Függetlenség, 1960 (47. évfolyam, 1-51. szám)

1960-09-08 / 36. szám

In Its 47th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. VOL. XLVII. ÉVFOLYAM — NO. 36. SZÁM <^>20 Ten Cents per Copy—$3.00 per Year TRENTON, N. J., 1960. szeptember 8 Haydu György — mint lapzártakor vettük az értesülést — leköszönt az Ame­rikai Magyar Szövetség orszá­gos elnöki tisztjéről. Haydu, aki a plainfieldi Haydu Indus­tries, Inc., elnöke volt, ez év tavaszán eladta az ő és fivére tulajdonában levő részvény­többséget, lemondott ottani el­nökségéről és Floridába költö­­'zött. Amint utóbb kiderült, a részvénytöbbség rossz kezekbe került, a gyár csődbe ment és elárverezték. A magyar ügyet újból előrántották, mint valami rozsdás kardot, amely csodák­­csodájára mindig használható és mindig félelmetes a rakéták korszakában is. Ezt a rozsdás kardot mindig kirángatja a hüvelyéből a Nyugat, ha nem is annyira móresre, mint in­kább mérsékletre akarja taní­tani az ellenfelet, Moszkvát. Örülünk, valahányszor a ma­gyar ügy előkerül, de egyben szomorúak is vagyunk. Senki sem gondolja komolyan, hogy a magyar ügyben az Egyesült Nemzetek Szervezete bármit is tesz, vagy tehetne s ha mégis odakerül a világfórum asztalá­ra, ez csak egyszerű taktikai fogás a nagyhatalmak hideg háborújában. A szeptemberben összeülő közgyűlés tárgyalja, vagy nem a magyar ügyet — ez már lé­nyegtelen kérdés. A rozsdás kard a Nyugat csodafegyvere lett, amely előtt — legalább is egyideig — meghunyászkodik az ellenfél. Mindössze csak ennyiről van szó. Az Olimpiász szelleme megváltozott, a hideg háború egyik eszköze lett. A Szovjetunió azzal a nem is rej­tett céllal képezi éveken ke­resztül legjobb atlétáit, hogy eredményeiken keresztül kom­munista bűvöletbe ejtse a vi­lágot, a vasfüggönyön innét is. Az ókori görög tornák új­kori felújításával az volt a cél, hogy a küzdő szellemet ébren tartsák a népeknek ezen a nagy találkozóján. Moszkva hosszú éveken figyelte —- ak­kor is, amikor nem vett részt — hogy mekkora propaganda­­eszközt jelent az olimpiász. Tudatosan, sőt nagy műgond­dal készült arra, hogy az elsők között is az első legyen. Mint tudjuk, ez sikerült is neki, jól­lehet legutóbb Melburneben a szovjet sikereket megkeserí­tette a magyar forradalom és annak számtalan kihatása. A szovjet atléta dédelgetett kedvenc a hazájában. Nemzeti kincs, amit megbecsülnek és megbecsülteinek. Jövedelme vetekszik a szintén dédelgetett legnagyobb tudóséval és mű­vészével. Egyéb dolga és gond­ja nem lehet, mint készülni a nagy tornára. Ezzel szemben, például, az Egyesült Államokban nem ter­melik ilyen melegágyban az atlétákat. Nem is élnek gond­talan életet. Rendszerint meg kell élniök a maguk embersé­géből. Az, hogy jó úszó valaki, ez a tény nem sokat hoz a konyhára. A Szovjetunióban az állami tervgazdálkodás egyik fontos része a sport, mely otthon milliók figyelmét elvon­ja a nagy bajoktól, külföldön pedig felbecsülhetetlen “pro­paganda-valutát” szerez. Ame­rikában az állam nem sokat tö­rődik még az olimpiai együttes összeválogatásával sem. Az olimpiász költségeinek össze­gyűjtése — mint tudjuk — társadalmi gond és néha botrá­nyos kihatásokkal jár. Halk vé­leményünk szerint valamit Amerikában is tenni kellene a sport terén, ha a nemes küz­delem propagandaeszköz lett és a hideg háborúban fontos tényező. Ha a Szovjetunió ilyen eszközzel vívja a hideg hábo­rút, akkor nagy hiba volna nem venni tudomást róla. Ezt a háborút, illetve ennek a háborúnak ezt a szakaszát az ellenség fegyverével kell vívni. Botorság volna a lehe­tőséget figyelmen kívül hagy­ni. Az öregek orvosi gondozása körül áll a harc, hatalmas erők csaptak össze a porondon és a küzdelem még sok éven át tart majd. Az állami betegbiztosí­tással szemben már eddig is nagy csatalánc fejlődött ki eb­ben az Országban. Ennek a csataláncnak egyik szeme most megroppant, ami azonban csak fokozott tempóra készteti az orvosszövetséget és az egyéni biztosítótársaságokat. Az állami beavatkozás szé­lesítése ellen most minden el­képzelhető erőt összefogtak. A széllel szemben, az uj idők szelével szemben, persze, nem lesz egyszerű a dolguk. HAJDUDOROG ELLENÁLL (FEC) Egy nemrég mene­kült magyar, volt kisgazda mondta el az alábbiakat: — Hajduhorogon és környé­kén eddig nem erőltették külö­nösebben a kolhozositást. A pa­rasztság körében igen nagy az ellenállás. Ezt nem kis részben az is okozza, hogy a szövetke­zetek régebbi tagjainak igen rossz a soruk. Pénzt, illetve munkaegység előleget csak ritkán kapnak, aminek követ­keztében nagy a pénztelenség a tsz parasztok körében. A szövetkezeten belül állandó .a veszekedés :akik kint dolgoz­nak a földeken, szidják azokat, akik nem végeznek tényleges munkát, hanem valamiféle adminisztratív feladatot látnak el (elnök, könyvelő, raktáros, stb.). “Azért nem jut nekünk semmi, mert odabenn az iro­dában elosztják és elbratyiz­­zák, amit mi megdolgozunk” — mondogatják azok, akik dolgoznak. De egyébként a munkatempló a szövetkezetben mindennek mondható, csak lendületesnek nem: éppen a tagok közötti ellentétek miatt sokszor csak nagy huza-vona után látnak munkához, de munka közben is sokszor kitör a veszekedés. A földek június­ban nagyon gyatrán néztek ki, a kukoricát nem kapálták meg rendesen, csak “megkapir­­gálták.” Az állami gazdaság földje összehasonlíthatatlanul szebb, nem is szólva a még egyéni gazdák földjéről, mint a szövetkezeteké.” Megtörtént a Böhm és Mindszenty emléktáblák ünnnepélyes felszenetelése Washingtonban Vasárnap, aug. 21-én ünne­pelték a magyarok amerikaszer­­te Magyarország első koronás királyának, Szent Istvánnak ünnepét. E napon a washingtoni ‘Szeplőtlen Foganttaás’ templo­mában alkalmi mise volt, melyet az egyház helyettes igaagatój a, Rev. Lawrence Frank celebrált. A magyar szertartást Főt. Bá­­tori József, S.P., Ph.D., végez­te. Főt. Viglás Gyula a Msgr. Bohm Memorial Foundation, Inc. elnöke, — asszisztált. Főt. Irányi László, S. P. volt az ün­nepség szertartásmestere. Washington magyarsága nagy számban vonult ki ez alka­lommal, amikor két kiemelkedő életű magyar katolikus pap em­léktábláját is leleplezték. Az e­­gyik lekész — akinek emléktáb­lát állítottak — Msgr. Bohm Károly, aki az első magyar ka­tolikus pap volt Amerikában. A Katolikus Magyarok Vasárnap­ja cimü újságnak is szervezője, megindítója volt és számos más kezdeményezés is nevéhez fűző­dik. A máisik táblát Mindszenty József, Magyarország bíboros hercegprímása tiszteletére állí­tották fel. Mindszenty herceg­prímás, a kommunizmus eleni marc zászlóvivője, akit a sza­badságharc szabadított ki bör­tönéből 1956-ban és aki az oro­szok visszatérse után, — miu­tán hazáját és a gondjaira bí­zott nyájat elhagyni nem akar­ta, — a budapesti amerikai kö­vetségen talált menedéket. A misét követő« ünnepségen Chimo Leó ügyvéd mondott be­szédet, a templom Memorial Hal-jában, majd Báchkai Béla, az Amerikai Magyar Szövetség központi titkára beszélt. Utána Főt. Viglás Gyula mondotta el emléktábla-avató beszédét, mely után az egybegyűltek elénekel­ték a magyar himnuszt. Fenti képünk Főt. Viglás Gyulát ábrázolja, pap társaival az emléktáblák előtt. Az öregek orvos­­biztosítása A Szenátus 91:2 arányban megszavazta az úgynevezett “Öregek Orvosbiztositása” elne­vezésű törvényjavaslatot. Az érdekes a dologban az, hogy bár a Szenátus 2:1 arányú többség­ben demokrata, mégis leszavaz­ta a Kennedy-Johnson által ja­vasolt és a társadalombiztosítás keretébe illesztett messzebbme­nő törvényjavaslatot. Vagyis a többségben lévő demokraták a kissebbségben lévő republikánu­sok mellé álltak, hogy egy de­mokrata törvényjavaslatot le­szavazzanak. NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT - - - ELŐFIZETÉSI NYUGTÁVAL DICSÉRD A LAPOT! A VILÁG LEGMODERNEBB REPÜLŐTERE New York repülőtere, a Long Island-i Idlewild International Air­port a fenti képen látható egészen újszerű várócsarnokokkal kezd be­épülni. A TWA épülete egy ultramodern óriás-repülőgép formáját kő­veti, melynek falai, fedélzete hangfelfogó anyagokból és formában ké­szült, különös tekintettel a ma még dübörgő és rendkívül zajos jet-gé­­pekre. (Remény van arra, hogy a jet-gépek zaját teljesen eliminálni tudják s' egy napon majd úgy röpködnek óriásgépeink a levegőben, mint a madár, suhanva, hangtalanul . . . Alsó képünk az épülőfélben levő TWA Passenger Terminal-t mutatja, amint a betont öntik hatal­mas tetőzetére 1961-ben lesz teljesen készen. Várótermében, mint színházban, lépcsőzetes párnázott széksorok lesznek s a várakozók on­nan szemlélhetik a hatalmas üvegablakon át a repülőtér izgalmasan érdekes “eseményeit” . » . Tüntetés New Yorkban a a hóhérok idejövetele ellen Az Egyesült Nemzetek őszi ülésszakának megnyitására a világ két legsötétebb alakja is jelezte idejövetelét: Kruschev, a Szovjetek diktátora, Buda­pest véreskezü hóhéra fel akar szólalni a UN-ben s előzetes híradások szerint szeptember 19-ike táján érkezik meg New orkba. Ugyanekkor jön, hírek szerint, Kádár János is, a má­sik budapesti hóhér, a mai kommunista Magyar ország “feje,” az 1956-os szabadság­­harc utáni idők legelvetemül­tebb hazaárulója. New York és környéke ma­gyarsága, más rab-nemzetek itteni fiaival együtt hatalmas tüntetést rendez szeptember 11-én, vasárnap délután 3 óra­kor az orosz delegáció Park Ave. és 68-ik utca sarkán levő épülete előtt, tiltakozásul ezek­nek a hívatlan vendégeknek idejövetele ellen. Tiltakozó fel­iratú táblák és tüntetők tömé­“Az emberek a mának élnek” (FEC) Egy kanadai magyar hosszú évek után hazament Heves megyer egy kis falujá­ba. Visszaérkezése után — többek között — ezt mondotta munkatársunknak: — Az emberek ma már nem alapoznak semmire, csak esz­nek és isznak. Ha szombaton bevisznek egy teherautó rako­mány sört a falu két vendéglő­jébe, abból vasárnapra már semmi sincs. Főként sört és pá­linkát isznak az emberek. Ha más nincs, megisszák a rossz minőségű bort is. Többször elő­fordult, hogy csak rum és szó­davíz volt a kocsmában. A köz­ség egyetlen mozijában szom­baton és vasárnap van két-há­­rom előadás. Ilyenkor tömve van a nézőtér, függetlenül at­tól, hogy milyen filmet játsza­nak. A község uj iskolájában televízió is van, amelynek mű­sorát a gyerekek 50 fillérért, a felnőttek pedig két forintért •nézhetik meg. . Személyi hírek FT. BÉKY ZOLTÁNNÉT, Dr. Béky Zoltán püspök kedves nejét régen vajúdó epe bántal­­mak miatt a philadlephiai Wo­men’s Medical College kór­házba szállították kivizsgálás és kezelés végett. Reméljük a főtiszteletü asszony meggyó­gyulva és jobb egészségben rövidesen ismét körünkben lesz. Szülőhazánk határain kívül egyre több magyar sir domborul s ezeknek lassan a helyét sem tudja senki. Pedig eljöhet az idő — és eljön, — amikor majd hoz­zátartozók kutatnak utánuk. A New Yorkban székelő Ma­gyar Könyvtár és Történelmi Társulat igazgatósága, az élen Szent-Iványi Sándor elnökkel úgy határozott, hogy megpróbál­ja a szülőhazán kívül eltemetett magyarok sírjainak nyilvántar­tását. Épen ezért arra kér a Társu­lat mindenkit, hogy legalább a ge fogja kiáltani vasárnap, hogy ezeknek a hóhéroknak nincs és nem lehet helye Ame­rikában, a szabadság hazájá­ban, se egy napra, se egy perc­re .. . ide ne jöjjenek, még ak­kor se, ha az Egyesült Nemze­tek gyűlésére jönnek, ahová joguk van jönni. Akkor inkább a UN tegye át székhelyét más országba, de ezekre a gonosz­tevőkre itt semmi szükség sincs! Nem Amerika hivatalos vendégeiként jönnek, tehát még testi biztonságuk sincs itt. (Nem fogják őket titkosrendő­rök és egyenruhás közegek ez­rei védeni, mint Kruschevet ta­valy ősszel!) A vasárnapi tüntetésre soha nem látott hatalmas tömegek felsorakozása várható, annál is inkább, mertez most már nem­csak a magyarság ügye: egész Amerika és az egész szabad világ ügye! Elnökünk pár hó­nappal ezelőtt nem mehetett el Tokyoba, az utolsó percben le­fújták útját. Kruschevnek és Kádár Jánosnak se ajánlatos idejönni . . . ezt kell a vasár­napi tüntetéssel úgy nekik, mint kormányunknak és a köz­véleménynek tudomására adni. Anélkül, hogy bármilyen súlyos következményekkel já­ró cselekedetre biztatnánk, vagy bujtogatnánk olvasóin­kat, őszintén és nyíltan megír­juk véleményünket (mint ahogy má rhetekkel ezelőtt is vezércikkünkben utaltunk er­re) : a legnagyobb szemtelen­ség és merészség Budapest hó­hérai részéről az, hogy ide akarják dügni az orrukat, ide ebbe az országba, ahol a ma­gyar szabadságharcnak sok­sok ezer menekültje van . . . ide, ebbe a hazába, ahol a “felszabadító” orosz seregek elől menekültek sok hányódás után végre hazát találtak an­nakidején. Ki garantálja, ki áll jót azért, hogy testi épségük­ben bántalom nem esik? Ki vé­di meg őket a tömeg dühétől? Az elkeseredés, a gyűlölet oly­kor nem ismer határt, kordá­ban nem tartható s ha édes­anyjára, testvéreire gondolva — akik odaát szenvednek a vörös rabságban, vagy akiket ezek a hóhérok gyilkoltattak meg — valaki valami borzal­masat követ el, rajtunk ne ke­ressék a hibát! A hiba ott lesz, ha beengedik Amerikába eze­ket a gazembereket... ha ide­merészkednek. Nemcsak a magyar, de a vasfüggönyön be­lül nyögő népek sokasága: len­gyelek, németek, bugárok, ro­mánok s ki tudná felsorolni hány nemzet itteni fiai éreznek határtalan gyűlöletet Kruschev kiemélkedő szerpet játszott ma­gyarok sírjának hollétét, pontos adatokkal közöljék egy központi nyilvántartás céljaira. Az el­hunyt életének rövid leírása mellett fontos adatok; az elhalá­lozás pontos ideje, sírjának he­lye, az utóbbit esetleg külön rajzban is megjelölve. Az adato­kat küldjék: American Hun­garian Library and Historical Society, 352 East 84th St., New York 28, N.Y. HA AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen lapunkban. főhóhér és apró bohóc-hóhérai iránt . . . gyűlöletet, amit kiöl. tott emberi életek ezrei, száz« ezrei igazolnak, gyűlöletet, amit embermilliók rabságban, tartása igazol . . . gyűlöletet aimt, jaj, de nehéz fékezni, hs a szívsebek felszakadnak! * Vasárnap, szeptember 11-ér délután 3 órára legyen ott New Yorkban, a Park Ave. és 68-ik utca sarkán mindenki, aki ugj érzi, hogy véleméyét, állásfog« lalását a hóhérokkal szember nyilvánítani kell, testvérei irán« ti kötelessége nyilvánítani! Mi nél erősebb, minél hangosabt lesz ez a “vélemény-nyilváni tás,’ ’ez a vasárnapi tüntetés annál valószínűbb, hogy a hó hérok meggondolják, s nen mernek majd idejönni, vágj kormányunk fogja idejöttüke: letiltani. Magyar ipari kiálli tás Moszkvában (FEC) Augusztus 10-én nyi, tották meg a magyar ipari ki állítást Moszkvában, amelyei hosszú, véget nem érő tárgya lások előztek meg. A szovjet szakemberek féltve vigyáztak hogy a kiállítást látogató szov jet lakosság azt a tapasztala tot szűrje le, hogy egy “gyár mati nép” kiállítását nézi, melj messze elmarad a szovjet ipar tói. Ezért mindenféle ürüggyé igyekeztek kizárni azokat aj iparcikkeket, amelyekben i magyar ipar mindig előljárt í amelyeket még a szovjet meg szállás sem tudott tönkretenni A szovjet vezetők külön kér ték a magyar szakembereket hogy a kiállításon jelentős he« lyet biztosítsanak a magyal szaláminak és boroknak, mer elvégre, ha ipari kiállítást ú rendeznek, a látogatók erre ii kiváncsiak. A híradások meg ú jegyzik, hogy az utóbbi két pa villon rendkívül látogatót volt. EZ NEM BÉKÉS EGYÜTTÉLÉS . . . (FEC) A Ludas Matyibói vesszük át az alábbi sorokat: “Az Utasellátó Vállalat ke zelésében lévő hálókocsil igénybevételénél a menettért útra különböző címen 9 forin kedvezmény illeti meg az utast de csak akkor — és most tessél jól idefigyelni! — ha nem há zastársával együtt veszi igény be a szolgáltatást! A vonatkozó szabályzai gyanis kimondja, hogy házas társak utazása esetén nem alj kalmazható a menettérti utrá vonatkozó kedvezmény. N< tessék! így aztán, mivel kél személyről van szó, 18 forinl többletkiadást jelent a meg gondolatlan férjnek! Ha a szabályzat azt monda ná, hogy feleséggel a menet térti utazás ennyi meg enny százalékkal olcsóbb, megérte ném. De azt, hogy megbirsá góljának valakit azért, meri hites élettársával együtt uta zik, nem tartom összeegyeztet hetőnek a békés egymás mel lett élés magasztos elvével. — Toll István, Pécs.” , “Hol sírjaink domborulnak.. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom