Függetlenség, 1960 (47. évfolyam, 1-51. szám)

1960-11-24 / 47. szám

in if» 47th Year of Publication, This Weehly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. Mozgolódnak a vörösek Vietnam­ban is Az eljövendő elnöknek őszinte szívvel kiáltunk éljent, mint minden más amerikai pol­gár, akár reá adtuk a szavaza­tunkat, akár nem. Igen, éljen az eljövendő elnök, John Ken­nedy, aki január 20-án beleül a világ legnagyobb hatalmát jelentő székbe, a Fehér Háznak abban a szobájában, amelynek falairól régi elnökök képe te­kint le komoran. Eisenhower elnökről azt mondták 1952-ben, hogy baljós időkben vette át a szabad vi­lág vezetését. Mennyivel in­kább áll ez Kennedyre! Azóta a bajok megsokasodtak, veszé­lyesebb lett a világ. Alapjában Kennedy feladata is az, ami az Eisenhoweré volt: gátat vetni a kommunizmusnak anélkül, hogy a világot atomháborúba sodorná. A különbség az, hogy most nagyobb arányú- Nyugat és Ke­let birkózása, mint volt nyolc évvel ezelőtt. Nagyobbak let­tek a katonái erők, gazdasági­lag nyolc év fejlődése óriási­nak mondható, miközben föld­rajzilag még kisebbre zsugoro­dott a világ. A verseny áll minden nap azt hiszi az ember, hogy ez a végső menet, valahol a célszalagnak el kell szakad­nia. De nem, a verseny csak uj szakaszokba lép. S ennek a versenynek egyik része a kato­nai fegyverkezés. Az 1952-ben “végső fegyvernek“ tekintett hidrogén-bomba ma már kissé elavultnak mondható. Korunk “végső fegyvere” most a neut­ron bomba, amely kisebb lesz, mint a hidrogénbomba s nem pusztítja el az épületeket, csak az embert. Csak az embert! Hatósuga­rában minden élőlényt kiirt, de a paloták és kunyhók megma­radnak. üresen, lélektelenül. A másik verseny a világűr­ben folyik. Ennek különböző mozzanatait nyomon követhet­jük, amint újból és újból kilö­vik a rakétákat, mindig érde­kesebb és bonyolultabb műsze­rekkel a kupakban. Lent a földön Nyugat és Kelet vetélkedése a kongói dzsungelekben épp oly heves és kíméletlen, mint Al­géria sivatagjában, vagy Kuba cukornád-ültetvényein. A hidegből könnyen meleggé fajulhat a küzdelem. Bármikor lángragyulhat minden Berlin körül, vagy a Formózai szoros­ban. Vagy másutt. Ki tudná azt előre megjósolni? Ki tudta vol­na megjósolni, hogy Szarajevó­ban eldördül egy revolver és ki­tör az első világháború? A régi és mai világ közt a különbség annyi, hogy most nem revolver dördül, hanem ra­kéta sistereg a magasba és re­pül át földrészeken. A rubelt felértékelik, s az arany még mindig “szö­kik” Amerikából — ime két mozzanata a nagy birkózásnak. Ma ez van, holnap más lesz. Megnyugtató, hogy Nyugat­­európa megerősödött s külön nagyhatalmi szerepet akar vál­lalni, Amerika oldalán. Már nem, mint másodrendű hata­lom, hanem egyenlő Ameriká­val. Európa, hol csendesen kéri, hol erőszakosan követeli, hogy az atomfegyverek igénybevé­telét ne Washingtonban hatá­rozzák el, hanem Párizsban, vagy Bonnban. Esetleg Lon­donban. Bizonyos mértékben baj ez, látszólag az egységes vezetés rovására megy. De csak látszó­lag. El kellett ^következnie az időnek, amikor Európa megiz­mosodva szót kér a világ ügye­iből és elsősorban a saját sorsa intézésében. De egyben Európa, a szövet­séges ma sokkal többet ér, mint ért bármikor. Reménykedjünk abban, hogy az uj, fiatal elnök megválasztá­sa felvillanyozza a világ úgy­nevezett semleges országait. Azokat a népeket, melyek — sokszor alaptalanul — azt hit­ték, hogy Amerika nem tud, vag'y nem akar erélyesen szem­befordulni a kommunizmussal. Uj pezsgést várunk Wash­ingtonból. S vár a világ is. Kérelem Európából A salzburgi Magyar Caritas kéréssel fordul a szabad világ­ban élő magyarsághoz, segít­sék a Salzburgban és tartomá­nyában maradni kényszerült s nehéz sorban élő, többszáz fő­nyi (főleg öreg és beteges) ré­gi- és uj-menekült testvérein­ket. A segítés pénzzel, élelem­mel és ruházattal eszközölhe­tő. Minden adományt hálás köszönettel fogad a Magyar Caritas, melynek címe: Salz­burg, Villagasse 3, Austria. Az Egyesült Államok által fenntartott Dél-Vietnamban ál­lomásozó amerikai funkcioná­riusokat fenyegető levelekkel árasztják el. Halállal és elrab­lással fenyegetik őket ismeret­len kommunisták. Elbridge Dur­­fjrow amerikai nagykövet fele­ségét ismeretlen ember telefo­non felhívta és közölte vele, hogy férjét, aki a szomszédos Thailandba utazott, útközben tőrbe ejtik. A megfélemlitési kampány egyre terjed. Miért nem megy Kruscsev Koreába Miért halasztotta el Krus­csev északkoreai látogatását? Szöuli hírek szerint azért, mert az északkoreai egyetemi hall­gatók ezidőszerint szovjetelle­nes tüntetéseket rendeznek Északkoreában. Az északko­reai ifjúság forrón lelkesedik Vöröskináért és a Moszkva és Peking közötti izzó ideológiai harcban tántorithatatlanul tá­mogatja a pekingi kormányt. Egy szovjet diplomata azt a megjegyzést tette ezzel a hír­rel kapcsolatban, hogy Krus­csev azért halasztotta el észak­koreai látogatását, mert a Moszkva-Peking-i feszült vi­szonyban Kruscsev látogatása csak súlyosbítaná a távolkeleti helyzetet. NemlőttékleaU-2-t az oroszok Diplomáciai körökből nyert értesülés szerint egy szovjet­diplomata azt mondta bizalmas körben, hogy az ezév május el­sején Sverdlovszk felett “lelőtt” U-2 amerikai repülőgépét a va­lóságban nem lőtték le. Ellen­ben az történt, hogy a szovjet rakétakilövők az amerikai re­pülőgépet négy lökhajtásos szovjet vadászgépek egyikét ta­lálták el. Francis Gary Powers-t viszont pánik fogta el, ejtőer­nyővel kiugrott gépéből és szov­jetfogságba került, a lelőtt szovjet gép pedig' pilótájával e­­gyiitt lezuhant és elpusztult. HONVÁGY Nemcsak az utcád, nemcsak a ház és színei, fényei, nemcsak a tó, Más, ami volt és hiv, hazahív még, meg se nevezheted, elsuhanó . . . ősi titokból szőtte az élet csak neked érő éqeidet, s mégis az izük hogy lovaszállott, meg se találod, mégse tied. Mert, ami kő volt, ahhoz az ut még visszavezethet, — drága falak! — s ott a sarokban most is az asztal, csendje vigasztal, hü az anyag. \ Ám, ami légi, a kedves, a régi, a szürke szobából messze repül — Állhat a ház, mint állhat a kőszál, ám, az idő száll nesztelenül. . . Édesanyád már nem mosolyog rád, tűnt szava csokrát mért kötözöd? őrződ a holmit. Mit motozol, mit, kis dobozok holt \ titka közptt? Látod, a honvágy nemcsak a házba vezetne vigyázva, hogy el ne feledd, de szinte lobogva suhanna azokba a régi napokba, a múltba veled ... FINÁLY OLGA SAJTÓÉRTEKEZLET A LEENDŐ ELNÖKKEL Közvetlenül az augusztusban lefolyt elnökjelölő konvenció után New Yorkban, az Overseas Press Clubban alkalmunk volt elbeszélget­ni John F. Kennedy szenátorral, aki a nemzetiségi sajtó szerkesztőinek tiszteletére reggelit adott, beszédet intézett a szerkesztőkhöz s utána számos feladott kérdésre válaszolt. Asztalbontás után a szerkesztők külön-külön kezet fogtak Sen. Kennedyvel s ki-ki az ő nemzetiségi cso­portját érintő és érdeklő kérdésekről beszélgetett vele. Lapunk szer­kesztője és tulajdoonsa, Diénes László (aki már akkor sejtette, hogy az Egyesült Államok következő elnökét hallgatja észrevehetően nagy figyelemmel . . .) több a magyarságot érintő kérdésben nagyon is kielégítő választ kapott az elnökjelölttől, melyekre lapunkban még visszatérünk és amelyekből máris idéztünk mondatokat előbbi cikkeink­ben. A fenti — most már történelmi neveztességü — képet szerkesz­tőnk fia, Ifj.,Diénes László készítette a helyszínen, mint “fotoriporter.,, JOHN F. KENNEDY, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK 35-IK ELNÖKE ÉLETRAJZI ADATAI John F. Kennedy, az idei amerikai elnökválasztás győz­tese a januári Cn mélyes beik­tatás után az Egyesült Államok 34-ik elnöke lesz. (Vannak, akik máskép számolják és Bő­iknek mondják, mert Cleve­land elnököt két Ízben, két nem egymásután következő termi­nusra választották annakidején elnöknek s ezt kettőnek szá­mítják, de ez helytelen, mert személyekről van szó és nem pusztán sorszámokról. Ken­nedy lesz tehát a 34-ik sze­mély, aki a washingtoni Fehér Ház lakója lesz.) Kennedy 43 éves; 1917 má­jus 29-én született Brooklyn, Mass.-ben. A legfiatalabb sze­mély, akit az Egyesült Államok népe elnökké választott. (The­odore Roosevelt 42 éves korá­ban lett elnök, de nem válasz­tás után, hanem mint alelnök került az elnöki székbe.) Szü­lei: Joseph P. és Rose Fitzger­ald Kennedy, ir származású családok tagjai. Több nyilvá­nos és magán-iskolába járt, majd a Harward, Notre Dame és más egyetemeken folytatta tanulmányait. 1941-től 1945-ig mint önkéntes tiszt szolgált a U. S. Navyben, számos ütközet­ben vett részt s egyik csataha­jó, amelyen szolgált, elsülyedt és ő csak a szerencsének kö­szönheti életét. 1953 szeptem­ber 12-én nősült, feleségül véve Miss Jacqueline Lee Bouvier-t, akiből most “Firt Lady” lesz. Egy 3 éves kislányuk van, Ca­roline, egy újabb bébijük pe­dig útban van. 1947-től 1953-ig U. S. képviselő volt, 1953-óta pedig Massachusetts állam egyik szenátora Washington­ban. (Erről a tisztségről a kö­zeljövőben le fog köszönni.) Édesapja bankár, gazdag ember, az Egyesült Államok nagykövete volt Angliában. Iskolai évei alatt a football volt kedvenc sportja, de úszás­ban is több bajnokságot szer­zett. Tanulmányi előmenetele ragyogó volt'; már egészen fia­talkorában rendkívüli elmei képességeinek sokirányú meg­nyilatkozása j e 1 e n t k e zett, amik későbbi karrierjéhez és most a Fehér Házhoz vezet­ték. Kennedy többször járt álla­munkban; néhány évvel ezelőtt az egyik nagy politikai rally főszónoka volt New Brunswick­­on, a Rutgers Gymnasiumban s kiemelkedő, lelkesítő beszéde sokban hozzájárult a demokra­ták győzelméhez. (A borzos­­frizuráju, rendkívül megnyerő mosolyu fiatalemberről akkor még nem gondoltuk volna, hogy egykor az elnökünk lesz.) KENNEDY NYILATKOZATA A MAGYAR KÉRDÉSBEN “1956 október 23 olyan nap­ja az emberiség történelmé­nek, amely örökké élni és mé­lyen hatni fog a szabad embe­rek és a szabad nemzetek év­könyveiben. Ez a nap a bátor­ság, a lelkiismeret és a győze­lem napja volt. Nincs ehhez fogható még egy nap az embe­riség történelmében, amióta ab­ban feljegyezték az ember örök és olthatatlan vágyódását, hogy szabad legyen — bármi­lyen nagyok is legyenek a sza­badság akadályai és bármilyen nagy áldozatokat is követeljen a szabadság. Amerika soha­sem fogja elismerni a Magyar­­ország feletti szovjet uralmat! Nem fogja elismerni sem csúcs­konferencián, sem szerződéses nyilatkozatban; nemhogy sza­vakban nem ismerjük el, de még csak gondolatban sem! Magyarország követelése, hogy független és szabad legyen, nem érzelmi megalapozású, de nem is politika a magyar sza­badság alapja. Magyarország függetlensége és szabadsága mélyen gyökerezik a történe­lemben, a kultúrában és a jog­ban. Nem számit, bármilyen fajtájú bábkormányt is tartsa­nak fenn Magyarországon, mi nem szándékozunk Magyar­­országnak ezt a követelését el­hagyni. Amerika minden tisztességes és ésszerű módon siettetni akarja annak a napnak az el­­érkezését, amikor Magyaror­szág férfiai és assszonyai ismét a szabadság és igazság fényé­ben állnak. Ezen évfordulón Ábrahám Lincolnnal kell szól­nunk : “Ünnepélyesen mondjuk ki, hogy ezek a halottak nem hal­tak meg hiába. És hogy ez igy Az Ur 1621-ik esztendejé­ben, ilyenkor ősszel, a mai mas­­sachusettsi Plymouth környé­kén, az Angliából idevándorolt telepesek úgy vélték, hogy il­lenék a várakozáson felüli ki­tűnő termést megünnepelni. Pilgrimeknek nevezték ezt a férfiakból, nőkből és gyerme­kekből álló kicsiny csoportot, akik Isten segítségével túlélték az idegen és vad amerikai kör­nyezetben az első év megpró­báltatásait. A pilgrimek azért voltak kénytelenek hazájukat elhagyni, mert Angliában meg­tagadták tőlük a jogot, hogy Istent a maguk módja szerint imádják. Az első zord telet a csoport­nak csak az erősebb fele bírta ki. Éhség és betegség elragadta a többit. De amikor a tavasz beköszöntött, a pilgrimek, da­colva a mostoha talajjal és az időjárás v i s z o n tagságaival, hozzákezdtek az ültetésekhez. A barátságosnak mutatkozó in­diánoktól megtanulták a nekik addig ismeretlen kukorica elül­tetésének módját é sa talajnak a tengerből kifogott halakkal való megtermékenyítése csin­­ját-binját. A nyár folyamán az­után aggódva figyelték, hogyan csövesedik a tengeri, hiszen életben maradásuk függött a termés sikerétől. Az isteni gondviselés azonban megjutal­mazta az oly sokat próbált be­vándorlókat. A termés csodála-Kruschevet utánozta... A nyugatnémetországi fővá­ros, Bonn úgynevezett Beetho­ven termében Ludwig Erhard gazdaságügyi miniszter több­száz afrikai néger delegátus jelenlétében a Nyugatnémet- Afrikai Hét megnyitása alkal­mából mondott beszédében ki­jelentette, hogy örömmel látja a gyarmatositási korszak vé­gét. — De ugyanakkor -— mon­dotta a miniszter — meg kell említeni azt, hogy van a gyar­matosításnál is rosszabb dolog: a kommunista jellegű diktatú­ra imperializmusa! A miniszternek erre a kitéte­lére felpattant helyéről a szin­tén jelenlevő: Andrei Smirnov szovjet követ és kipirult arc­cal, Kruschev-stilusban har­sogta Erhard miniszter felé: “És miért nem beszél arról a húszmillió oroszról, akiket a németek pusztítottak el a há­borúban?” Erhard egy pillanatra meg­hökkent, de aztán nyugodtan folytatta beszédét, mialatt két kemény legény Smirnovhoz ugrott és kivezették az őrjöngő ruszkit a teremből. Adenauer kancellár sajnál­kozását fejezte ki az incidens felett, nyilván azt tartva szem előtt, hogy a Berlinnel komé­­diázó ruszkikkal nekik nem ta­nácsos mostanában ujjat huzni. legyen, ez a mi kötelességünk, az élőké. Szenteljük magunkat ennek a befejezetlen munká­nak, amelyet ők oly nemes ál­dozattal vittek előbbre!” tosan jó lsikerült. A telepesek elhatározták tehát, hogy egy napot hálaadással, örömteli lakmározással és mulatozással fognak eltölteni. A Thanks­giving első ünnepét igy ülték meg tehát 339 évvel ezelőtt. A nap derült volt és enyhe. Vagy féltucat pásztortüz lobo­gott az erdőből kiszakított tisztáson, őzpecsenyét forgat­tak nyárson a fiatalok. Kisebb tűzhelyeken fehérbóbitás asz­­szonyok és lányok lapátokon sütötték a tököt és édes-bélest. A gyermekek körbe-körbe for­gattak egy kézi-malmot, mely­ben ropogós kukoricát őröltek lisztté. A bevándorlók az indiánok­kal szemben is hálát kívántak mutatni és meghívták őket a la­komához. Kilencvenen érkez­tek meg közülük, de szerencsé­re vadhúst is hoztak ajándék­ba a piknikelők; májd az ele­mózsiát kiegészítendő, négy vadász indult ki az erdőbe, nagy sereg elejtett pulykával térve vissza. Az ünnepi ebéd megnyitása­­képen a gyarmat lelkésze imá­ra kulcsolta kezét és hálát re­­begett Istennek az uj hazáért, egészségben való megmaradá­sukért és a jó termésért, amit neki köszönhettek. .Ünnepeink közt tehát a Thanksgiving áll legközelebb az amerikai lélekhez. Ezért van^ az, hogy ma is úgy ünne­pelünk ilyenkor, mint évszá­zadokkal ezelőtt a pilgrimek. Ez alkalommal családunknak és baráti kprünknek távolabb élő tagjai is felkeresnek ben­nünket, közös ünneplésre. Talán mégsem vagyunk' olyan önzők, anyagiasak, elbi­­zakodottak, mi ‘amerikaiak, mint ahogy azt ellenségeink hirdetik! American Council A televízió Magyarországon (FEC) M a g y a r o rszágon 1956-ban kezdték meg a kísér­leti adásokat. A rendszeres mű­sorszolgáltatást pedig 1958 má­jus 1-től vezették be. Az előfi­zetők száma ma meghaladja a 78,000-et. Magyarországon ma egy te­levízióadó működik Budapes­ten. Pécsett, Miskolcon, Sop­ronban, a Kékesen és Szentesen egy-egy közvetítő állomás van. Az adő- és közvetítő állomások az ország kb. 40 százalékában teszik lehetővé a televízió mű­sorának vételét. Az észak-du­­nántuli megyékben azonban a budapesti műsor mellett a po­zsonyi, gráci és a bécsi televí­ziós adók műsora is jól vehető, ezért ebben az országrészben magasabb azelőfizetők száma, mint az alföldi, különösen a ti­szántúli megyékben. A televí­ziókészülék ára 4,600 forinttól 6,900 forintig terjed. A tervek szerint rövidesen megkezdik az olcsó néptelevizió készülé­kek gyártását. NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT - -­ELŐFIZETÉSI NYUGTÁVAL DICSÉRD A LAPOT! American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság Second Class postage paid at Treton, N. J. TRENTON, N. J„ I960. NOVEMBER 24 Ten Cents per Copy—$3.00 per Year VOL. XLVIL ÉVFOLYAM — NO. 47. SZÁM «^>20 A HÁLAADÁS ÜNNEPE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom