Függetlenség, 1959 (46. évfolyam, 1-53. szám)

1959-03-19 / 12. szám

. In Its 46tti Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N.J. Amerikai szellemű magyar újság TRENTON, N. J„ 1959. MÁRCIUS 19 VOL. 46. ÉVFOLYAM — NO. 12. SZÁM Ten Cents per Copy—$3.00 per Year American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News A berlini válság Magyar vonalon —úgy látszik—alapvető felfo­gásának megváltoztatására készteti Amerikát. Nem a kato­nai, főleg stratégiai változá­sokra gondolunk ,mert e tekin­tetben is változások lesznek. Eddig Amerikában állandó­an érvényesült az az alapvető elv, hogy az első csapást az el­lenség méri az országra, vagy érdekeltségeire s akkor jö­vünk mi a megtorlással. Egyik legutóbbi nyilatkozatában az elnök arra célzott, hogy “bizo­nyos körülmények között” Amerika nem várja meg az esetleg végzetes első -ütést, ha­nem kezdeményező lesz. Eféléről idáig csak elvetve esett szó. Akadtak cikkírók és más gondolkodó emberek, akik az első ellenséges ütés kivárá­sára vonatkozó elvet kissé ide­jétmúltnak tekintették s ennek megváltoztatását sürgették. Hivatalos részről azonban egész mostanáig ragaszkodtak a régi elv örökbecsű voltához. Mi is úgy gondoljuk, hogy “bizonyos körülmények kö­zött” valóban nem szabad ki­várni azt a bizonyos első ütést, mert az esetleg tulnagy lehet. Elviselhetetlen. A kommunista világnak nincsenek skrupulu­­sai, gátlásai. Moszkvát és kap­csolt részeit sem a régifajta diplomácia Íratlan szabályai, sem az írott szerződések nem kötik. Semmi sem szent számá­ra, a leggonoszabb eszköz is jó, ha ez a végső célra, a kom­munista világuralomra vezet. A nyugati demokráciákban még túlsók a kegyes hagyo­mány, mind-mind gátló körül­mény, amikor a józan észnek döntenie kell. Ilyen kegyes ha­gyomány az az elv is, hogy el­sőnek hadd üssön az ellenség. Jó, hogy sutba dobják, ha­csak “bizonyos körülmények között” is. A forró háborút még most sem látják valószínű­nek a nyugati fővárosokban, kivéve a kávéházi Konrádokat. Ellenben valószínűnek tart­ják, hogy a válság kitolódik a nyár közepéig. Addig majd tárgyalnak, a csúcs alatt és esetleg a csúcson; Amerika — legalább is jelen pillanatban — nem óhajt Euró­pa nyugati részébe, az Atlanti Óceán partvidékére visszavo­nulni, 'tehát a lekapcsolódás, a “disengagement” híveinek ke­zére játszani. Erre ma még határozott nem a felelet Wa­shingtonban. Persze, nem le­het tudni, hogy mennyire lesz merev ez az amerikai maga­tartás, ha szovjet részről meg­felelő “viszont hajlandóság” mutatkozna. A szovjet fenyegetőzésnek még nincs" vége. A szovjet po­litika örök játéka, a “húzd meg ,ereszd meg” megfelelő­en érvényesül majd az elkö­vetkező hónapokban. De —-g úgy látszik — ezt is meg lehet szokni. Sem Hruscsov toporzé­­koló követelőzése, sem engedé­keny mosolya nem hozza ki a sodrából a nyugati államférfia­kat. Még a szovjet zsákbanmacs­­ka eladása miatt fáradozó MacMillan angol miniszter­­elnököt sem kiséri az ügyhöz méltó izgalom. nem sok történik, pedig az el­következendő hónapok esetleg Magyarország további sorsára is kihatnak. A vasfüggönyön in­nen legnagyobb erőt jelentő amerikai magyarság a március 15-ike megrendezésének joga körüli vitában éli ki magát. Március idusa szép ünnepünk, de a magyar kérdést egy jot­tányival sem viszi előre. De hátra igen. Megmondjuk azt is, hogy miért? A márciusi ünnepélyre rendszerint jelentős amerikai politikusok is eljönnének, be­szédet is mondanának, de nem tehetik, mert mihelyt a neve is­mertté válik, megindul a fúrás. A szóbanforgó amerikai politi­kus elkedvetlenítésére a fúró emberek rendszerint két jelzőt találnak: azt, hogy a március 15-ét rendező magyar egyesü­let vagy társaság fasiszta vagy kommunista. Enyhébb megje­lölés nincs. Hogy várhatnék el, hogy ilyen körülmények közt valamelyik neves amerikai megtiszteljen bennünket? (A new yorki ünnepély körüli csendes csatározásra gondol­tunk a fentiek papírra vetésé­nél.—Szerk.) Husvét másod napi bált tart a Fiatal Asszonyok Köre Kára Testvérek hires zene­kara szolgáltatja a zenét Szokásos nagyszabású évi husvét másodnapi bálját tartja Husvét másodnapján a Fiatal Asszonyok Köre az Ifjúsági Egy­lettel karöltve. A rendező bizottság hetek óta dolgozik a bál sikerén. Minden előkészületet megtesz, hogy va­lóban kellemes szórakozásban le­gyen része a közönségnek. A Ká­ra testvérek hires zenekarar fog­ja szolgáltatni a zenét. Hűsítők, harapnivalók, kol­bász ,bőven fog a közönség ren­delkezésére állani. Foglalja le asztalát és helyét előre a rendező bizottság tagjai­nál. Aki előre lefoglalja helyét anak külön asztalt és helyet tar­tunk fel. Asztalok, rezervált he­lyek lefoglalhatok a következő rendező bizottsági tagoknál: Mrs. Helen Molnár, EX 6-5331, Mrs. Elizabeth Tűre, OW 5-8869, Mrs. A. Ebert, EX 6-4495, vala­mint a Fiatal Asszonyok Köré­nek és az Ifjúsági Egyletnek a tagjainál. , Trenton és környékbeli ma­gyarságot ezúton is szeretettel hívja meg a nagysikerűnek Ígér­kező bálra a rendezőség. EGYESÜL A MÁVAG ÉS A GANZ GYÁR Január 15-én tartotta az .egyesült Ganz-MÁVAG műszaki gárdája az első közös termelési tanácskozást. A vezérigazgató szerint az egyesítést a közös tra­díciók figyelembevételével, lé­­pésről-lépésre kívánják megva­lósítani. A két gyár egyesítését a “dieselesitési” program meg­indítása tette szükségessé. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával— a lapot! HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL LELEPLEZIK A KOMMU­NISTA HAZUGSÁGOKAT Sárkány József magyar menekült családjának többi tag­jával együtt másodszor menekült nyugatra a forradalom óta. Sár­kány lánya a vasfüggönyön való áthaladás közben aknára lépett és a felrobbant akna letépte a szerencsétlen lány lábát. A ma­gyarországi kommunista sajtó azt állította, hogy Sárkány Svájcból való visszatérte után sikkasztott és csalt. Az osztrák hatóságok azonnal kivizsgálták az ügyet és okmányszerü bizo­nyítékok alapján arra a megál­lapításra jutották, hogy Sárkány se nem sikkasztó, se nem csaló, vagy tolvaj. Soha serrímiféle el­járás ellene nem indult. Bebizo­nyosodott, hogy Sárkányt Buda­pesten és Szombathelyen is a po­litikai rendőrség kereste, amely­nek még tudomása sem volt Sár­kány pénzügyi helyzetéről. MIÉRT AKARJÁK A NÉ­MET BÉKESZERZŐDÉST? Sik Endre kádárista külügy­miniszter január 15-én nyilat­kozott a Szovjetnek a német bé­keszerződés megkötését javaso­ló jegyzékéről. Sik szerint a kommunisták biztonságát jelen­tősen megszilárdítaná a szovjet minta szerint megkötendő német békeszerződés, mert ez a Nyu­­gat-Németország területén mű­ködő kommunista-ellenes szerve­zetek működését betiltaná és ez. lényegesen megkönnyítené __ a magyar kommunisták helyzetét NAGY BAJOK A NEVE­LÉSÜGY TERÉN Nemrég a tanárok és tanítók egy nevelésügyi ankéton vet­tek részt. Az ankét a magyar nevelésügy fő problémáit kö­vetkezőképen foglalta össze: A tanári kar nevelési irányza­ta eltér a szülői nevelés irány­zatától. A tanárok ezért fel­szólították a szülőket, hogy ne avatkozzanak be az iskolai ne­velésbe. A magyar értelmisé­gek nem törődnek az érdeklő­dési körükhöz szigorúan nem tartozó ügyekkel. Közöny, dog­­matizmus és revizionista néze­­tek akadályozzák a párt kultu­rális programjának sikeres ki­fejlődését. MAGYAR KATOLIKUS PAPOT 12 ÉVI FOG­HÁZRA ÍTÉLTEK ERDÉLYBEN Sánta Antal Csíkszeredái plé­bánost a román kommunista ha­tóságok 12 évi fogházra Ítélték. A román kommunista hivatalos “Scinteia” szerint az Ítéletet ka­rácsony napján mondták ki. Er­délyi katolikus források teljesen valótlannak minősítették a kom­munista hatóságok vádjait és Sánta atya elitélését a román kommunista hatóságok egyház­ellenes kampányának tulajdoní­tották. A vallás-ellenes kampány keretén belül eddig legalább 150 papot tartóztattak le a ro­mán kommunista hatóságok. SZÁZEZREN NÉZTÉK MEG A “TEGNAP” CIMÜ MAGYAR FILMET A forradalom óta*először mer­ték "Kádárék a forradalom témá­ját vászonra vinni. A február e­­lején Budapesten bemutatásra került “Tegnap” cimü filmnek, amely a forradalommal foglal­kozik, óriási sikere volt. Az első héten több mint százezren néz­ték meg a filmet Budapesten. Az Uránia filmszínház előtt hosszú sorokban álltak az emberek je­gyekért. Ez mutatja a magyar nép el nem múló szomjúságát a magyar forradalom dokumentu­mai iránt, amit még a nyilván kommunista propagandamezbe öltöztetett film sem tudott elol­tani. A magyar forradalom te­hát ma is élő valóság a magyar nép lelkében. MAGYAR OPERAÉNEKES NYUGATI SIKEREI Littasi György, a Magyar Operaház volt élvonalbeli basszistája, aki a forradalom után hét gyermekével nyugatra menekült és jelenleg a darm­­stadti operaház vezető éneke­se, tárgyalásokat folytat a bé­csi állami operaházzal és en­nek eredményeképen minden valószínűség szerint a bécsi kö­zönségnek is módjában- lesz a fiatal magyar tehetség művé­szetében gyönyörködni. Littasi egyébként a Varázsfuvola Sa­­rastro szerepében már vendég­szerepeit Bécsben és Francia­­országban is. Mikoján az Amerika ellen irányuló kém­kedés megszer­vezője Az Amerika-ellenes tevékeny­ségeket vizsgáló kongresszusi bizottság nemrég a Szovjetnek Amerika ellen irányuló kémkedé­si módszereivel foglalkozott. A bizottság ülésein többek között Kravcsenko, volt magasrangu szovjet kereskedelmi megbízott is beszámolt a szovjet kémkedés­ről. Kravcsenko szerint Miko­ján egy szigorúan bizalmas uta­sításban tanította ki az Ameri­kában állomásozó felelős szovjet kereskedelmi megbízottakat az Amerika-ellenes gazdasági kém­kedésre. A szovjet kereskedelmi megbízottak főfeladata kémke­dés és a Szovjet-Unióba való visszatérésük után beterjesztett kémjelentés alapján bírálják el a megbízottak jövőjét és nem a hivatalos munkásságuk eredmé­nye szerint — mondotta Krav­csenko. Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek.,. A Katholikus Szemle kitűnő cikket közölt Dr. Tőtössy Ernő, volt budapesti ügyvéd tollából a magyarországi u. n. összeskü­­vési perekről. A cikkíró, nemcsak mint ki­váló magyar jogász, hanem mint a kommunista börtönök 5 éven át volt lakója, higgadt tágyila­­gossággal számol be a kommu­nista jogszolgáltatásról, mely­nek alapelve, hogy a vádlottnak nincs semmihez joga, teljes ki­szolgáltatottja a vádlónak és bí­róinak. Dr. Tőtössy beszámolója a maga higgadt tárgyilagossága mellett gyönyörűen csokorba kö­ti az isteni igazságszolgáltatás érvényesülésének példáit. Amint cikkéből olvashatj uk: “az isteni igazságszolgáltatás sohasem téved és sohasem ma­rad el. Nézzük csak meg, mi lett azokkal az emberekkel, akik pél­dául Mindszenty hercegprímás ügyében eljártak. A Mindszen­­tyt letartóztató rendőrtiszt hosz­­szu börtönbüntetést kapott a Rajk perben. Rajk László bel­ügyminiszter sorsa ismeretes. Az a Rajk, aki asszisztált a kin­­zási módszereknek, pár hónap múlva vérpadra lépett. Kétség­beesve kiáltotta hóhérai felé, mikor nyakába tették a kötelet: “Gazemberek, nem ezt Ígérté­tek!” Riesz István igazságügy­­miniszter ellen még pert sem in­dítottak; a börtönben verték a­­gyon. A kövér igazságügymi­niszter, aki gyönyörködve hall­gatta Ölti referátumát, vagy a Mindszenty per jólsikerült elő­adásait, összetört végtagokkal pusztult el egy patkányos bör­tönben. Ölti, a főbíró, ez a kúriai elnökségre törő, elvnélküli hó­hér, meddig viseli el még fele­ségének rémlátásait? Nem ki­­sérti-e őt hűséges hóhértársá­nak, Jónás tanácselnöknek a szelleme, kinek volt hozzá bátor­sága, hogy kinyissa a gázcsapot? Vagy véletlen-e az a sors, a­­mely a Jogászszövetség kegyet­len ÁVó-s besugóelnökét kérte, kit a szabadságharc alatt agyon­vertek? Véfttlen-e Bojta népbi­­rósági felebbviteli tanácselnök sorsa, aki büszkén mondta, hogy abban a hónapban már a nyol­cadik halálos ítéletet hozza s pár év múlva segédmunkásként ola­jozott egy kis üzemben? A többi tanácselnökök sorsa is kegyvesztettség, börtön, ön­­gyilkosság.” Valamennyiüket u­­tóléíp az isteni igazságszolgál­tatás. Pontosan kapja-e alapot? Kérjük olvasóinkat, hogj ak valamilyen okból nem kapjr pontosan lapnuKat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postába hatóságnál. HALLGASSA A “NEW JERSEY MAGYAR HANGJA” RÁDIÓMŰSORT MINDEN VASÁRNAP D.ü. 1 ÓRÁTÓL 2-ig a Trenton-i WTNJ állomáson (1300 ke.) Műsorvezető: HAJDU-NÉMETH LAJOS Amikor az éhhaláltól mentettük meg a Szovjetet... Csak kevesen tudják, hogy Hitler idejében tulajdon­képen már másodszor mentettük meg a Szovjetet. Először 1921-23 között, amikor irtózatos éhségjárvány pusztított Oroszországban. Mintha Amerika sorsszerű végzete volna, hogy válsá­gos időkben a Szovjet raegmeptője legyen, amiért azután a “hálás” Szovjet minden pillanatban kész Amerikát el­pusztítani. A Szovjet akkor kijelentette, hogy “sohasem fogja el­felejteni Amerika jóságát,” de nagyon is gyorsan elfelej­tette és Amerika jóságáért rut hálátlansággal fizet. Herbert Hoover volt elnökünk mondja: “19%1 és 23 között három éve­met töltöttem azzal, hogy az A- merican Relief Administráció é­­lén, Oroszországot újra talpra állíthassuk. A sokszáz amerikai kiküldöttnek Henry C. Wolfe volt egyik igen nevezetes tagja, aki Col. William N. Haskell pa­rancsnoksága alatt a legnagysze­rűbb munkát fejtette ki az orosz éhínség enyhítésére. Mikor küldetésünket befejez­tük, az oroszok az egész ameri­kai ‘staff’ tiszteletére hatalmas bankettet rendeztek a Kremlin­­ben. A szónokok hangoztatták, hogy 20 MILLIÓ ÉLETET men­tettünk meg. Működésűnk áldá­sosságáról díszes okmányt állí­tottak ki, amelyet aláírtak az ak­kori összes bolsi vezetők. A szö­veg egy része ezt mondja: A Nép-Komisszáriusok Tanácsa i­­gazolja a megmentett milliók ne­vében, .legmélyebb hálánk kife­jezését és kijelentjük, hogy a USSR népe sohasem fogja azt a segítséget, amit önök az ameri­kai nép utján nyújtottak, amely egyben megpecsételő je lesz a két nemzet jövendőbeli barátságá­nak, elfeledni.’ — Herbert Hoover. HENRY C. WOLF, az ARA jeles tagja mondja: “Ez a történet egy életmentő nemes missziónak és a hálátlan­ságnak a története. Múlt nyáron az Tzvestia’ nevű újság megtá­madta Herbert Hoover volt el­nököt a brüsszeli kiállításon mondott beszédéért. Ezt Írja az Izvestia: ő volt a feje annak a notórius Amerikai Relief Comi­­tének, amely szégyenletes han­gulatkeltésre használta fel a se­gélyt a szovjet uralom ellenségei között.” Mikor ezt olvastam, hihetetle­nül csóváltam a fejem. Mert én egészen más szavakra emlék­szem, amit 35 évvel ezelőtt az ak­kori szovjet vezetők mondtak ne­künk. Akkor érzelgős s hálatelt szavakat intéztek Mr. Hoover­­hez, az ARC fejéhez, aki sok millió,, éhhalállal s betegségekkel küzdő életet mentett meg, bát valójában megmentette az egész roskadozó szovjet uralmat. Csadálatos, hogy még maga Nikita Kruscsev is vicsorog a mi “íejvadászos” segítségünkre, mert nemrégen ezt mondta: “A- merikai segítség ? A lelkedet kell eladnod, hogy megkaphassad!” És még hozzátette: “Igen, Ame­rika, te jómódú vagy, mert mil­liókat öltél meg éheztetéssel!” Az okmányok az ellenkezőjét bizonyítják: mi milliókat men­tettünk meg az éhhaláltól. És a sors gunyja az, hogy ezek vala­mennyien oroszok voltak. Vájjon hány orosz emlékszik most erre az ajándékra s ünne­pélyes fogadalmukra, Hiogy ezt sohasem fogják elfelejteni? Mi több, vájjon hány amerikai em­lékszik arra a históriára, hogy az ARA hogyan győzte le Nagy O- roszországban az 1920-as évek éhségjárványát? Sir Philip Gibbs hires szerző és szerkesztő a történelem legnagyobb nem­zetközi segély kampánynak ne­vezte ezt.”—Henry C. Wolf. Mindez tulajdonképen csak bevezetés, mert Henry C. Wolf még csak ezek után mondja el, személyes tapasztalatai alapján részletesen, Oroszország akkori népének megrázó éhhalál küzdel­meit, gyermekek, nők, férfiak millióinak tragikus szenvedéseit. A kutya és macskahus élveze­te már fényűzés számba ment. Mert megették a patkányokat is. Ha ez sem volt, egerekkel, sás­kákkal, bogarakkal táplálkoztak. Az elhagyott házak fedeléről le­szedték a zsúpot és porrá törve vagy őrölve megfőzték az eledel­nek. Az éhenhaltak az utcákon hevertek, éjjel-nappal temetés volt. Egy egész ország temetke­zett. De rengetegen bevallották, hogy a halottak húsával táplál­koztak . . . Szenny, betegség, bor­zalom volt az egész ország. így kezdődött a Bolsi Paradicsom. De a szerző szerint nagyon va­lószínű, hogy a segélyzettek kö­zött akkor Mikoyan és Kruscsev is ott voltak. Nagyon is lehetsé ges, hogy ők maguk is az ameri­kai segélynek köszönhetik életü­ket. Majd azt is elmondja még a jeles szerkesztő, hogyan haltak éhen ezrek és tízezrek azáltal, hogy a néptől fegyveres erővel kobozták el utolsó tartalékaikat: az utolsó krumplit, répát, ubor­kát s káposztát, a komiszárok s más bolsi hatalmasok számára... És végül elmondja Henry C. Wolf azt is, hogy amikor az éhe­ző milliók már meg voltak ment­ve, még mindig a kétségbeesés szélén állottak, mert egy szem vetőmagjuk se volt uj életet kez­deni és Amerikai mindenféle ve­tőmaggal is bőven ellátta őket. Miért nem gondoskodtunk ar­ról, hogy az ilyesmit rádión új­ság által, pamfletek által meg­tudja a világ, hogy megborzad­janak és megcsömörüljenek a bolsi rendszertől? Mert a bolsiknak van hozzá arcuk, idegük, hogy megmentői­­ket ültetik minduntalan a vád­lottak padjára. SZEGEDY LÁSZLÓ (Californiai Magyarság) Hawaii az 50-ik állam A szenátus megszavazta s a képviselőház hasonló döntése most már csak órák kérdése, hogy Hawaii az Egyesült Álla­mok 50-ik állama legyen. A csendes-óceáni szigetcsoport, amely 40 éve az Egyesült Álla­mok tartománya volt anélkül, hogy szerves “állam” státust kapott volna, végre az Unió tagállama lesz s Alaska után az 50-ik csillagot kapja még ebben az évben a csilla^sávos amerikai lobogón.

Next

/
Oldalképek
Tartalom