Függetlenség, 1959 (46. évfolyam, 1-53. szám)
1959-09-03 / 36. szám
In Its 46th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N.J, American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. 46. ÉVFOLYAM — NO. 36. SZÁM Ten Cents per Copy—$3.00 per Year Eisenhower elnök A Szabadságharcos Zenekar New Brunswick-i hangversenyének sikere érdekében (Az Amerikai Magyar Intézet az alábbi megbivót teszi közzé) 1059. augusztus 31 Kedves Magyar Testvérünk: Az 1956 évi szabadságharc után a magyar zeneművészek szine-java menekült Nyugatra. Ausztriában, Philharmonia Hungarica néven szimfonikus zenekart alakítottak a menekült művészek és ez az együttes csakhamar világviszonylatban is elismert nevet szerzett .magának. Hangversenyeit Európa-szerte a zenekedvelők és zeneértők ezrei hallgatták ámulattal. A Philharmonia Hungarica ez év őszén amerikai hangversenykörutra jön és az ország nagy városaiban és magasabb zeneértő központjaiban ad hangversenyeket. Államunkban a Rutgers Egyetem szerződtette le egy estére a világhírű menekült magyar művészegyüttest s az Amerikai Magyar Intézet közreműködésével 1959 októben 5-én este, az egyetem 3,000 személyt befogadó tornacsarnokában — amely már annyi világhírű nagy művész szereplésének volt a színhelye — mutatkozik be államunk zeneértő közönségének a Philharmonia Hungarica. Magyar szempontból ilyen magas nívójú művészi esemény ritkán van államunkban s ezért is fontos, hogy New Jersey magyarsága a legteljesebb mértékben magáévá tegye, támogassa és sikerre vigye ezt az ügyet. Éppen ezért 1959 szeptember 11-én, pénteken este 7 őrakpr a Rutgers Egyetem Graduate Student Center termében 38 College Ave. (College Ave. és Hamilton St. sarok) New Brunswick fontos megbeszélő és előkészítő gyűlést tartunk, amelyre e sorok utján meghívjuk New Jersey magyar egyházi és világi vezetőembereit és minden magyart, aki a magyar zene barátja és aki ilyen s hasonló kulturmunkámkban részt kíván venni. Ennek a hangversenynek sikeres megrendezése egész New Jersey magyarságának az ügye. Úgy érezzük, hogy a magyar becsület dolga, hogy minden más szempontot félretéve összefogj unk és a legteljesebb sikerre vigyük ezt a munkát, ami kezdetét jelentheti egyszersmind a további hasonló magyar ügyek közös, egyöntetű munkálásának itt New Jerseyben. Hívjuk és várjuk tehát szeptember 11-én, pénteken este a megbeszélő és előkészítő gyűlésre New Jersey minden magyar egyházi és világi vezetőemberét és mindazokat a magyar testvéreinket, akikre tudjuk, számíthatunk, valahányszor ilyen ügyek leghelyesebb elintézéséről van szó. Magyar testvéri köszönettel: HAYDU K. GYÖRGY az Intézet elnöke az Intézet Igazgatóságának elnöke MOLNÁR ÁGOSTON SZENT ISTVÁN Nt. Tóth Tibor ref. lelkész augusztus 16-án Detroitban elhangzott ünnepi beszéde ezekben a napokban nyugateurópát járja, türelmességet hirdetve és jóhiszeműséget kérve mindenfelé. Hirdeti, hogy ő nem akar és nem fog semmiféle nyílt, vagy titkos megállapodást kötni Hruscsovval. A békéért hozza ezt az áldozatot, — mondta legutóbbi sajtóértekezletén.' Majd hozzátette, hogy ne féltse senki Hruscsov látogatása miatt az Egyesült Államok elnökének tekintélyét. Nem tudunk róla, hogy bárki is az elnök tekintélyét féltené. Csak arról tudunk, hogy Hruscsov tekintélye mérhetetlenül megduzzad amerikai látogatása egyenes következményeként, amit csak fokoz Eisenhower oroszországi útja. Ez pedig igy van, senki sem tagadhatja. Hruscsov tekintélyének a növelése pedig aligha a szabad világ érdeke. A másik fontos pont, amire sajtóértekezlete során Eisenhower rámutatott az, hogy a fegyverkezési versenyt nem lehet a végtelenségig folytatni, tehát valamelyes kiutat kell találni. Belátjuk, hogy jó volna. Elképzelhető, hogy Hruscsov, mint valami lócsiszár belecsap az elnök markába s azt mondja: mától fogva ne fegyverkezzünk, hanem éljünk, mint a galambok ... Mi lesz utána? Amerika a legnagyobb zavarban lesz. Hruscsov szavában bízni nem lehet, ezt jól tudják Washingtonban s a fegyverkezés tovább folyik. Két feltételezés vezeti Washingtont Hruscsov meghívása körül. Az egyik az, hogy Amerika ereje megijeszti a vörös diktátort. Nem ijeszti meg, erre nyugodtan mérget lehet venni. Ha megijedne, ez önmagában a kommunizmus bukását jelentené. Hruscsov legfeljebb kivárja az alkalmas pillanatot, ami megintcsak nem szolgálja a szabad világ érdekeit. A másik feltételezés az Washingtonban, hogy Hruscsovot meghatja a mi lakberendezésünk, autónk, kényelmes életmódunk, aminek elérésére im’ a kapitalizmus alkalmasabb, mint a kommunizmus. Hruscsov nem \ Szerkesztőnk vakáción Diénes László, lapunk szerkesztő-tulajdonosa családjával a Catskill hegyekben levő hires Casimir’s Lodge nyaralóba ment vakációra, ahonnan hétfőn Labor Day napján térnek vissza. Szeptember 13-án pedig Pittsburghba utazik a William Penn országos egylet konvenciójára, ahová az Igazgatóság határozata értelmében az amerikai magyar hetilapok részéről őt hívták meg. Ez utóbbi ugyan nem nevezhető kimondott “vakációnak,” mert a szerkesztőnek van dolga bőven egy ilyen konvención, azonban ez a hét is a laptól és a szerkesztés munkájától elvett idő lesz. Pittsburghba szerkesztőnkkel utazik fia> Leslie is, aki onnan továbbutazik Columbia, Missouriba, ahol az egyetemen megkezdi tanulmányait. hatódik meg. Elképpesztően naivnak tartjuk, hogy Hruscsov az álmélkodástól hanyattvágódjék a sztrájkban levő acélmunkás minden kényelmi berendezéssel felszerelt házában. Ilyen kényelmi berendezés az orosz munkásnak nem ajánlatos. Az orosz munkás csak addig marad a kommunista rendszer kiszolgálója, amig minden falat kenyérért, tüzelőért, vagy ruházati cikkért alázatosan Hruscsovhoz, illetve a tízezernyi népbiztoshoz kell fordulnia. Amikor az orosz munkás már nem lesz szakadatlanul éhes s nem didereg a vackában, —nem lesz már többé kommunizmus és Hruscsov, vagy II. Hruscsov nem lesz már föltétien ura a mai szovjet birodalomnak. Mindkét feltételezés merőben helytelen és semmi jóra sem vezethet. Amerikai látogatása után Hruscsov szemtelenebb lesz, mint valaha volt. A rab népek ügye tovább is kényelmetlen mellékzöngéje marad Hruscsov amerikai látogatásának. Eisenhower is, Nixon is szinte egy időben jelentették ki, hogy az amerikai felfogás nem változott.. Amerika nem veszi tudomásul a rab népek állandó leigázására irányuló szovjet törekvést. Tovább is áll a tétel: amíg a rab népek nem dönthetnek szabadon a sorsukról, nem lehet tartós béke. Jó volna ezt majd a vendég szives tudomására hozni. Nem azért, mintha Hruscsov nem tudná. Nem árt neki elég sokszor mondani. Minden kommunista süket s — természetszerűleg — Hruscsov le^süketebb. A Fehér Házban kell a fülébe ordítani. Kruscsev látogatásáról Azoknak, akik ellenzik az Elnök és Kruscsev találkozóját, Nixon ezt felelte: “Csak két lehetőségünk van: vagy szóba állunk velük, vagy harcolunk velük. Nemcsak Amerika, de az egész világ számára nincs más megoldás.” Nixonnak alighanem igaza van. Egyelőre jobb, ha Kruscsev jön, mintha a muszka hidrogénbombák érkeznének helyette. Dél-Carolina kormányzója, Ernest F. Hollings tiltakozott Kruscsev amerikai látogatása ellen. “Ez a kommunista diktátor, — mondotta, — a magyar nép tízezreit mészárolta le vagy küldte kényszermunkára és miatta százezrek váltak földönfutókká . . . Ilyen vendégekkel akar parolázni Amerika ?” Szent igazság mindez, de az Elnök úgy érzi, kényszerhelyzetben van. Clyde J. Kennedy, az American Counil of Churches elnöke a következő nyilatokzatot adta a Kruscsev látogatásáról: “Morális szempontból helytelen Magyország véreskezü. mészárosát Amerikába meghívni. Kruscsev kijelentette, hogy el akar minket, Amerikaikat temetni. Csak rossz származhat ennek a nemzetközi Diliingernek a meghívásából.” Vonuljon ki az orosz Magyarországból! “ünnepre jöttünk össze, hogy hódoljunk Szent István, a honalapító nagy király dicső emlékezetének. Ez az ünnepély a mai időkhöz illő szerény formában, de annál igazabban és őszintébben juttatja kifejezésre a mélységes hálát, amelyet első szent királyunk országépitő munkája iránt érzünk. Ez az érzés ott van mindnyájunk szivében és ebből merítünk erőt ahoz a meggyőződéshez, hogy visszaszerezzük Szent István országának hajdani fényét. Szent István birodalma az az eszmény, melynek ma hódolunk. Az államalapító nagy király az ország kapuit kitárta és befogadott mindenkit, aki a magyar hazát kívánta szolgálni. Mi is az ő bölcs intelmeit követjük, hogy mikor azt valljuk, hogy széles e nagy világon,, aki magyarnak érzi magát, aki szereti a magyar földet, aki a magyar nép függetlenségéért dolgozni és áldozni akar, mi azt magyar testvérünknek fogadjuk. A szentistváni eszme fölötte áll minden pártpolitkának, áthidal minden ellentétet, minden megkülönböztetést magyarok között. Sorsdöntő napokat él ma a magyar nép, de 921 évvel ezelőtt is sorsdöntő kérdést kellett megválaszolnia a magyar nemzetnek. Milyen világosan látjuk most, hogy a vallás életkérdés, egy nemzet legnagyobb közügyé. Dehogy magánügy: a legexistenciálisabb dolog a világon . . . Műveltségről, világnézetről, sorsról volt szó. Háromféle lehetőség állott a magyarság előtt. Vagy megmarad pogánynak a régi hitben, a régi hittel összefüggő népszervezetben, erkölcsben és hivatástudatban. Hogy ez mit jelent, megmutatta a honfoglalás óta eltelt száz esztendő annyi véres és sötét tanulsága. Lassanként Európa szegénylegénye, nemzetek bitangja lett volna a magyar s az ellene összefogó keresztény világ közös akarattal irtotta vol(Folyt, a 2-ik oldalon) ÉRTESÍTÉS Mesanko Ferenc — Cass és Hudson St. sarok — utazási irodája értesíti mindazokat, akik a közeljövőben Magyarországba, Csehszlovákiába, vagy bármely más országba szándékoznak ellátogatni, hogy minél hamarabb keressék őt fel, hogy a szükséées intézkedésekre kellő idő álljon rendelkezésére. Az utazással kapcsolatban álló összes ügyeket pontosan és szakszerűen intézi el, A magyarság által jól ismert és megbecsült ingatlanforgalmi és közjegyzői irodát nem kell bemutatni, hisz már hat évtizede szolgálja Trenton és környéke magyarságát, mindenkinek a legnagyobb megelégedésére. Forduljon teljes bizalommal Mesanko Ferenchez, ő az Ön ügyét a legnagyobb leikiismeretséggel és oda adással intézi el. “Hitler döntött... történelmi tények Szálasi Naplójában” címen a magyar emigráció egyik legérdekesebb munkája jelent meg New Yorkban, a német megszállás előtti magyar királyi rendőrség politikai osztályának detektivcsoportvezetője tollából. Szálasi Ferenc “1944 HUNGARISTA MOZGALOM—október hó” cimü legfontosabb naplójának nyilvánosságra hozása dokumentáris szempontból felmérhetetlen értékű, mert hitelesen bizonyítja, hogy Magyarországon 1944 október 15-16-án a hatalomátvételt Hitler Adolf a saját fegyveres erejével erőszakosan hajtatta végre és ültette Szálasit az államhatalom birtokába. “A főhadiszálláson Hitler vezér és kancellár döntött; döntése a következő: a kormányzó nem maradhat a helyén, helyéről el kell távolítani” — Írja Szálasi a naplójában, ahol megörökítette azoknak a sorozatos tárgyalásoknak a részleteit, amelyeket Hitíer megbízottjai: Veetásával a magyar nemzetet is elérte és közvetlenül veszélyezfőnöke és dr. Haller német követségi tanácsos folytattak vele a hatalom erőszakos átvételének előkészítése céljából. Abban az időben a németek háziőrizetben tartották Szálasit a Verbőczi utcai SS főhadiszálláson, ott folytak a titkos tárgyalások és ott foglalta naplóba Szálasi azoknak a részleteit. A napló eredetije Szálasi Ferenc letartóztatása alkalmával került az Amerikai Katonai Hatóságok kezeibe, amelyet sikerült szerzőnek szószerint lemásolnia s igy vált lehetővé most a nyilvánosságra hozatala. —* A könyv szerzője Szélesi Jenő volt detektivcsoportvezető, aki a német Gestapon és koncentrációs táborban átélt élményeinek ismertetésén keresztül betekintést nyújt az olvasónak ahhoz, hogy közelebbről megismerhesse anltát, amely Szálasi hatalomra junak a rendszernek az igazi arcusenmayer német követ, Winkelmann a Magyarországon állomásozó német rendészeti szervek tette. Majd volt foglalkozásából adódó egyes rendőri nyomozásainak és egyéb rendkívüli szolgálatainak részben színes riportokban, részben pedig a tények tragikus valóságában való ismertetése utján igyekszik a munkát az olvasó számára szórakoztatóbbá és élvezetesebbé, de egyben tanulságossá is tenni, így ma is élő, közismert személyekkel kapcsolatos ismeretlen események kerülnek az olvasó elé, amelyek bizonyára érdekes újdonságokként hatnak. A könyv megrendelhető lapunk könyvosztályánál $2.25 beküldésével. Cim: Foreign Book Shop, 216 Somerset St. New Brunswick, N. J. Menedékjogot kért Wagner Márton, a Buenos Airesi magyar követség kereskedelmi attaséja, aki 3 éve van Argentínában, menedékjogot két és kapott az Argentin kormánytól. Wagner az első szovjet-blokkbeli diplomata, aki Argentínában otthagyta a vörös követséget. A magyar diplomata menekülése kényes helyzetbe hozta a dél-amerikai kommunistákat, akik egész Dél-Amerikában nagyarányú politikai offenzivába kezdtek. Az amerikai munkásság tiszteletére törvénybeiktatott LABOR DAY 1959-i évfordulója alkalmából időszerű megállapítani, hogy a munkások életszínvonala eddig soha nem látott magaslatra emelkedett és hogy a munkásság befolyása az amerikai törvényhozásra is mindinkább érezhetőbbé vált. Ez azonban nem volt mindig igy és bár az eredményeket forradalmak nélkül érték el a munkások, a zsákmány nem esett az ölükbe, hanem nehéz küzdelmek, súlyos áldozatok és sok esetben véres harcok árán. Amerika iparosításának kezdetén, a 12, 14, sőt 16 órás napi munka elfogadott gyakorlat volt és a bérek épen csak, hogy szűkös meglélhetést nyújtottak. De már az 1830-as években megindult a küzdelem a rövidebb munkanap kivivására. A filadelfiai asztalosok szövetsége hozta ekkor a következő határozatot: “Minthogy minden embernek joga van ahhoz, hogy munkája végeztével szellemi előrehaladását is szolgálja, az ipari munkás ne legyen köteles napi 10 óránál többet dolgozni!” A különben konzervatív BOSTON TRNASCRIPT ekkor már igy irt: “Ha a nyári hőség idején az ipari szakmunkás 10-12 órát dolgozott, engedtessék meg, hogy azután visszatérjen családjához, gyermekeinek oktatására és szellemi szükségleteinek kielégítésére.” Más újságok kevésbbé voltak engedékenyek: “A tízórás munkanap követelménye megbénítja iparunk kifejlődését, nem* is beszélve arról, hogy a munkaidő leszorítására irányuló izgatás, a jó erkölcsökbe ütközik. A legértékesebb a reggeli és esti óráknak munkátlanságban való eltöltése, kicsapongásokra és züllésre fog vezetni.” Sok alkalmazó érvelt ebben az időben azzal, hogy “a biztosított szabad órák a munkakerülés jutalmát jelentik.” A munkások első szervezkedéseit a munkaviszonyok megjavítássá érdekében a bíróságok kezdetben törvénybe ütköző cselekménynek minősítették. Forduló pontot jelentett a massachusettsi Legfelsőbb Bíróság határozata 1842-ben, mely szerint a szakszervezetek összeolvadása magában véve nem törvénytelen, ha az egyesülés célja nem törvényellenes. Ugyancsak a massachusettsi bíróság volt az, amely a “closed shop” elvét szentesítette. Eszerint a szakszervezeteknek joguk van olyan kollektív szerződést kötni a vállalatokkal, amely előírja, hogy az összes alkalmazottak kötelesek a szakszervezethez csatlakozni, nem élvezhetik az előnyöket tehát, amelyeket az unió kivívott, anélkül, hogy a terhekből is kivennék a részüket. 1860-ban a napi tízórás munkaidőt már minden iparban elfogadták és mint távoli és merész célt, a nyolcórás munkanapot helyezték kilátásba. 1884- ben a szakszervezetek közös gyűlésén, amely a két évvel későbben megalakult American Federation of Labor előőrse volt, az Asztalosok Szakszervezete határozati javaslatot terjesztett elő, amely a nyolcórás munkanap törvénybe iktatását követelte. Egyes körök “Amerika-ellenesnek” bélyegezték a mozgalmat, amely “alacsonyabb béreket és a munkások társadalmi leromlását fogja magával hozni, mert a munkakerülést, a hazárd játékokat, zendüléseket, részegséget és kicsapongásokat fogja elősegíteni.” A nyolcórai munkaidő érdekében 340,000 munkás szállott síkra, akiknek több mint fele 1886. május 1-én általános sztrájkba lépett. A tüntetés hosszú és gyakran véres küzdelmeknek volt a bevezetője, amelyeknek mai eredményeképen az átlagos amerikai munkás heti negyven óránál is kevesebbet köteles dolgozni, sőt a munkások egyhatoda csak 35 órát vagy kevesebbet dolgozik. Vezető három legnagyobb szakszervezetünk már bejelentette, hogy legközelebbi célkitűzése a heti négynapos munka lesz, összesen 32 órán át. American Council MI ÚJSÁG TRENT0NBAN? VÁGOTT MIKLÓS, 72 Florence St., keresi Dr. Bagnigg Lajost és Ilmát. Dr. Babnigg nyug. miniszteri osztály-tanácsos-tudományos kutató. SZEPTEMBER 6-án, vasárnap rendezi hagyományos évi kirándulását az Amerikai Magyar Civic Association a Polish American Club Central New Jersey, Rt. 130 területén. MASICK ANDRÁS és neje, Magyar “Sajtónap” Bethlehemben--------t A “Bethlehemi Híradó” c. laptársunk szeptember 6-án, vasárnap a Flickinger Groveban Saucon Park, Bethlehem, Pa.) nágy pikniket, Sajtónap-ot rendez. Az alkalom főszónoka Msgr. Varga Béla, a Magyar Bizottság elnöke lesz. 1810 Chestnut Ave. leánya Ilona, felsőiskolai tanárnő, a Ladies Auxiliary to Catholic War Veterans Holy Cross titkárnője, munkássága elismeréséül a pittsburghi országos konvencióján nagy kitüntetésben részesült. Mis is gratulálunk a tehetséges és bájos tanárnőnek és az ő kedves szüleinek. LEKKA ISTVÁN, 230 Genesee St. honfitársunk a Catholic War Veterans Post 417 által kisorsolt automobil boldog tulajdonosa. Gratulálunk. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hog> ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnunat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkeaünk a postahahatóságnál.
