Függetlenség, 1960 (47. évfolyam, 1-51. szám)

1960-03-24 / 12. szám

* In Its 47th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. XLVII. ÉVFOLYAM — NO. 12. SZÁM Ten Cents per Copy—$3.00 per Year TRENTON, N. J.. 1960. MÁRCIUS 24 Az amerikai külpolitika nem vált ki valami nagy lelke­sedést a nyugateurópai szövet­ségesek közt. Azt mondják odaát, hogy senki sem tudja, hol áll Amerika,. De Gaulle tudja, Adenauer is, sőt Mac­millan sem habozik, de az Ei­senhower kormány álláspont­ját senki sem ismeri. Mintha Washington valami ingó talaj­ra épült volna. így jellemzik Párizsban, Bonnban, Londonban az ame­rikai külpolitikát. S felhoz­zák, hogy nemrégiben az egész washingtoni k ü 1 ügyminiszté­rium méla ámulattal fogadta Herter külügyminiszter egyik kijelentését a nyugatberlini lé­­giut magasságával kapcsolat­ban. Nem tudta senki a magas­­rangú tisztviselők közül, hogy erre vonatkozólag döntés és ilyen döntés történt. Hiszen még tegnap . . . Persze, tegnap. Tegnap még úgy volt, hogy az angolok úgy vélték: nem kellene erőltetni azt a tízezer láb feletti repü­lést, elvégre nem látszik okos dolognak Hruscsov bőszitése éppen most, a csúcsértekezle­tek előtt. Nincs is szükség rá, a gépek alacsonyabb magasság­ban is szépen repülnek — igy az angolok. Washingtonban pont éllen­­kezőleg látták. A nyugatiak­nak joguk van akármilyen ma­gasságban repülni, ebbe nem szólhat bele senki, igy Moszk­va sem. Az angolok húzódoz­tak, de végül is belementek az amerikai kívánságba. 24 óra elég volt, a washingtoni külpolitika 360 fokos eltolódására. Hirtelen úgy döntöttek Washington­ban, hogy még sincs szükség ergőltetni azt a fránya tízezer lábat. Londonban, Párizsban, méla csodálkozás. Csakhogy a nyugatiak se­hogy sincsenek eltelve a bol­dogságtól. Főként nincs Ade­nauer, mert elsősorban a né­metek bőrére megy a játék. Adenauer éppen azért jött át Amerikába, hogy meggyőzze a kormányt a “puha” maga­tartás veszélyéről. Véleménye szerint ez a magatartás csődöt mond ,amikor a mindenben ha­tározott és hajthatatlan Hrus­csov ül a zöld asztal mellett. A szövetségeseknek kém ényék­nek kell lenniök — igy Ade­nauer — mert a kommunisták csak ezt a nyelvet értik és csak igy lehet belőlük valamit ki­préselni. De Gaullenak ponto­san ez a véleménye. S hogy mennyire ez, arról majd Hrus­csov személyesen is tudomást szerez, ha betegsége után Pá­rizsba látogat. A németek hangulata különben távolról sem olyan, hogy mindenbe belemenjenek. Ma övék a legnagyobb európai hadsereg: 12 hadosztály, ne­gyedmillió emberrel. Ameriká­nak csak öt hadosztálya van Európában, Angliának kettő és Franciaországnak még keve­sebb. És Németország nem haj­landó mutatóban tartani ezt a haderőt. Használni akarja, ha szükség lesz rá. Csakhogy az tonasággaí zsúfolt Németor­szágban maga a német hadse­reg alig tud mozdulni — első­amerikai, angol és francia ka­sorban nem állnak rendelke­zésre megfelelő utánpótlási raktárak. Ezért akarja a né­met kormány ezeket a raktá­rakat Spanyolországban léte­síteni. Úgy látszik, Amerikának nincs kifogása 9z ellen. Fran­ciaországnak sincs. De Angliá­ban még mindig hörögnek. Ta­lán ez is elmúlik. Elmúlik, vagy nem, a német haderőt nem ját­szadozásra szánták, hanem arra, hogy használják, ha erre sor kerül. Ezt Adenauernek nyilván sikerül megértetnie Londonban is. Hungary Today Ez volt a cime annak a filmnek, amelyet az NBC köz­vetített az elmúlt vasárnap. A film lényege az, hogy már min­den szép és minden jó Ma­gyarországon — egy-két hibá­tól eltekintve — s a dollárt 9 forintba számolva, megállapít­ja á bemondó, hogy jól keres­nek a magyar munkások. Hon­nan veszi a 9 forintos dollárt az NBC? Jó volna, ha olvasó­ink megkérdeznék. Bár a New Deal-nek neve­zett korszak előtt is hoztak né­hány radikális közgazdasági törvényt, mint amilyen a foko­zatos jövedelmi adó vagy a trösztellenes törvény, az ame­rikai közgazdaság 1932-ig sok­szor megsínylette a 19-ik szá­zadbeli kapitalizmus túlkapá­sait. Gazdasági fellendülése­ket időközönként vissza-vissza­­térő válságok váltottak fel, néhány nagyvállalat kezében óriási tőkék halmozódtak fel, az értéktőzsdén korlátlan spe­kuláció lett úrrá, a kis-jövedel­­mü emberek vásárló képessége nem emelkedett a termelés ro­hamos növekedésével. Az 1920-as évek ez ereden­dő fogyatékosságai az 1929-es gazdasági összeomláshoz ve­zettek és — többek között — hatalmas pénzintézetek buká­sát idézték elő. Ezután hosszú gazdasági pangás állott be. Ez történt a New Deal beköszön­tése előtt. Amikor 1933. már­ciusában Roosevelt foglalta el az elnöki széket, követelésére a kongresszus elsöprő reforcno­­kat léptetett életbe, különösen az u. n. “első száz nap alatt.” Az uj doktrína, amely a New Deal alapja volt, abban csúcs­pontosat, hogy a kormány fel­adata és kötelessége az or­szág termelését fokozni és min­den polgár gazdasági jólétét előmozdítani. Roosevelt elnök kinyilatkoz­tatta, hogy az olyan kormány, amely nem tudja munkaképes és munkára hajlandó polgárait foglalkoztatni és az elaggot­takról és rokkantakról gondos­kodni, pusztuljon a helyéről. Az ország pénzintézeteinek valóságos helyzetét néhány nap leforgása alatt felülvizs­gáltatta és az egészséges ala­pon állókat (majdnem vala­mennyit) újra megnyitotta az­zal, hogy a kormány felelőssé­get vállal a bankbetétekért. A visszavont tőkék erre újra a Káldy püspök Finnországba látogat Káldy Zoltán evangélikus püspök, a Magyar Evangélikus Egyház Déli Kerületének feje értesítette a Luteránus Világ­­federáció Finn Nemzeti Bizott­ságát, hogy 1960-ban Finnor­szágba látogat. Még egymillió ember sínylődik Oroszországban A NATO e havi beszámoló levelében közli, hogy “a kény­szermunka még mindig szerves része a szovjet módszernek.” Bár az utolsó évtizedben csök­kentették a táborokat, ezidő­­szerint mégis egy millió sze­rencsétlen ember él a legem­­bertelenebb körülmények kö­zött kény szermunkatáborok­­ban a Szovjetunióban. A NA­TO közleménye a brüsszeli Kényszermunkatábor Elleni Nemzetközi Bizottság bizonyi­­jtékain alapszik. bankokhoz kerültek és a hitel­élet is megindult, különösen amikor a kormány a kisembe­reknek nyújtott kölcsönökért szavatosságot vállalt. Adóre­formok a közterhet elsősorban azok vállaira helyezték, akik gazdaságilag erősebbek vol­tak. A tőzsdejátékot — amely az 1929-i válságot okozta — szigorú ellenőrzés alá helyez­te. Olyan törvényeket vitt ke­resztül, amelyek a munkásság szabad szervezkedését, kollek­tiv szerződések kötését és a sztrájkszabadságot biztosítot­ták. A trösztellenes törvénye­ket megerősítették, az ifjúsá­got tisztességes fizetéssel egészséges munkába fogták. Maga az elnök a “Roosevelt Forradalom” legnagyobb vív­mányának az 1935-ik évi Social Security törvényt tekintette. A munkanélküliség és rokkantság ellen is biztosított ez a törvény­­alkotás, de a legnagyobb újítás az volt, hogy a kiöregedett munkásnak és családjának nyugdijat folyósított. Ugyan­akkor minimális béreket álla­pítottak meg az államközi ke­reskedelemben és iparban, úgy hogy amikor a Il-ik világhábo­rú után háromszor is kisebb visszaesés következett be, az inem mélyült ki válsággá, ha­nem rövid átmenet után ismét fellendülésbe csapott át. Ezek a reformok természe­tesen nem valósultak meg küzdelem nélkül. Sokan attól tartottak, hogy a New Deal cél­jaira költött milliók romlásba döntik az amerikai közgazda­ságot, vagy azt vitatták, hogy Roosevelt “Welfare State”-et létesít, ami a szabad vállalko­zási szellemet megbénítja és az egyéni kezdeményezést és szabad versenyt — amire az amerikai közgazdasági élet fel­épült —letöri. Az azóta elmúlt évek letom­­pitották az ellenzők harci ked­vét és ma már majdnem általá­nosan elfogadtuk a társadalmi biztosítás és a fizetőképességre alapított adóztatás elveit MIT JELENT A “NEW DEAL”? HÍREK RAB - MAGYARORSZÁGBÓL “A CINIZMUS ROSSZABB, MINT A VALLÁSOSSÁG” A rendszer fáradhatatlanul küzd az ifjúság vallásos meg­győződése ellen. Nem is ered­ménytelenül. A cél, hogy a val­lásnélküli, sőt atheista ifjúság szel lemét marxista-leninista tanokkal töltsék meg. Itt már kevés eredményt érnek eh Most lassan ismét kezdenek rádöb­benni, hogy a pártnak nincs olyan eszmeraktára, amelyből a kiölt, vagy megcsappant Is­ten-hitet pótolni lehetne. A Magyar Nemzetben erről a kérdésről irt cikket Dezséry László, amelyből az alábbi so­rokat érdemes felfigyelni: “Megint arról a rétegről sze­retnék irní — szerintem az if­júság zöméről — amely a ‘fél­úton túl’ van, de tele problémá­val és pontosabb felvilágosítást követel. Az ifjúságnak ez a széles rétege mihamarabb vi­lágnézeti vacuumba kerülhet, ha meg nem erősítjük a taní­tást, ha pontosabbá nem tesz­­szíik az oktatást és ha az okta­tást nem visszük közelebb az ifjúság jól megértett, őszintén ki is fejezett gondolkodásmód­jához. Nem szabad azzal áltatnunk magunkat, hogy az, aki eluta­sítja a vallást — egyben a dia­lektikus materializmus világ­nézetét vallja. Sőt, még azt sem szabad gondolnunk, hogy ezt a világnézetet keresi. Széles körben él egészen vulgáris pol­gári atheizmus, ami nagyjából egyet jelent azzal, hogy sem­miben, semminek, senkinek sem hinni. Ezek azok, akiket régi egyszerű szólással úgy jel­lemez a magyar ember, hogy: ‘Nem hisznek ezek sem Isten­nek, sem embernek.’ És a pol­gári atheizmus gyakran a má­­nak-élés filozófiájával párosul és külön is érdemes volna fi­gyelmet fordítanunk rá. Van­nak olyan ifjúsági körök, me­lyekben éppen olyan divat az atheizmus, vagy éppen a móká­­zás a vallás felett, mint ahogy divatos a kommunisa. eszmék fumigálása. Széles körben él olyan felfogás is, hogy a vallás idejét múlta, ők már nem hisz­nek, mint a felnőttek, vagy ép­pen az öregek. Viszont ugyan­ezek szerint az ifjúsághoz nem illik, hogy sokat filozofáljon. Az nem ‘ifjúsági’ gond. Világ­nézetre nem kell törekedni. ‘Ha majd megöregszünk, ne­künk is lesznek elveink.’ A mi felelősségünk, hogy mi­vel töltjük ki ezt a világnézeti vacuumot. Mert az ‘igy is lehet — Úgy is lehet’, vagy ‘minden mindegy’, az ‘egyremegy’ ál­láspontja a nyílt cinizmus. És a cinizmus a legnagyobb ellensé­günk.” A SZOVJET KATONÁK SZELLEMI” SZÓRA­KOZÁSA (FEC) T. E.-t magyarorszá­gi látogatása során pestújhelyi ismerősei elvitték a helyi mozi­ba. Az előadás megkezdése után azt vette észre, hogy a kö­rülötte ülők idegesen kapkod­nak a nyakuk, válluk felé. Rö­videsen ő maga is érezte, hogy valami potyog a fejére. Felnéz­ve látta, hogy az erkélyen né­hány orosz katona ül, tökma­got eszik és héját a földszinti nézőtér felé köpdösi. Azonnal mellette ülő barátjához for­dult és kérte, hagyják el a he­lyiséget. Az nagyon idegesen, folytott hangon kérlelni kezd­te, hogy ne tegyen ilyet, ez “provokáció” lenne, várják ki az előadás végét, vagy lega­lább is a szünetet. Végül is T. E. otthagyva ismerőseit, egye­dül távozott a moziból. Hiába, az orosz megszállók az urak ma is Rab-Magyaror­­szágon! MAGYARORSZÁG LA­KOSSÁGA 1960-BAN A pesti rádió jelentése sze­rint az 1960 elején megejtett népszámlálás eredménye sze­rint az ország lakossága meg­­közlitette a tiz milliót. Előre­láthatóan 1960-ban túl is fog­ja szárnyalni. Ezáltal a Kár­pátmedence magyar lakossága az utódállamok és a Csonkaor­szág hivatalos népszámlálási adatai szerint elérte a 13 mil­liót. A valóságban azonban sokkal több magyar él a Kár­pátmedencében. MÁRCIUS--------------------­­V Mennyi apró titok tudója ki figyel fel rád mióta málló kövek közt telnek napjaink? ki nézi apró tócsák olvadt hókupacok elterült tetemét? gyilkolva mented méhed magzatát a jövőt s nincs biró ki ítéljen érte sarat dagasztol lápnak hol csendben süllyed a múltból magunkkal hozott emlék s nincs aki bánja mert csillan a napsugara uj örömökre vetve a fényt s az ablak üvegén át már gyorsabb ütemre hevíti vérünk hálátlanoknak kiknek csak egy hónap vagy a többi között uj rovat a bevétel-tartozik alatt észre sem vesszük, hogy élsz még mert kikoptattuk belőled azt ami vagy s csak a váz maga a szó az is csonkítva kelt bennünk prózai képzeteket ne hagyd magad s minket úgy laposodni el mint lukas hólyagokat légy megint az eszmény a forradalom segítsd lerázni a tél fagyasztó rémületét mint egykor taníts meg minket védeni jövőnk s a fázós csüggedőknek leheld hogy érdemes élni kell élni mert egy jobb természetesebb emberibb világ van bennünk születendő. NOVA TIBOR “Magyar vagyok, magyarnak születtem . . VALLJUK MEG ANYANYELVŰNKET A TAVASZI NÉPSZÁMLÁLÁSKOR Hamarosan szétküldik or­szágszerte az 1960-os nép­számlálási adatgyűjtő kérdő­íveket. A rövidebb, fehér szinü kérdőivet minden háztartásnak megküldik postán, viszont a terjedelmesebb, kék szinü ivet csak minden negyedik háztar­tás fogja kitöltés céljából meg­kapni. Éppen ezért különösen fontos, hogy akik honfitársa­ink közül ezt a kék kérdőivet megkapják, feltétlenül gondo­san töltsenek ki három olyan kérdést, aminek révén az ame­rikai magyarság összlétszámát igyekszik megállapítani a fe­­derális közigazgatás. “Milyen nyelven beszélt ott­honában, mielőtt kivándorolt az Egyesült Államokba?” — “Milyen országban született az édesapja és édsanyja?” — ezek azok a most legelső Ízben szereplő kérdések, amelyekre helyesen válaszolva roppant fontos szolgálatot tehetünk népünknek. Senki sem kény­szeríthet tehát ezentúl senkit sem arra, hogy ha pL a Felvi­déken született, Cseh-Szlovák nemzetiségűnek könyveljék el; vagy ha erdélyi székely volna is az illető: román rubrikában tüntessék fel a hivatalos kimu­tatások, aminthogy a délvidé­kieket is automatikusan “ju­­goszláv”-nak számították ed­dig. Szeretünk milliós magyar­ságról beszélni Amerikában, a valójában azonban mindössze 268,000 honfitársunkat ismert el eddig magyarnak az ameri­kai statisztika. Az Amerikai Magyar Szövetség éveken át tartó közbenjárása folytán végre sikerülni fog a népszám­láló iveken feltüntetni a való­ságnak inkább megfelelő lét­számunkat. Hihetőleg ország­szerte élni fognak honfitársa­ink ezzel a talán utolsó alka­lommal, hogy a történelmi Ma­gyarország szülöttei mint ma­gyarok szerepelhessenek a ki­mutatásokban—ahelyett hogy továbbra is egykori üldözőik létszámát és befolyását duz­­zasszák. Az amerikai államkincstár­nak több mint egy millió dollá­ros költség-többletébe kerül a ÉRTESÍTÉS Ezennel; tisztelettel értesítjük az Amerikai Magyar Reformá­tus Egyesület 266 számú osztá­lyának tagjait, hogy tisztújító és delegátus-választó közgyűlé­sünket 1960. április 2-án, szom­baton esté fél 8 órai kezdettel tatrjuk meg. A gyűlés' hely a Roebling-i Magyar Református Templom ; alatti Iskolaterem. Minden tág hivatalos. Tisztelettel: Ft. Béky Zoltán, elnök Varga István, ügykezlő ÉRTESÍTÉS Ezennel tisztelettel értesítem az Amerikák Magyar Reformá­tus Egyesület trentoni 208. szá­mú osztályának tagjait, hogy tisztújító és delgátus-választó közgyűlésünket 1960. április 2- án, szombaton este fél 8 órai kezdettel tartjuk meg. A gyűlés helye a Független Magyar Re­formátus Egyház iskolaterme. Minden tag hivatalos. Tisztelettel: MOLNÁR JÓZSEF, ügykezelő fent részletezett kérdések óri­ási példányszámban kinyoma­­tása, illetőleg az azok beírásá­val járó külön munkadij. Az Egyesült Államok magyarságá­nak minden pénzáldozat nélkül teszi most lehetővé az Ameri­kai Magyar Szövetség, hogy a küszöbön levő népszámlálással egy 40 éves, jogos panaszát most a saját közreműködésével orvosolhassa. Három magyar drámai menekülése A múlt héten három fertő­­miklósi fiatalember ,a 17 éves Varga István, a 19 éves Riba Péter és a 19 éves Horváth Mi­hály étkeitek a vasfüggönyön Pamhagen mellett. Horváth Mihály, aki utoljára vágta ma­gát át a vasfüggöny akadálya­in aknára lépett. A robbanás súlyosan megsebesítette Hor­váth egyik lábát és ezért a fiú fekve maradt a vasfüggöny akadályai között. Társai segít­séget hoztak a közeli osztrák faluból és Horváthot kihozták a vasfüggöny akadályai mögül és elszállították a legközelebbi kórházba. A sebesült Horváth kihoza­tala komoly nehézséget oko­zott, mert az aknarobbanás ri­adóztatta az egész környékbe­li határőrséget. Jelzőrakéták világították meg a menekülés szinterét és a határőrök lövedé­kei csapódtak be a kis mentő­csapat közelében. Mégis sike­rült a sebesültet kimenteni anélkül, hogy a határőrök fel­fedezték volna a csoportot. William Penn hirek A Wm. Penn Egyesült ez év­ben május 28-án fogja megtar­tani Detroit, Mich.,-ben a szo­kásos évi kuglizó versenyét. A versenyben résztvesz a trento­ni 13-ik fiók négy kuglizó csa­pata is, három férfi és egy női csapat. Indulás Trentonból má­jus 27-én lesz és ha a csapatok tagjain kívül Trentonból má­soknak is kedvük lenne a kugli­­zókkal Detroitba utazni, az úti­költség Detroitba és vissza 49 dollár és 50 centbe kerül. Az utasoknakk maguknak kell gondoskodni élelmezésükről és szállodai költségeikről. Azok, a­­kik kisérő utasként kívánnak résztvenni az utazáson, szán­dék jukat jelentsék be Révész Lajos szerzőnek, a Wm. Penn szervezői irodában a S. Broad St. 1030 szám alatt. Tisztelettel: Hegedűs János, jegyző Mayer János, elnök Menekültek kény­­szerkitelepitése Korzikába A francia rendőrség jelenté­se szerint eddig 648 keleteuró­pai menekültet deportáltak a francia hatóságok Korzikába, További 130 menekült érkezé­sét várják a szigeten. A mene­külteket a sziget szállodáiban helyezték el és három hétig kell a szigeten maradniok. A három hét letelte után a fran­cia hatóságok visszahozzák őket régi lakóhelyükre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom