Függetlenség, 1960 (47. évfolyam, 1-51. szám)

1960-09-29 / 39. szám

iw kis 47th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. VOL. XLVII. ÉVFOLYAM — NO. 39. SZÁM *^^20 Ten Cents per Copy—$3.00 per Year Second Class postage paid at Treton, N. J. TRENTON, N. J., 1960. SZEPTEMBER 29 A REPUBLIKÁNUS ELNÖKJELÖLT RICHARD N. NIXON az Egyesült Államok jelenlegi alelnöke, a Republikánus Párt elnökjelöltje. Mint Kennedy szenátor, a Demokrata Párt el­nökjelöltje, Nixon is fiatal em­ber s igy bizonyosak lehetünk afelől, hogy akármelyik jelölt is legyen győztes november 8- án, ezúttal fiatal, energikus ember kerül az elnöki székbe. Mindkét jelöltnek — fiatal ko­ra dacára — sokévi gyakorlata és tapasztalata van úgy a poli­tikai életben, mint a Kongresz­­szusban, illetve amerikai ha­zánk ügyeinek intézésében. Az ismert Gallup véleménykutató intézet ez időszerinti jelentése 50-50 esélyt ad mindkét jelölt­nek, tehát a mostani elnökvá­lasztáson a szavazatok száma mindkét oldalon nagyon közel lesz ... s az egyik januárban beköltözik a Fehér Házba. KU KLUX KLAN Országosan népszerű a Magyar Szövet­ség Trianon-ellenes kiáltványa Hideg háború teljes tombolásának leszünk a tanúi az elkövetkezendő napok­ban. A színhely: az ENSz palo­ta. A főszereplők: Eisenhower és Hruscsov. A tét: az afrikai és ázsiai népek. Tudomásul kell venni a tényt, azt, hogy az ázsiai és az afrikai népek, ha összefognak, többség­ben vannak az Egyesült Nemze­tekben, illetve, akihez csatlakoz­nak, azé a többség. S ez pedig nem kis dolog, mert az Egyesült Nemzetek katasz­trófájához vezethet. Ha Hrus­­csovnak sikerül megnyergelnie az eddig nagyrészt semleges ma­­gatartásu ázsiaiak és afrikaiak nagyrészét, mindent keresztül tud vinni a világ első'fórumán s ezzel meg is nyerné a hideg há­ború legnagyobb csatáját. Mire ezek a sorok napvilágot látnak, már elhangzik' Eisen­hower'beszéde az ENSz közgyű­lésen s ismerjük azokat a javas­latokat, amelyekkel Amerika magához akarja ragadni a kez­deményezést. Az elnök aligha lépi túl eddigi javaslatai hatá­rát. De Hruscsov akkora csata­zajt ver, amekkorát csak lehet. Ennélfogva izgalmat kelt s ő ép­pen ezt is akarja. Bárcsak Amerika népe ráéb­redne, hogy valóban háborúban élünk, ha ennek “hideg” is a jel­zője. Háborút pedig egymagá­ban a kormány nem nyerhet meg, erre nincs példa a világ történelmében. Az amerikai nép erős és verhetetlen, ha egyszer majd ráébred feladataira. Egyelőre nem ébredt rá. Ezt láttuk Hruscsov érkezésekosr. Száz ezer embernek kellett vol­na tüntetnie a vörös diktátor el­len, ez esetleg észhez térítette volna. Újból Algéria kérdése lesz az ENSz közgyűlés egyik legkényesebb pontja s Amerika pikáns helyzetbe kerül. Algéria kérdését Franciaország nem akarja tárgyaltatni s ehhez Amerika támogatását kéri és el­várja De Gaulle. Másrészt az afrikai régi és uj független nemzetek mind az al­gériai ügy tárgyalása mellett foglalnak állást s ehhez Ameri­ka támogatását kívánják és el­várják . . . Főleg ebből vonják majd le a tanulságot, hogy meg­van-e az erkölcsi alapja Ame­“Vagy B. B. vagy nem adunk vért!” A glasgowi Barlienne bör­tönben furcsa jelenet játszó­dott le. A börtön igazgatósága ugyanis megtiltotta a rabok­nak, hogy cellájuk falát a film­sztárok, köztük Brigitte Bar­­dot, képeivel díszítsék. Ugyan­akkor azonban éppen egy or­vosi bizottság érkezett a bör­tönbe, hogy a glasgowi “vér­bank” részére vért vegyen a raboktól, akik vérajándékukat nagylelkűen felajánlották. A bötrönigazgatóság t i 1 a 1 mára azonban kis lázadás tört ki és a rabok testületileg kijelentet­ték, ha nem őrizhetik meg B. B. képeit, úgy nem adnak vért. Rövid tárgyalás után a bör­tönigazgató engedett és a tilal­mat hatályon kívül helyezte. rikának a világ vezetésére? Szóval kutyaszorító), mégpe­dig a javából s ezt és a többit Hruscsov igyekszik majd a ma­ga javára kamatoztatni. A 15 diktátor találkozása New Yorkban még­sem teljesen boldog s nem jelent nekik zavartalan örömöt. Hruscsov nagyon jól tudja, hogy saját és lakájai hatalma a szuronyok hegyén nyugszik s ez a. szovjet diktátort az alacsony­­rendüség érzésével tölti el. De az alacsonyrendü érzéssel telt diktátorok mindig veszélye­sek voltak, mert ők szakadatla­nul ezt forgatják a fejükben: “majd én megmutatom!” Éppen ezért a veszély nagy. S éppen ezért Amerikának résen kell lennie. A többi szabad né­pek nem virrasztanak, nem vi­gyáznak. Arra gondolnak, hogy ez Amerika dolga s van is benne valami. Elkészülhetünk arra, hogy még Hruscsov itt tartózkodása során a Szovjetunió esetleg em­bert lő a világűrbe, hogy ezzel ámulatba ejtse Amerikát és a világ minden országát. Az űr­kutatás nagy eredménnyei azon­ban ,már nem ejtik ámulatba az amerikai népet. De Hruscsov háborút is ki­robbanthat, nagyot és kicsit egy­aránt. Nagy háborút kirobbant­hat azzal, hogy dühbe gurul. Kis háborút azzal az elgondolással, hogy pillanatnyilag, éppen az ENSz ülésezése során ez csak e­­lőnyös lehet. A Kongó helyett más tűzfészket keres és könnyen talál, sajnos ebben a nyugtalan­sággal telt világban, amikor már az is világpolitika lehet, hogy az afrikai dzsungelekben mi történik? Nem mi Írjuk... (FEC) A mai magyarországi vörös rendszer sokszor bírálja a régi közigazgatást és több­ször dicsekednek, hogy a régi hibákat kiirtották. A “Ludas Matyi”-ból szószerint átvett alábbi cikk nem ezt bizonyít­ja: “. . . Történt ugyanig, hogy április 13-án a megüresedett oxigén-palackot feladtuk a pé­csi lerakat címére megtöltés céljából. Többszöri sürgetésünk után végre május 19-én meg­jött az értesítés a MÁV-tól, hogy a palack megérkezett. Mikor azonban át akartuk venni, meglepetten tapasztal­tuk, hogy a palack — üres. Rögtön jegyzőkönyveztük és még aznap visszairányitottuk azzal a kéréssel, hogy a lehető legrövidebb idő alatt most már megtöltve küldjék el címünk­re.' Kérésünket gyakori tele­fonbeszélgetésekkel is alátá­masztottuk. Ilyenkor minden alkalommal újabb határidőket kaptunk. Sajnos, határidőkkel nem dolgozhatunk. Naponta hordják a tsz-ek hozzánk javításra gazdasági szerszámaikat, mi viszont nem tudjuk megjavítani, mert nincs oxigénünk. Mikor legutóbb fi­gyelmeztettük a lerakatot, hogy az ígérgetett határidők már mind lejártak, azt a vá­laszt kaptuk, hogy nem tudnak az üres palackról. Ez már való­ban bosszantó, hiszen mi fu­varlevéllel tudjuk igazolni, Castro kiadja a magyar szabadság­­harcosokat A magyar szabadságharco­sok amerikai szövetségétől vett értesülés szerint Cubától mintegy 25 menekült magyart, akik résztvettek az 1956. évi magyar szabad ságharcban, Castro kormánya kiutasított, li­léivé ki akar adni a vörösök­nek. Ha ez a hir megfelel a valóságnak, Castro gonoszsá­gát látjuk benne tetőzve. Kí­váncsian várjuk, vájjon az Egyesült Nemzetek most folyó ülésszakán valaki szóba fogja-e hozni ezt s a szemébe vágják-e az itt diákcsinyeskedő szakál­las kubai vezérnek, milyen messzire rugaszkodott az üldö­zötteknek, hontalanoknak, me­nekülteknek szállást és védel­met biztositó amerikai elvek­től? Mozgási szabadság Magyarországon (FEC) A kommunista rend­szer ígérgető és eredményeket jelentősen eltulzó politikájá­nak egyik legvilágosabb ellen­­bizonyitéka, hogy a lakosság a “paradicsomból” m e n e k ülni akar. Ahol bőségben van a ke­nyér és hozzá még egy kis sza­badság is akad, onnan nem igen szoktak elmenekülni. A rendszer újabban szinte min­den határpontot megerősít. így Olmod-Frankenau vonalon is, ahol az uj műszaki zár a nyom­sáv belső oldalán húzódik Zsi­­ra község felé. A nyomság kül­ső, Ausztria felé eső oldalán ezen a szakaszon meghagyták a régi rendszerű, kétsoros drót­sövényt. A határ egy szőlőhe­gyen fut keresztül és a régi drótsövényre sok helyen ránőtt a szőlőinda. Miután a határvo­nal Zsira község alatt Franke­nau irányából északra fordul, az uj műszaki zár véget ér és mintegy 1,800 méteres szaka­szon csupán a régi drótsövény halad tovább. A lutzmanns­­burgi malomnál lévő határka­nyartól mintegy 800 méterre északkeletre a régi rendszerű műszaki zárat ismét az uj drót­sövény váltja fel, azonban el­lentétben az előző rendszerrel, itt már a nyomsáv Ausztria fe­lé eső oldalán húzódik tovább Nikitsch irányába. A nyomsáv és a külső drót közötti zöld gye­pen megfigyelhető egy egy­méteres sárga sáv a nyomsáv mellett és egy három méteres közvetlenül a drótsövény mö­gött. Minden bizonnyal ez a két esik az uj telepítésű aknamező vizszegény gyeptégláitól szár­mazik. Az Olmód-Und közötti ha­társzakaszon két uj vasszerke­zetű őrtorony áll. Az egyik Ól­modtól északra, Frankenau tér­ségének megfigyelését, a másik pedig Zsira határából a Stre­­bersdorf Lutz-Mansburg-i sző­lőhegyek ellenőrzését biztosít­ja. Ez az utóbbi őrtorony azon a ponton áll, ahol a határvonal Olméd irányából északra for­dul. hogy az üresen küldött palac­kot julius 19-én, az érkezése napján visszaküldtük. Darányi Vegyesip. KTSZ” HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! Az amerikaiaknak sokszor szemükre vetik, hogy eltűrik a titkos társaságok működését kü­lönösen a Ku Klux Klan-ét. Aki azonban ismeri a mai politkai viszonyokat, tudja, hogy ennek a valaha befolyásos szervezetnek ma már alig van jelentőség^. A faji és vallási elfogultságot, az erőszakoskodásokat és törvény­szegést, a fasiszta árnyalatú po­litikai elveket, amelyek e társu­latnak főjellemvonásai, az ame­rikai nép túlnyomó része annyi­ra elitéli, hogy az amerikai kor­mány az egyesületet hivatalosan is felforgató szervezetek közé sorolja. A déli államok egyes elégedet­­le npolgárai alapították meg a Ku Klux Klánt 1866-ban, nem sokkal a polgárháború befejezé­se után. Az u.n. “rekonstruk­ció” korában voltak, akik a ma­guk önző céljaira szerették vol­na a levert, de teljesen el nem némult déli fehérek elkeseredé­sét kihasználni. A Ku Klux Klan nak ilyen hangulatban sikerült sokhelyen kizárólag a fehér szí­nűek részére biztosítani a helyi közigazgatást. A szervezet a­­zonban a négerek szavazati jogá nak a gyakorlatát is korlátozni törekedett, ami már egyenesen az alkotmányba ütközött. A Ku Klux Klan titkossága e­­lősegitette, hogy sok helyen ban­diták jutottak be a vezetőségbe, akik betörtek a négerek lakásá­ba és magukkal hurcolták azok lakóit, akiket vagy megöltek, vagy csak megkinozva bocsátot­ták el. A polgárháború egyik dé­li hőse: Nathan Bedford Forest, akit kirakati elnökké választot­tak meg a Ku Klux Klan tagjai, annyira felháborodott a vissza­élések miatt, hogy 1869-ben pa­rancsot adott ki a szervezet feloszlatására. A szövetséges kormány is közbelépett és sok­száz terroristát letartóztatott. Ezután már csak keveset hal­latot magáról az amerikai szel­lemtől távolálló társaság 1920- ig. Az első világháborút követő feszült légkörben a Ku Klux Klan feléledt. Most már nem­csak a négereket, hanem a kato» likusokat, a zsidókat és az ide­­genszármazásuakat is üldözőbe vette. Legtöbb taggal 1925-ben dicsekedhetett a Titkos Társa­ság, amikor is majd négymillió­ra becsülték azoknak a számát, akik az egyesületet támogatták. Több államban sikerült a szava­zók többségét is befolyásolni, a­­kik a helyi közigazgatást ma­gukhoz kaparitották. Az erősza­koskodások napirenden voltak; ugyanakkor azonban a vezető­ség pénzügyi és egyéb visszaélé­seire világot vetett az amerikai szabad sajtó. Az általános fel­zúdulás következtében 1930-ban, Roosevelt fellépése idején már megint csak 30,000 tagot mutat­hatott fel a szervezet, 1941-ben azonban ismét 75,000-re szökött fel a csuklyások száma. A máso­dik világháború idején azután a Ku Klux Klan-nak a fasiszták­kal való rokonérzése, a faji és vallási elfogultság, ismét nép­szerűtlenné tették őket, mert hiszen a nemzeti egységre igen nagy szükség volt. A második világháború befe­jezése után a Klan felújította az emberi jogokon való rajtacsapá­sait, faji és vallási türelmetlen­séget szított, az erkölcstelenség, a radikálisok és a bűnözők elle­ni harc ürügye alatt. Emberrab­lások, éjszakai ember kínzások ismét napirendre kerültek. Ekkor azonban a Klan hívei emberükre találtak. A Ku Klux Klan a felforgató szervezetek listájára került és a kormány 685,000 dolláros adókövetelést ítélt meg ellenük. Erre már a legtöbb állam a maga kebelén belül, is .visszavonta a fiókok e engedélyezését és a tagokat fe­lelősségre vonta -tetteikért. A Klan, mint törvényes szervezet feloszlott. Ma már csak 20,000- re becsülik a titkos társaság tag­jait, akik még a Délen is elvesz­tették befolyásukat — egyes el­szigetelt és elmaradott vidéktől eltekintve. Az amerikai közön-Magyarország feldarabolásá­nak 40-ik évfordulóján az Ame­rikai Magyar Szövetség köz­pontja több mint fél ujságolda­­las terjedelmű emlékirattal for­dult az Egyesült Államok vezető hivatalos és társadalmi körei­hez, melyben a magyarságot immár négy évtizede ért igaz­ságtalanságokra kért orvoslást a világbéke és a magyar nép ér­dekében. A Makóról kivándorolt Pu­litzer József alapította irodalmi díjjal háromszor egymásután kitüntetett “Washington Star” napilap 325 ézer példányban kö­zölte Trianon évfordulóján a Szövetség memorandumát. Köz­kívánatra kifüggesztésre alkal­mas papíron ujranyomatta a 11x23 inch nagyságú, angolnyel­­vü kiáltványt, melynek ország­szerte megérdemelten széleskö­rű a sikere. Többek között ek­ként nyilatkozik Father Győrfy G. Albert, Fort Wayne, Indiana izzó magyar lelkű papja, a fati­­mai Fogadalmi Kálvária moz­galom megindítója: “Hálás köszönet a küldött tér­képes kiáltványért. Jobbat és amerikaiak között használha­tóbbat nem is lehetett volna ki­gondolni. Különösen, hogy tel­jes egészében megjelent a “Wa­shington $>tar” hasábjain! A Szövetség központjának ez a lé­pése többet ér száz gyűlésnél, mert olyanok előtt tárta fel új­ból Trianont, akik ma fontos té­nyezők a népek sorsának elinté­zésében... “A Szövetség derekasan har­col árva népünk jobb sorsáért politikai síkon, mint híveimmel együtt imádkozom, küzdők val­lási síkon. Közös munkánk bár­csak felébresztené a Nyugat lel­kiismeretét mielőbb, amig nem késő. Áldja meg a Mindenható a Szövetség vezetőségét és mind­azokat, akik tragikus sorsú faj­tánk érdekében önzetlenül dol­goznak” — fejezi be levelét Fa­ther Győrfy. A kifüggesztésre alkalmas Trianon-ellenes kiáltványból bárkinek készséggel küld az A- merikai Magyar Szövetség köz­pontja. A plakát szövege egyál­talában nem kontroverziális, hi­szen néhai Wilson elnök 14 pont­ja, az Atlantic Charter és a United Nations Magyarország­ra vonatkozó határozata alap­ján, a legelemibb emberi jogok címén sürgeti az óhaza és a töb­bi keleteurópai ország 100 mil­lió lakójának orosz uralom alóli felszabaditását. Ez ma már A- merikának is létérdeke! Ne legyen egyetlen magyar tömörülési hely, egyház, vagy egylet ilyen angol-nyelvű Tria­non-ellenes plakát nélkül, mely A Trentoni Amerikai Magyar Egyházak és Egyletek nagybi­zottsága október 6-iki és októ­ber 23-iki közös ünnepélyt fog tartani október 16-án vasárnap délután 3 órai kezdettel a Szent István Hall-ban (volt Magyar Ház). ség ma már teljesen tisztában va nazzal, hogy ennek a titkos társaságnak a működése ellen­kezik az amerikai szabad szel­lemmel. Nem kell tartanunk többé feltámadástól. American Council. mottójául a nagy Borah szená­tor revíziós nyilatkozatát idézi. E nyilatkozatnak külön prófé­ciái súlyt kölcsönöz, hogy ponto­­han 25 évvel az 1956-os forra­dalmat megelőzően hangzott el. Igényét jelentse be ki-ki miha­marább e címen: A.M.Sz., 1761 R Street N.W., Washington 9, D.C. “A helyzet rosszabb...” (FEC) Egy külföldi újságíró három hetet töltött Magyaror­szágon. Több idősebb személy­­lyel is tudott beszélni, mert a külföldre szakadt újságíró anyanyelve magyar. Az élelmi­szer fronton szerzett tapaszta­latait munkatársainknak az alábbiakban foglalta össze: “Budapest élelmiszerellátása a háziasszony számára 1960 február elején még az évek óta megszokott képet mutatta. ‘Majdnem mindent’ lehetett a piacokon és boltokban kapni. Február közepétől kezdődően már észrevehető, mig április­ban már feltűnő zavarok mu­tatkoztak a fővárosi élelmiszer piacokon. Amilyen arányban csökkent a husfelhozatal, olyan mérv­ben nőttek a sorok az elárusí­tóhelyek előtt. A hal- és lóhus­fogyasztók száma feltűnően megnőtt, ugyannyira, hogy a hal is sokszor már a reggeli órákban kifogyott. A sorbanállók hangulata rosszabb, mint valaha volt. Mig évekkel ezelőtt elvétve akadtak olyanok, akik a rendszert is merték kritizálni, ma már egy­máson vezetik le idegességü­ket az emberek. A veszekedé­sek sokkal gyakoribbak, mint régen. A rendszert azonban senki sem meri bírálni. Borjúhúst egyáltalában nem lehet kapni. Még borjú fejet is csak igen ritkán. Ha beteg, vagy szigorú diétára szoruló van a családban, egyetlen le­hetőség, hogy zsidó' ismerősök révén szerez az ember. A kóser husboltokban ugyanis — a zsi­dók vallási érzületére való te­kintettel — adnak valamennyi borjúhúst. Ennek egy része ke­rül azután ‘magánforgalomba’ természetesen tetemesen emelt áron. Budapesten megszokott do­log, hogy a házaló falusiak ké­résére konyhahulladékot, első­sorban a kenyérhéjat össze­gyűjtik. Amikor a morzsolt kukorica mázsájáért az észak­­(Folyt, a 4-ik oldalon) Magyar történelmünknek ezt a két nevezetes napját-méltó és kegyeletes szép ünnepéllyel fog­ja Trenton és környékbeli ma­gyarsága megünnepelni. A bi­zottság szept. 26-án gyűlést tar­tott és nívós programot dolgo­zott ki, amely a jövő heti lap­számunkban közölve lesz. Ezért arra kéri a nagybizott­ság a Trenton és környékbeli magyarjait, hogy az'ünnepélyen való megjelenésével támogassa a nagybizottság önzetlen és fá­radságos munkáját. A nagybizottság nejében: Nemes Károly^ titkára Október 6 és október 23-ik szabadság­­harcok megünneplése Trentonban American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom