Függetlenség, 1959 (46. évfolyam, 1-53. szám)
1959-09-17 / 38. szám
In Its 46th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N.J, VOL. 46. ÉVFOLYAM — NO. 38. SZÁM Ten Cents per Copy—$3.00 per Year_______________________________________TRENTON, N. J., 1959. SZEPTEMBER 17 Egyenlő mértékkel (Courtesy of “The Monitor”) Az Amerikai Magyar Intézet kérése A PHILHARMONIA HUNGARICA HANGVERSENYE NEW BRUNSWICKON mérni nehezen lehet, de mégis csak ezt követeli az erkölcsi törvény. S az az egyén, aki ezt a törvényt szem elől téveszti, lassan elveszti lábasaiéi a biztos talajt. Ha pedig egy ország, sőt vezető hatalom nem vigyáz a kettős serpenyőre, könnyen megingathatja a beléje vetett hitet. Tegyük fel, hogy Eisenhower elnök arra a rendkívül merész cselekedetre ragadtatná magát, hogy Franco spanyol államelnököt és diktátort meghívja Amerikába. Nem volna különös, hiszen Spanyolország ma egyik legfontosabb támaszpont a szabad világ védelmi rendszerében. De tessék elképzelni, micsoda felháborodást keltene Amerikaszerte ez a meghívás. Micsoda toporzékolás volna. Főként azok vezetnének a toporzékolásban, akik most csendesen ülnek, amikor Hruscsov jön látogatóba. Pedig, valljuk be, Franco micsoda pitiáner diktátor Hruscsovhoz képest. A spanyol diktátor sohasem akarta a falangista rendszert átterjeszteni Amerikára, sem a többi földrészre. Világot hódítani sem akar. Más népeket sem tart igában. Mindössze annyit tett, hogy szembeszállóit a vörös ördöggel, megakadályozta azt, hogy Spanyolország a kommunizmus martaléka legyen. Voltaképen hálával tartozna ezért neki a szabad világ. A dolgok rosszul állnak, de tessék elképzelni, mi volna, ha Moszkva megvethette volna a lábát Madridban . . . Érdemes elgondolkozni, hogy Hruscsov meghívása nem vált ki általános ellenszenvet Amerikában, de Franco esetleges látogatásának hírére porzana a föld. S ott vannak a közép- és délamerikai pitiáner diktátorok. El lehet-e képzelni, hogy egy Trujillot meghivassanak Amerikába? Kétféle erkölcsi mérték van tehát, kétféle elbírálás, kétféle megítélés, öt világrész népeinek Amerikába vetett hite nem mindig aszerint igazodik, hogy pillanatnyilag mekkora az USA katonai ereje. Volt idő, amikor a hatalmi mérkőzésben Amerika katonai ereje nem számított sokat, de erkölcsi erejének akkor is mágneses vonzása volt. Ma is benne bíznak leigázott és szabad népek egyaránt. Éppen ezért fokozott mértékben ügyelni kellene arra két serpenyőre. Hruscsov lovaggá ütésétől már csak napok választanak el. Államfőnek kijáró pompával fogadják Amerikában. Még a szovjet “alkotmány” szerint is Vorosilov az államfő. S mégis! Vájjon miféle protokoll kívánja meg, hogy az amerikai kormány túllicitálja magát a szovjet alkotmánynak nevezett papirost? Persze, persze, mi is jól tudjuk, hogy Hruscsov a legfőbb szovjet ember, ő a hatalom, élet-halál ura. Dehát akkor minek a papiros? A protokoll, szerény tudomásunk szerint a papírformákhoz szokott igazodni. Ekörül valami magyarázat igazán elkelne. Még akkor is, ha csak magyarázkodás maradna. Az acélsztrájk legfőbb vesztesei maguk a munkások. Idáig minden acélmunkás ezer dollárt vesztett. Viszont, ha a béke helyreáll, legjobb esetben évi 200 dollárt nyerhetnek, tehát öt évre van szükség a jelenlegi veszteség behozására. A vállalatoknak, úgy látszik, van türelmük bőségesen. Az Európából behozott acél még mindig olcsóbb, mint a hazai, tehát az acélfeldolgozó üzemeknek sincs panaszra okuk. Az acélmunkások türelme nyilván hamarabb elfogy, ami, bizony súlyos vereség s egyelőre útját vágja minden iparban a bérköveteléseknek. Kádár szerint az oroszok kimennek Magyarországról? Augusztus 20-án Győrben nagy ünnepélyt rendeztek, amelyen Dobi István és Kádár János beszéltek. ,Beszédeik szövegét a lapok is közölték, de Kádárnál cenzúrázták. Ugyanis a budapesto Kossuth rádió szerint Kádár ezeket is mondotta a gyűlésen: “Az ellenséges propaganda sokat foglalkozik a szovjet csapatok kivonásának lehetőségeivel. Eljön az idő — mondotta Kádár — amikor a szovjet csapatokat kivonják Magyarországról, de az ellenség hiába ábrándozik, mert van erős államunk, erős védelmünk a néphatalom megvédésére.” Vájjon miért nem merték a kommunista lapok a fentieket kinyomtatni? * ■ Miért maradt el az amnesztia? Magyarországon sokan abban reménykedtek, hogy augusztus 20-ára — “az alkotmány ünnepére” — a rendszer szélesebbkörü amnesztiát ad. Ez elmaradt. Mivel az Egyesült Nemzetek őszi közgyűlésén ismét tárgyalni fogják a magyar delegátusok mandátumának jogszerűségét, sőt valószínűen a magyar kérdés is napirendre kerül megbízható híreink' szerint a rendszer erre tartogatja az amnesztiát, igy is bizonyítani próbálván, hogy a helyzet enyhült. Ezzel kapcsolatban nem érdektelen megjegyezni, hogy a hazai kommunista lapok egyetlen politikai pert sem közölnek, sőt még rövid hir formájában sem közük az Ítéleteket. Ennek nyilván az a célja, hogy a szabad világ felé bizonyítsák, hogy Magyarországon a nyugalom helyreállt és semmi ok sincs a magyar kérdéssel foglalkozni. Azt természetesen a Kádárék is tudják, hogy a magyar kérdés elsősorban a magyar nép szabadságának és függetlenségének a kérdése, amelyben 1956 november 4 óta lényeges változás nem történt, tehát minden ok megvan arra, hogy nemzetközi fórumok a magyar kérdést tárgyalják. Ez év márciusában, amikor köztudomású lett, hogy az Elmhurst Kollégiumban levő Magyar Tanulmányi Alap működését beszünteti, felmerült a kérdés, hogy az Amerikában élő sokszázezer magyar megengedheti-e, hogy az idegenbe szakadt, de fajtájához és származása földjéhez hü magyarság tudományos intézet nélkül maradjon? Megegngedhetjük-e, hogy ősi kultúránk ápolásának és hirdetésének egyik jelentős Intézménye megszűnjön és mind az az érték, amit hosszú évek nehéz munkájával összegyűjtöttek, veszendőbe menjen? Ez vol ta kérdés, mely sürgős megoldásra várt. Intézkedni kellett és otthont találni a. már meglevő és a jövőben megszerezhető magyar kultur-értékek átmentésére. A New Brunswick-on ' levő New Jersey állami Rutgers E- gyetem sietett segítségünkre és mutatkozott hajlandónak egy A- merikai Magyar Intézet befogadására. Bár ez az Intézet egy teljesen uj alakulás, szervezetének összeállításánál az Elmhurst Kollégiumi Tanulmányi Alap keretét vettük át. A rendelkezésre álló idő rövidsége kényszeritett erre, de nem utolsó sorban az a körülmény, hogy ezáltal az ott levő értékek átmentését is biztosítani tudtuk. Az alapítás és megindulás első esztendeje után azt tervezzük, hogy az Intézetet a magyarságnak egy olyan kulturális központjává építjük ki, melyben nemcsak egy hatalmas magyar könyvtár, muzeális értékű emléktárgyak, hanem minden olyan tudományos és kulturális megmozdulás is megtalálja a helyét, mely idegenbeszakadt tudósaink-VASAROLJON azokban az púnkban hirdetnek. Ez önmagának. hirdetőinknek és üzletekben, amelyek la~ nekünk is javunkra lesz! nak lehetőséget nyújt a magyar örökség és becsület megőrzésére. A magyar tudósoknak, tanároknak és a magyar kultúra egyéb harcosainak alapítottuk ezt az Intézetet és a kezdet nehézségeinek leküzdése után nekik is szándékozunk átadni azt. A Rutgers Egyetem a kiadások tekintélyes, részét fedezi. Az Intézetnek azonban ezekhez a kiadásokhaz hozzá kell járulnia. Ez az Intézet az amerikai magyarságé és valóban csak hálával tartozunk a Rutgers Egyetemnek, hogy befogadott bennünket. Az Intézetnek nincs állandó bevételi forrása. Adományokból kell fenntartanunk, de úgy érezzük, hogy mikor elindítottuk az Intézetet, kizárólag a magyar kultúra ügyét tartva szem előtt, nem tévedtünk abban a hitünkben, hogy az anyagiak előteremtése nem lesz nehéz, mert minden magyar kötelességének fogja tartani támogatásukat. Nem kérünk sokat. Adjon kiki annyit, amenyit érzése és szive szerint a magyar kultúra támogatása megérdemel. Egy dollár, vagy száz éppen olyan értékes, ha őszinte szándékkal adjuk és helyet érdemel az Intézet alapítóinak aranyköny vében. Minden adományt nyugtázunk. Az összeg hováfortiitásáról és az Intézet működéséről jelentést teszünk. Kérünk minden magyart, adjon jó szívvel. A magyar nemzet hálás lesz és a nemzetünkre gondot viselő jó Isten meg fog áldani érte minden adakozót! Kérjük, hogy az adományokat szíveskedjenek az alábbi címre küldeni: American Hungarian Institute Rutgers University Fundraising Office 1426 W. Front St. Plainfield, N. J. Az Intézet igazgatósága (Adománya, mint jótékonycélu adomány — adómentes) Hangulat Budapesten... Egy külföldi újságíró hoszszabb időt töltött Budapesten. Kérdésünkre, hogy milyen ott most a hangulat, az alábbi feleletet adta: “Budapesten a politikai kérdések iránt változatlanul édeskevés az érdeklődés. Az emberek kizárólag mindennapi, elsősorban anyagi problémáikkal foglalkoznak. Még a genfi konferencia sem tudott különösebb érdeklődést kiváltani. Ugyanakkor meglepően nagy érdeklődést tanúsítanak a Szovjetunió Nyugattal való fokozódó kapcsolata iránt. A legapróbb részleteiben boncolják a Szovjetunió és a nyugati nagyhatalmak közötti politikai és kulturális kapcsolatok eseményeit és fázisait. A párizsi Dior divatszalon moszkvai bemutatója, a Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál, az amerikai kiállítás, Nixon oroszországi látogatása állandó beszéd tárgyát képezik. Azt mondják, hogy a Szovjetunióban nagy evolúció van folyamatban, aminek következtében még nagy változások várhatók. A nyugati életformából sok minden átterjed majd a Szovjetunióba , s ennek folyományaképpen azt várják, hogy idővel Magyarországon is színesebbé válik majd az élet és a vasfüggöny mostani formájában eltűnik egyszer Nyugat és Kelet között. Az újságíró egyéni véleménye az, hogy mindez hiú remény és Magyarországon csak azért tudott ez az optimizmus valamelyest elterjedni, mert három év óta az országnak mindig szüksége van valamilyen narkotikumra.” MINDEN szóra érdemes magyar esemény hü krónikása lapunk. Előfizetési ára egy évre $3.00, külföldre $4.00. Rendelje meg rokonainak, Október 5-én, hétfőn este a Rutgers Egyetem hatalmas tornacsarnoka szinültig meg fog telni közönséggel; azokkal az amerikai és magyar zeneértőkkel, zenekedvelőkkel és a nemesebb művészet pártfogóival, akik a Bécsből érkező 80-tagu Philharmonia Hungarica szabadságharcos zenekar művészetét élvezni óhajtják és akik minden magasabb kulturmunka támogatói. A múlt pénteken New Brunswickon, az egyetem egyik épületében megtartott gyűlésen mintegy 30-an jelentek meg magyarok az állam különböző városaiból s a jegyek szétosztása, elhelyezési centrumokba való eljuttatása megkezdődött. A $2.00, Folyik a William Penn Konvenció Pittsburghban (Szerkesztőnk külön tudósítása) Szeptember 14-én, hétfőn reggel 9 órakor Révész Kálmán központi elnök, a tőle megszokott gyönyörű beszéddel nyitotta meg a William Penn Fraternális Egylet 24-ik rendes nagygyűlését. Borsay László springdalei református lelkész szép angol és magyarnyelvű megnyitóimája után Sohonyay Sándor Northampton, Pa.-i delegátus (volt new brunswicki lakos) vezetésével elénekelték az amerikai és a magyar himnuszt, majd Stelkovics J. Albert kp. titkár jelentette, hogy a konvención 152 igazolt delegátus van jelen és a központi tisztviselőkkel és az igazgatóság tagjaival együtt összesen 187 Szavazattal biró tagja van a nagygyűlésnek. A konvenció gyülésvezető elnökéül Dr. Juhász János Buffalo, N. Y.-i delegátust választották meg, aki mellett alelnökök lettek Dankó István (Michigan) és Taylor József (Buffalo, N. Y.). A nagy-gyülés jegyzőjéül Hegedűs Mihály new brunswicki delegátust választották meg (a Standard Press magyar nyoinda tulajdonosát), aki a titkos szavazás során 79 szavazattal győzött az 53, 43 és 4 szavazatot kapott három másik jelölttel szemben. A gyűlések idejét naponta reggel 9-től d. u. 1-ig és d. u. 2:30-tól 5-ig állapította meg a konvenció. Az igazgatóság által elkészített, Kruschev vörös diktátor amerikai látogatásával kapcsolatban Eisenhower elnökhöz küldendő rezoluciót teljes eredeti szövegében elfogadta a konvenció s az már az első nap délutánján táviratban el is ment Washingtonba. Ebben a rezolucióban a William Penn egyesület mintegy 90,000 tagja nevében kérte a konvenció elnökünket, hogy a kommunista ideológia moszkvai nagymesterével való tárgyalá$2.50, $3.50 és $5.00 áron kibocsátott számozott ülés-jegyek előre beszerezhetők minden magyarlakta helyen. (Az önkéntes jegyárusítók teljes névsorát a jövő héten közöljük; egyelőre csak annyit, hogy jegyek lapunk utján is igényelhetők. A beküldött összeg ellenében jegyeket postán is kiküldünk. A 3,000 jegyből mintegy 1,500-at kell nekünk, magyaroknak eladni és hisszük, hogy a tornacsarnok fele magyarokkal fog megtelni.) DOBI IRÁNYT VÁLTOZTAT? Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, eddigi szabadságait — ha külföldre utazott — a Szovjetunióban, Szocsiban töltötte. Az idén, nem kis meglepetésre Lengyelországba utazott pihenni és mint a beszámolók közük azért is, hogy szorosabbra fűzzék a “lengyel-magyar barátságot.” sai során ne feledkezzen meg arról, hogy Budapest hóhérával beszél, a magyar és más elnyomott, rabszolgasorba taszított népek millióinak rabtartójával áll szemben és az egész szabad világ ebből a szempontból figyeli a két államfő találkozását. Nagygyűlés- tárgyalási alapul elfogadta az ellenőrző bizottság jelentését, az igazgatóság írásban elkészített hatalmas jelentését pedig a második nap tárgyalási anyagául tűzte ki. A delegátusok javadalmazását $350.00-ban állapította meg a nagygyűlés, tekintet nélkül arra, hogy meddig fog tartani a konvenció; úgyszintén az útiköltséget és utazással eltöltött időt is megfizeti az egyesület. Hosszas huza-vona és vitatkozás után a magyar sajtó két meghívott képviselőjének is ugyanezt a juttatást szavazta meg a nagygyűlés, Ibos Albert new yorki igazgató gerinces, férfias kiállása és felszólalása nyomán. (A konvencióról megírt és kiküldött tudósítás leközléséért a lapokat az egyesület megfelelőképen honorálni fogja.) Délután 5 órakor a William Penn 24-ik nagygyűlése első napjának tárgyalásait, meglehetősen viharos ülését Dr. Juhász elnök azzal zárta be, hogy másnap reggel folytatják a megkezdett munkát. A konvenció előtt sok-sok elintézésre váró nehéz kérdés, nagy munka elvégzése áll, de hisszük, hogy a többség méltóságteljes, komoly és az ügyhöz méltó magatartása utat fog találni a leghelyesebb megoldásokhoz és a sikeres elintézéshez. Felhívás, a William Penn Fraternális Egyesület Tagjaihoz Legközelebbi fiókgyülésünket szeptember 20-án fogjuk tartani a szokásos időben. Tagtársi tisztelettel, a Vezetőség. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian NeWS Amerikai szellemű magyar újság * - - • A
