Függetlenség, 1960 (47. évfolyam, 1-51. szám)

1960-10-27 / 43. szám

in its 47th Year of Publication, This Weakly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. VOL. XLVII. ÉVFOLYAM — NO. 43. SZÁM Október 23 Négy évvel ezelőtt ezen a na­pon gyűlt ki a Tűz, melynek látható látogját eltiporták aztán a szovjet harckocsik Budapes­ten, de pislákoló fényei most is égnek szerte a világban. És mindig égni fognak, amig ember él ezen a földön. Amig emberek a történelem nagy er­kölcsi erőforrásaiból merítenek a Fokföldtől Alaszkáig. Mert az október 23-iki for­radalom a történelem egyik legnagyobb ténye. Ha nem a legnagyobb! Soha ilyen re­­ménytelenl és fegyvertelenül nem állt ki még Dávid, %szembe Góliáttal. Sokszor kesergünk azon, hogy a világ kezdi elfelejteni a magyar forradalmat, kezd elfelejtkezni rólunk, magya­rokról. Lehet, hogy igaz, de ssak akkor, ha nagyon közelről nézzük a dolgokat, a múló hó­napok és évek örvényében. De a történelemnek négy év nem idő. A jelentőségben jóval kisebb francia forradalom gyümölcsei sem mutatkoztak négy év múl­tán. Jóval több időnek kellett eltelnie, hogy a francia nem­zet megújuljon, Napoleon meghódítsa a világot és a Pá­rizsban megszületett eszmék, a sok piszoktól, szennytől meg­tisztulva szétterjedjenek a vi­lágon. A magyar forradalom történelmi eredményeiről még kár volna beszélni, nem volna értelme a mérleget megvonni már ma. Persze, hogy idege­sek vagyunk, mert tudjuk, mi­lyen mérhetetlen szenvedésen megy át minden nap a nép, amelynek leikéből négy évvel ezelőtt kirobbant .a nagy Tűz. A forradalom nem bukott el, mint sokan mondják. Győzött és győzelme öt világrészben festi pirosra az arcokat. Ko­vász, amelynek erjedése tart és a benne rejlő belső erővel széttöri a világ közönyének kérgét. Ne lázadjanak a magyar szivek. Próbáljanak hinni ab­ban, hogy a magyar forrada­lomban történelemformáló erő van. S ezt soha semmi és senki megtörni nem tudja. Lógó orral távozott Kruscsov Amerikából. A szovjet diktátor — most már tisztán lehet látni — túlbecsül­te önmagát, mégpedig nem is egy ízben. A ravasz, de mégis­csak primitiv vörös főnök azt hitte, hogy lendületének senki sem tud majd ellenállni az ENSZ-ben, bűvöletébe ejti az úgynevezett semlegeseket é,s minden tervét keresztülviszi, maga mögé állítva a világ köz­véleményét. Az utolsó napon, amikor le­szavazták a lefegyverkezésre vonatkozó javaslatát is, Krus­csov egyszerre összeesett, ha nem is testi értelemben. Hatal­mas önuralommal tartotta magát, még mosolygott isméha, de a kétségbeesést nehezen titkolhatta,. Érezte a csatavesztést. És azt is tudta, hogy Moszkvában a szemére hányják majd az elkö­vetett hibákat. Kruscsov nem korlátlan diktátor, mint Sztálin volt. Korlátlan hatalommal ru­házza fel a kommunista párt elnöksége, de mindig el kell számolnia a rája bizott drach­mákkal. Megméretett az ENSz-ben és könnyűnek találtatott. Min­den fordítva sült el, mint ahogy gondolta. Nagy csata volt és a diplomá­cia fegyverei csak pillanatra némultak el. Újabb és újabb csata kezdődik. Kruscsov újabb és újabb válságot rob­bant ki mindenütt, ahol lehet. Amerikának erre fel kell ké­szülnie. Évi nagy bazárját és álarcos bálját tartja a Református Egyház október 29-én most szombaton Kitűnő zene, értékes ajándék tárgyak, kitűnő ellátás várja a közönséget Okt. 29-én, most szombaton tartja a Független Református Egyház évi nagy bazárját az is­kola dísztermében a Beatty és Grand utcák sarkán. A bazár a Trenton és környékbeli magyar­ságnak egyik legkellemesebb ta­­lylkozása és szórakozása szokott lenni. A rendezőség most is el­követett mindent, hogy a kö­zönség valóban jól érezze ma­gát és kellemes és hasznos szó­rakozásban legyen része. Kitűnő zenéről gondoskodott, amikor Didrencz Gusztáv zene­karát leszerződtette. Enni-inni­­valókról szintén gondoskodás történt. Lesz kolbász, sonka, virsli, ice cream. Értékes aján­dékok állanak a közönség rendel­kezésére. Lesz malac, liba, ka­csák, csirke bőven. Azonkívül otthon készített sütemények, torták. Álarcok között valamint a belépő jegyekkel ingyen több értékes ajániékot adnak ki. Ha egy kellemes és hasznos estét akar eltölteni, jelenjen meg és hozza el barátait a ba­zárra. Trenton és környékbeli ma­gyarságát ezúton is meghívja a Rendezőség. Társas összejövetel A William Penn Fraternális Egylet trentoni 13-ik fiókjának okt. 9-én megtarott gyűlésén el­határozták, hogy az idősebb Wil­liam Penn tagok tiszteletére va­csorával egybekötött társas összejövetelt rendeznek. Az ösz­­szejövetel, illetve társas-vacso­ra a Szt. István Hallban (régi Magyar Otthon) lesz nevemben 12-én este 6 órai kezdettel. A fiók vezetősége gondosko­dik arról, hogy az összejövő Wm. Penn tagok minden tekintetben jól érezzék magukat. Tekintve, hogy ebben az évben a William Penn Trentonban még nem ren­dezett semmilyen mulatságot, vagy összejövetelt, a vezetőség reméli, hogy a tagok és a ma­gyarság nagy számban fog résztvenni ezen a társas-vacso­rán. Ten Cents per Copy—$3.00 per Year Second Class postage paid at Treton, N. J. TRENTON. N. J., 1960. OKTÓBER 27 Magyar táv-futó New Yorktól Washing­tonig szalad, hogy felhívja a közfigyelmet a szenvedő rab magyar népre Serényi István, Magyaror­szág volt távfutó bajnoka va-* sárnap, október 16-án délben elindult New Yorkból, hogy egy hét alatt Washingtonba, az ország fővárosába szaladjon, kezében egy “szabadság-te­kerccsel,” amelyet 15 elnyo­matásban élő nemzet fiai írtak alá. Serényi október 23-án, a magyar szabadságharc elkez­désének negyedik évfordulója napján érkezik meg Washing­tonba, ahol a Capitol lépcsőjén át fogja adni Nixon alelnök­­nek a “rabnemzetek üzenetét.” New Jerseyben az 1-es főút mentén futott végig a magyar táv-futó, akit egy autókaraván kisért. Amerre elhaladt, min­denki felfigyelt az “Emlékezz Magyarországra” feliratú atlé­­tainges férfire és az üzenetre, amit emlék-távfütása jelent. Serényi minden nap befut egy bizonyos távolságot s este valamelyik motel-ben piheni ki fáradalmait. A hétvégi esős napok bizo­nyára megnehezítik Serényi di­cséretes munkáját, de annál Amerika jóhimeve Eisenhower elnök televízión Washingtonból közvetített Nix­on elnökjelöltet támogató első kampánybeszédében azt mond­ta, hogy nehezen tudta magát türtőztetni, amikor Kennedy szenátor úgy nyilatkozott, hogy az Eisenhower adminiszt­ráció alatt Amerika vesztett presztízséből. Ennek az állítás­nak megcáfolására felemlítet­te azt a tényt, hogy a UN 15- éves fennállása alatt egyetlek egyszer sem szavazták le az amerikai álláspontot. Megemlítette az elnök azt is, hogy elnöksége alatt több mint 120 külföldi uralkodó és államférfiu látogatta meg a Fehér Házban. Ha Amerika vesztett volna presztízséből, ily magas látogatások minden bi­zonnyal elmaradtak volna. Nyugatra menekülő németek Nyugatberlini jelentés sze­rint a keletnémet tudományos és technikus élet intellektuell­­jei szüntelenül menekülnek Keletberlinen át nyugatra, így legutóbb oly ismert egyéni­ségek érkeztek kalandos szökés utján Nyugatberlinbe, mint Michel, a weimari építészeti főiskola helyettes vezetője, Kurze asszony, a saalfeldi Hei­mat muzeum igazgatója, Si­mon tanár ,a lepzigi egyetem újságíró tanszékének lektora és Rolf, a nienburgi államosított cementmüvek főmérnöke és sok más neves német tudós. szebb, jobbaneső lesz majd a vasárnapi megérkezés és fogad­tatás a fővárosban. SERÉNYI ISTVÁN Budapest képe 1960-San (FEC) Egy Budapesten járt turista a következőkben mond­ta el benyomásait a hajdan vi­lágvárosias Budapestről: “Budapest siralmasan kis­­városias lett. A házakat tata­rozzák ugyan, az utcák tisztáb­bak, mint két évvel ezelőtt, de az emberek végleg elproletári­­asodtak. A járókelők olyanok, mint azelőtt vásár idején egy mezővárosban, csak azzal a kü­lönbséggel, hogy kopottabbak, rosszkedvűek, borotválatlanok. A nők fejkendőt viselnek amint kicsit hűvösre fordul az idő. Mindenki siet, mindenki igyek­szik a rettentő rossz közleke­déssel rendeltetési helyére jut­ni. A lakosság száma erősen megnövekedőt, de a közleke­dési eszköz kevesebb, mint 1940-ben volt. Minden képzele­tet felülmúl egy pesti autóbusz­utazás. Széditően büdös a ko­csi s nincs olyan zsúfoltság, hogy még legalább húsz ember fel ne tornássza magát. Az in­gerült utas a legkisebb lökésre ingerült káromkodásba kezd. A beszéd durva és trágár, még a gyerekeké is és a szülők saj­nos már alig veszik észre. Eldurvult és megcsunyult az átlag-ember és hozzádurvul, le­felé romlik a középosztály is. Ez a változás rögtön feltűnik a látogatónak. Az igazi demok­ráciában a munkásivadék szé­­pl, felfelé javul. A magyar de­mokráciában éppen fordítva történik. Vonuljon ki az orosz Magyarországból! “Kruscsev egy második Hitler” Kruscsev hajója, a “Balti­ka” válogatott tengerészle­génysége közül egy, 29 éves es­­toniai származású Victor Jaa­­nimets elszökött a várost láto­gató és egymásra felügyelő ötöscsoportból és menedéket kért és kapott az amerikai be­vándorlási hatóságoktól. — Elegem volt Kruscsevből — mondotta Jaánimets az új­ságíróknak. — Az nem más, mint egy második Hitler. Nincs emberi méltóság az oroszok uralma alatt. Úgy bánnak az emberekkel, mint a barmokkal. Az észtekkel is. Az oroszok mindvégig a hóditó szerepét játszák. Az esztek csak egy másodrendű embercsorda az oroszok előtt. Mit kiván az ameri­kai néger? 1944 előtt a déli néger lakos­ság legnagyobbrésze nem vehe­tett részt a politikai előválasz­tásokon, amelyek pedig a Délen végleges választások jelentősé­gével bírnak. A republikánus pártnak ugyanis olyan kevés hi­ve van az államokban, amelye­ket a republikánus Lincoln el­nök levert, hogy az, akit az elő­választásokon a Demokrata Párt tagjai rríegválasztottak, az álta­lános választások napján is biz­tosan győz. Az amerikai Legfelsőbb Bíró­ság 1944-ben megszüntette a négereket sújtó megkülönbözte­téseket és azóta a déli néger la­kosság 25 százalékának, tehát körülbelül 1,200,000-nek sikerül is az elnökválasztásokon sza­vazni. A legújabban elfogadott “Ci­vil Rights Act” ezt a számot bi­zonyára még lényegesen emelni fogja. Szinesbőrü honfitársaink azonban nem elégszenek meg többé a politikai egyenjogúság­gal. Az Egyesült Államok 18 milliónyi néger lakója valódi e­­gyenjoguságot követel az élet minden vonatkozásában, tehát közgazdasági és társadalmi té­ren is. A néger teljes tiszteletet követel a fehér embertől. Ugyan­azt az elbírálást, ami a fehérbő­rű amerikainak kijár, minde­nütt az országban és mindenféle körülmények közt. Szerinte sem­mivel sem fontosabb a bőrének színárnyalata, mint a szeme színe. Nemrégiben a lapok beszámol­tak arról, hogy Biloxi-ben, Mis­sissippiben, 15 ember megsérült az összeütközésben, amikor kö­rülbelül 100 néger fiatalember azt a fürdőpartot akarta hasz­nálni, ahova a fehérek jártak. Bizonyos, hogy ezek a négerek nem azért kockáztatták a testi épségüket, mert nagyon kíván­koztak annak a különleges für­dőhelynek a homokján sütkérez­ni; hanem az ellen tüntettek, hogy fajuk miatt eltilthassák őket valahonnan. Mert az eltiltás azt jelenti, hogy ők alacso­­nyabbrendüek. A négerek ma már minden­fajta megkülönböztetés ellen harcolnak, ami bármilyen téren fennáll. Szerintük ez szemben áll az amerikai hitvallással, mely szerint minden ember egyforma. A négerek nem akarnak többé másodrendű polgárokként szere­pelni. E törekvésükben épolyan csökönyösek, mint a déli ültetvé­nyes, aki ragaszkodik a régi megkülönböztetés formáihoz. A négerek egyik hivatalos szószólója a Journal of Negro Education legújabb száma sze­rint: “ha a néger jogát követeli, harcolnia kell érte és pedig minden külső segítség nélkül.” (Ez pedig annyit jelent, hogy a feketéknek nincs szükségük a kommunisták segítségére, akik propaganda céljából akarnak “segíteni” rajtuk.—Szerk.) American Council Kém-holygó Point Arguello, Californiá­­ban sikerrel kilőtték a titkos “Samos” elnevezésű égről kém­lelő távrakétát, amely különle­ges fényképezőgéppel és egyéb titkos műszerekkel van ellátva, amelyekkel sikeresen kémlel­hetik a Szovjet féltve őrzött atomháborút előkészítő titkait a roppant orosz térségeken. Azt mondják a beavatottak, hogy ezzel a kémbolygóval le­hetségessé válhat az, hogy nem szükséges U-2 repülőgépeket küldeni többé felderítésre. A NIX0N-L0DGE EGYÜTTES Az idei elnökválasztási harc­ban a republikánus oldalon két olyan ismert férfiú pályázik az Egyesült Államok elnöki, illetve alelnöki székébe, akiket e helyen külön bemutatni teljesen feles­leges lenne. Richard M. Nixon, a jelenlegi alelnök elnjkké vá­lasztását kéri Amerika népétől, hivatkozva tapasztalataira és tetteire mint szenátor és alelnök s hivatkozva jártasságára, szé­leskörű ismereteire, amik erre a pozícióra őt alkalmassá teszik. RICHARD M. NIXON Az alelnöki állásba a párt Nixon mellé Henry Cabot Lodge­­ot jelölte, aki az Egyesült Nem­zetekben Amerikát képviselte s akinek kitűnő szereplése ebben a minőségben közismert. Külö­nösen 1956-ban, a magyar nép felkelése idején s az azt követő időkben tűnt ki Lodge a világ parlamentje előtt erélyes fellé­pésével s ha tőle függött volna, a magyar nép ma bizonyára sza­bad lenne! HENRY CABOT LODGE Az amerikai nemzet vezetője előtt az elkövetkező négy esz­tendőben kétségtelenül a leg­nagyobb probléma a kommuniz­mus előretörő világveszedelme; ezzel kell szefnbe néznie s ezzel kell valósággal megbirkóznia annak, akik. az Egyesült Álla­mok elnöki székébe kerül a no­vember 8-iki választások dönté­sével. Hogyan fog az uj elnök szembenézni ezzel a veszedelem­mel s hogyan fog Amerika végül is győzedelmeskedni efölött, at­tól függ, hogy leendő elnökünk mennyire van felkészülve erre, mennyire ismeri a problémát s milyen kész tervei vannak erre­­nézve. Nixon alelnöknek tagadhatat­lanul az érett, megfontolt, fel­készült, tapasztalt államférfiu benyomását kelti. Szőmos veze­tő nagy amerikai újság már je­lölése idején indorzálta őt az el­nöki állásra, felsorakoztatva e­­zeket az érveket s számbavéve Nixon adottságait. Közel 8 évig ült az ország “legfelső tanácsá­ban,” öt világrész 56 országát lá­togatta végig s amerre járt, min­denütt respektust szerzett Ame­rikának. A világ legvadabb em­berével, Krushcsevvel is far­kasszemet nézett azon az emlé­kezetes oroszországi útja so­rán s amikor a vörös diktátor vitatkozni kezdett vele, ujját az orra alá dugva oda merte neki mondani: “Nem lehet minden úgy, ahogy te akarod!” 1957-ben Nixon személyesen ment át Európába közvetlen ta­pasztalatokat, elsőkézből kapott információkat szerezni a ma­gyar szabadságharcról. Auszt­riában, a menekült táborokban elbeszélgetett a magyarokkal s jött vissza jelentést tenni az el­nöknek. A magyarság ■ akkor szivébe zárta Nixon alelnököt, benne a nagyszivü Amerika megtestesítőjét látta a menekült magyar s talán ezzel magyaráz­ható, hogy Nixon támogatói kö­zött ma ezerszámra vannak sza­badságharcos, menekült magya­rok szerte az országban. S ha nekik ma még nincs is szavazó­joguk itt, a Nixon kampányt e­­rősitik, mert viszik, szájról­­szájra adját a szót, hogy “ez a mi emberünk . . .” Az amerikai nemzetiségi cso­portok szervezetbe tömörültek az idei elnökválasztásra a Nixon- Lodge ticket győzelemre jutta­tása s egyházi és egyleti vezető­­embeerink mellett számos is­mert magyart látunk ebben a tá­borban. A felületes megfigyelő csak annyit lát ebből, hogy ki­ki a maga nézete szerint “ha­­zárdirozik” s feltesz egy kártyá­ra mindent: ha jelöltje győz, ne­ki, vagy az általa képviselt cso­portnak jobb dolga lesz majd. A valóság azonban az, hogy a nem­zetiségű csoportok felé aki előbb nyújtja ki a kezét, aki előbb ka­rolja fel azoknak dolgait, prob­lémáit, azé lesz annak szavaza­tokkal megmérhető támogató e­­reje . . . Országos viszonylat­ban pedig a Nixon-Lodge szer­vezkedés volt az, amely kinyi­totta ajtaját a nemzetiségi cso­portok előtt tárt károkkal hív­ta, várta azok vezéreit és egye­­deit ... És jöttek . . . Ott van­nak . . . Szerte Amerikában, mindenfelé látunk magyarokat is, akik ezért a “ticket”-ért dol­goznak, kampánynak, ennek győzelmét segítenek kivívni. New Jerseybn a magyarság többsége a demokraták mögött áll. Helyi viszonylatban jól is van ez igy, hiszen helynként ki­­sebb-nagyobb eredményeket igy tudott elérni a magyarság s igy tudta évek hosszú munkájával embereit bevinni fontosabb állá­sokba, igy tudott megbecsülést szerezni magának a városi, me­gyei és állami vezetőségeknél. Az elnök személyének kérdésé­nél azonban mindig volt egy bi­zonyos egyéni döntési jogfenn­tartás minden szavazóban: “ar­ra fogok szavazni, akit legmeg­felelőbbnek találok a legfelsőbb amerikai pozícióra!” Truman elnök emlékezetes óriási szemé­lyi győzelme is ezzel magyaráz­ható: számos republikánus sza­vazó is eltért ebben az esetben a végig az ilyen vagy olyan soron szavazási módszertől s ráadta (Folyt, a 3-ik oldalon) VISSZA AZ ÓRAMUTATÓT A nyári időszámításnak ezen a héten vége lesz s visz­­szatérünk a rendes Standard időre. Szombatról vasárnapra virradó éjszakai’ egy órával hosszabb lesz, mert a tavasz­­szal magunktól megvont egy órai időt, amikor az óramuta­tót előretoltuk, most vissza­kapjuk. Az óramutatót tehát egy órával vigye vissza min­denki, mert vasárnap már a standard idő lesz érvényben. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
Oldalképek
Tartalom