Függetlenség, 1959 (46. évfolyam, 1-53. szám)

1959-08-20 / 34. szám

In Its 46th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N.J, American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. 46. ÉVFOLYAM — NO. 34. SZÁM Ten Cents per Copy—$3.00 per Year TRENTON, N. J., 1959. AUGUSZTUS 20 Európa nem alkuszik, vagyis annak a nyugati fele kevésbé hajlamos a megalku­vásra és Hruscsov ölelgetésére, mint Amerika. Ennek talán ott keresendő az oka, hogy az eu­rópaiak jobban ismerik Marx és Lenin tanait és azok gyakor­lati megnyilvánulásait. Száz­ezrek és milliók pusztultak el testileg és lelkileg, amig a kommunizmus idáig “fejlő­dött” s ezek utolsó jajkiáltása eljutott Európa minden zugá­ba, de az óceán felett valahol elfujta a szél. Az amerikai sajtó azt Írja, hogy Európában örömmel vet­ték tudomásul Hruscsov meg­hívását. Ez egyszerűen nem igaz. Ha úgy értik az amerikai lapok, hogy Macmillan angol miniszterelnök örült, megfelel a ténynek. De Macmillan nem Anglia és Anglia nem is része Európának. Földrajzilag sem tartozik hozzá s lelkileg-szel­­lemileg sem akart Európa ré­sze lenni soha. De Franciaországban még­­csak De Gaulle sem örül, még kevésbé Adenauer, a német kancellár. A semleges Svájc és Észak tele van keserű szemre­hányásokkal. Ez a helyzet a vasfüggönyön innen. A vasfüggönyön túl az örvendezésnek nyoma sincs. Sőt! Háborog minden tisztességes magyar, vagy len­gyel, hogy igy vállra emeli Amerika 'embermilliók hóhér­ját. Idáig a vasfüggöny mögé zárt népeknek megvolt az az elégtételük, hogy ‘Amerika nem áll szóba Hruscsovval.’ Amerika úgy élt mindig a vasfüggöny mögötti népek lel­kében, mint az elnyomottak bajnoka, aki ha már az igaz­ságért kardot rántani nem tud — kard helyett atombombát kellene rántani — legalább az elvekből nem enged és nem tűri, hogy a Fehér Ház tiszta falaihoz véres emberek dörgö­­lőzzenek. A magyar nép meg­értette, hogy a forradalom idején Amerika nem mozdult. Elvégre kitörhetett volna a vi­lágháború, az atomháború és ilyen hibát józan államférfi nem követhet el. Ám, ami most történik, azt sem a magyar, sem a többi rab nép nem érti. Azt mondja: ‘Ha ti Amerikában kebletekre öle­litek, kezet ráztok vele, lovag­gá avatjátok, hát akkor miért várjátok el tőlem, hogy elesett­­ségemben a kommunista rém ellen foglaljak állást és életem kockáztatásával is óvjam gyer­mekeimet tőle? Ha ti ezt a példát tanítjátok, rendben van, a leckét megtanulom.’ Kétes értékek származnak — meg vagyunk győződve — Hruschev ameri­kai utjából. Néhány tánclépés után a kelet-nyugati feszültség újra kiéleződik, mert a vörös diktátornak sohasem lesz ér­deke, hogy nyugalmi helyzet­be vergődjék a világ. Az örök forradalom, az örök nyugta­lanság s főleg mások nyugta­­lanitása — ez a kommunizmus éltető eleme. Ha ez nincs, el­pusztul s elnyeli Hruscsovot magát is. őt nem hatja meg a kényelmes amerikai otthon, sem a bőséges életmód. Azo­kat a népeket, amelyeket ő igában tart, eféléhez szoktatni nem is tanácsos. Nagy hiba volna, ha a vas­függöny mögötti népek Ame­rikába vetett hite most meg­inogna, sőt tönkremenne. Há­ború lehet, nagyon is lehet. S nem az amerikai haderő fel­­készültsége tartja vissza Moszkvát a támadástól, hanem az, hogy a szovjet gyarmatok látszólagos rendje és nyugal­ma abban a pillanatban felbo­rulna. Az, hogy a vasfüggö­nyön belől egyszerre lázadó népek ökle emelkedne. És — válságos pillanatokban — ezek az öklök többet érnének Amerikának 50 vagy 100 had­osztálynál is. Óh, igen, Hruscsovnak so­kat ér ez az amerikai látoga­tás. Nem adá semmiért. Még egy Lenin és Sztálin melletti díszes fekvőhelyért sem! MEGHÍVÓ Engesztelő magyar zarán­doklatra és Szent István ün­nepségre, a Czestochowai Madonna kegyhelyére Az évente szokásos Szent István ünnepség ezidén nem New Yorkban, hanem Doyles­­town, Pa.-ban lesz, a Pálos Atyák monostorában, a Czes­­totowai Madonna kegyhelyén, engesztelő magyar zarándok­lattal kapcsolatban, augusztus 30-án, vasárnap. A zarándok­latot a Pálos Atyák hívták össze, a Szent István ünnepsé­get pedig a Katolikus Liga rendezi. Minden magyart sze­retettel hívnak. Cim: Ferry Rd., Doylestown, Pa. Telefon: Fllmore 8-4882. Délelőtt 10 órakor szentmi­se, szentbeszéddel (Rába Lu­kács pálos-atya). Délután 3 órakor keresztuti ájtatosság. Délután 4 órakor érseki szent­mise, a Rómából jövő M. Gaw­­lina József érsek őexcellenciá­ja áltaL aki angolul mond szentbeszédet. Magyar szent­beszédet mond Ft. Borsy Gy. Engelbert, OFM., new bruns­­wicki plébános. Szentségkité­tel. Körmenet. Litánia: ima a magyar hazáért és a békéért. Áldás. Pápai és magyar him­nusz. Egyházak, egyesületek zász­lóikat vigyék magukkal. Autó­buszok érkezése előre jelzendő a fenti címen, akár Írásban, akár telefonon. A kegyhely szép, fás területen fekszik. Ár­nyas parkolóhely is van bőven. A Cafeteriában hideg és meleg ételek, hűsítők kaphatók. A kegyszer-üzletben szép emlék- és ajándéktárgyak vásárolha­tók. Útirány: Phila s Camden fe­lől a 611 North utón, Valamint a 152 N., 73, 202 N., 309 N. jelzésű útvonalakon. — Tren­ton felől: a 29 N., majd Lam­­bertvillenél a 202 S. utón. — New Yorkból akár az 1-es utón Trentonig, akár a 22-es utón Somerville-ig s onnan a 202-es utón. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hog> ah valamilyen okból nem kapj 8 pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkeflünk a postaha hatóságnál. Amerikai kongresszus, angol parlament Jelentés az angliai és magyar országgyűlés magyar menekültek elhelyezéséről Bár az amerikai Kongresszus megteremtésére az angol parla­ment adta meg a példát, a tör­vényhozás módja lényegesen kü­­lömbözik a két országban. Az an­gol parlamentben a Lordok Há­za nem népválasztotta testület, hiszen abban az angol főnemes­ség örökös képviselői foglalnak helyet, körülbelül úgy, mint az ősi magyar alkotmányban elő­irt Főrendiházban. Az angol House of Commons, a washing­toni House of Representatives (és azelőtt a magyar Képviselő­ház) tagjait azonban a nép vá­lasztja ki. A választási eljárás természe­tesen szintén más és más. Az a­­merikai képviselőnek vagy sze­nátornak az illető államban vagy kerületben kell laknia ahhoz, hogy jelöltként felléphessen. Angliában sé alkotmányos Ma­gyarországon is, bárhol fellép­het a jelölt, ha pártja kijelöli. Az amerikai és magyar rend­szerrel szemben, a House of Commons valósággal kizáróla­gosságot élvez a törvényhozás­ban. Pénzügyi vonatkozású tör­vényekben ez az egyedüli döntő forum, de ha a House of Com­mons bármiféle más törvényja­vaslatot három egymásután kö­vetkező ülésszakban elfogadott, az törvénnyé válik, tekintet nél­kül arra, hogy a Lordok Háza hazzájárult-e? A House of Lord egyébként sem hasonlítható az amerikai Szenátushoz. Az előbbinek hatal­ma a gyakorlatban csak arra szorítkozik, hogy a Commons e­­setleg elhamarkodott határoza­tainak életbeléptetését elhalasz­­sza. Az 1911.-Í Parliament Act eltiltja az angol Főrendiházat attól, hogy pénzügyi törvénye­ket módosítson, mig az amerikai Szenátus még adótörvényeket is módosíthat (a House of Repre­sentatives jóváhagyásával). Az amerikai Kongresszusban bármelyik Ház kezdeményezhet törvényeket, azzal a megszorí­tással, hogy adótörvények csak a Képviselőházból indíthatók el, mig külállamokkal kötött szerző­désekhez és a legfontosabb el­nöki kinevezésekhez a Szenátus jóváhagyása szükséges. Az amerikai törvényhozás két Háza szorosan együttműködik. Ha az egyik Ház elfogadta a ja­vaslatot, azonnal a másik Ház e­­lé terjesztik s ha az elfogadott szövegekben eltérések mutatkoz­nak, azokat közös bizottság e­­gyezteti össze. Még egy fontos külömbség Felhívás a William Penn Fraternális Egyesület Tagjaihoz Ezúton értesítjük tagtársain­kat, hogy az Egyesület trentoni fiókja a nyári hónapokban nem tart gyűlést. Legközelebbi fiók­­gyülésünket szeptember 20-án fogjuk tartani a szokásos idő­ben. Tagtársi tisztelettel, a Vezetőség. van a két angolszász ország kor­mányrendszerében. Angliában úgy a végrehajtó—, mint a tör­­vényhozói-hatalom a többségben lévő párté. Amerikában a végre­hajtó hatalom legfelsőbb birto­kosa az Elnök, akinek méltósága független a Kongresszus többsé­gétől. Magyarországon a végre­hajtó hatalom az alkotmányos uralkodó kezében volt, aki szin­tén független a törvényhozástól. American Council A párt irta meg Kovács Béla leg­utóbbi “nyilat­kozatát” Kovács Bélának a budapesti “Népszabadságban” m e g j e­­lent legutóbbi nyilatkozata nem hiteles. A nyilatkozatot a súlyosan beteg Kovács Bélával a “Népszabadság” munkatár­sai alá akarták Íratni, de ő már nem volt eszméleténél. A nyi­latkozat “alap irányvonalait” a pártsajtó alosztálya küldte meg a “Népszabadságnak” és a munkatársak ezzel utaztak le Pécsre. Lakások a magyar menekülteknek Holmer osztrák belügymi­niszter nemrég az UNO és az osztrák kormány pénzeiből épült lakáskomplexumot adott át az Ausztriában élő mene­külteknek. Linz mellett 103 la­kást adtak át magyar mene­külteknek. 1960-ig 2,700 la­kást -építenek második világhá­borús menekülteknek és 1,000 lakást magyar menekültek be­fogadására. A következő öt évben 300 millió schilling be­fektetésével 2,500 további la­kást építenek az osztrák ható­ságok az osztrák állampolgár­ságot már elnyert menekültek részére. Junius elsején az angol ka­tolikus nők menekülteket se­gélyező ligája jelentést adott ki az angol segélyszervek mű­ködéséről, a magyar menekül­tek angliai elhelyezésével kap­csolatban. A forradalom óta 17,000 magyar menekültet fo­gadott be Anglia. A menekül­tek legnagyobb részét elhe­lyezték, de sok menekült nem a szakmájában dolgozik. A menekültek számára berende­zett szállókat, egy kivételével becsukták, mert már nincsen rájuk szükség. Egyesek, mint pl. vivómesterek, hegedű és lantkészitők már önállósították magukat és segéderőkkel dol­goznak. Magyar katolikus klubbok alakultak Londonban, Manchesterben és Bradford­­ban. Magyar deportáltak helyzete a Szovjet­ben Fábián Béla ' julius 4-én Stuttgartban kijelent ette, hogy a magyar forradalom után a Szovjet-Unióba depor­tált 75,000 magyar közül ed­dig csupán 12,000-et küldtek haza az oroszok. A fennmara­dó 63,000 fogoly (köztük 7,000 lány) szibériai fogolytá­borokban raboskodik. MAGYAR PROTESTÁNS VEZETŐK TANULMÁNY­ÚTJA KÍNÁBAN Kollaboráns magyar protes­táns vezetők hat heti tanul­mányúton vettek részt Vörös Kínában. A magyar vezetők a kínai vörösök által felállított önálló kínai protestáns mozga­lom meghívottjaiként mentek Kínába. A mozgalom célja a külföldi missziók befolyásá­nak kiküszöbölése Kínában. MI ÚJSÁG TRENT0NBAN? DR. KONDOR József sebész­orvos és neje, Morrisville, Pa., leánya Arlene, nyári vakációját Európában töltötte, ahonnan jó egészségben és tapasztalatokban gazdagon érkezett meg szüleinek otthonába. OROS Mihály és neje, 252 Ir­vington Pl. leánya Sandra, csa­ládja körében ünnepelte meg 13- ik születésnapját. A szép és te­hetséges kisleány a Holy Angel iskola kitűnő növendéke. Mi is gratulálunk a kis Sandrának. VIRÓK Sándor és nejétől, 165 Tremont St., nagyon kedves la­pot kaptunk európai körütj ük­ről, ahol nagyon jól érezték ma­gukat. Rómából tovább utaztak Magyarországba. Lapunk utján is küldi üdvözletét az összes jó barátainak és ismerőseinek. DR. HATRAK Miklósné, 973 S. Broad St., egy egészséges szép leány gyermekkel, Marie Virginia — ajándékozta meg férjét. Úgy az édesanya, mint az újszülött a legjobjb egészségnek örvend. Gratulálunk és sok-sok boldogságot és szerencsét kívá­nunk az újonnan érkezettnek és az ő kedves jó szüleinek. MRS. JULIA DOBÓ, Morris Hall lakója, elhalálozott. Teme­tése pénteken d.e. ment végbe a Morris Hall kápolnájából. A St. Mary’s temetőben helyezték ö­­rök nyugalomra. HANGULAT.. CSANÁDY GYÖRGY VERSE .,, És egyszerre csak könny jön a szemembe, Estembe jut egy rég felejtett nóta, Emlékezem egy ki nem mondott szóra, Egy hervadt virág akad a kezembe . . . És sírok semmin, mégis, térdre esve. Úgy vágyik a lelkem az emlék után, Szerelném, ha lennék kora délután És száll felém a törtsugáru este. Várom, hogy egyszer, talán alkonyaira, Majd, mindörökre visszatér a múltam, Várom, keresve, kérve, nyomorultan, De nem jön senki . . . Nyugati figyelő... írja: RÉTHY LAJOS MEGZÁPULT MUSZKA MAJÁLIS A megrabolt páriák közül a tojóstyuk a legszánandóbb. So­hasem találja ott, ahol letette. Csak az esetben, ha a farmer ott felejti. Akkor pedig megzápul. Bocsássák meg, ha egy kicsit tulerőltetettnek látszik, — de er­ről is Moszkva jut eszünkbe. A kremlim kotló esetében nem a farmerrel esett baj. Hanem a­­zokkal, akik annyira lebecsülik a világ intelligenciáját, hogy azt hitték, ugyanazt a tojást évről­­évre lehet használni a megzápu­­lás veszélye nélkül. És a köz­mondásos délcaliforniai szmog kismiska ahhoz az illathoz ké­pest, amit a jó öreg, semleges Bécs tájáról hoz a szellő. Hetedik ízben tartottak ifjú­sági ünnepet a Kremlin front­szervezetei. Az eddigi ünnepek, amelyekre a béke jelszavaival toborozták a fiatalságot, a vas­függöny mögött rendeződtek. Kétségtelen, hogy az első hat ba­lekfogó manőver sikeresnek lát­szott. A hetedik megrendezésére Bécs városát választotta a moszkvai ambíció. 80 országból 17,000 fiatalt vittek az osztrák fővárosba a bolsi frontszerveze­tek. A semleges osztrák kormány a magyar menekültek befogadá­sa után nem mondhatott nemet. Egyet azonban a Kremlin nem akadályozhatott meg. A kor­mány semlegessége nem kötele­ző Ausztria szabad polgáraira. Egy hét alatt remélték bolsevi­­zálni a kis, gyenge Ausztriát. E- helyett már a ipajális második napján a demokratikus ifjúság kezébe került a kezdeményezés. A DEMOKRATIKUS OFFENZIVA Az osztrák kormány kényte­len volt a Kremlin nyomásának engedve, az ünnepség megtartá­sát engedélyezni. Az osztrák if­júság első reakciója az volt, hogy bojkottálni fogják a vörös ifjúsági ünnepet. Voltak han­gok, amelyek ellenoffenzivát ja­vasoltak. Hogy mennyire szer­vezett volt az akció, azt innen nem tudhatjuk. De hogy félel­metesen impozáns volt, azt a muszka szervezők rémülete bi­zonyítja. A röplapok ezrei fogadták a Bécsbe csábított ifjúságot. Ezek egyike ingyen túrát hirdetett— a magyar határra. Látványos­ság? A “népi demokrácia” drót­sövényei, őrtornyai és akname­zői. Az azóta megsemmisített Andauhid helyére zarándoklat ment. Sheljepin muszka titkos­­rendőr-vezér vesztegzár alá tet­te a 17,000 Bécsbe csábított if­jút. Gyűléseikre “betolakodó­kat” nem engedtek be. A nekik adott röplapokat nem volt sza­bad elolvasni. A román, bolgár,' csehszlovák delegátusokat azo­kon a dunai hajókon helyezték zár alá, amelyeken odaérkeztek. A demokrata ifjúság kis ballon­okra erősítve küldte ezután a röplapokat az izolált fiatalok­nak. Egy magyar, egy cseh és egy német kért és kapott politi­kai menedékjogot az osztrák kormánytól. Számunkra különös jelentő­séggel bir az Amerikából érke­zett 350 ifjú magatartása. A kommie kisebbség minden eről­ködése dacára, anti-bolsevista javaslatot fogadott el az ameri­kai delegáció. Bécs bevétele he­lyett, zápult állapotban zárult a muszka majális. HOL A BOLDOGSÁG MOSTANÁBAN? A nélkülözőt nem lehet jelsza­vakkal jóllakatni. A mindennapi embert nem az érdekli, hogy az unokájának milyen jó sora lenne a kommunista társadalomban, ha az agitátorok meséje igaz lenne. Mi ezt papoljuk harminc esztendő óta. Az amerikai kor­mánypolitika erre csak most kezd ráeszmélni. A vörös hadse­reg veresége azért lehetséges, mert a pártkártyás uj burzsoá­zia nem szereti a puskapor sza­gát. A muzsikot sorozza be a vö­rös hadseregbe. A muzsik pedig ember. Kinullázott, megcsalt pá­ria, aki szeretne valamit kapni abból, amit az unokájának Ígér­getnek. Aki negyven esztendős kopla­lás után akárkire hallgat, aki jobbat igér. És a demokráciának nem kell üresen ígérgetni. Csak bemutatni, hogy mi mit kapunk. Itt eszünkbe jut egy még döb­bentő beszélgetés, amit egy na­gyon intelligens magyar mene­kült értelmiségivel folytattunk. Nehezen tudtuk vele elhitetni, hogy a szabad országokban a szakszervezetek arra valók, hogy a munkásoknak jobb életszínvo­nalat küzdjeenek ki. Azt se akar­ta elhinni, hogy a választásokon az ellenjelölt szavazatait is meg­számolják. Bármennyire kom­munista ellenes volt az illető, mégis megmérgezték az agyát a nyugat-ellenes propagandával. Nekünk az a dolgunk, hogy meg­mutassuk a leendő vörös kato­nának magunkat, ahogy valóban vagyunk. És a pártkártyások u­­gyancsak magukban maradnak. (Folyt, az 1-ső oldalról) A moszkvai amerikai kiállítás jelentős lépés volt a bemutatko­zás utján. Az orosz cenzorok minden könyvet elolvastak. A- miben egy kis felvilágosítás lett volna, azt megvétózták. A “Vi­lág Almanach” egyike volt a megvétózott köteteknek. Pedig abban semmi egyéb nincsen, mint az elmúlt év során történt események. Köztük Magyaror­szág és Tibet. Az a páni félelem, amellyel a Kremlin 100 könyv eltávolítását követelte a kiállí­tásról: bizonyítja, hogy az orosz muzsik hajlandó lenne elhinni az igazságot. A kulturcsere csak nekünk segíthet. Persze egy kis gerinc kell a dologhoz Washing­ton táján. Ha megengedjük itt a bolsi agitációt, ki kell vereked­nünk a jogot arra, hogy a mi ol­dalunkat a vasfüggöny mögött bemutathassuk. A leendő vörös katona egyelő­re még civilgunyás muzsik. Mindennapi ember, aki azt sze­retné tudni, hogy hol a boldog­ság mostanában ? MINDEN IGAZ SZERELEMNEK... vége szokott lenni.( Amelyik pedig igazi sem volt, annak cu­­darabb a sora. A múlt héten Gamal Abdel Nasser nagy kato­nai parádét rendezett Cairóban. Szovjet gyártmányú tankok hosszú sora vonult el előtte. Az eget elsötétítette 200 szovjet MIG repülőgép. Mialatt Nasser­­nek széles mosolyra ferdült az ábrázata, a szovjet követ ugyan­csak elszontyolodva szemlélte a fényes parádét. Nasser persze szónokolt is. — “Mi nem türjiik a kommunizmust!” — mondta többek között az egyptomi diktá­tor. És a szovjet követ tapasz­talatból tudja, hogy ez nem üres (Folyt, a 3-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom