Függetlenség, 1958 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1958-05-15 / 20. szám

In Its 45th Year of Publication, This Weehly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N. J. YEAR. 45. ÉVFOLYAM — NO. 20. SZÁM Ten Cents per Copy—452.00 per Year TRENTON, N. J.. 1958. MÁJUS 15 Nyugati figyelő írja: RETHY LAJOS Magyar nemzetiszinü lobogó 2,642 amerikai könyvesboltban Megjelent a szabadságharc első regénye Gondolkozz . . . Hidegháború Brüsszelben 1938-bap volt az utolsó világ­kiállítás New Yorkban. Már ak­kor is puskaporos volt a levegő; de a belga fővárosban megnyilt világkiállításhoz viszonyítva, bé­kés versengés jegyében zárult a new-yorki kiállítás. Az áprilistól októberig tartó belga kiállításon azonban a békés jelzőt csak kép­letesen használhatjuk. Az amerikai pavilion építésére a bizottság 15 milliót kért, amit a szűkmarkú kongresszus 12 mil­lióra vágott le. A szovjet kor­mány csak propagandára 10 mil­liót fog költeni. Ennek egyik for­mája az öt nyelven megjelenő új­ság, amit persze'Sputniknak hív­nak és minden látogatónak in­gyen adnak. Az újságért egy millió dollárt fizetnek egy belga kiadó vállalatnak. A propaganda másik formája a kaviár-szend­vics, amit tikenkét centért vesz­tegetnek boldog-boldogtalannak. Amig az amerikai pavilion köny­­nyü formában igyekszik bemu­tatni országunkat, addig a szov-Kéziigyes szakem­bereket keres a Smithsonian Világszerte nagynevű intéz­mény a Smitjisonian Institu­tion. E név tulajdonképen ■ gyűjtőfogalom, amelybe a Wa­shingtonban levő múzeumok javarészét sorolják. Egy Smith­­son nevű angol, aki a muzeum eredeti épületében van elte­metve, minden vagyonát örök­ségül hagyta az amerikai köz­művelődés céljaira: ez alkotja a Smithsonian magvát. A múlt század egyik érdekes magyar alkalmazottjaként Xánthus Já­nos nevét is ott találjuk az egy­kori múzeumi kutatók sorá­ban. Ugyanez a Xánthus lett azután a Budapesten létesített gyönyörű fővárosi álletkert első igazgatója. Az amerikai fővárosban megvalósítandó közmű nkák közül az egyik legtekintélye­sebb a 36 millió dolláros költ­ségvetéssel épülés alá kerülő uj Museum of History and Tech­nology, mely a kiállitástechni­­ka legújabb módszerei szerint fogja bemutatni a szinte fel­becsülhetetlen értékű gyűjte­ményeket. Az újjáépítés kap­csán megvan a lehetősége an­nak, hogy polgárosodottak — tehát m^yarok is, szakkép­zett, kézügyességgel rendel­kezők — állandó álláshoz jut­hassanak. Kiállításokat terve-Az idegenben tartózkodó földingatlan tulajdonosainak a következő szövegű “kiértesí­tést” küldi a különböző közsé­gek végrehajtó bizottsága: “Az 1957. évi 52 sz. tvr. ér­telmében 13/1957 IX. 3-án megjelent FM. sz. rendelet szerint egyes mezőgazdasági ingatlanokat állami tulajdon­ba kell venni. Ezen rendelet értelmében az idegenben tar­tózkodó földingatlan tulajdo­nosainak, illetve megbízottjai­nak közjegyzői, vagy konzuli ' meghatalmazást kell beszerez­ni és felmutatni ahhoz, hogy jet pavillonban napi tizenkét ó­­rahosszat dörögnek a bolsi pro­paganda nehéz ágyúi. Negyven ország vesz részt a kiállításon, de az érdeklődés központja a két kolosszus mérkőzése. Minden jó kutforrása a bolsi paradicsom Ezt akarják elhitetni azzal a negyven millió látogatóval, akik a belga világkiállítást meg fog­ják tekinteni. A szovjet pavilion legfőbb attrakciója az óriási Le­­nin-szobor mellett—a Sputnik teljes nagyságú modellje. Ott vannak az ipartelepek, a légür­­kutatás eredményeinek fényké­pei, és rengeteg ferdített sta­tisztika. Amerika ezzel szemben az igazi tényeket akarja a világ­nak bemutatni. Még akkor is, ha azokra nem lehet büszke. Kü­lönösen megrázó h kiállítás ama szakasza, amely az amerikai né­ger helyzetét mutatja be a déli álamokban. Nem értünk egyet a kong­resszus szűkmarkúságával. Az amerikai pavillonra lehetett volna többet költeni. De tökéle­tesen egyetértünk azzal az er­kölcsi bátorsággal, amely meg­mutatja a világnak ajni fogya­tékosságainkat is. És gratulá­lunk anak, aki az amerikai pa­villonban hat szavazógépet állí­tott fel. Mert a hidegháború brüsszeli győztesét a látogatók intelligenciája fogja választani. Ahol szavazógépek vannak, ahol önkritika van, ott van lehetőség a haladásra. És ezen a tizenkét centes kaviár szendvics sem fog változtatni. zőkre és összeállítókra van sürgős szükség. A kezdőfizetés szempontjá­ból szerény állás a Civil Service Commission keretébe tartozva, teljes jogú, állandó jellegű ál­lami alkalmazásnak számit. A részletek iránt érdeklődők sze­mélyesen is, elfáradhatnak a U. S. Civil Service kerületi hiva­talaihoz a következő városok­ban: Boston, New York, Phila­delphia, Atlanta, Cincinnati, Chicago, Dallas, St. Louis, Denver, Seattle és San Francis­co. Más városokban lakó ér­deklődők részére készséggel megküldi az “Announcement 111” számú részletes ismerte­tést az Amerikai Magyar Szö­vetség, 1761 R Street, Wash­ington 9, D. C. Aki tehát müvészlélek, sze­ret szerszámokkal dolgozni, gyakorlata van rajzban, festé-. szetb en, asztalosmunkában, agyag vagy plasztika-megmin­tázásban — esetleg egy élet­­(Folyt, a 2-ik oldalon) mint jogos megbízottak az in­gatlanok felett a továbbiakban is rendelkezhessenek. A meg­bízottaknak az igazolást 1958. julius 1-ig kell felmutatni az illetékes községi tanácsnál. Ha a megbízott az igazolások egyikét sem tudja felmutatni a jelzett időre, akkor a fenti rendelet értelmében a külföl­dön lakó ingatlan tulajdonos ingatlana is be lesz kebelezve az állam javára.” (A fenti “kiértesítést” óha­zai rokonaitól kapta valaki s ezt szóról-szóra közöljük itt egy szerkesztőségünkbe kül­dött másolatból.) 52 hétig kapnak se­gélyt a munkanél­küli acélmunkások Az egyik nagy amerikai hír­iroda adatai szerint 1957 szep­tember óta mintegy 125,000 a­­célipari munkás van munkanél­­kül. A gyárakkal 1956-ban kö­tött kollektív szerződés értel­mében a többnyire 26 hétig já­ró munkanélküli segélyt a gyá­rak a fizetés mintegy 65 szá­zalékára egészítik ki, ha a mun­kás több mint két évig dolgo­zott az üzemben. A 26 hét le­járta után a gyár további fél évig nyújt segélyt a letett mun­kásnak. A segély azon esetben, ha munkás négy hozzátartozót tart el, eléri a heti $55.50-et. Munkanélküli acélmunkások te­hát 52 hétig kapnak segélyt. Az acélmunkás unió közlése szerint az acélgyárak mintegy 10 mil­lió dollár ilyen segélyt fizettek ki, mióta a szerződés illetékes pontja 1957 szeptemberben é­­letbe lépett. “New Jersey Nap” a brüsszeli világ­kiállításon A belgiumi Brüsszel-ben áp­rilis 17-én megnyilt a világki­állítás, melyre évek óta készül­tek a világ országai., A kiállí­táson az amerikai és a szovjet csarnok kelti a legnagyobb fel­tűnést és érdeklődést. A szovjet csarnok jóval nagyobb, mint az amerikai és sok nehézipari és mezőgazdasági gépet mutat­nak be az oroszok. Az ameri­kai csarnok 13 millió dolláros befektetéssel inkább a minősé­gi és művészi hatásra törek­szik. Szakértők véleménye szerint az amerikai csarnok gyönyörű, művészi szempont­ból messze fölötte áll az orosz­nak. Május 7-én a brüsszeli világ­kiállításon “New Jersey Nap” lesz. Gyönyörű színes filmet mutatnak be a kiállításon álla­munkról. A “This Is New Jer­sey” filmet a N. J. Bell Tele­phone Co. készítette és bocsáj­­totta. rendelkezésre. A Szűz Mária Egylet hirei Szabó Istvánná a St. Francis kórházban, Mrs. R. Ogliarulo otthonában fekszik betegen. Éghetünk rendes havi gyűlé­se május 18án, most vasárnap délután 2 órai kezdettel lesz megtartva. Kérjük a tagság megjelenését és a hátralékos ta­gokat, hogy rendezzék havidij járulékaikat ezen a gyűlésen. Tóth Istvánná, elnök Jónás Józsefné, titkár Az amerikai könyvpiacnak egy magyar-táfgyu könyv a tavaszi szenzációja. Husvét óta terjeszti a Har^ourt, Brace & Co. new yorki könyvkiadóvál­lalat Sebestyén György “Ki­lincs nélküli ajtók” cimü regé­nyének fordítását, “Moment of Triumph” címen. A tetszetős, egészvászon kötésben megje­lent könyv azóta ott látható 2,642 kirakatban, Bostontól San Franciscoig. Tartalma is megérdemli, hégy foglalkoz­zunk .vele, ifjú szerzője hason­lóképen. “A Moment of Triumph,” amint azt alcíme is elárulja, szerelmi történet, mely a ha­lált gyorsan és bőkezűen oszto­gató 1956 őszi magyar szabad­ságharc idején szinte a sze­münk előtt bonyolódik le. Ezúton hozzuá tagtársaink és az összmagyarság szives tudo­mására, hogy , Egyesületünk, a WILLIAM PENN FRATER­­NáLIS EGYESÜLET a kugli­zó versennyel egybekötött or­szágos évi találkozóját Amerika szabadság városban, Philadel­phiában tartja 1958 május 31- én és juniys 1-én. A nagyszabá­súnak Ígérkező ünnepélyen az ország minden részéből küldi képviseletét az amerikai ma­gyarság és barátai. Egyesüle­tünk trentoni 13-ik fiókja is résztvesz ezen a versenyen, és Nagyszámú közönség töltötte meg a Református Egyház dísz­termét a múlt vasárnap, amikor a Lorántffy Zszsánna Nőegylet tagjai kitűnő ebéd keretében látták vendégül az édesanyákat. A közönséget Lénárth Ferenc­­né elnöknő köszöntötte a nőegy­let nevében szívhez szóló szép szavakkal. Utána Ft. Béky Zol­tán püspök mondott asztali ál­dást mondott angol, magyar nyelven. A kitűnő négy fogásos ebéd elfogyasztása után Ft. Bé­ky Zoltán püspök tartott lelkes megszívlelendő beszédet és kö­szöntötte az édesanyákat. U- tánna Nagy Lajos énekművész énekelt tőle megszokott művé­széttel anyáknapi számokat. Ifj. Jeney József az egyház gondno­ka köszöntöttte az egyház nevé­ben az édesanyákat. Utánna a püspök ur kiszóli-Amint Richard Powers ameri­kai festőművész fedőlapja is el­árulja, a piros-fehér-zöld lobo­gót ország-világ ámulatára ma­gasra tartó fiatalságunk min­den elnyomó hatalommal szembehelyezkedő bátorságát és pillanatnyi győzelmét ecse­teli benne Sebestyén György, akinek neve kiejtésével re­ménytelenül küzködik az ame­rikaiak nyelve. A forradalmi események magjába keveredő Zoltán és Anna, valamint baráti körük egy egész emberöltővel felérő, alig tiz napos élettapasztalatát sűríti 246 izgalmas oldalba ez a regény, melyet Peter White ültetett át angolba. A nyom­dász és kiadó különös szeretet­tel igyekezett a magyar nevek (Folyt, a 4-ik oldalon.) számszerint mintegy 60 már a jelentkezők száma, beleértve 5 trentoni kuglizó csapatunkat is. Mindazok, akik szeretnének velünk ünnepelni Philadelphiá­ban ezen a napon, forduljanak bővebb felvilágosításért a tren­toni kerületi szervező, Révész Lajos, 1112 South Broad utcai irodájához, ahol a vacsora je­gyek is megválthatok. A viszontlátásra május 31-én a Sheraton Szálló báltermben, Philadelphiában. A VEZETŐSÉG. tóttá a nőegylet tisztikarát és a főző és felszolgáló asszonyokat, akiket az egyház gondnoka és az Ifjúsági Egylet pénztárnoka, Kiss Rácz Klára ajándékoztak meg egy-egy virágszállal. Pén­tek Miklós, az egyház volt gond­noka és az egyházkerület világi jegyzője mondott megható be­szédet. Reich Vilmos magyar ügyvéd tőle megszokott humorral fű­szerezett beszédét nagy tapssal honorálta a közönség. Radványi Ferenc, a William Penn igazga­tója szép beszéddel köszöntötte a közönséget. Lukács Ernő sza­valta el az “Anyasziv”-ről szóló örökszép verset. Az iskolásgyer­mekek köszöntötték ezután al­kalmi versekkel az édesanyákat. Az ünnepély valóban élveze­tes és felejthetetlen emlékekkel gabzdagitotta a közönséget. Érdekes az ember és az em­berek. Mindig az érdekli job­ban, ami újabb, ami rendkivü­­libb. Nehezen marad meg a már jól bevált és megszokott elveknél. Ez, mondhatjuk, a ma életének érdekessége. Ugyan miért? Csak azért, mert ma már az egyén annyira ki van merítve és merülve szel­lemiekben, annyira az “élet­ütem” rabságába van kénysze­rítve, hogy lassan-lassan már arról is meg kell felejtkezzen, hogy tulajdonképen egyéni éle­te csak annyiban bir létjogo­sultsággal, amennyiben az a nagy közösség életét szolgálja. Ha pedig ezt nem szolgálja, kell hogy szellemiségében az egyénisége megbénuljon és megmerevedjen. Nézzük csak meg a ma em­berét ebből a szempontból. Nézzük csak meg azokat, akik emberek és milliók sorsát inté­zik. Azokat, akiknek állásuk­nál fogva joguk és kötelessé­gük érintkezésben lenni az emberekkel és annak segítségé­re lenni a szükséghez mérten. Talán kevés kor gyermeke mutathatott volna fel annyi szörnyűséget és botrányt, mint a mai kor gyermeke. Nem is annyira maga az elkövetett bűn az, ami alapjaiban rázza meg a mai társadalmat, hanem a bűn gyökere az, ami ezt létre hozza. A testében-lelkében le­rongyolódott ember valóban a szánalom tárgya. Egy érzéket­len hustömeggé zsugorodott össze. A nagy vá dpedig ez: miért ölte ki a civilizáció az ember életéből az egyéni élet örömeit és annak öntudatát? • Hol van például ma az a Földünket figyelő szemgolyo Nincs messze az idő, amikor olyan “műholdat” lövünk ki, amelyben televíziós felvevő és továbbitó készülék lesz s ez a föld körül keringő “szemgo­lyó” alaposan “szemügyre fog­ja venni” felülről, hogy mi, ho­gyan s mint van ezen a sárgo­lyón idelenn. Persze, lesz ilyen “szemgolyója” az oroszoknak is, az kétségtelen. így aztán akarva-nem-akarva megvaló­sul a kölcsönös “ellenőrzés,” amitől az oroszok eddig úgy irtóztak s ami az egyedüli aka­dálya volt a nemzetközi atom­robbantási tilalom bevezetésé­nek. Egy ilyen televíziós “szemgolyót” fogunk a hold­körüli útra is kilőni, állítólag még ebben az évben. családapa, aki a munkáját tel­jes egészében azért végzi csak, hogy családjának örömet, gyermekeinek jellemes neve­lést és az egész családnak pe­dig biztos jövőt teremtsen? A látszat sok esetben talán ezt mutatja, de a valóság homlok­­egyenest szemben áll ezzel. Tehát: három nagy esemé­nye vafi az életnek, mely most előttünk áll. Vegyük az elsőt: az apát és anyát. Vájjon milyen ezeknek az élete? Egyszerűen kifejezve magunkat, csak ennyit mond­hatunk : lélektelen robot. Lé­­leknélküli élet! A mai szülők már gyermek­korukban is azon voltak, hogy úgy alakuljon az életük, hogy minél hamarabb önállóak le­gyenek anyagiakban és lelki­leg egyaránt, hogy annál ha­marabb tudjanak házasságot kötni és — mint mondani szok­ták —^akkor majd kettős kere­settel könnyebben fognak élni. Megindulnak a kettős kereset­­tel és kezdik önmagukat szé­pen beállítani a robot-életbe. Jön a pénz a házhoz. A ház csinosodik és szépül. Megjele­nik a gyermek is, de vele együtt megjelenik számukra a teher is. Zavart éreznek, nyug­talanok lesznek, idegesek, tü­relmetlenek, pár centen össze­vesznek, jönnek a kis és nagy vádak. Közben a szegény kis gyermek csak öntudatlanul sir­­dogál, mintegy megsiratja azt az elkövetkezendő időt, amikor majd ő eszménytelenül, cél nél­kül szintén rabja lesz szülei anyagias életének. Az apa és anya kettős vágá­nyon dolgoznak. Fillérekért kell egészségüket mások ké­nyelmes életének szolgálatá­ba adni. Egyszercsak azon ve­szik magukat észre, hogy sokat dolgoznak és még sincs ennek eredménye. Közben a gyermek is nő. És mivel a mindennapi élet robotja pihenőt nem en­ged, tovább kell dolgozni és erősebben, mert a gyermek ki­adásokat is jelent. Vele foglal­kozni pedig egyiknek sincsen már ideje. A gyermek nő és nő. És vele együtt nő a legna­gyobb probléma: a gyermek jövője. A gyermek kezd egy­magában, tapasztalatlanul fej­lődni. A szülő pedig kezd fá­sulni és lassan-lassan már úgy kezd gondolkozni, hogy: “vég­eredményben nekem sem volt különb életem.” Lelki elfásult­­ságban inkább hisz gyermeke tapasztalatlanságainak és erő­­szaának, mint önmagának. A napi munka után már fá­radt a szülők lelke és nincsen erejük ahhoz, hogy gyermek­kel komolyan foglalkozzanak. Később pedig már valósággal félnek a gyermek életébe szól­ni. És igy tovább . . . Mondhatnánk azt is, hogy a mai kor szülői közül igen sokan részesei annak a nagy tömeg­temetésnek, amikor az ember egyéni életét temeti a kultúra és civilizáció. Valóban gondolkozz! Itt csak egy segítség lehet. Akik vállalják a szülők felelősségét, vállalják azt is, ami azzal jár: a nevelést és jellemépitést. Az a társadalom, amelynek több a robot-embere, mint az egészséges életet építő értel­mes embere, önnönmaga teme­tésére neveli gyermekeit. Apa, anya, ne félj a felelős­ség teljes tudatával szembe­nézni önmagaddal! SPEKTÁTOR Hungarian Hours — RÁDIÓ — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. Ú. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács Csaba, igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Külföldön élő magyarországi ingatlan­tulajdonosok figyelmébe! WILLIAM PENN TESTVÉRSÉGI NAP PHILADELPHIÁBAN Fényesen sikerült a Függ. Ref. Egyház Anyáknapi ebédje American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
Oldalképek
Tartalom