Függetlenség, 1960 (47. évfolyam, 1-51. szám)

1960-11-03 / 44. szám

ín kis i7th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. Az öregek kórházbiztositása A Trianon-i igazságtalanságra, a 40 év előtti szörnyű bűnre hivja fel a közfigyel­met az Amerikai Magyar Szövetség ezidei karácsonyi bélyege A KENNEDY-JOHNSON EGYÜTTES Kevés család nem tapasz­talta még, hogy egy-egy tagjá­nak súlyos betegsége éveken át felépített tőkéjének legna­­gyobbrészét hamar felőrölte. Ez a heyzetleggyakrabban az idősebb és nyugalomba vonult emberek családját érinti, kik­nek kisebb keresetük, de gya­koribb és hosszabb ideig tartó betegségük van. Az öregek egészségügyi b i z t o sitásának kérdése az 1960-as évek fon­tos szociális problémája lett. E század elején csak három­millió amerikai haladta túl a 65 éves kort. Ma már 16 millió ilyenkoru polgártársunk van, akik között 5 millió még a 75 évesnél is idősebb. Kiszámítot­ták, hogy 10 év múlva 20 mil­lió ember lesz ebben a korosz­tályban. A New York Times nemrégiben statisztikát közölt az ilyen korúak átlagos jöve­delméről. Ezek szerint a 65 éven felülieknek 74 százaléka évi 1,000 dollárnál is keveseb­bet keres, 11 százalékuknak 1,000 és 2,000 dollár között változik az évi személyes jöve­delme és csak 15 százalékának van 2,000 dollárnál is több jö­vedelme. A nyugalombavonult embe­rek között majdnem három­­szorannyi krónikus beteg akad, mint a fiatalabbak kö­zött, felmerül tehát a kérdés, milyenfokü egészségügyi bizto­sítás gondoskodik idősebb tár­sainkról ? A michigani egyetem kuta­tásai megállapították, hogy a 65 éven felüliek 35 százaléká­nak van csak kórházbiztositá­sa, amely a legtöbb esetben elégtelen. Az 1,200 dolláros évi jövedelem aluliaknak csak 20 százalékáról gondoskodik kórházbiztositás, két harmad részben csak névleges össze­gekkel. A fenti adatok isme­retében megáll apit hatjuk, hogy milyen fontossága van az u. n. “Forand Bill”-nek, ame­lyet Aime J. Forand, Rhode Island-i demokrata képviselő terjesztett a kongresszus elé. (H. R. 4700). Ez a javaslat a fennálló Social Security tör­vényt módosítaná úgy, hogy azok, akik aggkori nyugdíjra jogosultak, tehát nők 62, férfi­ak 65 éves koruk után évenként 120 napra terjedő ingyenes kórházi ellátást és sebészeti beavatkozást kapha tnának, amit a fizetésből levont igen csekély összeg (maximálisan évi 12 dollár) fedezne. Ugyan­annyit kellene a vállalkozók­nak is fizetniök. A kormány tehát gondoskodnék arról, hogy az öregek ne szoruljanak jótékonyságra, ha megbeteg­szenek, bár az a joguk, hogy maguk választhassák meg ke­zelő orvosukat, sérelmet nem szenvedne. A levelek ezrei árasztják el á kongresszusi képviselőket és szenátorokat, sürgetve a tör­vény megszavazását úgy, hogy ez a kérdés az érdeklődés köz­pontjában áll. A Forand Bill-t az AFL-CIO szakszervezetek, más munkás érdekeltségek, az American Democratic Action, a National Farmers Union és li­berális csoportok támogatják. Ellenzik: az American Medical Association, a biztosító társasá­gok, a kereskedelmi és ipari vállalkozók szervezetei és a földbirtokosok szövetsége. Az elnök is kifogásolja a Fo­rand Bili “radikális” rendelke­zéseit, de a kormány eddig még nem terjesztett elő javaslatot, amely az egészségügyi biztosí­tás kérdését megoldaná. Nyolc republikánus szenátor is beterjesztett önkéntes biz­tosítást célzó javaslatot, amely minden 65 éven felüli egyén részére nyitva állana; a dijak a biztosított anyagi helyzeté­nek arányában lennének meg­állapítva, de a kormány is hoz­zájárulna a költségekhez. A kötvényeket magán biztositó társaságok hoznák forgalom­ba. Az elnök ezt is kifogásolja. Orgona szentelési és jubileumi ünnep a Ref. Egyháznál November 20-án Nagy ünnepségre készül a Független Református Egyház november 20-án, vasárnap. Ezen a napon fogják újra szentelni orgonájukat, melyet óriási költ­séggel építtettek újjá. Ugyan­csak ezn a napon ünnepük isko­lájuknak 30 éves jubileumát. A kettős ünnepélyre nagyban foly­nak az előkészületek. A szente­lési és jubileumi ünnepségek templomi istentisztelettel kez­dődnek d.e. 10:30-kor az Egyház Home és Beatty utcákon levő templomában. Vendég lelkészek fogják az istentiszteletet végez­ni. Templom után délben 12 óra 30 perckor ünnepi bankett lesz az iskola dísztermében. A tren­­toni egyházak és egyletek külön meghívót kaptak. Trenton és környékbeli magyarságát ezú­ton is meghívja úgy a bankettre, mint ünnepi istentiszteltre az Egyház veztősége. A Fiatal Asszonyok Körének szüreti mu­latsága nov. 12-én Nagyban folyik a készülődés a Református Egyház Fiatal Asszonyok Körének szokásos évi szüreti mulatságára, mely november 12-én, szombaton este lesz a Református Iskola dísz­termében a Beatty és Grand ut­cák sarkán. A szüreti mulatság az óhazai szüreti mulatságok képét elveniti fel a közönség előtt. Az alkalomhoz feldíszített termben ' szőlők, gyümölcsök lesznek felaggatva. Csőszök és csőszlányok magyar ruhában fogják őrizni a szőlőt. A kihágó­kat a főcsősz fogja megbüntetni. Hires zenkart szerződtettek le a fiatal asszonyok. Hegedűs Mihály zenekara fogja a zenét szolgáltatni. Kitűnő ellátásról, magyaros é­­telekről, kolbász, stb. és hűsítők­ről gondoskodás történt. Ha külön asztalt óhajt lefog­lalni társasága és barátai számá­ra hivja fel a következő telefon­számot: Mrs. Jenei: HY 3-2718 vagy Mrs. Tóth: JU. 7-7090. Foglalja le helyét jó előre. Trenton és környékbeli ma­gyarságot ezúton is meghívja a Rendezőség. A ROEBLINGI REF. EGY­HÁZ BAZÁRJA MOST SZOMBATON LESZ A Roeblingi Magyar Refor­mátus Egysáz évi bazárját most szombaton, november 5-én tart­ja a templom alatti iskolahelyi­ségben. Több értékes tárgy, Gyárfás Sándor presbiter által ajándékozott malac várja a sze­rencsés nyerőket és finom ma­gyaros ételek kaphatók. Szom­baton este 7 órakor, melyre min­den igaz barátját szeretettel hiv a roeblingi egyház presbitériu­ma. Prágai gyorstaí­­palás... 30 déli, válogatott kubai for­radalmár katonatiszt most vé­gezte el Prágában a szovjetké­­szitésü páncélos harcikocsik ke­zelési tanfolyamát. Rövidesen visszaküldik őket Havaimba. Mint minden karácsony előtt, ezidén is színes levélzáró bélye­gekkel igyekszik az Amerikai Magyar Szövetség felhívni a közfigyelmet a népünket legfá­jóbban érintő kérdésekre. Uj hazában megtelepedett honfi­társaink közreműködésével, a­­kik hazafias tárgyú bélyegein­ket barátaik és ismerőseik köré-RRIERICRR HUnGRRIRO FEDERRTI0Í1 ben terjesztik, karácsonyi üd­vözleteikre ragasztják: ismétel­ten megkíséreljük felrázni a vi­lág lelkiismeretét — nehogy megfeledkezznek rólunk! November közepéig közel 50 ezer címre, egyenként 64 bélyeg­ből álló ivet küld szét az Ameri­kai Magyar Szövetség, javarész­ben nagy testvérsegitő, országos magyar intézményeink szívessé­géből. Ha ezket a bélyegeket mind felhasználják derék ma­gyarjaink, a posta több mint három millió levelet vagy üd­vözlő-lapot fog kézbesíteni, me­lyen olvasható: Trianon—1020. A keresztrefeszitett történelmi Magyarországot töviskoszoru­­ként ábárázoló, piros-fehér-zöld bélyeg művészi megoldása Ko­szorús Gabriella sikerült mun­kája. Ma már őserdőkben élő, pri­mitiv színeseknek is szabadsá-A bécsi “Die Presse” szep­tember 23-iki száma foglalko­zott az ENSz ügyrendi bizott­sága által közgyűlés napi­rendjére tűzött magyar kérdés­sel. A cikk a világ közvélemé­nyének figyelmébe ajánlotta azt az 1957 junius 30-án meg­jelent magyarországi rendele­tet, melynek értelmében a 16 évüket betöltött fiatalkorúakat halálra lehet ítélni “népelle­nes” cselekményekért. A bécsi kádárista “Magyar Sajtószolgálat” a cikk megjele­nésének napján a “Die Presse” állítását “levegőből kapott ha­­zugsának” minősítette és azt állította, hogy mivel 1957 ju­nius 30-ika vasárnapra esett, e napon nem is bocsájthattak ki ilyen rendeletet. A kádárista hazugságpropaganda szócsöve még azt is merte állítani, hogy ilyen rendeletet sohasem bo­­csájtottak ki a magyarországi kommunisták. A “Die Presse” pontosan utánajárt az ügynek és a követ­kezőket állapította meg: 1957 junius 30-án tényleg nem pub­likáltak ilyen rendeletet, de a szóbanforgó rendelet' már 1945-óta van érvényben és bennfoglalatatott az 1957 ju­nius 30-ával lezárt “Jelenleg Érvényes Büntetőjogi Szabá­lyok Gyűjteményében.” Állítá­sai igazolására a “Die Presse” leközölte a büntetőjogi szabá­got és függetlenséget kínálnak; milyen alapon tagadható hát meg ugyanaz olyan keleteurópai országok népei részére, amelyek sok évszázados, alkotmányos ál­lamélet során a nyugati kultúra érdekeit szolgálták?! Több mil­lió magyar népszavazás nélküli elszakitásával csak a bolsevista előretörést, a szovjet gyarmato­sító világuralmát készítette elő a trianoni kényszer. Ennek 40- ik évfordulóján valamennyiünk­nek fel kell emelnünk szavunkat a népek önrendelkezési jogának magyar földön való érvényesí­tése érdekében! Ezúton is kérjük honfitár­sainkat, használják fel minél szélesebb körben szövetségünk trianoni záróbélyegeit. Három legnagyobb testvérsegitő intéz­ményünk: a William Penn Fra­­ternáüs Egylet, az Amerikai Magyar Református Egyesület és az American Life Insurance Association (Bridgeporti Szö­vetség) szívességéből azok tag­jai címére maguk az egyesületek központi hivatalai küldik szét a trianoni emlékbélyegeket. Má­soknak az Amerikai Magyar Szövetség (1761 R Street NW. a karácsonyi bélyegeket. Akik tavaly kaptak, ezidén is automa­tikusan megkapják a maguk ivét, más igénylők pedig írják meg címüket mihamarább. Wilson amerikai elnök “self­­determination” elve egyre na­gyobb súllyal szerepel a világpo­litikában. Előbb-utóbb például a déltiroli osztrákok autonómiá­ját is napirendre tűzik a United Nations fórumán. A földkerek­ség legtávolabbi részeiben, sza­badon élő magyarság nem néz­heti tétlenül óhazai véreink ra­­boskodását. “Nem, nem, soha!” . lyok erre vonatkozó rendelete 94-ik szakaszának fényképmá­solatát. A “Die Presse” ezt Ír­ja a kádárista hatóságok ha­zugságairól : “Ez annyit jelent, hogy ez a minden civilizált ál­lamhoz méltatlan rendelet nem három, hanem 15 éve van érvényben.” Az osztrák lap szerint a kommunisták ház ugságainak felderítése után épp oly kevés­sé lehet hinni annak a kádáris­ta állításnak, mely szerint a “Nemzetőr” 1959 szeptemberi számában névszerint leközölt 31 fiatalembert nem végezték ki. Ha a kommunisták állítása igaz lett volna, már rég felvo­nultatták volna a 31 fiatalem­bert egy nemzetközi forum előtt. HA VISSZAESÉS MUTATKOZIK az üzletében, ... ha nem sikerül egy mulatság vagy hasonló “ren­dezés,” ... ha nem kapja meg a2 itteni magyarságtól azt a párt­fogást, amire számított és amit — talán joggal — elvárt, saját magát okolhatja érte, ha nem hirdette azt a mi Japnukban...! A magyarság, a mi olvasóink hoz­zá vannak szokva ahhoz, hogy ha valami érdemes dolog készül vagy ha valamely cégnek emlí­teni. A Demokrata Párt elnök je­löltje 1960-ban John F. Ken­nedy, Massachusetts állam wa­shingtoni szenátora, alelnökje­löltje pedig Lyndon Johnson texasi szenátor. Kennedy, mint ellenjelöltje, fiatal ember, de máris nagy ta­pasztalatokkal rendelkező, nagy­­tudásu férfiú, aki nyolc éven át volt az amerikai “felsőház,” a szenátus tagja. Úgy belpolitikai, mint külpolitikai kérdésekben feltűnően jártas; ismeretei messze túlhaladják az átlag ame­rikai politikus vagy államférfi tudását s még ellentáborának is el kell ismerni róla, hogy nem áll felkészületlenül arra az eset­re, ha a többség szavazata őt ül­teti az elnök székbe! Átnézve az elmúlt néhány hó­nap alatt szerkesztőségünkbe érkezett sokezer választási röp­­iratot, propaganda-papirt, meg­állapítjuk, hogy a Nixon-Lodge táborból sokkal többet kaptunk, sokkal kimerítőbb információ áll rendelkezésünkre, mint a­­mennyit a Kennedy-Johnson kampány-irodákbál küldtek. Kennedynek inkább beszéd-szö­vegei, nyilatkozatai állnak ren­delkezésre s ezért e helyen ezek­ből idéünk, hogy őt és elgondo­lásait, terveit megismertessük olvasóinkkal. Elsősorban a kommunisták által rabságban tartott népek ügyében szólaltatjuk meg Ken­nedy szenátort (akiről jövő szerdán reggel már tudni fog­­j uk, hogy ő lesz-e a következő el­nöke az Egyesült Államoknak): “Bízunk abban, hogy eljön a njip, amikor a rabnépek szabad­ságban és igazságosságban él­hetnek . . . Demokrata vezető­séggel az Egyesült Államok mindent el fog követni, hogy elő­segítse ennek a napnak eljöve­telét ! Pártunk platformjában benne van a fogadalom, hogy nem.fogjuk magukra hagyni a vasfüggönyön túl élő népeket és jelenlegi helyzetüket nem ismer­jük el állandónak. Ez azonban nem jelenti azt ,hogy céljaink eléréséhez holmi “bűvös prog­ram, vagy jelszó” állna rendel­kezésre, mert ilyenben mi nem hiszünk: erős munkára és állha­tatosságra van szükség a vörö­sekkel szemben s Amerika min­den gazdasági és politikai ere­jét sorompóba kell állítsuk s az Egyesült Nemzetekben vezető­szerepét biztositanunk kell, hogy elveinknek és elgondolásainknak érvényt szerezzünk. A demokra­ta platform szavai szexünt: “So­ha fel nem adunk egyetlen állás­pontot, ami a szabadság védeL mében Alapvetően lényeges, sem pedig magára nem hagyunk vas­függöny mögött élő népeket az­által, hogy mostani status quo­­jukat hivatalosan elismerjük.” A nemzetiségű csoportok ve­zetőivel tartott értekezletén je­lentette ki a fentieket John F. Kennedy demokrata elnökjelölt, aki ugyanekkor — az Egyesült Államokban élő sokmillió idegen­­származású polgárt érintően — a következőket mondotta: “Feltett szándékunk és foga­dalmunk, hogy egy szövetségi kormányhivatalt fogunk felállí­tani a faji és nemzetiségi cso­portok közötti kapcsolatok és azoknak hazánkkal való kapcso­lata kimélyitésére. E óriási mértékben fogja majd elősegíte­ni a nemzeti, vagy faji szárma­zás miatti megkülönböztetések kiküszöbölését úgy lakásügyi, tanítási téren, mint munkaadá­si és vállalási téren s minden a­merikai városban egyenlő alkal­mak és lehetőségek legteljesebb mértékét fogja biztosítani min­den amerikai számára.” Pártprogramunk magában foglalja az idegen nyelvek taní­tásának és tanulásának szorgal­mazását is Amerikában. Ezál­tal, illetve azzal, hogy ameri­kaiak közvetlen személyes isme­reteket szereznek más szabad­ságszerető népek és országok kultúrájáról, szokásairól, stb., közelebb jutunk a célhoz, hogy igazságossággal teremtsünk bé­két az egész földkereségen.” “Az ittszületett és bevándo­rolt amerikaiak közötti megkü­lönböztetés teljes és végleges megszüntetése szintén alapvető programtervünk. Másodrendű polgárságnak nincs helye Ame­rikában ; csak egyféle polgártár­si és félebaráti szeretet van és lehet!” — mondotta Kennedy szenátor, hozzátéve hogy: “Meg­választásom esetén minden e­­rőmmel azon leszek, hogy ennek a fogadalomnak, amit demokra­ta platformunk magában fog­lal, érvényt szerezzünk!” A Kennedy-Johnson együttes, a demokrata párt uj, fiatal erő­nek a kormányba vitelét Ígéri: az igazi amerikai szellem meg­­ifjodását és gyakorlatba vitelét, gyakorlatba visszavitelét hir­deti John F. Kennedy, akinek élőszóban, rádión és televízión elmondott sok-sok beszéde nyo­mán az ország népe egy rendkí­vül energikus, fiatal férfit volt alkalmunk megismerni . . . Nagyon sok alkalommal, na­gyon sok amerikaiban felvető­dött a gondolat az elmúlt hóna­pok során, hogy: milyen kár, hogy e közül a két nagyszerű el­nökjelölt közül az egyiket el kell veszítse az ország, legalább is abban az értelmbn, hogy az or­szágvezetésnél ebben a nagyon kritikus időben a kettő közül csak a zegyik lehet igazában a miénk, az országé . . . a másik­nak szinte “el kell tűnni” majd . . . mjnt ahogy szinte eltűntek a többi előző, sikertelen elnök­jelöltek: Dewey, Stevenson, stb. Úgy Kennedy, mint Nixon kö­zel férkőzött sok amerikai szi­véhez s az ország fele november 9-én nagyon szomorú lesz . . . Ha a Kennedy-Johnson együt­tes kerül ki győzedelmesen a vá­lasztási küzdelmekből, • Roose­­velt-Truman szelleme fog ismét diadalmaskodni... a demokrata adminisztráció kerkei jönnek is­mét forgásba s nyolc év után is­mét a Demokratáké lesz a veze­tő szerp, minden bizonnyal a törvényhozásban is, mert egy úgynevezett “landslide” esetén a Kongresszus is demokrata többségű marad. A nyolc évi Eisenhower - adminisztráció s annak jó vagy rossz bel- és kül­politikája végetér s 1961 január­jában uj korszak kezdődik ismét az Egyesült Államok történeté­ben. Sorozni fogják az orvosokat A washingtoni hadügymi­nisztérium a következő költség­­vetési évben 500 katonaorvost fog soroztatni a hadsereg és a haditengerészet számára. Soro­zásra azért kerül sor, mert ke­vés az önként jelentkező orvos. UTITÁRSAKAT keresünk Chicagó­ba, vagy Milwaukeeba. Indulás no­vember 15-ike körül. Driver előny­ben. Érdeklődni lehet telefonon LY 9-1306, Mrs. Szilárdnál, 307 Virginia Ave. Trenton, N. J, American Council SZAVAZZUNK! Kedden, november 8-án elnökválasztás lesz Ameriká­ban. Minden év novemberének második keddjén választunk: községi, megyei, állami és szövetségi tisztségeket töltünk be szavazatainkkal; ebben az évben azonban az Egyesült Álla­mok legfontosabb és legfőbb vezetői tisztjébe, az elnöki és al­elnöki állásba kell megfelelő embert ültetnünk s ez ad külö­nös jelentőséget és fontosságot a mostani választásnak. Ha nem is pontosan a többség szavazata dönt — mert végső fokon az Electorok választják az elnököt, illetve alel­­nököt s a mi szavazatunkkal csak az electorok demokrata, vagy republikán ustöbbsége dől el! — fontos, hogy minden szavazati joggal rendelkező amerikai polgár kinyilvánítsa véleményét ebben a fontos kérdésben, fontos, hogy minden szavazó szavazzon november 8-án, mert csak igy igazságos a választás, a nagy döntés! Kedden, november 8-án menjen el minden szavazó szavazni s az elnök kérdésében meggyő­ződésére hallgatva — és semmi másra nem! — adja le sza­vazatát ! Akármelyik párt hive legyen is a szavazó, a szavazó­gépnél, a szavazófülkében úgy szavazhat, ahogy esze, szive, meggyőződése suggalja, hogy kit akar az elnöki székben lát­ni ...! A többi jelölteknél tekintetbe kell venni, hogy ennek vagy annak a vidéknek a lakossága szempontjából melyik párt tud többet adni, többet nyújtani, jobbat biztositani, vagy melyik jelölt személye megfelelőbb az illető állásban— az elnöknél azonban ORSZÁGOS V1SZNYATBAN kell gon­dolkoznunk, mert egész Amerika sorsyról, jövőjéről, erejé­ről, biztonságáról van szó! Volt ideje és alkalma mindenkinek az elmúlt hónapok­ban megismerni a két elnökjelöltet: gondolkozásmódját, tu­dását, terveit, szándékait . . . melyik mennyire lenne alkal­mas erre a legfontosabb állásra . . . Szavazzon aszerint, a­­hogy legjobbnak látja s melyik jelöltet legjobbnak tartja! A legfontosabb, hogy szavazzon mindenki, akinek joga van szavazni! A megcáfolt kommunista cáfolat American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. XLVII. ÉVFOLYAM — NO. 44. SZÁM Ten Cents per Copy—$3.00 per Year Second Class postage paid at Treton, N. J. TRENTON, N. J., 1960. NOVEMBER 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom