Függetlenség, 1959 (46. évfolyam, 1-53. szám)

1959-02-26 / 9. szám

In Its 46th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N.J, VOL. 46. ÉVFOLYAM — NO. 9. SZÁM Ten Cents per Copy—$3.00 per Year ml—.. — ■ ------------ -^L!-----------­TRENTON, N. J., 1959. FEBRUÁR 26 ■'"P 11 ■ I ..................... ........■■-] UM 1 ‘Szeretett külügy­miniszterünk’ Engedjék Amerikába rokonainkat! Amerikai Kossuth bélyegek ára / • Uf 1 , • 99 a magyarorszagi teketepiacon igy nevezte a beteg Dullest az el­lenzék vezére, Lyndon Johnson, a szenátus nyílt ülésén. Dulles külpolitikáját ma már senki sem bírálja, legyen az republikánus, vagy demokrata. Egyszerre mérhetetlen aggo­dalommal figyeli mindenki a washingtoni kórházat, ahol egy bátor öreg ember birkózik az e­­gyik legszörnyübb betegséggel, a rákkal. Több forog ma kockán, mint a republikánus, vagy de­mokrata érdek. Az egész ország, sőt a szabad világ léte. Az az ember, aki biztos kézzel kormányozta ennek a világnak a hajájót a külpolitika sötét vi­zein, egyszerre félreállt. Remél­jük, ideiglenesen. Csodák még történnek. Egy bátor, magabiz­tos és hivő ember a birkózásból győztesen kerülhet ki. John Foster Dullesben pedig megvannak ezek a kiváló tulaj­donságok. Mi, amerikai magya­rok is csatlakozunk azokhoz, a­­kik aggódó szeretettel veszik kö­rül a washingtoni kórház beteg­ágyát. Európa uj történelmet ir, ezt nem is vesszük észre a sok más fontosnak látszó kérdés kö­zepette. A Közös Piac-ba tömö­rült hat nyugateurópai ország e­­gyiittes gazdasági ereje messze meghaladja a Szovjetunióét. A Közös Piac több acélt, au­tót, és más iparcikket termel, mint a nagy garral hirdetett vö­rös népi paradicsom. Január ele­jétől a hat ország gazdaságilag egyesült s a vámhatárokat foko­zatosan lebontják. A gazdasági egyesülést egyben bizonyos po­litikai szövetség foglalja keret­be. Ma senki sem tudja meg­mondani', hogy ezen az utón ha­ladva, Európa hová fejlődhet? Lehet, hogy az Európai Egyesült Államok lesz a végső kifejlődés... A Közös Piac néven ismert Nyugateurópa máris szuper-ha­talom. Nem katonailag, vagyis: legalább még nem. Számokat itt nem akarunk írni. De egyet megjegyezhetünk. Nyugateuró­pa ma sokkal több nyersanyagot importál, mint, például, a világ óriása, az Egyesült Államok. Az utóbbi tiz évben ipari fejlődése példátlan. Miközben az Egye­sült Államok 39 százalékos fej­lődést ért el, Anglia pedig 29-et, a Közös Piac országai 97 száza­lékos gyarapodást mutatnak fel, megdönthetetlen statisztikai a­­datok alapján. A másik fontos dolog, Nyu­gateurópa és Amerika további közeledésének szinte naponként szaporodó jelei mutatkoznak. Az amerikai kormány most azt a­­jánlotta a Közös Piacnak, hogy kölcsönösen csökkentsék — 20 százalékkal — a vámilletéket. Jean Monnet francia állam­férfi nemrégiben kijelentette, hogy az Atlanti Óceán ma már nem jelent akadályt Európa és Amerika közt. “Eljön az idő, a­­mikor Európa és Amerika ösz­­szekapcsolódik, egy lesz, mert a nagy összefogások korát éljük.” Egy fővárost keres hat európai ország. Ma még nem tudjuk, hogy hol legyen a Közös Piac országának a központja. Azt szeretnék, ha valahol ‘füg­getlen’ területen lehetne. Valami aféle elgondolás kezd felülkerekedni, hogy valahol Európában egy területet kellene kihasítani s ott építeni fel az uj európai fővárost. Éppen az amerikai példa sar­kalja erre az európaiakat. Wa­shington, a főváros nem tartozik egyetlen államhoz sem, hanem külön kerület. A nyugateuró­paiak annyi nehéz kérdést oldot­tak meg már, annyi előítéleten tették túl magukat, amig a jelen­legi egység kialakult, hogy bizo­nyosan ezt is jól megoldják majd. Nagyon is érdemes most fi­gyelni Európa nyújtózkodását. Uj óriás van Születőben. A pokolban, vagy a menyországban? Az angol sajtóban hire ment és nagy felháborodást keltett, hogy a bolsi hajlamú canterbury érsek 85-ik születésnapján azt mondta, hogy szerinte Stalin a menyországba került . . . Sokan leveleket Írtak a laphoz és azt Ír­ták, hogy ha Stalin nem a pokol­ban van, ahova való, akkor ők se akarnak a menyországba kerül­ni. sőt akkor sem, ha a canter­bury érsek odakerül. A TUDÓSOK IS JÁRNAK TEMPLOMBA A “Társadalmi Szemle” leg­utóbbi számában egy cikk kö­vetelte, hogy az ateista propa­gandát erősen fokozni kell, mert a magyar nép “még min­dig igen vallásos.” A forrada­lom óta — panaszkodott a “Társadalmi Szemle” — egyet­len egy ateista könyvet sem ad­tak ki és jellemző a mai álla­potokra, hogy még kiváló tu­dósok és a nyilvános élet más vezető alakjai is rendszeresen járnak templomba.” ÜNNEPELNEK A VÖRÖSEK Münnichék meg akarják ünne­pelni a Kun Béla féle proletár­diktatúra kikiáltásának 40-ik évfordulóját. Az ünnepségeket előkészítő bizottság Münnich el­nökletével ülést tartott minap a magyar Országházban. HELYREIGAZÍTÁS A Tollas-estről szóló beszá- i mólónkban az előkészítésben közreműködő Fekete Pál neve helyett tévedésből Fekete Ti­bort irtunk, amit ezennel hely­reigazítunk, és amiért elnézést kérünk. MAGYAR MOZI Két magyar film kerül be­mutatásra a Centre Theatre­­ban február 27-én és 28-án, pén­teken és szombaton, mindkét es­te 6:30 órai kezdettel. (Ajtónyi­tás este 6 órakor). “Tavaszi Szonáta” a cime az egyik filmek­nek, amely Bethoven gyönyörű zenéjével sokszorozza az élveze­tet. Szörényi Éva, Uray, Benkő, Pethes, Maklárv és mások fő­szereplésével. A második film cime “A Pofon,” Jávor Pállal. Tegyük állandóvá a magyar filmek bemutatóit Trentonban; legyünk ott az előadásokon mi­nél többen! A Vatikán megemlé­kezése a Mindszenty perről Február 8-án vatikáni tiszt­viselők magyar menekültekkel együtt résztvettek a római Ma­ria Maggiore templomban tar­tott és Mindszenty hercegprímás perének tizedik évfordulójáról megemlékező misén. A szentmi­sét Confalonieri kardinális mon­dotta. A Vatikán hivatalos szó­csöve, az Osservatoi'e Romano vezércikkben emlékezett meg az évfordulóról és megállapította, hogy Mindszenty hercegprímást nem azért állították a kommunis­ták bíróság elé, mert “reakciós” lett volna, hanem mert a hit és az egyház bátor harcosa volt. Mit lehet csinálni paplan alatt? London — Egy feltaláló na­gyon érdekes és sokoldalú pap­lant mutatott be a szakértőknek. A paplan (mindenek előtt) — $7,000-be kerül. — De sokmin­dent lehet alatt csinálni, anél­kül, hogy kibújna alóla a boldog tulajdonos. Például: végesvégig olyan me­leg terjed alatta a belevarrt elek­tromos hálózatból, amilyen ép­pen csak kívánatos. (Hidegvérű angoloknak külön áldás.) Beépí­tett készülék van, melynek mik­rofonjába lusta bankigazgatók két álom között szigorú felszólí­tó leveleket diktálhatnak s a gép­­irónő a kész szalagot viheti ma­gával. Az egyik sarkán a paplan­nak főzőlapja van, ahol a lágy­tojás készíthető anélkül, hogy a konyha hideg kövére kellene ki­totyogni. Ugyanott forró tea, vagy kávé, stb. főzhető. — Van benne egy olyan szerkezet, mely kinyitja és becsukja az ajtót, ab­lakot, csak egy gombnyomásba kerül. Másik gombnyomásra tí­zembe lép a televízió, vagy a rá­dió és ügyesen beállítható, mesz­­sziről. Hogy telefonálni is lehet, az csak magától érthető és mind­ezek melett az ember kellemes benyomást gyakorol a környeze­tére, nem kell állandóan ezért­­azért csengetni a szobalánynak. Minden ami kell, kéznél van. (Magyarság) Hitler és Éva holtteste Hugh Trevor Roper, az Ox­ford egyetem történelem-taná­ra közhírré tette, hogy Hitler és Braun Éva holttestét minden kétséget kizáróan az oroszok vit­ték el zárt koporsóban Moszk­vába, egyenesen Sztálin kíván­ságára, aki még egyszer akarta látni Hitlert, akinek azelőtt nagy csodáló ja volt. Az oroszok azért tartották titokban, hogy a holttesteket Moszkvába vitték, hogy Európát tovább izgassák a “bujdosó” Hitler legendájával, Évek óta fáradozik az Ame­rikai Magyar Szövetség wa­shingtoni titkársága azon, hogy ab eddiginél méltányosabban kezeljék a bevándorlási kérdése­ket az Egyesült Államok illeté­kes hatóságai. Részben ennek volt köszönhető, hogy a, két év előtti szabadságharcot követően ez eredeti hatezres, illetőleg tíz­ezres “parolee’ keretet lényege­sen kibővítették és jóval több mint negyvenezer hazánkfia te­lepedhetett meg azóta a ma már 49 állam területén. Az első világháború óta azon­ban az úgynevezett “nemzetisé­gi kvóta” alapján szabályozzák a bevándorlást, ami a történel­mi Magyarországon születettek részére rendkívül hátrányos. A megcsonkított Óhazából eszerint évente összesen 865, Romániá­ból pedig mindössze 289 kiván­dorló kaphat beutazási, illetőleg letelpedési engedélyt még akkor is, ha rokonaikhoz jönnének. Még sérelmesebb rendelkezés, hogy ezeknek az alacsony kelet­európai kvótáknak a felét hosszú évekre előre lefoglalják, “mort­­gage”-olják olyanok részére, a­Zilahyék sikere Zilahy Sándor Amerikai és Kanadai Magyar Vígszínháza minden várakozást felülmúló si­kert aratott New Yorkban, a Szent István Egyház Fehér Ter­mében, ahol több mint ötszáz né­ző lelkesen tapsolta végig a “Holdfény a kék Dunán” cimü Szilágyi-Zerkovitz operettet. A magyarok előre megváltották je­gyeiket és a pénztár fölé kifüg­gesztették a táblát: “Minden számozott jegy elkelt!” Az előadásról a közönség leg­nagyobb dicsérettel emlékezett meg, mert Földessy Lilla, Havas­­sy Mimi, Leskó Jolánka, Gödry Julia művésznők és Nagy György, Nagy Lajos, Bodnár Jó­zsef kiváló szereplők tudásuk legjavát nyújtották, Zilahy Sán­dor igazgató- rendező, színmű­vész vezetésével. Tóth Irénke, Kátay Izabella, Király Imre és Kertész Lajos is pompásan sze­repeltek. * A darabnak hire terjedt már az amerikai magyarság körében és a jerseyi városok színházláto­gatói is már várják a hires Zi­lahy társulatot, mely a dalt, a kiknek speciális képzettségére Amerikának szüksége van; esze­rint tehát az évi kvótaszám az eredetinek voltaképen csak fele. A rég esedékes bevándorlási reform irányában való törekvé­sek eddig hajótörést szenvedtek, mig most végül a többségben le­vő demokrata párt vezérei szin­tén magukévá tették az ügyet és hajlandók a republikánus kor­mány törvényjavaslatait bizo­nyos módosításokkal felkarolni. A módosítások beterjesztésekor készült fenti képünkön (balról jobbra) a keleteurópai szárma­zású amerikaiak titkár, Paul M. Deac; Senator Hubert H. Hum­phrey, Congressman Thaddeus M. Machrowicz és Báchkai Béla, az Apierikai Magyar Szövetség központi titkára láthatók a wa­shingtoni Gapritol országházban. A Humphrey-Machrowicz tör­vényjavaslat hamarosan bizott­ság elé kerül és hacsak az ide­gen-ellenes érdekeltségek meg nem akadályozzák az abban fog­lalt könnyítések megszavazását, talán már ebben az évben meg­kezdődhetik a tengerentúlon levő családtagok, rokonok gyorsított kivándoroltatása. táncot, a magyar színjátszást hozza el számúkra. A darab a kö­vetkező helyeken kerül színre e­­zen a héten: Febr. 27én, pénteken este Trentonban a Református nagy­teremben. Febr. 28-án, szombaton este Passaicon, a Szent István Audi­tóriumban. Márc. 1-én, vasárnap este 8 órakor New Brunswickon, a Szent László Nagyteremben. Jegyek mindenhol a megszo­kott olcsó elővételi árban kap­hatók. Teller anyja Amerikában A magyar kormány, hosszas huzavona után végre vízumot a­­dott a magyarszármazásu ame­rikai atomtudós, Teller Ede 75 éves anyjának, aki már útban van Amerika felé, hogy viszont­láthassa világhírűvé vált fiát, a­­kit általában a hidrogénbomba “atyájának” neveznek. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Amerikai lapok beszámol­tak arról a jellemző és érdekes hírről, hogy Magyarországon a bélyeggyűjtők — de mások is — hatalmas árakat fizetnek az amerikai posta által kibo­csátott Kossuth bélyegekért. Amikor a “Szabadság Baj­nokai” sorozatban Kossuth La­jos képével bélyegeket adtak ki, Amerika olyan megtisztel­tetésben részesítette az 1848. évi magyar szabadságharc hő­seit, amilyenre — magyar em­berrel kapcsolatban — eddig még nem volt példa. A Kossuth bélyeggel ellátott leveleket azonban nem kézbe­sítette a magyar posta. A kerü-Kitüntetett diák Ifj. Diénes Lászlót, lapunk szerkesztő-tulajdonosának és feleségének fiát, ki a Metuchen IFJ. DIÉNES LÁSZLÓ High School utolsó éves tanu­lója, a National Honor Society tagjává választották. A kitünte­tettek országos egyesületének tagsága nemcsak azt jelenti, hogy a beválasztott diák tanul­mányi előmenetele szempont­jából kiválik az átlag közül, hanem vezetőszerep, jellem és munkateljesítmény szerint is az elsők között áll. William J. Nunan, az iskola igazgatója a szülőkhöz intézett szép levél­ben elmondotta mindezt és azt is, hogy a National Honor So­ciety tagsága mindegyik iskola tanulójára nézve nagy kitünte­tés, de különösen áll ez a me­­tucheni középiskolára, ahol “rendkívül szigorú mértékkel mérnek és a tanulók versengése is sokkal fokozottabb.” Február 6-án délelőtt a me­­tucheni iskola 800-valamennyi tanulója bevonult a hatalmas uj auditóriumba, ahol szertar­tásos ünnepség keretében szó­lították fel a színpadra azt a 7 fiút és 18 leány-tanulót, aki­ket ebben az évben ez a meg­tiszteltetés és kitüntetés ért. S a “közönség” soraiban, a leg­­hátulsó sorokban ott ültek a ki­tüntetettek szülei s nemcsak az édesanyáknak gyűlt öröm­könny a szemébe . . . Leslie Dienes újságírónak, illetve sport-cikkirónak készül. Több egyetemre adta be felvé­teli kérelmét s kitűnő előmene­tele alapján, illetve az igazga­tó ajánlásával sokféle ösztön­díjra számíthat, ha szüksége lesz rá. A Metuchen High School diák-újságjának a sport-szerkesztője, a Metu­chen Recorder hetilapnak pe­dig állandó sportrovat-vezető­­jé Leslie Dienes, vagyis Ifj. Diénes László, akinek e téren nagy jövőt jósolnak mindazok, akik tevékenységét és képessé­geit ismerik. lő-utakon, borítékok belsejé­ben Magyarországra került Kossuth bélyegeket a gyűjtők hatalmas árakon kapkodják szét. A 4^-es bélyegért — ál­lítólag 8 dollárnak megfelelő forintot fizetnek a fekete pia­con. Kádárt kinevették az orosz munkások Kádár a 21-ik Moszkvai párt­­kongresszus után meglátogatta a Moszkvics kisfogyasztásu ko­csikat gyártó gépgyárat. Kádár rövid beszédet mondott az össze­­csőditett orosz munkások előtt és a beszédet a budapesti rádió is közvetítette. Kádár beszédét a magyar forradalom leverésében résztvett leszerelt- orosz katonák felszólalásai előzték meg. Mikor Kádár kijelentette: “Elvtársak, a magyar nép mély hálát érez a szovjet nép iránt azért, mert többször, a történelem súlyos ó­­ráiban testvéri segítséget nyúj­tott nekünk,” az összegyűlt mun­kás tömeg állandóan moraj lőtt és a beszéd e részénél hangos ne­vetés csattant fel. Presbiteri konfe­rencia Az Amerikai (Független) Magyar Református Egyház keleti egyházmegyéje presbi­teri konferenciát rendez már­cius 1-én, vasárnap délután 2 órai kezdettel a Perth Amboy-i gyülekezet uj egyháztársa­dalmi épületében. A konferencia kétnyelvű és minden résztvevő a számára v megfelelőbb nyelvű csoport­ban tanulmányozza a presbi­teri tiszttel járó kötelessége­ket. A megnyitó áhítatot éppen úgy, mint az előadásokat és a különféle bizottságok munká­ját az arra kijelölt presbiterek vezetik. Az előadás cime: A presbiter a gyülekezet élén. Angolul: “Eldership—Leader­ship.” A konferenciát közös va­csora zárja be. Lelkipásztorain, presbitere­in kívül szeretettel hívja és várja az egyházmegye a többi gyülekezeti munkásokat, egy­házaink minden érdeklődő tag­ját. CSORDÁS GÁBOR Esperes FELHÍVÁS a trentoni magyar egyházak és egyletek vezetőségeihez A William Penn Egylet tren­toni 13-ik fiókosztálya szoká­sos évi piknikjét július harma­dik vasárnapján (19-én) fogja megtartani a Hamilton Grove piknikhelyen. Az osztály ve­zetősége ezúton is felkéri a helybeli magyar egyházak és egyletek nagyrabecsült veze­tőit, hogy a jelzett napra ne tervezzenek semmi mulatsá­got, pikniket, vagy összejöve­telt, hogy piknikünk sikere ez­zel is biztositva legyen. Előre is köszönjük jóindula­tú megértésüket és azt hason­­lőképen fogjuk viszonozni. Teljes tisztelettel, a tisztikar ngvében: HEGEDŰS JÁNOS, jegyző Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtázval — a lapot! HALLGASSA A “NEW JERSEY MAGYAR HANGJA” RÁDIÓMŰSORT MINDEN VASÁRNAP D.U. 1 ÓRÁTÓL 2-ig a Trenton-i WTNJ állomáson (1300 ke.) Műsorvezető: HAJDU-NÉMETH LAJOS American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom