Függetlenség, 1959 (46. évfolyam, 1-53. szám)

1959-08-13 / 33. szám

In Its 46th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N.J American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság VOL. 46. ÉVFOLYAM — NO. 33. SZÁM TRENTON, N. J., 1959. AUGUSZTUS 13 Hruscsov a Fehér Házban— amit annyiszor jósolgattunk, azzal most, mint • valósággal kell számolni. Az amerikai kormány hívta' meg -azt az embert, akinek útját a Kreml legmagasabb lépcsőfokára vér- és könnytenger jelzi. Eisenhower úgy látja, hogy az amerikai közvélemény meg­ért Hruscsov látogatására, a nagy többség tapsol a meghí­vásnak. Lehet. Minden esetre az amerikai sajtó túlnyomó ré­sze áldását adja rá. Csak éppen nem értjük egé­szen, hogy mi indította az el­nököt erre a hirtelen nézetvál­toztatásra? UnoS-untalan azt hangoztatta, hogy ő addig Hruscsovval nem hajlandó szóbaállni, amig a vörös diktá­tor jelentős engedményekkel nem szolgál rá erre. Hruscsov pedig nem szol­gált rá. A berlini ügyben és minden más vonalon a Kreml nemcsak hogy nem enged, ha­nem még azt sem hajlandó el­fogadni, amit a nyugatiak nagylelkűen felkínálnak. A befejezett tényen nincs mit rágódni. Annyi “mi­ért” van, hogy azok kifejtésé­hez ezek a hasábok nem ele­gendők. Inkább arról gondol­kozzunk, hogy a szenvedő magyar népnek milyen újabb gyötrelmeket jelenthet ez a keserű pohár? Nem is kétséges, hogy a vas­függöny mögött mindenütt mélységes csalódással vették tudomásul a meghívást. A tör­téntek ellenére is (lásd ma­gyar forradalom), a leigázott népek tovább is a nyugati ha­talmakban biznak. Csak innét jöhet számukra — valamilyen formában — a szabadulás. A magyar népnek is az a vélemé­nye, hogy a Nyugat kemény és következetes magatartással ki­kényszerítheti valahogy a szovjet hadak visszavonulá­sát. Az a kérdés, hogy ennek a reménynek b e f e 11 e g zett-e Hruscsov meghívásával, vagy sem? Kétségtelen, hogy Eisen­hower ezzel a meghívással lo­vaggá üti a vörös diktátort, annyi millió ember nyomorú­ságának legfőbb okozóját. Ezzel a tettével az amerikai kormány — bár nem akarja — ráüti a jóváhagyó pecsétet a Szovjet közép-keleteurópai foglalásaira. Pedig nem akarná ezt ten­ni. Az Eisenhower kormány minden lehetőt elkövet, hogy ezt a látszatot elkerülje. Csak­­hát nehezen lehet. A szovjet propaganda-gépezet a helyzet kiaknázására mindent elkövet. Mi, amerikai magyarok mit tehetünk az adott helyzet­ben? Felfogásunk szerint azt, amit eddig is tettünk: kifeje­zést kell adnunk tiltakozá­sunknak. Szerepünkben, fel­adatunkban nincs változás. Tovább is mi vagyunk az el­nyomott magyar nép szószó­lói. Tiltakozásunk történjék a megalkuvást nem ismerő szel­lemben, a határozottság je­gyében, de egyben' méltóság­gal, Ne feledjük el egy pilla­natra sem, hogy Hruscsov meghívott vendég, Eisenhower elnök vendége, tehát az ame­rikai népben éppen a nem kí­vánt hatást keltené tiltakozá­sunk, ha azt záptojás és rot­hadt paradicsom dobálásával fűszerezné valamelyik elkese­redett honfitársunk. Az' okos és higgadt magya­rok üljenek össze az egész or­szágban s gondolják ki azt a módot, amelyik a tiltakozás kifejezésére legjobban megfe­lel és a magyar nép ügyének a legtöbb együttérző barátot szerzi. Magánvéleményünket fog­laltuk össze az előbbiekben és ezzel nem akarjuk feltolni ma­gunkat a magyar tiltakozás irányítójává. Nem is vállalnék. De az amerikai magyar sajtó­nak komoly szerepe van Ma­gyar Amerika közvéleményé­nek alakításában s ennek az íratlan k ö t e lezettségünknek mindig és minden körülmé­nyek között eleget akarunk tenni aszerint, hogy meggyő­ződésünk szerint, mi árthat, vagy mi használhat a magyar nép ügyének. Erre a kérdésre különben még visszatérünk. Az amerikai magyar cserké­szek hattagú jamboreekülönit­­ménye julius 11-én indult el vi­lágkörüli útjára a new yorki Idlewild repülőtérből. Elindulá­sukat megelőzően a jamboreeőrs ta'gjai a pennsylvaniai magyar cserkésztanyán egy ötnapos pró­batáborozáson vettek részt, melynek keretében felkészültek az előadandó tábortűzi számok­ra és egyéb bemutatókra, vala­mint a szubtrópikus éghajlat a­­latti táborozás előrelátható fel­adataira. Előkészületek egyik pontja­ként látogatást tettek a hires Cornell Egyetem Délkeletázsiai Osztályán, aholis megfelelő he­lyi ismeretekkel rendelkező szakértőktől kaptak tájékozta­tást az útvonalukon szereplő á­­zsiai országok földrajzi, törté­nelmi, társadalmi és gazdasági viszonyairól. Elindulásuk után a magyar fiuk első állomása Tokió volt, hogy ott a japán cserkészek meghívásának eleget tegyenek. Négynapos japáni tartózkodá­suk alatt a magukkal vitt ván­dorkiállítást is bemutatták, mely színes képek, térképek és nép­­művészeti anyag felhasználásá­val ismerteti Magyarországot és a magyar nép sajátosságait. To­kióból az őrs a Fülöpszigetekre, Manilába repült a Makiling nemzeti parkban julius 17-én megnyílt cserkész világtáborra. A Távolkeleten különösen népszerű árvalányhajas magyar cserkészek julius 28-án hagyták el a Fülöp-szigeteket, hogy on­nan Délkeletázsia több országát meglátogatva a Közelkeleten át folytassák tovább útjukat Euró­pa felé. < Felhívás a William Penn Fraternális Egyesület Tagjaihoz Ezúton értesítjük tagtársain­kat, hogy az Egyesület treptoni fiókja a nyári hónapokbán nem tart gyűlést. Legközelebbi fiók­­gyülésünket szeptember 20-án fogjuk tartani a szokásos idő­ben. Tagtársi tisztelettel, a Vezetőség. Magyar cserkészek világkörüli útja Magyarok gratulációja Williams kormányzónak, Kozlov-al szembeni kiállásáért “Ha olyan államférfiak, mint ön, nem tartanák napirenden az elnyomott népek ügyét, a Vasfüggönyön,túl élők azt hihetnék, hogy megfeledkeztünk róluk . . .! Reméljük, hogy még sok olyan amerikai lesz, mint ön, Kormányzó fcr í . . — ezeket a gondolatokat fejezték ki G. Mennen Williams, Michigan állam kormányzójánál tett látogatásuk során Főt. Király Ke­lemen, a Ferencrendi Szerzetesatyák Lansing közeiében levő rendházának főnöke (volt New Brunswick-i segéd-plébános, aki maga is csak* 11 évvel ezelőtt menekült el Magyarországról), valamint Báchkai Béla, az Amerikai Magyar Szövetség főtitkára, akik melegen gratuláltak a kormányzónak azért a férfias, határozott kiállásáért, amit az ittjáró Kozlov helyettes szovjet miniszterelnökkel s’zemben tanúsított. Főt. Király Kelemen a magyarság elismerése jeléül a Nándorfehérvári Oratorium hanglemezét adta át Williams kormányzónak, Báchkai Béla pedig a “Magyar Hazafiak Em lékkönyvének” egy diszköíéses példányát nyúj totta át. A fenti képen balról jobbra állnak: Frank Szimanski állami főeílenőr, az amerikai figyelek egyik vezérembere, Williams kor­mányzó, Báchkai Béla és Főt. Király Kelemen, OFM. Rohamosan szaporodik a főid népessége-------------------------- j Az ember, mint élőlény, rövid kétszázezeréves léte alatt, óriá­si sikernek mutatkozik. Minden más teremtmény urává lett; le­győzte és le fogja győzni a be­tegségeket, leleményes módokat talált fel élelmezésére, ruházko­dására, kényelmére és szórako­zására — és újabban rohamos mértékben szaporodik. szám alapján az Egyesült Nemzetek jelentése szerint, “ki­számítható, hogy az emberi faj 600 év alatt annyira elszaporo­dik a földön, hcry egy emberre csak egy négyzetméter terület fog jutni. Ez elképzelhetetlen; soha sem fog megtörténni, mert valami közbejön, hogy ezt meg­akadályozza.” Hogy mi lesz ez a valami, ar­ra nézve a képzeletnek szabad tere van. Malthus, a pesszimis­ta angol közgazdász, 1798-i út­törő értekezésében azt állította, hogy a háborúra, járványokra és betegségekre szükség van, mert ez tartja vissza az emberi­séget a tulszaporodástól. A U.N. Population Commission kedve­zőbbnek látja a jövőt, hiszen ma már arra is gondolhatunk, hogy az ember más bolygókat is hatal­mába vesz. A föld rendelkezésre álló fizi­kai erőforrásai már használat­ban vannak. Az ipar kutató keze mind mélyebbre nyúl az ismert viz-, fűtőanyag- és ásványi erő­források tartalékába. A víz­hiány máris világprobléma lett. A borúlátók azon a véleményen vannak, hogy emberi faj addig fog szaporodni, amig végtelen nyomorba nem jut. Az optimis­ták azt állítják, hogy a termelés a szükséglettel lépést fog tarta­ni : uj erőforrásokat fognak fel­találni a fűtőanyagok helyett, uj nyersanyagokat az ipar számá­ra, uj megmüvelési módozatokat a földművelés terén és uj eljá­rásokat az élelmezés kédéséiiek egyszerűsítésére. A világnak azok a részei, a­­melyek alkalmasak emberi tele­pítésekre, többnyire máris túl­zsúfoltak és sok helyen a lakos­ság ma sem tud igazán jóllakni. Krisztus Urunk idején a világ lakossága körülbelül 250 millió lehetett csupán, tehát annyi em­ber élt az egész földtekén, mint manapság Északamerikában. A népesedés problémája azonban már régóta foglalkoztatja az emberiséget. Az ókori Görögor­szágban, Plato idején, már túl­népesedéstől tartottak és a kö­zépkorban is fel-felmerült en­nek a gondolata; viszont az első világháború után az európai or­szágokat az aggasztotta, hogy a születési arányszám erősen csökkent. Szóval: ne aggódjunk amiatt, hogy mi lesz 600 év múlva! A föld lakóinak a száma ma 2,790 millió és a becslések sze­rint, az 1959. és 1960. években még 100 millióval több lesz. A “demográfusok” (szakértők, a­­kik a népesség összetételét ele­mezik) robbanásszerű szaporo­dástól tartanak. A jelen század közepén, tehát nyolc évvel ez­előtt, még csak 2000 millió em­ber élt a földön. Elkerülhetet­lennek látszik, hogy 25 év múl­va 4 milliárd legyen a világ la­kosainak a száma és a 2000-ik évben, amit rövid 41 év múlva é­­rünk el, hatmüliárd embert kell élelmeznünk. A szédítő emelkedést nem a születések nagyobb száma okoz­za, hanem a halálozási arány­szám fantasztikus csökkenése, különösen azokban az országok­ban, ahol máris túlnépesedés mutatkozik. A modern orvosi tudomány oltóanyagaival, injek­cióival, csoda orvosságaival és a bacillusölő DDT-vel, gazdagot és szegényt egyaránt segit, hogy a betegségeket megelőzze, meg­gyógyítsa és a korai elhalálo­zást megakadályozza. A jelen szaporodási arány-Hazudott a ‘Pravda’ A szovjetpolgárok álmélkodva dörzsölték a szemüket, nem a­­karták elhinni, hogy ez is lehet­séges. Nixon alelnök a szovjet rádióban és a TV előtt hamisí­tásai vádolta a vörös kormány “bibliáját” a Pravdát. A lap azt irta, hogy Nixon pénzt akart ad­ni Szovjet polgároknak, aféle könyöradományokat. Nixon ki­jelentette, hogy egy árva szó sem igaz az egészből. A Pravda, régi szokása szerint ismét füllentett. Nyugati diplomaták, akik min­dig olyan óvatosan kezelték az elvtársakat, mintha valóban irii­­móza-lelkükek' lennének, szintén elképedtek Nixon nyílt módsze rén. Ugylátszík, a módszer be­vált, mert a Pravda azóta is mé­lyen hallgat. Castro hóhérja követ lesz? Herman Marks, aki Milwau­keeban született és Castro cubai forradalmához csatlakozott, a forradalom végén kapitányi rangot nyert és mint Castro hó­héra, 59 embert végeztetett ki. A US-ben többször börtönben ült és 32-szer volt letartóztatva. 1956-ban szabadult a wisconsini börtönből, ahol 3 ft* évet ült . . . Arra kérte Castrot, nevezze ki külföldre, kubai követnek . . . Vájjon akad-e olyan utolsó ál­lam, amelyik befogadja? Castro kinn és benn Fidel Castronak, a cubai for­radalmárnak egyre több lett az ellensége, a kritikusa, még azok között is, akik azelőtt feltétlen hívei volta. Főleg a kommunis­ta tendenciái miatt haragudtak rája. Ez annyira ment, hogy vé­gül a helyzete tarthatatlan lett. Le is mondott és már szépen meg is rendezték, hogy az öccse fog­ja követni. Közben azonban Castro meggondolta magát és szépen lassan beszervezett egy mozgalmat, ami abban csúcso­sodott ki, hogy a tömeg követel­je a visszatérését. Ez igy is tör­tént. A havannai utcákon óriási tömegek vonultak fel, követelve a visszatérését. Ennek engedett és visszatért a kormányzói palo­tába. Jelenleg a latin-amerikai államok összeszervezésén fára­dozik. KI LEHET ORVOSTAN­HALLGATÓ? Bécsből közük: A “Magyar Nemzet” egyik legutóbbi szá­ma beszámol arról, hogy Ma­gyarországon megnehezítették az orvostanhallgatók sorsát. A budapesti egyetem orvosi fakultására 1,500 diák kérte felvételét, de csak 320 részére van hely. A jelentkezőknek a követ­kező feltételeknek kell megfe­lelniük : 1. Legalább két évet fizikai munkában töltött. 2. Az 1956-os harcokban hü kommunista magatartást tanú­sított. 3. Hasznos és aktiv tagja ma is valamelyik kommunista ifjúsági szervezetnek. 4. Munkás-, vagy földműve­lő családból származik. 5. Apja “élmunkás.” A menekültek éve 1959. julius elsején, az Egye­sült Nemzetek közgyűlésének határozata értelmében, a Világ Menekültjeinek Éve kezdődött meg. Harmincegy nemzet kor­mánya kötelezte magát arra, hogy az Európából, Ázsiából, Északafrikából és a Középkelet­ről elmenekült tömegek sorsán ez év folyamán segiteni fog. Bár a kivándorolt milliók problémáját egy év alatt meg­oldani lehetetlen, egyes nemze­tek jelentős lépéseket tettek a cél érdekébden. Német-, Olasz és Görögország és Ausztria átképzést, orvosi se­­gitségt, kisebb üzleti kölcsönö­ket helyezett kilátásba annak a 30,000 menekültnek, akik ott még mindig táborokban élnek -— egyesek már több mint 10 éve. Hasonló segítséget igér Francia­­ország, Bejgium Hollandia és Törökorsz ág annak a 100,000 embernek, akik ugyan nincsenek toáborokban elhelyezve, de még mindig hontalanoknak tekinten­dők. Az Arab Köztársaság, Leba­non, Szirai és Jordán átképzést és segítséget igér annak a közel egymilliós palesztinai tömeg­nek, amely eddig egyedül az Egyesült Nemzetekből nyert igen szerény támogatást. Tunisz­ban és Marokkóban 180,000 al­­gir menekült tartózkodik, akik a legnagyobb nélkülözések közt tengetik életüket és elsősorban is élelmet, ruházatot és orvossá­got igényelnek. Hong-Kongban e g y m i 1 li ó kommunista-ellenes m e n e k ült összezsufoltan, emberhez nem méltó viszonyok közt, sürgős se­gítséget igényel, hogy életben maradhasson. Kommunista kí­nai területeken kb. 800 fehér­orosz van internálva. Koreaiak és Vietnamból való kommunista­ellenes csoportok Ázsiában él­nek, akiknek a számát legújab­ban- a tibeti menekültek szaporí­tották meg. Indiában legalább 12,000 tibeti menekült tartózko­dik. Dag Hammerskjold, az Egye­sült Nemzetek vezértitkára 40 millióra becsüli azoknak a sze­rencsétleneknek a számát, aki­ket a második világháború föl­dönfutóvá tett és akik közül 15 millió még ma sem tudott sehol gyökeret verni. Maga az Egye­sült Nemzetek szervezete há­rommillió menekültet segélyez. Ugyancsak az Egyesült Nemze­tek védelme alatt állnak azok is, akik a Vasfüggöny mögül, poli­tikai kokból menekültek nyugat­ra, de azokat, akik Keletnémet­országból Nyugatnémetországba szivárogtak át, nem segélyezi, mert ezeknek német polgárjo­guk van. A Menekültek Évének Prog­ramm ját a Fehér Házban 160 közéleti vezető vitatta meg nem­régiben. A United States Com­mittee for Refugees az uj szer­vezet, amelyben úgy az amerikai nagy vállalatok, mint a munkás­ság vezéremberei és pedig kato­likusok, protestánsok és zsidók, egyaránt képviselve vannak. A tanácskozáson azt javasol­ták, hogy az amerikai kormány még tízmillió dollárral toldja meg a menekülteknek eddig is nyújtót* évi támogatását, hogy élelmiszerfeleslegeiből bősége­sen utaljon ki az egész világ éhe­ző tömegeinek, hogy a fennálló kvótaszámokon kivül még 20,-* 000 menekült bevándorlását en­gedélyezze és hogy az amerikai közönség magánúton még 20 millió dollárral adakozzék erre a célra. American Council MI ÚJSÁG TRENT0NBAN? MOLNÁR M. Ilonát, Molnár András és neje leányát, 42 Jer­sey St., eljegeyzte Minich Jenő Trentonból. PLETYÁK Ferenc és neje, 1208 Chambers St. két unoká­jukkal, Linda és Caroünával At­lantic Cityben nyaraltak. KOVÁCS Sándorné, 110 Fifth Ave. Roebling, elhunyt. Teme­tése szombaton d.e. ment végbe a Holy Assumption r.k. temp­lomban. MRS. ONDA, 103 Liberty St., leányával Josephinnel és kis u­­nokájával Roberttel, vakációju­kat Floridában töltötték. CRAFF Vilmos és neje, 1300 Chestnut Ave., a jó hirü és köz­szeretetben álló magyar női és férfi divatáru kereskedőnk jól megérdemelt pihenőjét Floridá­ban tölti. A szépen és dúsan fel­szerelt üzletet fia Vilmos nagy szakértelemmel és hozzáértéssel vezeti. Tovább tart az acélsztrájk Az Acél Unió emberei 12 acél­gyár megbizottaival tárgyaltak, de nem jutottak megállapodásra. Az acélmunkások most 70 millió dollárt veszítenek hetenként. Az acélgyárosok pedig 300,000 ton­na acélt. Ki nyer tehát ezen az “üzleten”? A kommunisták, akik közben izgathatnak kedvükre. FRANKO Endre és neje, 82 Julia Ave. kedves családi körük­ben ünnepelték boldog házassá­guknak 25-ik évfordulóját. Gra­tulálunk, jó egészséget és sok­sok boldogságot kivánunk. KIVÉGZETT SZABAD­SÁGHARCOSOK SÍRJAI (SzMT) A Rákoskeresztur-i temetőben egy 150x150 méter területű parcellába temetik el a szabadságharc után kivégzett politikai foglyokat. A kivégzé­sek nagyrésze a temető közelé­ben lévő Gyüj tőfogházban tör­ténik. Egy sirba rendszerint több halottat temetnek s mivel a sirok mélysége nem kielégítő, e­­zen a területen gyakran érezhe­tő a hullaszag. A kivégzés előtti napon megássák a sirt és innen tudják a temető látogatói, hogy ismét kivégzés lesz a Gyüjtőfog­­házban. Az áldozatokat éjszaka temetik el. A sirok teljesen jel­telenek, még sirdombot sem csi­nálnak. Ez a 150 négyzetméter­nyi terület már majdnem telje­sen betelt, igy a közeljövőben va­lószínűleg uj parcellát fognak kijelölni a rendszer áldozatai számára. Halottak nápján a karhatal­­misták riadóautóval és rádióko­csival őrzik az “ellenforradal­­márok” temetőjét. A hozzátar­tozók elől nincs elzárva ez a te­rület, de senki sem tudja, hogy barátja, vagy rokona a parcella melyik részén nyugszik. h/x AZT AKARJA, hogy vál­lalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom