Függetlenség, 1960 (47. évfolyam, 1-51. szám)

1960-12-15 / 50. szám

in its 47th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest H ungarim Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. VOL. XLVII. ÉVFOLYAM — NO. 50. SZÁM ^^*20 Ten Cents per Copy—$3.00 per Year Second Class postage paid at Treton, N. J. TRENTON, N. J., 1960. DECEMBER 15 Sztálin óta már a kommunistáknak sem megy olyan jól. Pár nappal ez­előtt ért véget Moszkvában a vö­rösek “csúcsértekezlete,” ame­lyen az egyik kínai főmogul is jelen volt és sok borsot tört Hruscsov orra alá. Sztálin idejében is összejöttek a párt vezetői széles e vlágból, de a száját kinyitni senki sem merte. Legfeljebb, ha tetszését nyilvánította Sztálin tettei iránt. Különben kuss volt mindenki­nek. Azóta az idők Moszkvában is megváltoztak. Hetekre volt szükség, hogy Hruscsov meg­győzze a kínaiakat. Ezek végül is engedtek, legalább is a külvi­lág felé. A szovjet-kinai ellen­tétek azonban tovább is meg­maradnak. Hogy mi a különbség Sztálin és Hrucsov közt? Kötetekben le­hetne elbeszélni. De elég egy példa is. Sztálin egyetlen szem­­villanására a jelentéktelen Al­bánia pártvezérét még az asztal alatt is nehezen lehetett volna megtalálni. Ma? Az albán vörös vezetők valósággal ágáltak Moszkvában és nyíltan hangoztatták, hogy ők Pekinggel tartanak. Tetszik érteni? Pekinggel! És pontosan tudták, hogy a Kreml nem szakad reájuk. Moszkvai közlés szerint az ér­tekezleten Hruscsov álláspontja győzedelmeskedett. Gyengécske győzelem volt, albánok nélkül... Tito markába viszont hull a dicsőség és a pénz, Moszkva és Washington jóvoltá­ból. A dicsőség Moszkvából jön. Ezúttal a hegy közeledik Moha­medhez. Moszkvától Budapestig csak a dicséret hangján emlé­keznek meg Ti tóról és az ő Ju­goszláviájáról. Sokáig csak szidalmakkal il­lették Titót, aztán hallgattak ró­la. Most uj. korszak nyílt: dicsé­rik. Tehát valamit akar tőle Moszkva. Nyilván azt, hogy tá­mogassa Tito Vörös Kínával és Albániával (!) szemben Hrus­­csovot. Nevetségesen hangzik, de igy van. De nemcsak ez hangzik nevet­ségesen. Ömlik a pénz Washing­tonból — Tito marsalli marká­ba. Idáig csak hullott, mostmár ömlik. Nem kevesebb, mint 300 millió dollár kölcsönt kap Tito, a Nemzetközi Pénzalapból. Ki kezeskedik a pénzért? Tito. Elvégre a diktatúrában más kezest elképzelni sem lehet, mint magát a diktátort. A Pénzalap nevű intézetben más nyugati országok is tagok, de nagyrészt Amerika táplálja és azért létesült, hogy “ az elma­radt országoknak” olcsó hosszú lejáratú kölcsönt nyújtson. A titkos gondolat az, hogy ily mó­don ezek az országok nem vál­nak a kommunizmus vadászte­rületévé. Noshát Jugoszlávia nem vál­hat azzá:, mert már az. Moszk­vával, vagy nélküle, de mégis az. És Ti tónak eszeágában sincs kommunista hitvallását feladni. Miért is adná? Csődbemenéstől megóvta az amerikai segély, most pedig a dinárt szanálja a Nyugat, sokmillió dollárral. A “magas politika” birodalmába tartozik annak megítélése, hogy helyes-e Tito dédelgetése, vagy sem. A moszk­vai szálakat lazító kommunis­táknak mindig is nagy becsüle­tük volt Washingtonban. A len­gyel Gomulka erre a másik is­kolapélda. Reméljük a legjobbakat. Azt, hogy a washingtoni keltető-gép­ben nagy műgonddal meghizlalt kobrafiókok nem harapnak jó­tevőjükbe. Már t. i. a jövőben. A múltban haraptak eleget. Higyjünk és bizzunk a wa­shingtoni jellemnevelés csodá­jában. Oszlányi Kornél magyar tábornok meghalt Clevelandban, hosszas bete­geskedés után Csaba Királyfi hős magyar honvédeink végte­len sorába lépett a II. világhá­ború legvitézebb magyar kato­nája: Oszlányi Kornél tábornak. Már az első világháborúban kitűnt hősiességével: az olasz fronton a tiszti arany viztésági érmet kapta. A II. világháború­ban a Don partjáról leváló első magyar hadsereg mozdulatait, mint a hadsereg utóvéd erőinek parancsnoka fedezte a sokszoros orosz túlerővel szemben. E har­cokban tanúsított személyes bá­torságáért és példaadó magatar­tásáért Horthy kormányzó a legmagasabb háborús katonai kitüntetést adta neki: a Mária Terézia Rend keresztjét, ő volt az egyetlen, aki ebben a háború­ban ezt a kitüntetést kapta. Mint ezredes, 40,000 főnyi csapata é­­lén elől járt a frontvonalban és súlyosan meg is sebesült. A bé­ke éveiben mint ember és mint katona, megtestesitöje volt a fenkölt, nemes és lovagias gon­dolkozást! honvéd tiszteknek és az igazi gentleman-nek s mint a Ludóvika Akadémia tanára, majd ezred- és magasabb pa­rancsnok, ilyen embereket is ne­velt maga körül. Legmagasabb kitüntetése után visszavonult, hazájával szemben teljesített kötelességét soha nem váltotta fel olcsó közszereplésre, a Szá­­lasi-féle bandában szerepet nem vállalt s hü maradt az államfő­höz, akinek esküjét tette . . . Az emigrációban puritán lel­­kületével és Istenbe vetett mély­séges hitével hosszú éveken át a bajorországi Landshut egyik ko­lostorának cellájában húzódott meg, ahol egy rozoga katonai vaságyon és tábornoki zubbo­nyából saját kezével átvarrt fel­sőkabátban élte a lemondás és nyomorúság keserves napjait. Innen jött az Egyesült Államok­ba 1952-ben s Clevelandban egy gyárban dolgozott, mint mérnök négy éven át, amikor betegsége levette lábáról . . . Utolsó kívánsága az volt, hogy hazai földben aludhassa ö­­rök álmát. Lépések történtek holttesttének későbbi hazaszállí­tására. Özvegye, férjénél levő leányai, unokái (az óhazában) és tisztelőinek nagy serege gyá­szolják. A tiszta életű magyar katona mintaképe ő, akinek sze­mélye és emléke előtt tiszteleg mindenki! HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! HÍREK RAB - MAGYARORSZÁGBÓL Példa, amely követőket keres ÓVINTÉZKEDÉSEK A SZABADSÁGHARC ÉVFORDULÓJÁN (FEC) A forradalom negye­dik évfordulóján Budapesten szigorú elővigyázatossági intéz­kedésekkel éltek a hatóságok. Már október 22-én este meg­erősített rendőr-járatok jártak a főváros utcáin. Nyilvános he­lyeken gyakoriak voltak az igazoltatások. A főváros szállodáiban na­ponta ellenőrizték a nyugati vendégek útleveleit és a nyo­mozók minden külfölditől megkérdezték, hogy mi célból tartózkodik Magyarországon. Az évforduló napjaiban sok budapesti vállalatnál és hiva­talban elzárták az írógépeket az igazgatói irodába, nehogy röpcédulákat készítsenek raj­tuk. A gyárakban a munkás­őrök “éberségi szolgálatiban álltak. IGY FOLYIK AZ "ÖNKÉN­TES” KOLHOZOSITÁS Magyarországról menekült parasztember beszám olóját szószerint közöljük: “A szövetkezeti szervezők a megyei tanács és a járási ta­nács mezőgazdasági osztályá­ról érkeztek a faluba. Az agitá­torok három különböző jellegű és feladatú csoportba voltak beosztva és egymást követve, három hullámban gyúrták meg a gazdákat. Az első, felszólító csoport szép szóval igyekezett a gazdákra hatni. Kérték őket, hogy az idők szavára hallgatva segítsék a falu szocializálódá­­sát. Ha az első csoport ered­ménytelenül távozott, 20 perc múlva beállított a második, a figyelmeztető csoport. Ezek már fenyegetőztek, hogyha nem írják alá a belépést, úgy a következő, a végrehajtó cso­port máj dmegtöri az ellenállá­sukat. A harmadik csoport leg­alább 20 emberből állt és min­den agitátornak furkósbot volt a kefében s mindössze egy kér­dést tett fel: Hajlandó vagy nem? Aki ettől a furkósbotos barátságtalan gárdától sem ijedt meg, azt bevitték a ta­nácsházára. “A, gazdák gyakran zárt aj­tókkal várták az agitátorokat, akik ilyenkor egyideig verték az ajtót és káromkodtak, majd elrejtőztek a közelben, várva mikor jön ki a gazda a házból. Mivel a parasztok természete­sen nem hagyták éhesen bőgni az állataikat, kijöttek etetni. Ilyenkor az agitátorok közre­fogták a gazdát és bevitték a tanácsházára. “A tanácselnök irodájában az up áldozatot szembesítették már véresre vert gazdákkal és közölték vele, hogy ő is igy jár, ha nem jön meg a jobbik esze. Egyetlen egy gazda akadt, kit a végrehajtó brigád erőszaka sem tudott megtörni. Elvitték a megyei székhelyre és több na­pig kínozták, mig rá tudták kényszeríteni a belépési nyilat­kozat aláírására.” FELVILÁGOSÍTJÁK A FIATALOKAT Budapesten az általános is­kolákban az ötödik osztálytól (Folyt, a 4-ik oldalon) Stefánia-ut az ma is '(FEC) Magyarországról ré­gen elszakadt sportember nem­rég több hetet töltött Budapes­ten. Észrevételeiből többek kö­zött ezeket mondotta európai munkatársunknak: “Egy alkalommal autóbu­szon utazva, mikor a volt Ste­­fánia-uthoz érve a kalauz azt kiabálta: Vorosilov ut -— elő­ször egy, majd több utas meg­jegyezte: Nem tudja azt kia­bálni, hogy Stefánia ut, mint minden magyar ember? Sem a kalauz, sem a többi utas nem reagált erre. Senki sem vette védelmébe a Vorosilov utat mondó kalauzt.” A sportember megállapította azt is, hogy a budapestiek, akikkel személyesen beszélt, vagy akár a járókelők: szomo­rúak, csüggedtek, fáradtak. Feltűnt neki az is, hogy milyen kevés a csoportokban menő, vagy beszélgető ember és véle­ménye szerint, nyugati mérték­kel mérve, az emberek, ha nem is rongyosan, de igen szegénye­sen öltöznek. A Bethlen Otthon Igazgató Tanácsának november 14-én Li­­gonierben tartott rendkívüli ülé­sén, amelyen a hirtelen elhalá­lozott Nt. Varga Lajos, az Öre­gek Házának volt felügyelője megüresedett helyét töltötték be Nt. Csia Kálmán jelenleg East Chicago-i lelkipásztorral: olyan események is történtek, amelyek méltán megérdemlik, hogy azok­ról necsak a felvett jegyző­könyvben, de a legszélesebb nyilvánosság előtt is megemlé­kezés történjék. Amint azt az Otthon Alapsza­bályai előírják, az Igazgató Ta­nács alkotó tagjai: az Am. Ma­gyar Református Egyesület tel­jes Vezértestülete, továbbá a­­zoknak az egyházi szervezetek­nek, vagy világi intézmények­nek képviselői, amelyek rendsze­res támogatói az Otthon munká­jának. Komoly érdeklődésükre jellemzően a behívott képviselők teljes számban jelentek meg a gyűlésen, számszerűit 43-an. A választás megejtése után annak a propaganda-kampány­nak széleskörű megszervezésére került sor, amely felölelni kí­vánja egész Magyar-Ameriká­­nak területét s elérni kíván min­den olyan jóindulatú magyart, aki anyagi áldozatra is hajion­dó azért, hogy megöregedett s kellő támasz nélkül maradt test­véreinek uj és minden modern követelménynek megfelelő Ott­hon legyen építhető. Mert, a­­mint az már köztudomású, je­lenlegi épületeink részben már alkalmatlanokká váltak s egyéb­ként sem tudják befogadni a mind nagyobb számban jelent­kezőket. Egyesületünk és a Bethlen Otthon minden hivatalos fóru­ma letárgyalta és jóváhagyta már az építkezési terveket. E- zeknek teljes berendezéssel való megvalósításához azonban olyan hatalmas összeg, megközelítőleg 4-500,000 dollár szükséges, a­­melynek egészben, vagy legalább nagy részben való összehozása komoly erőfeszítést s főként ál­­dozathozatalrá kész lelkeket kí­ván. Erre hivatkozással hadd je­gyezzük itt fel, hogy a gyűlés tagjai, lelkes egyhangúsággal nemcsak a komoly erőfeszítést vállalták, de egyéni áldozatkész­ségükről is olyan szép bizonysán got szolgáltattak, amely kétség­telenül érdemes arra, hogy kö­vetésre méltó példaként állítsuk azt minden fajtáját szerető ma­gyar testvérünk elé. Amint azt előbb már jelez­tük, a gyűlés teljes jogú tagjai mindössze 43-an voltak. A gyü­­lésvezető elnök kérésére egymás Kruscsev és Kennedy Külügyminisztériumi véle­mény szerint, Kruscsev tüntető szimpátiája Kennedy megvá­lasztott elnök iránt abban leli magyarázatát, hogy Kruscsev rájött arra szükebb hazájában, hogy személyes kirohanásaival annyira elmérgesitette a politi­kai helyzetet a washingtoni kor­mánnyal, hogy az már kremlini ellenzékének a malmára hajtja a vizet. Ennek a helyzetnek ra­vasz felismerésében kezdett hoz­zá Kruscsev a foltozáshoz. Óránként 2000 mérföld... Az amerikai nemzetvédelmi minisztérium felhatalmazást a­dott a hadseregnek egy újfajta B-70 jelzésű bombázó-repülőgép építésére, amelynek sebessége megközelíti óránként a 2,000 mérföldet. Az uj villámsebes bombázógépről kontinensközi balasztikus rakétalövegek is ki­­lőhetők lesznek. A hízelgő Moszkva Moszkva a jövő évben tekin­télyesebb pénzügyi segítséget nyújt Vörös Kínának. Vissza­küldi mindazokat a amérnökö­­ket és technikusokat, akiket eb­ben az évben visszahívott Kíná­ból. egiteni fogja az első kom­munista kínai Sputnik kilövését. Mindezt azért, hogy a Kremlin visszacsalogassa Mao Tse-tun­­got a szovjetorosz ideológiai pó­rázra, mondotta egy Moszkvá­ból most Keletberlinbe érkezett keletnémet kommunista diplo­mata. 40 millió kará­csonyfa A U. S. Agriculture Depart­ment becslése szerint körülbe­lül 40 millió karácsonyfa teszi szebbé, ragyogóbbá Ameriká­ban az idei ünnepi szezont. Mintegy 12 milliót Kanadá­ból importálnak. A Department nem adott ki jelentést a karácsonyfák kicsi­­beni áráról. Közölte azonban, hogy a szabadban levágott örökzöld-fák ára körülbelül 25 centről $2.5z-ig szokott emel­kedni, sőt magasabbra is az ültetvényeken nevelt fajtákból. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha- 1 hatóságnál. > után állottak föl s egyéni ado­mányként 10,450, saját körze­teiken belől levezetendő gyüjté- j si akciók minimálisan remélt e­­redményeképen 22,100, az Egye­sület tagjai között három éven át levezetendő gyűjtésből 25,000, összesen tehát ÖTVENHÉT­­EZERHATSZÁZ dollárt aján­lottak meg az Öregek Otthoná­nak felépítésére. Ritkán adódik számunkra o­­lyan öröm, mint aminővel erről a dicséretes eseményről hirt a­­dunk. Komoly emberek komoly elhatározása volt ez s amidőn I ennek a hírével majd helyen- ■ ként bekopogtatnak magyar testvéreink hajlékaiba a lelkes gyűjtő nők és férfiak, azt hisz­­szük, sem zárt ajtókra, sem zár szivekre nem fognak talál­ni. Szent meggyőződésünk u­­gyanis, hogy amerikai magyar­ságunk a már felépült vagy é-' pülőfélben levő uj templomai mellett érző magyar szivének legjobb szándéka szerint segíte­ni fog felépíteni a ligonieri öre­gek Otthonát olyan széppé, ké­nyelmessé és igazán otthonossá, amilyenné azt tervezői szánták | s amelyik bizonyossága lehet nemes keresztyéni gondolkodá-1 sának. BORSHY KEREKES GYÖRGY az Amerikai Magyar Református Egyesület elnöke 3 billió ember... Földünk népessége évente 50 millió lélekszámmal szaporodik. A legutolsó számítás szerint 2.9 billió (magyarul 2.9 milliárd) ember él a földön. A jövőbe tekintő tudósoknak és közgazdászoknak komoly ag­godalmai vannak az emberiség rohamos szaporodását, jobban i mondva annak következményeit illetően s valaki kiszámította már azt is, hogy ilyen arányú szaporodás mellett párszáz évi múlva minden négyzetyardnyi | területre egy ember fog esni . . . (illetve állni . . . mert ekkora kis területen már lefeküdni sem lehet . . .) Ázsia lakossága sokkal gyor­sabb ütemben gyarapszik: ma minden második ember a vilá­gon ázsiai. A világ népességének mindössze 14 százaléka él Euró­pában. A 2000-ik évben, előre­­láthatóleg, a világ népességének 60 százaléka él majd Ázsiában és csupán 10 százaléka Európá­ban. A legnépesebb államok: j Kina, 669 millió és India, 403 ; milliónyi népességgel. KARÁCSONYI nagy ünnepi lapszámunk nyo­mását már a jövő héten meg­kezdjük. Tekintve, *hogy a ka­rácsony-előtti utolsó lapszám december 22-én készül és 23- án, vagy 24-én lesz az olvasók kezében, a karácsonyi hirdeté­sek és üdvözletek egy részét már a jövőheti számban szeret­nénk hozni (a karácsonyi szám tehát két részletben lesz). Kér­jük mindazokat, akik ünnepi jókívánságokat tartalmazó üd­vözlőhirdetést óhajtanak la­punkban közöltetni — ezzel ki­fejezésre juttatva azt,- hogy közösséget éreznek az itteni magyarsággal, megbecsülik és tisztelik az itteni magyarságot — legyenek szívesek a hirde­tést minél előbb akár telefonon, akár személyesen, vagy levéli­­leg leadni szerkesztőségünk­ben! TE GONDOLKOZZÁL BENNEM, ISTENEM! Az anyag nyers és bűnös és gonosz s mégis mily szépek a kristályaid és vizeid, amik szemünk előtt válnak jéggé, felhővé, szivárvánnyá és érceid, amikből még soha nem formálódott kard a föld alatt, mert Te alakulsz bennük, Istenem! A csúnya hernyó is milyen művész, mikor lepkévé álmodja magát a bábban! És aprócska méheid mily mérnökök, az államrendszerük évezredekre szóló műremek s egy méh sem rombolt eddig sejteket, mivel Te élsz, Te alkotsz bennük Isten! Delejtü-szivü kis madaraid Délafrikából hazaszállanak Napod, e nagy koponya, életet sugároz ránk, nem rongy elméletet s az üstökös is, e zord kozmikus szegénylegény, szabályosan kereng, mert szent törvényed lappang mindenikben. De mi, a mindenség legszomorübb fajzatja, mindent csak beszennyezünk . A földben ércet leltünk, sok csodát: \ s az aranyunkból Arany Borjú lett, a vasból kard, nyű, gyilkos penna, tör; repülőgépünk bombapósta lett. Az ember rossz, mert ember-agy vezérli. A legnagyobb lett köztünk mindig az, ki legtöbb embert ölt meg közülünk, akár önzésből, akár a közért, ó Dzsingisz Kán, te eszes sáska ember, Napoleon, gloire-os hazafi s hullák hegycsúcsán trónoló Lenin, mondjátok meg, mi volt végcélotok? Tudósaink végcélja: a Nihil, Vegyészeink végcélja: a Halál, Vezéreink végcélja: Pusztulás. Uj Napot hoznak: napból vér csorog. Uj délibábot hoznak: vér csorog. Az ember bus tragédiája az, hogy az agyában önmaga lakik! Vedd vissza vésztelt szabadságomat s Te gondolkozzál bennem Istenem: legyek szabályos, mint kristályaid, alkossak, gyűjtsék, mint a méheid, legyek szivárvány, melynek harmat-leikén a hit kristálylik, mint a jég a vízben s delejtiis fecske-szivvel Rád találjak! MÉCS LÁSZLÓ American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
Oldalképek
Tartalom