Kijelentette Rusk, hogy nem igaz, hogy Amerika nem akar győzni. “Győzni akar és fog is! — mondotta. — Célunk az egész emberiség szabadsága.” “A győzelmet — folytatta — anélkül kívánjuk elérni, hogy háborúba sodródnánk, de szük­ség esetén minden rendelkezés­re álló eszközzel megvédjük' a magunk és a szabad világ ér­dekeit. Készek vagyunk utakat és módokat keresni, hogy eny­hítsük a középeurópai feszült­ségeket és az ottani problémák tartósabb megoldását érjük el, de nem hagyjuk magunkat Berlinből erőszakkal kiszoríta­ni. Nem egy nemzetnek vagy népnek a másik feletti győzel­méért, hanem a szabadságnak az egész világon való győzel­méért harcolunk. A kommunis­ták az ellenkezőjét akarják. Világátfogó harcunk nem áll meg, mig a szabadság min­denütt el nem nyeri győzelmét. Célunk olyan világ, amelynek nemzetei függetlenek és állan­dóan arra törekednek, hogy a nép. mindenütt előrehaladjon a gazdasági, és- szociális igazság utján, Ily világban az állam­nak az egyénnél szembeni jo­gát.a törvény és gyakorlat fog­ja korlátozni.” Történt valami aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban “Szabad-e regölni? Régi rónák, messzi puszták Boldogságos mélabuját, Érzitek-e még a vágyat, Újra látni vén hazánkat?” * Valamikor a századeleji esz­tendőkben, valahol a szegedi Tisza-parton vágyakozott e fenti sorokkal régi rónáink, messzi pusztáink után Juhász Gyula. Az ő vágyakozása még boldog vágyakozás volt: a Ti­sza partjáról, a Szeged környé­ki pusztákról, a magyar hazá­ból szálltak gondolatai hon­foglaló eleink odahagyott ró­nái, pusztái felé . . . íme, egy félévszázadot for­dult talán csak e vers megszü­letése óta a magyar sors muta­tója s a délamerikai magyar cserkészeink Juhász Gyula so­raival nyitották meg a sao pau­­loi Simon Bálint Cserkészpark­ban julius 7-től 15-ig tartott regőstáborukat. Cserkészeink vágyakozása most már inkább csak a Duna-, Tisza-parti tájak felé szállt, Juhász Gyula s ma­gunk szülőhazája felé: földön­futóvá lett megint a magyar. Európa, Észak- és Dél-Ameri­­ka, Ausztrália városai, falvai fogadtak be bennünket; a sze­gedi Tisza-parttól sokezer mér­­földnyire őrizgetjük magyarsá­gunkat, magyar kultur-hagyo­­mányainkat. Előljárnak ebben magyar cserkészeink, közöttük is a regőscserkészek. Regőscserkészeink mögött lassan-lassan három évtizednyi eredményes munka áll: ők kezdték meg a harmincas években a népi Magyarország felfedezését. Nem kontármód­ra, hanem tudományos mód­szerekkel : Bartók Béla, Kodály Zoltán és Győrffy István útmu­tatásait követve. Az újjászülető népi zenei kultúra, a népi ma­gyar tánc és a feledéstől meg­mentett magyar népi szokások — a magyar népművészet — katonái voltak ők. Ma is ez a tisztük ezer meg ezer mér­­földnyire a Tisza-parttól. A regőstáborozáson mintegy tiz magyar cserkészcsapat kép­viselői vettek részt Tóth Vere­mund csapattiszt parancsnok­sága alatt. A táborozás során regősvezetőket és regősöket képeztek ki, olyan cserkésze­ket és leánycserkészeket, akik csapataiknál ápolják tovább a táborban tanultakat és lesznek őrei a magyar kultúrának, kü­lönösen a magyar népi hagyo­mányoknak. De a jelentkezők már a táborba sem érkeztek üres tarisznyával: csak az ve­hetett részt a táborozásban, aki kellő módon felkészült; tudnia kellett magyarul jól fogalmaz­ni, ismernie kellett a magyar irodalom vázlatát, már ottho­nosnak kellett lennie a magyar népi művészetekben, a népszo­kásokban. Aki azután megállta a felvételi próbát, az 9 napon keresztül reggeltől-estig ké­pezhette magát tovább a regős­tudományokban : t a n ulhatott magyar népdalt, népi táncot, népi játékokat, népszokásokat, népmeséket, népi hímzést, fa­ragást. A regős kiképzés mellett nagyjelentőségű ifjúsági talál­kozóvá nőtt ez a tábor. Dél- Amerika nagy városainak (Bu­enos Aires, Sao Paulo, Rio de Janeiro) magyar cserkészifju­­sága azért gyűlt össze, hogy ta­núságot tegyen erejéről. Ez si­került is, mert ilyen méretű délamerikai magyar találkozót nemcsak a fiatalok, de öregek sem rendeztek eddig. Kilenc­ven uj cserkészregősünk őrzi távol a szegedi Tiszaparttól apánik kultur-hagyatékát. Amerikai polgárok magyar háborús ká­rának megtérítése A washingtoni képviselőház törvényjavaslatot fogadott el, amely kibővíti azon esetek szá­mát, amelyekben kártérítést le­het kérni amerikai állampolgá­roknak Németországban, Ma­gyarországon, vagy más kelet­európai országokban ottani tu­lajdonukon szenvedett sérelem fejében. Az igényjogosultság kiterjed haditerületre küldött árukra és más tárgyakra is, ha azok háborús katonai akció kö­vetkeztében megrongálódtak, vagy értéküket vesztették. A szenátus rövidesen szintén tárgyalni fogja a javaslatot. Nem lesz adócsök­kentés az idén Kennedy elnök rádión és te­levízión közvetített beszédében bejelentette, hogy a nemzet gazdasági helyzetére bizakodó­an tekinthetünk és a javuló gazdasági viszonyok szükségte­lenné teszik a visszaható erejű adócsökkentést erre az évre. Január elsejétől kezdve azon­ban több billió dolláros adó­­csökkentést kíván életbe léptet­ni. Ez az uj tervezet pedig az egész eddigi adórendszert át­alakítaná. Egyidejűleg azt is közölte az elnök, hogy amennyiben az év utolsó részében gazdasági prob­lémák merülnének fel, rendkí­vüli ülésre hívja össze a Kong­resszust. Az elnök bejelentését úgy az üzleti és kereskedelmi világ, mint a különböző munkásszer­vezetek csalódással fogadták. VÁSÁROLJ üA azokban az üz­letekben, amefvek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk ia javunkra lesz' Hétfőn, szeptember 17-én este 7 órakor kezdődik az Ingyenes Polgárosodási Tanfolyam New Brunswickon, az Atléta Klub Székházában A tanfolyamra feliratkozhat bárki, akár tagja a Klubnak, akár nem. A feliratkozás a Klubházban (198 Somerset St.) vagy a Magyar Savings & Loan bankban (French St.), vagy pedig a. Magyar Hírnök irodájában történhet előzetesen, a tanfolyam kezdetekor pedig este fél 7-től a Klub dísztermében. A tanfolyamot gyakorlott tanerők vezetik. Külön angoL nyelv­­tanfolyam lesz csütörtök esténként azok számára, akik az angol nyelv tanulásának és gyakorlásának szükségét érzik. (25-ön aluli létszám esetén a tanfolyam kezdete egy későbbi időpontra halasztódik. Jelentkezzen tehát mindenki, aki a közeljö­vőben polgárosodási vizsgára készül s használja ki ezt az önzetlen, testvérsegitő ajánlatot, hogy az együttes munka mielőbb elkezdőd­hessen!) Az első amerikai újságok és folyóiratok AZ ELSŐ AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian NgW8 Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom