Függetlenség, 1960 (47. évfolyam, 1-51. szám)

1960-01-14 / 2. szám

In Its 47th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. j. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. XLVII. ÉVFOLYAM — NO. 2. SZÁM Ten Cents per Copy—$3.00 per Year TRENTON, N. J.. 1960. január 14 Nehéz esztendő elé nézünk és ezt főleg külpoli­tikai vonatkozásban értjük. Helyesebben mondva két al­kudozó esztendőre számítha­tunk, amikor Kelet és Nyugat közt a találkozások és megbe­szélések — csúcson- és csúcs alatt — egymást érik majd. Az alkudozás nem volna baj. A jó politikusnak még a leg­lehetetlenebbnek látszó hely­zetekben is alkudozni kell az ellenféllel. A baj csak akkor kezdődik, amikor az alkudo­zásból megalkuvás lesz. És et­től tartunk. A ko-ekzisztencia, az egy­más mellett élés fuvolásainak tábora Nyugaton növekvőben van. Legerősebb ez a tábor Angliában, de ma már Ameri­kában is felsorakoznak, szer­vezkednek, hangot adnak és erős politikai nyomást gyako­rolnak. Közös ismertetőjelük az, hogy mindent elhisznek, amit Hruscsov állít. Elhiszik, példá­ul, hogy a Szovjetunió valóban békét akar s nincsenek világ­hódító szándékai. Annyira hisz­nek Hruscsovban, hogy legszí­vesebben minden amerikai hid­rogénbombát beledobálnának a tengerbe, visszarendelnék a külföldön állomásozó amerikai katonákat és leszerelnék. Már most, azonnal, hogy jóindula­tunkban ne kételkedjék a vörös diktátor. A józan ész, a hideg megfontolás, nem ját­szik szerepet elgondolásukban és mérhetetlen a felháborodá­suk, hogy Európa élesen szem­befordul a megalkuvás szelle­mével. Párizsban, Bonnban, Rómában és Európa többi köz­pontjaiban rebellió van, még­pedig egyre erősödő arányok­ban. Ezt a rebellis szellemet ame­rikai sajtókörökben rendsze­rint eltúlozzák, károsnak tün­tetik fel, a nyugati szövetség felbomlásának kórokozóját lát­ják benne, illetve szeretnék lát­tatni. Pedig az európaiak nem akarják a nyugati szövetséget felbontani. Ellenkezőleg, friss erővel akarják megtölteni. Ha­tározottabban akarják megfo­galmazni a nyugati világ kül­politikáját, mert a jelenlegit elavultnak tekintik. És főleg azt akarják, hogy Európáról az európaiak nélkül ne dönthes­sen senki. | Szerintünk tiszteletreméltó ez a felfogás, már csak azért is, mert sem a franciák, sem a németek nem akarnak külön utakon haladni, Amerikától és Angliától függetlenül. Ellen­kezőleg, minden igyekezetük együtt maradni, de a laza szö­vetséget még szilárdabb egy­ségbe kovácsolni. Párizsban és Bonnban igen helyesen úgy látják, hogy Hruscsov csak kapni akar, ad­ni nem. Elsősorban azt akar­ja, hogy a Nyugat ismerje el a jelenlegi vasfüggöny mö­götti helyzetet. Nem kér for­mális egyezményt, csak hallga­tólagos belenyugvást. Hruscsovot nem izgatja túl­ságosan, hogy ezt a hallgatóla­gos beleegyezést nehezen tud­ja majd kicsikarni. Neki már az is jól jön, hogy Kelet és Nyugat közt a tárgyalások egymást érik az elkövetkezen­dő korszakban. Közép-keleteu­­rópában a helyzetét már ezek a megbeszélések is csak erősi­tik. A leigázott népek meg sem mukkannak, ha a Nyugat lan­gyos magatartását kell nap nap után tapasztalniok. Egy vasfüggöny mögötti vélemény ideiktatása, úgy hisz­­szük, időszerű. Egy magyar­­országi ember valakinek igy mondta el véleményét Kelet és Nyugat viszonyának alakulá­sáról : — A nyugati újságírók elhi­tetik a közvéleménnyel, hogy mi magyarok és a többi rab né­pek a kiegyezést, a megalku­vást akarjuk. Egyszerűen ha­zugság. A szovjet diktátor most megjátsza a békeapostolt, pedig Hruscsov egyszerűen csak időt akar nyerni. De a Nyugat hisz neki. Hruscsov nem zseni, de él az adott hely­zettel. Békét hirdet ő, az érő­szak megtestesülése s ezzel el­­andalitja a Nyugatot. S mert a Nyugat el akar andalodni, ez az emberiség nagy tragédiája! Mit lehet ehhez még hozzá­tenni? Teljes gőzzel folyik a rabországok kény­szerintegrációja Hruscsov nyugat felé irányí­tott propagandája egyre a hi­deg háború felszámolásának tételét hangoztatja. A nyugati közvélemény könnyen jut arra a hamis következtetésre, hogy a feszültség látszólagos eny­hülése egyet jelent a raborszá­gokban végbemenő bizonyos li­beralizálódással. Ennek hom­lokegyenest az ellenkezője tör­ténik. Moszkva a január else­jén megindult közös, az egész szovjet blokkot felölelő öt éves terv keretén belül elrendelte a szovjet blokkon belüli eddigi legtökéletesebb politikai, gaz­dasági és kulturális összehan­golást. Ennek elérésére kímé­letlen harcot indítanak a hiva­talos pártvonaltól való minden­nemű eltérés ellen. MEGYÜNK FLORIDÁBA! KÁRA PÉTERNÉ ÉS KÁRA PÉTER VEZETÉSÉVEL KÉT AUTÓBUSZ INDUL NEW BRUNSWICKRÓL MÁRCIUS 10-ÉN MIAMI, FLORIDÁBA, FÉRFIAK, NŐK VE­GYESEN. — A KIRÁNDULÁSRA KÁRA PÉTERNÉNÉL LEHET JELENTKEZNI A “Füveskert” angolul Az Amerikai Tudományos Akadémia külügyi osztályának alelnöke, E. C. Rowan, a Coor­dinated Hungarian Relief szer­vezésében megkezdte a “Fü­veskert” c. verseskötet angol kiadásának előkészítését. A ki­adáshoz bizonyos számú elő­­megrendelés szükséges. Kér­jük olvasóinkat és barátainkat, hogy akár a maguk részére, akár angolul beszélő külföldi barátaiknak rendeljék meg a kötetet. Fizetni csak a könyv kézbesítése után szükséges. Az Antológia ára vászonkötésben $3.50 lesz. Az előre megrende­lők részére a kiadó 40 százalé­kos kedvezményt biztosit: $2.10 (és 15c postaköltség). Cim: Coordinated Hungarian Relief, 1761 “R” St., N.W., Washington 9. D. C. Szinte megszoktuk már, hogy New Brunswickról min­den évben egy autóbusz ma­gyar társasutazókat visz le Miami, Floridába s 10-12 napi kellemes utazás, üdülés, szóra­kozás után azzal érkeznek ha­za a kirándulók, hogy soha éle­tükben ilyen jól még nem érez­ték magukat. Azok, akik el­mennek évről-évre ezekre a ki­rándulásokra, jól tudják, hogy nem túlzás a dicsérete már ma­gának a gondolatnak se, hogy együtt menjünk magyarok, kedves társaságban egy flori­dai útra, de nem? túlzás a dicsé­rete az igazán mesterien ösz­­szeállitott utiprogramnak, az elszállásolásnak, a sokféle szó­rakozási lehetőségnek se. Akik pedig még nem voltak, azok­nak el fogjuk mondani e hely­ről hétről-hétre közölt cikkek­ben, hogy mi vár a kirándu­lókra, mit kapnak a kirándu­lók azért az aránylag csekély összegért, amit az egész utért, szállásért, stb., befizetnek, azért az összegért, amivel — mondjuk — ha valaki egyma­ga akarna leutazni — csupán egy oda-vissza repülőjegyet tudna csak megvenni. Kára Péíerné szokta vezetni a kirándulókat Floridába és ő vezeti most is, azzal a különb­séggel, hogy ezidén nem egy, de két autóbusszal mennek a kirándulók és Kára Péter is “lerándul” Miamiba, egy kicsit körülnézni az örök nyár, az örökös zene, tánc, vigalom és szórakozás hazájában. A Rari­tan Valley Bus Company leg­modernebb csoda-autóbuszain mennek a kirándulók egy előre kitervezett, lelevelezett, pontos útiterv szerint, amelybe ezút­tal még több, még gazdagabb programot sűrített bele Kára Péterné, aki ma már valóság­gal szakértője az ilyen kirán­­d u 1 á s o k megrendezésének. Nemcsak New Brunswickon, de egész New Jersey magyar asszonyai és férfiai jól ismerik már a nevét Káráéknak s tud-KÁRA PÉTERNÉ ják azt, hogy amit ők monda­nak, amit ők rendeznek, arra lehet “építeni.” A floridai kirándulásra je­lentkezhet bárki, tekintet nél­kül arra, hogy férfi-e vagy nő, házas-e vagy magányos, idős-e vagy fiatal. Annál érdekesebb és kellemesebb a társaság,--------------------1------------------­minél különbözőbbek vagyunk benne! Amint említettük, a részvételi dij nagyon kedvez­ményes, aki nem akar odalenn költekezni, az nem fog költe­kezni, viszont mindenki szá­mára lesz alkalom a szórako­zásra, jó tengeri fürdőzésre, mulatozásra, piknikezésre és hasonlókra. Indulás New Brunswickról MÁRCIUS 10-én, szerdán reg­gel. Hazaérkezés március 20 táján. (A pontos, részletes úti­tervet közölni fogjuk lapunk­ban.) Jelentkezni lehet a ki­rándulásra Kára Péternénél, a­­kár személyesen, akár levélileg, akár telefonon. Cime: 266 Easton Ave., New Brunswick, N. J. Telefonszám: CHarter 9- 3951. Bővebb felvilágosítást készséggel megad Mrs. Kára bárkinek. Jerseyi magyarok! Március 10- én megyünk Floridába, két nagy autóbusszal! Aki részt akar venni ezen a kirándulá­son, aki velünk akar jönni, lép­jen érintkezésbe Kára Pétemé­vel! János pápa karácsonyi szózata XXIII. János pápa december 23-án a Szent Konsistorium termének trónszékán mondot­ta el hagyományos karácsonyi szózatát, melyben a tévelygő­ket Krisztushoz való megtérés­re hívta fel s hangoztatta, hogy csak Krisztus békéje hozhatja meg az igazi békét. — A Bethlehembe vezető ut jelenti a helyes utat a béké­hez, amelynek forró vágya aj­kunkon és mindnyájunk szivé­­ban van. A nemzetközi béke alapja csak az igazság lehet — mondotta — mert a nemzetkö­zi kapcsolatokra is érvényes a keresztény mondás: “Az igaz­ság szabaddá fog tenni téged.” (János: 32.) őszentsége megemlékezett a A RAVASZ TETSZHALOTT Úgy élek, mint a bűvész, ki föld felett lebeg, s maga alá szövi a tartókötelet. Mint ágon ősz gyümölcse, mely várja, hogy lehull, aggódom s nem mocorgok meggondolatlanul. '/ . \ / Távol gyökértől, törzstől — nem véd apám, anyám — Már csak éppen hogy fenntart, nem táplál a kocsány. Látszólag nincs barátom, nincs álmom, nincs hitem, tempótlan, mint egy hulla, úszom a semmiben. De most, hogy minden oszló, kétes, bizonytalan, a ravasz teszhalottnak nagy küldetése van. Átélni és kivárni: ez is csak hősi lét, mikor nincs méltó tábor: örült, ki dúl, ki véd. Igaz táborteremtő, ki mindennel szakit, magányban, de szövi a jövő szálait. Hisz azért, mert magános, hidd el, nincs egyedül, vérző, éber fülekhez sóhaja elrepül. S e fojtott, halk panasz-szó egyszer vihart terem, végigszánt öt világon és minden tengeren. Leomlanak rögeszmék és zsarnok vakhitek, a Mészáros Igazság egyszer végsőt liheg, s trónjárai ül kegyosztáu a Derűs Értelem. — Ezt vallom. S"addig élek, amíg hirdethetem. szegényekről és Ínségesekről, a missionáriusok áldozatos ön­zetlenségéről és külön a Vas­függöny mögötti papság, a “Né­maság Egyháza” ma is üldöz­tetést szenvedő mártírjairól. Eisenhower elnök barátsági kőrútjára célozva elismerőleg szólt azokról, akik a békét va­lóban szolgálni kívánják és el­ítélően beszélt a kommuniz­musról, anélkül, hogy nevén nevezte volna. Karácsony napján őszentsé­ge mintegy 60,000 főnyi hall­gatóság előtt mondta el újabb szózatát a Vatikán erkélyéről. Enyhe, szép időben áldást ósz­­tott “urbi et orbi,” Rómának s a világnak: — Kívánjunk fényt, örömet, békét — mondotta. — A fény Jézus Krisztus s mi e fény gyermekeinek érezzük magun­kat. A karácsony az ő tanítá­sainak igazságát és az egymás iránti szeretet édességét jelké­pezi. Maradjon meg e napnak öröme egész éven át szivetek­ben! Uralja lelkiismereteteket a béke. Béke Isten és az egyház törvényeinek betartása, a rend szolgálata, a kötelességek tel­jesítése, a család, az ország és az egész világ békeszeretete által. őszentsége mégis mételte, hogy az erőszak és a naciona­lizmus eszmekörét el kell vet­ni, “igazi béke nem lehetsé­ges, amig e bajok gyökerét, amelyek aláaknázzák az or­szágok egymásközti viszonyát, nem vágjuk ki.” A Szentatya ezután vissza­vonult lakosztályába, ahol a napot Angelo Rótta érsek, a Szent Péter Bazilika igazga­tója, volt magyarországi pápai nuncius társaságában töltötte. Az amerikai álom A moszkvai kiállítás egyik legnagyobb szenzációja a RAMAC volt, a Felelőgép. Ra­­mac az Egyesült Államokra vonatkozó 4,000 különféle kér­désre automatikusan felelt. A gép azután összegezte azt is, hogy milyen kérdést hányszor intéztek hozzá. Amerikában hozzászoktunk már az ilyenféle készülékek­hez, Nem lep meg, ha a gép összead, oszt és szoroz. Nem le­pődünk meg, ha feleletet ka­punk olyan kérdésekre, hogy mi az átlagos téli hőmérséklet Floridában, mennyi levélbé­lyeg kell az európai levélre, hány éves Eisenhower elnök, stb. De a tiz leggyakrabban feltett kérdés egyike ez volt: “Mi Amerika legfőbb célkitű­zése?” Vagyis: “Mi az ameri­kai álom?” Gépek száraz tényekkel dol­goznak és valószínűtlennek lát­szott, hogy a gép álmokat is magyarázzon. Pedig a RA­MAC azonnal felelt erre is, tö­mören, mint ahogy követke­zik: “Az amerikai álom az, hogy minden ember a maga módja szerint kereshessen bol­dogulást, tisztelje Istenét, sza­badon gondolkozhasson, gyü­lekezhessen és beszélgessen, ír­hasson, kellő oktatásban része­süljön és választói jogot gya­korolhasson.” RAMAC összevont feleletet adott, amely részletesebben kifejtve a következőket jelen­ti: Amerikai Álom elsősorban is a szabadság. Szabadság ah­hoz, hogy külön véleményünk lehessen, jogunk a bírálathoz, kimondhassuk a magunk véle­ményét és cselekedjünk belá­tásunk szerint, a nép képviselői által hozott törvények keretén belül. Hogy olyan templomba járhassunk, amely a mi elgon­dolásainkért küzd. Szavazhas­sunk szabadon, tehát választ­hassunk a jelöltek között és megváltoztathassuk a vélemé­nyünket, ha úgy találjuk, hogy jelöltünk nem tett eleget Ígé­reteinek. Amerikai Álom a törvény előtti egyenlőség és egyenlő le­hetőség a boldoguláshoz. Em­berek között fennállanak kü­lönbségek: van gazdag és sze­gény, bölcs és esztelen, fekete és fehér ,angolszász és földközi tengeri tipusu, protestáns, ka­tolikus és zsidó. A különbségek fennállanak, de az Amerikai Álomban ezek lényegtelenek. A törvény mindannyiunkra nézve ugyanaz. Életünket és tulajdonunkat úgy védi, mint a szomszédunkét. Mindannyi­unknak jogunk és alkalmunk van a tanuláshoz. Az egyik ember szavazata annyit ér, mint a másiké. Az Amerikában élők között nincs uralkodó osztály és nin­csenek alárendeltek. A kor­mány irányítja a népet, de meghallgatja kívánságait és ahhoz alkalmazkodik. A kato­naság és rendőrség nem a nép ura, hanem szolgája. De vájjon amerikai-e ez az álom és nem minden ember vágya és törekvése ez az egész világon? A különbség az, hogy nálunk e vágy majdnem töké­letesen megvalósult, mig má­sok csak epekednek utána! Szerencsések vagyunk, hogy ebben az országban részesed­hetünk a szabadságok megva­lósításában és támogatnunk kell azt, hogy ezeket a sza­badságokat a föld minden ré­szén élvezhesse mindenki. AMERICAN COUNCIL Csárdáskirálynő” Ritka színházi élményben lesz része Trenton és Perth Amboy magyar közönségének. A New Yorki Magyar Operett Színház bemutatja Kálmán Imre csodá­latos operettjét, a “Csárdás­királynőt.” Az előadás Trentonban I960 január 24-én, vasárnap d.u. 3 órakor lesz a Református Egy­ház nagytermében (Beatty és Grand Street sarok). A Perth Amboy-i előadás ugyanaznap, január 24-én este 8 órai kezdet­tel az újonnan épült Kirkland Place-i Református Egyház nagytermében lesz. A trentoni előadás jegyei elő­vételben a következő helyeken kaphatók: Varga Meat Market, Bajzath Import Store, Anna Magyar Restaurant. Jegyek elővételi árban $1.75 és $1.50, a helyszínen $2 és $1.75 árban kaphatók. A Perth Amboy-i előadás je­gyeit a megszokott helyeken le­het kapni. A társulat tagjai: Petri Má­ria, Nagy Lajos, Kalló Éva, Bán Tamás, Petri László, Viola Mái­­ria, Fónai Rezső, Kiss Vilmos, Bódi István, Garda György. Zenekart vezeti: Nyíri Gyula. A nagy érdeklődésre Való te­kintettel szerezze be jegyét jó előre, hogy ne mulassza el ezt a szinpompás remek szinielőadást, a “Csárdáskirálynőt”! Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hog* ak valamilyen okból nem kapj« pontosan lapnuKat, jelentse tele­fonon vagy poszakártyan és mi azonnal intézkedünk a postaha-NYÉKI LAJOS hatóságnál. Magyarok - segítsetek! Az Amerikai Magyar Szövet­ség megfeszített igyekezettel szolgálja népünk érdekeit. Fenn­tartásának egyharmadát orszá­gos testvérsegitő intézményeink biztosítják. A legszíikségesebt kiadások kétharmadrészét vi­szont egyházaink, egyleteink és egyéni adakozóitól várja a Szö­vetség. ül*.1 Meghalt Gyulay Sándor Karácsony napján, decem­ber 25-én, Los Angeles, Cali­­forniában meghalt Gyulay Sándor, a Wm. Penn Fraterná­­lis Egylet igazgatója, a volt Verhovay Segély Egylet egy­kori főszervezője és'igazgató­ja, aki 1920-ban vándorolt Amerikába Erdélyből, a csik­­megyei Gyergyószentmiklós­­ról. Gyulay évtizedeken át Det­­roitban élt családjával és 1944- ben költöztek . Californiába, ahol a Verhovay Egylet szer­vezői munkáját folytatta. Nyolc éven át volt igazgatója az egyesületnek és legutóbb múlt év szeptemberében vá­lasztotta újra a konvenció Pittsburghban 61 éves volt. Gyászolja bánatos özvegye, férjezett leánya, fia, három unokája, testvéröccse (az óha­­zában^ és sok-sok jóbarátja, is­merőse szerte Amerikában. Temetésén az egyesület köz­ponti elnöke, Révész Kálmán, valamint Macker Gyula alel­­nök személyesen vettek részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom