Függetlenség, 1961 (48. évfolyam, 1-51. szám)

1961-06-29 / 25. (26.) szám

In Its 48th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J, VOL. XLVIII ÉVFOLYAM — NO. 25. SZÁM «^s»20 Ten Cents per Copy—$4.00 per Year Second Class postage paid at Trenton, N. J. TRENTON. N. J.. 1961. JUNIUS 29 A kommunizmus térhódításairól Súlyos Ítéletek a magyarországi katolikus papok ügyében Zarándok-ut Liszt Ferenc szülőházához Ausztriába ez év október 24-én sok szó esik napjainkban s va­lóban a szemünk előtt játszó­dik le a nagy történelmi drá­ma, amint Kruscsev egy-egy országot hozzácsatol a maga birodalmához. Azért lehetsé­ges ez — mondják, — mert a Nyugat és főleg Amerika nem akarja felidézni a nagy hábo­rú rémét. Még mindig jobb — ezt is mondják, — kielégíteni a szovjet étvágyat Kubával, Laosszal, mint nagy háborút vívni. Az indokolás körül lehet vi­tatkozni. Mi ezúttal nem té­rünk ki rá. Arra emlékezte­tünk, hogy volt idő, amikor az atomháború réme még a jö­vendő méhében szunnyadt, de a kommunisták teret hódítot­tak, még pedig igen könnyen. Tárgyalóasztal mellett. Az amerikai külügyminisz­térium most tette közzé az 1943-as teheráni tárgyalások titkos anyagát. Erről a tárgya­lásról eddig is sok szó esett, so­kat írtak és még többet be­széltek róla, de valahogy a bizonytalanság köde lengette körül, hiányzott hozzá a bizo­nyító erejű levéltári anyag. Most, 18 év múlva a kor­mány — a demokrata kor­mány! — közzétette Roosevelt akkori elnök és Sztálin meg­beszéléseit és megállapodása­it. A két nagyhatalom vezető­jének magánjaeszéléséSről van szó, erre nem hívták meg a harmadikat, Churchillt. Az egykorú s hiteles fel­jegyzések, ahogy azt az ame­rikai külügyminisztérium köz­zétette, részben igy hangza­nak: “Roosevelt elnök azt mond­ta, arra kérte Sztálint, hogy üljenek össze és beszéljenek meg röviden és őszintén bizo­nyos kérdéseket, olyanokat, amelyek az amerikai belpoliti­kával kapcsolatosak. Az elnök megemlítette, hogy 1944-ben választás lesz, s jóllehet ő sze­mély szerint nem kívánja je­löltetni magát, meglehet, a háború miatt kénytelen lesz a jelölést elfogadni. Valami hat­hét millió lengyel él az ország­ban s ezek szavazatait nem szeretné elveszíteni ...” Titkos alku Lengyelország és a balti államok bőrére Roosevelt elnök megállapí­totta, hogy osztja Sztálin véle­ményét, Lengyelország keleti határait (a Szovjetunió javá­ra) nyugatabbra kell tolni, nyugat felől pedig a lengye­leket kárpótolni (Németország rovására). “Roosevelt elnök kifejezte azt a véleményét — hangzik a közzétett okirat, — hogy belpolitikai okok miatt ő nem szerepelhet ilyen döntés­ben nyilvánosan ...” Viszont titokban igen. így történt, hogy Roosevelt és Sztálin kettesben megállapították az eljövendő Lengyelország határait — ter­mészetesen az erősen érdekelt lengyel nép megkérdezése nél­­kxl. De történt más döntés is. “Az elnök elmondta Sztá­linnak, hogy nemcsak lengyel, hanem lett, litván és észt szár­mazású állampolgárok is élnek az Egyesült Államokban (ezeknek a szavazata is szá­mit), de ha ezeket a balti ál­lamokat a vörös hadsereg el­foglalja — tette hozzá tréfá­san — emiatt az Egyesült Ál­lamok nem üzen háborút . . . ” Sztálin szabad kezet kap Teheránban Sztálin szabad kezet kapott egész Közép-Ke­­leteurópában. Churchill bal­káni ' partraszállást tervezett, igy mintegy elvágva a szovjet hadsereg útját nyugat felé. Va­lahányszor Churchill felvetette az eszmét, Sztálin ellenezte, Roosevelt pedig csatlakozott hozzá. Rooseveltnek az volt a véleménye, hogy az angol ha­talom további növekedését meg kell akadályozni. Az amerikai külügyminisz­térium által közzétett titkos okiratokat tanulmányozva, az embernek az az érzése támad, hogy Sztálin nem is követelte túlságosan makacsul a Közép- Keleteurópa feletti uralmat. Minden esetre igen kevéssel beérte volna, ha a két nagy demokrácia vezetője együtte­sen és erélyesen leintette vol­na. Azt lehetne mondani, Sztá­lin tálcán kapott mindent, va­lahányszor a száját kinyitot­ta. Vagy talán ki sem kellett nyitnia. Különben illesse tisztelet kormányunkat, hogy ezeket az okiratokat közzétette, Tanul­ságosak, mégha százszor fáj­dalmasak is . . . TANÁRNŐ OROSZ JENÖNÉ sz. Szamosszegi Marika mint megírtuk, a Ternton State Collegeban Bachelor of Arts dip­lomát kapott és tanárnői képesí­tést nyert és szeptembeben az Edison-i Jefferson Junior High Schoolban kezd tanítani. Mari­ka, Szamosszegi Jenőné és né­hai Szamosszegi Jenő leánya a történelem és angol nyelv tanár­nője lesz. A diplomakiosztás emlékezetes napján, junius 5-én nyitott ajtók várták a vendége­ket arra a háziparty-ra és vacso­rára, melyet Marika tiszteletére édesanyja és a drága jó Prebi nagymama rendeztek Trenton­­ban, a Cummings Avenue-i ket­tős otthonban. Több mint 50-en vettek részt a partyn, köztük természetesen az ünnepelt tanár­nő anyósa, apósa és családtag­jaik: Orosz Gergely és neje New Brunswickról (204 Somerset St.) valamint Rév. Orosz Ger­gely és neje Haverstraw, N. Y.­­ból. E helyről is sok szerencsét, boldogságot kívánunk Mariká­nak és férjének uj pályája el­kezdésekor. HÁTRALÉKOS “előfizetőinket” szeretettel kérjük, szíveskedjenek tarto­zásaikat kiegyenlíteni, hogy lapunk zavartalan megjelené­se biztosítva legyen. (FEC) A kirakat-per lezaj­lott. A megvádolt katolikus pa­pok védelem nélkül voltak, nem volt szabadon választott védő­jük és védelmükre nem terjesz­­hettek elő bizonyítékot. A “bí­róság” és a vád bővében volt a vádoló tanuknak, akik egy része letartóztatásban vallott. Mind­ezek ellenére a papok többsége hősiesen viselkedett. Lénárd Ödön, az Actio Catholica volt titkára azon kérdésre, hogy mi­ként volt bátorsága ‘törvény-el­lenesen” magánúton hittant ta­nítani, azt felelte, hogy: “ha ze­nét szabad magánúton tanítani, nem látom akadályát annak, hogy hittant is lehessen taníta­ni. Különben is — tette hozzá— a materializmus olyan nyomasz­tó korát éljük, hogy az egyén és az orszáíg érdeke, hogy a polgá­rok lelkileg művelődjenek.” Majd a biró igy szólt Lénárd Ödönhöz: “Miért tartotta szófá­jában a vallásos könyveket?” Lénárd: “Nem tudok olyan tör­vényről, mely tiltaná, hogy szó­fában könyveket lehessen tarta­ni.” A vád “tanúi” sem tudtak többet összehozni a katolikus papok ellen, minthogy hittant tanítottak, lelki elmélyülésre al-Ünnepi hétvég emberélet-adója Május 26-án délután 6 órától május 30-án éjfélig számított 4 napos Memorial Day weekend alatt Amerika 675 emberéletet vesztett. Az országúti autóbal­esetek halálos áldozatainak száma 457 volt, ami az eddigi legmagasabb szám egy négyna­pos weekendre vonatkoztatva. New York-Páris: három óra Az Egyesült Államok egyik B-58-as jet bombázója New York-Páris közötti uj rekordot ért el. Az uj rekord 3 óra és 20 perc, tízszer olyan gyors, mint Lindberg történelmi jelentősé­gű repülése volt 1927 május 21- én. A véletlen csodálatos játéka, hogy julius 4-ike számos fontos esemény évfordulóját jelenti az amerikai történelemben. Legnevezetesebb t e rmésze­­tesen 1776. julius negyediké, amikor is a korszakot jelentő Függetlenségi N y i 1 atkozatot kiáltotta ki az amerikai Kon­tinentális Kongresszus. Julius 4-ike azonban fontos dátumot jelentett több amerikai elnök életében is. A Függetlenségi Nyilatkozat elfogadásának 50- ik évfordulóján két elnökünk szive dobbant meg utoljára. Thomas Jeffersoné, aki a nyi­latkozat szerzője volt és John Adamsé, aki közreműködött a szerkesztésben. Egy másik el­nökünk, James Monroe, pon­tosan öt évvel később hunyt el: 1831 julius 4-én. ő volt a Mon­roe Doktrína szerzője és ifjú­korában Jefferson charlottsvil­­lei ügyvédi irodájában segéd­kezett. Az Egyesült Államok 30-ik elnökének, Calvin Coolidgenak a születésnapja esik julius 4- re. Julius 4 szomorú eseményt kalmas füzeteket, könyveket ol­vastak, adtak át egymásnak. A rendszerellenes összeesküvés ab­ban állt, hogy egymással beszél­gettek, hogy ha a harmadik vi­lágháború kitörne és változás következne, vájjon milyen rend­szer jönne. Tehát vágyakoztak egy .változás után és ez ismét bűncselekmény lett, mint Ráko­si idejében. A pernek külön ér­dekessége, hogy a “vád” által “bizonyított” tények még a rendszer törvényei szerint sem bűncselekmények. Lénárd Ödönt hét és fél évi, dr. Tabódi Istvánt tizenkét évi börtönre Ítélték; a többi vádlottakat is hasonló sú­lyos büntetésben részesítették a­­nélkül, hogy tényleg bűnt követ­tek volna el . . . Szent László emlék­­ünnepély Most pénteken, junius 30-án este 8 órai kezdettel New Bruns­­wickon, a Szent László Hallban “Szent László emlékest” lesz, a­­melyre minden magyart szere­tettel hívnak és várnak. Belépő­díj nem lesz, szives önkéntes a­­dományokat azonban az est költségeinek fedezésére és a brunswicki Hétvégi magyar Is­kola javára köszönettel fogad el a rendezőség. A Szent László Est műsorán Findra Dorothy énekli az ameri­kai himnuszt, megnyitó beszédet mond Olchváry István, ünnepi beszédet tart Ft. Máriaföldi Lu­kács ferences atya, majd Szt. László király történelmi jelen­tőségét méltatja Erdélyi István. Vasady Imre, a Magyar Opera­­ház volt tagja énekszámai, Thie­­ry Judith és Somody Pál, a Nem­zeti Színház volt tagjai szavala­tai teszik teljessé az est műsorát. Az énekszátmokat Godry Julia zongoraművésznő kíséri. Műsor­vezető Somody Pál. A Szent László Hall hűtőké­szülékekkel van ellátva s igy me­leg idő esetén is kellemesnek i­­gérkezik ez a juniusvégi emlék­est, amelyről a rendezőség kéré­sére készséggel adunk e helyen előzetes értesítést. jelentett annak a férfinak az életében, aki a nemzet első el­nöke lett: George Washington ezredes 1754-ben (22 éves ko­rában) e napon volt kénytelen a Uniontownban (Pa.) védel­mezett Fort Necessity-t az egyesült francia és indián os­tromlóknak átadni. Ez indítot­ta meg az u. n. francia és indi­án háborút. 1863. julius 4-ét kevés oka volt a Déli Hadseregnek ünne­pelnie. A polgárháborúban az Északi Hadsereg e napon fog­lalta el Vicksburgot, Mississip­piben, hosszú ostrom után. E napon váltotta fel a Déliek zászlaját a Csillagsávos lobogó a Warren County Bíróság épü­letének a tornyán. 1848-ban a függetlenség ki­kiáltásának emléknapján tet­ték le a Washington Emlékmű sarokkövét az ország fővárosá­ban és 1826. julius 4-én (két elnökünk halála napján) szüle­tett Stephen Foster, a legszebb és legismertebb amerikai nép­dalok szerzője. Az amerikai függetlenség megszületését nem julius 4-én, A SZIVEM Volt máglya, ős magyar erdők piros halála, pogány oltáron lobogó préda, szüzek kebelén égő bokréta. Tűz volt, mindig tűz, sohsem rakéta. Volt láva. Tündér falvakat perzselt az árja. Volt éjszakákon vészharangos lárma. Volt riasztó, volt riadó. Gabriel kürtjén trallahó-hahó: Kis kertek alatt nyargaló legényapáim feltámadása. Volt fáklya. Vándor népemnek sötét estéin biztató lámpa. Volt műhelyeknek daloló, izzó lidérce. Volt, óh volt tüze a háznak, oltára házam szent asszonyá­nak: hite, reménye, borús szerelme, égő szivének lángfejedelme. És most, ma már: csak pásztortüz a hegyfokán. Csak alvó szentjánosbogár. Csak egy fénylő pont, egy bágyadt szikra az egész. De a csillagokkal szembe néz. TARNÓCY ÁRPÁD Adókedvezményt kémek a magas­­növésüek Érdekes német hirt olvastunk. A Magasnövésüek Klubja Nürn­­bergben tartott kongresszusa a­­dókedvezményt kér azzal az in­dokkal, hogy tagjainak maga­sabb árat kell fizetni ruháikért, cipőikért és bútoraikért és igy feltétlenül indokoltnak tartják, hogy kevesebb adót fizessenek. A clubnak jelenleg 1850 tagja van, férfiak és nők, akik közül a legalacsonyabb 5 láb 9 inch, a legmagasabb 7 láb 9 inch magas. Amerikai búza Nassernek Az Egyesült Államok 36 mil­lió dollár értékű búzát szállít az araboknak a május 26-án aláirt megállapodás szerint. hanem julius 8-án ünnepelték Philadelphiában, az elfogadást követő első hétfői napon. Az Állami Épület udvarán, amit ma Independence Squarenek neveznek, tömeggyülésre jött össze a város lakossága és fi­gyelmesen hallgatta, amikor John Nixon felolvasta a törté­nelmi okmány szövegét. Ágyuk bömböltek és harangok zúg­tak, miközben amerikai kato­nák parádéztak a Common te­rületén. Még szertartásosabb ünnep­lés volt 1777 julius 4-én, a leg­első évforduló napján. Mind­össze kétnapi előkészítés után, nagy lelkesedéssel ünnepelt egész Amerika. A Delaware folyón az amerikai hadihajók is teljes díszben vonultak fel. Ma már az 50 állam mind­egyikében, továbbá District of Columbiában és az összes amerikai gyarmatokban hiva­talos ünnep a Függetlenségi Nyilatkozat kikiáltásának nap­ja, amely az egész világon új­raélesztette az elnyomott nem­zetek öntudatát. American Council Százötven évvel ezelőtt Kis­martonban született nemcsak a magyarság, hanem az egész vi­lág egyik legnagyobb -zongora­művésze és zeneszerzője, Liszt Ferenc. Mint gyermek, első zenei ok­tatását a szülői háznál kapta, majd isteni tehetsége folytán már 9 éves korában nyilvános hangversenyeken lépest fel olyan sikerrel, hogy királyok, főurak épugy, mint a legna­gyobb akkori zeneművészek, el­ragadtatással hallgatták. Gyer­mekkorában egyszer tanítómes­tere, Czerny, elvitte Beethoven­hez, a nagy német zeneszerző­géniuszhoz. Liszt egy nehéz Bach-részletet játszott el neki csak úgy emlékezetből, csodála­tos tökéletességgel s amikor be­fejezte, Beethoven azt kérdezte tőle, hogy ugyanazt egy másik kulcsban, egy másik hangnem­ben el tudná-e játszani. Amire Liszt megkérdezte a mestertől: melyik kulcsban óhajtja halla­ni? És eljátszotta többféleképen is. Beethoven megölelte, meg­csókolta a gyermekmüvészt, akinek nagy jövőt jósolt. Mint zongoraművész, Liszt Ferenc mind a mai napig utolér­hetetlen nagyság, a zeneművé­szetben pedig a “szimfonikus költemény” megalko tásával szerzett örökbecsű nevet. Igaz emberi lelkülete megnyilvánult abban az önzetlen támogatás­ban, amit kora többi nagy zene­szerzőinek nyújtott. (Wagner, Chopin és mások sokat köszön­hetnek Lisztnek.) Mint magyar, soha nem tagadta meg hazáját, ami zenemüveiben és magatar-Negyven éves a Bethlen Ott­hon. 1921 julius 4-én nyitotta meg kapuit az árvák, a gondo­zásra utalt gyermekek előtt, hogy három évvel később, 1924 juliu s 4-ével kezdődőleg ki­terjessze figyelmét az idősekre is és azokat szárnyai alá vegye. A két nevezetes dátum óta kerek számban 1200 emberpa­lántát indított el az emberélet utján s hasonlóan kerek szám­ban 600 élemedett korú testvé­rünk alkonyba hajló napjait aranyozta meg. A Bethlen Otthon hátteré­ben, jellegében természetesen református intézmény, de a ré­gi patinás magyar keresztény szellemiségnek m e g f elelően, kezdettől helyet adott és ad más vallásuaknak is. Mert a szeretet nem személyválogató. A testvérsegitésben, önzetlen szolgálatban eltöltött eddigi négy évtized zálog a jövőre, az izmosodásra, a növekedésre. Régen tervezett építkezé­sünket ebben az évben végre kell hajtanunk. Ez év julius 2-án, vasárnap, amikor a múltért hálát adunk, a jelek szerint már emelkedni fognak az idősek otthonául szolgáló uj, impozáns épület falai. Erre az országos ünnepség­re szeretettel hívjuk meg az amerikai magyar református­­ságot, általában- magyarságot, minden rendü-rangu jóakaró­inkat, barátainkat. A magunk templomában délelőtt 11 órakor kezdődő is­tentisztelet keretében az Igét Ft. Borshy Kerekes György, az Amerikai Magyar Református Egyesület elnöke hirdeti. tásában is mindenkor megmu­tatkozott. A nagy dunai árvíz idején hangversenyeket adott külföldön, melyek bevételeit haza küldte az árvízkárosultak nak megsegítésére. 1849-ben, az aradi tizenhárom kivégzése­kor alkotta hires “Funerale” szerzeményét, melyben a sza­badságharcában eltiport ma­gyar nemzet minden fájdalma bele van sűrítve. Szülőhazája nem volt hálátlan hozzá és öreg napjaira meghívta a Magyar Zeneművészeti Akadémia élére, ahonnan sok-sok nagy magyar zeneművész fejlődését irányí­totta. * Liszt Ferenc születésének 150-ik évfordulóján, ez év októ­berében az Amerikai Magyar Szövetség emlékünnepély rende­zését tervezi Ausztriában, a mai magyar határ közelében levő Kismartonban a nagy Mester szülőházában. Varga Ferenc Detroitban élő hires magyar szobrászművész remekbe sike­rült Liszt mellszobrát Kismar­tonban szeretné felállítani a Szövetség s a Liszt-ünnepségek­kel kapcsolatban valamilyen zarándoklat-félét is tervez. En­nek kimenetele és sikere azon­ban attól függ, hogy lesz-e elég jelentkező, ha a Szövetség meg­hirdeti majd ezt a zarándok­utat. (Reméljük, hogy mielőbb sor kerül erre, amikor majd to­vábbi cikkekben fogunk az ügy­gyei foglalkozni.) Liszt emléké­nek méltó módon kíván áldozni születése 150-ik évfordulóján a szabad földön élő magyarság ott, Kismartonban, a rab haza közvetlen határánál. Délben ünnepi ebéd lesz s utána délután szeretetintézmé­­nyünk megtekintése s alkalmi program. A 40 év áldásairól való meg­emlékezésre, a további foko­zottabb szolgálatra való felké­szülésre kit-kit szeretettel hiv és vár 1961 julius 2-án, vasár­nap A BETHLEN OTTHON Mint hajdan a törökök... Castro nyilatkozata az ellen­­forradalmárok váltságdíj áról a janicsárok korára emlékezteti az embert. Szinte félelmetes a barbárságnak ez a leplezetlen megnyilvánulása.- R e k 1 ámnak mindenesetre jó az újdonsült “népidemokrácia” számára, ahol állítólag legfőbb érték az ember. Gépeket kérni rabokért: közönséges emberkereskedelem! Követelésüket hiába próbálják utólag jóvátételként feltüntet­ni, erősen kilóg a lóláb. Mindezt diplomatikusabb for­mában is lebonyolíthatták vol­na, ehhez azonban a kubai dik­tátor túl nehézfejü. Elkerülhet­ték volna a nemzetközi felhábo­rodást, ha előbb jóvátételt köve­telnek az Egyesült Államoktól az invázióval okozott károkért, majd nemes gesztussal felajánl­ják, hogy a kártérítés kiegyen­lítése fejében hajlandók átadni a foglyul ejtett ellenforradal­márokat. Castro javaslata azon­ban 500 exkavátort 1,200 fogo­lyért ízléstelen és a huszadik század diplomáciai történetében egyedülálló jelenség. Julius 4 nevezetes évforduló LSGONIERI JUBILEUM American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom