Függetlenség, 1958 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1958-12-11 / 50. szám
In Its 45th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N. J. YEAR. 45. ÉVFOLYAM — NO. 50. SZÁM Ten Cents per Copy—82.00 per Year TRENTON. N. J„ 1958. DECEMBER 11 Világháború valószínűleg nem lesz egyelőre, ami nem jelenti azt, mintha a nagy összecsapás lehetősége nem lógna szakadatlanul a fejünk felett. Ha, például, Kelet-Berlinben, illetve Kelet-Németországban forradalom lenne — amint már volt egy Ízben — a világon semmi sem akadályozhatná meg a világháború kitörését. Ha ilyesmi előadná magát, a nyugatnémetországiak rögtön beavatkoznának s velük együtt Amerika, Anglia, Franciaország és az Északatlanti Szövetség (NATO). A forradalom pedig nincs kizárva, különösen azért, mert a németek pontosan tudják, milyen kulcshelyzetben vannak. Kelet-Berlin szovjet katonai kiürítését Hruscsov hat hónapra elhalasztotta s addig sok viz folyik le majd a Volgán. Tárgyalások is lesznek és esetleg valamelyes megegyezésre is juthat Kelet és Nyugat. Az esetleg szót aláhúzzuk. A megegyezés lehetősége azért nincs kizárva, mert Kelet és Nyugat egyformán “fázik” Berlintől, éppen a világháború veszélye miatt. A jelenlegi négyhatalmi megszállás időtlen-időkig való fenntartása már nem lehetséges. Valamilyen kiutat kell keresni és találni. A szovjet célkitűzés az hogy Berlint végérvényesen bekebelezze a vörös tengerbe és igy, egyetlen csepp vér, vagy más áldozat nélkül újra nyereségre tegyen szert. Még pedig nagy nyereségre. Ha a nyugati hatalmak engednek, vagy nem találnak valamilyen okos megoldást, a német szövetségest elveszítik, aminél nagyobb csapás aligha érhetné a nyugati világot. Kétségtelen, hogy mostantól fogva a németek körül folyik a nagy játszma. A többi csak mellékes lesz. Dr. Wigner Jenőt, egy nagy magyar származású atomtudóst tüntettek ki az idén az úgynevezett Fermi-dijjal, ami készpénzben $50,000-t jelent, erkölcsiekben pedig ennél jóval többet. így most újra az Amerikában dolgozott és dolgozó magyar tudósokra terelődött a figyelem. Elsősorban Wignerre, de mellette Szilárd Leóra, héthársi Neumann Jánosra, — aki nemrégiben rákban halt meg — és Teller Edére, hogy a többieket ne is említsük. Ez a négy ember döntő szerepet játszott az atomkorszakban és — Neumann kivételével — játszik ma is. Az első atomhasitás korszakalkotó kísérlete az ő nevükhöz fűződik és ők hozták létre az első atombombát is. Illő, hogy az amerikai magyarság is meghajtsa előttük az elismerés zászlaját. Franciaország uj korszaka elkezdődött, még pedig a szakadatlan gazdasági erősödés jegyében. A szélsőségek — baloldal és a jobboldal egyaránt — döntő vereséget szenvedtek a választásokon és a De Gaulle, illetve pártja úgyszólván korlátlan - hatalmat kapott az * elkövetkezendő évekre. Maradtak a francia kormánynak megoldatlan és nehezen megoldható bajai, főleg Afrikádban, de azért a francia csillag felemelkedőben van. Annyi erőtlen és váltózó kormány után most végre az erős kéz kormánya vezeti az ügyeket és Párizsnak egyszerre tekintélye lett szerte a világon. Nagy nyereség ez a nyugati világ számára. Látogatási lázban ég Hruscsov, mert szeretne Bécsbe is, Stockholmba is elmenni. A magyar forradalom brutális vérbefojtása miatt egyik helyen sem akarják fogadni. A Chicago-i borzalmas iskolatüz, amelyben közel 100 gyermek lelte halálát, arra int, hogy legyünk elővigyázatosak — különösen igy karácsony-táján — mert jelentéktelennek tűnő hanyagságok, hulladékpapir felhalmozás, stb., néha szörnyű leckét adnak nekünk, hogy belesajdul a szivünk. 100 millió dollár kölcsön! kér Tito Amerikától A jugoszláv kommunista kormány azzal a kéréssel fordult Amerikához, hogy számilliós kölcsönnel segítsék át legújabb gazdasági válságán. Tito abban reménykedik, hogy Anglia is hozzájárul a kölcsönakcióhoz. A pénzért élelmiszert,, mezőgazdasági gépeket s gyár berendezéseket akarnak vásárolni, hogy előmozdítsák Jugoszlávia ipari fejlődését. Ezenkívül azt kérte a jugoszláv követ, hogy Amerika a szokásos gazdasági segélyt fokozza. Gabonát, kukoricát és más amerikai élelmiszer felesleget kér Belgrád. Két műtrágyagyár alapítása is tervbe van -véve, egy aluminium gyárai egyetemben, mivel Jugoszláviának bőségesen van beauxitja, ami az aluminium gyártás alapanyaga. A jugoszlávok, mint ismeretes, nem kapták meg a Szovjettől a szerződésileg beígért 200 millió dolláros segélyt. Az idei termésük is igen gyenge volt a rossz időjárás miatt. Az év végére megoldják a menekült magyarok ügyét Washingtoni jelentés közli, hogy a magyar menekültek ügyével foglalkozó szenátusi vizsgálóbizottság azt tartja, hogy még ennek az évnek a vége előtt rendezve lesz a menekült magyarok letelepedésének ügye. A bizottság szerint több mint 2 millió magyar benekült külföldre, akiknek nagyrésze otthont talált külföldön a szabad országokban. Azok, akik még gyüj tőtáborokban vannak, az év végére otthont fognak találni a különböző országokban. De vájjon addig, — vagy talán továbbra is, — ki gondoskodik azokról a hősökről, akik szembe mertek szállni az egész világot rabszolgaságba hajtani törekvő szovjettel, a világtörténelem legszörnyügg rabszolgatartójával? S miért nem lép fel a UN erélyesen a szovjet ellen, hogy kitakarodjanak az orosz hadak Magyarországból s a menekült magyarok viszatérhessenek egy szabad hazába s a szabadságát visszanyert honfitársai körébe? Itt melitjük meg, hogy budapesti jelentés szerint azok a vezető kommunisták, akik a szabadságharc alatt a szovjetbe menekültek, már mind visszatértek Magyarországba és rabszolgatartók, kommunista vezető egyének lettek. Ezek a hazaárulók már a most megejtett magyarországi választásokon szavazati joggal bírtak. A budapesti “Népszabadság” cimü lap szerint a nagy gyárak és üzemek munkásai nem hajlandók beállni a kommunista pártba. Hat hónap óta egyetlen egy munkás sem jelentkezett, hogy a pártba belépjen. Tollas Tibor előadó estjei Lapzártakor értesültünk arról, hogy Tollas Tibor költőnk, mielőtt visszautazik Európába, amerikai előadókörutja során ismét pár napot itt keleten a körünkben tölt s december 13-án este 8 órakor New Yorkban, a Fehér Teremben, december 14-én d. u. 4 órakor pedig Passaicon, a Szt. István Kultúrteremben tart előadó-estét. Beléptidij nincs ezekre az irodalmi estékre, de adományokat elfogadnak a “Nemzetőr” c. Európában megjelenő irodalmi folyóiratra. Akik már hallottuk Tollas Tibort, tudjuk, hogy érdemes meghallgatni minden szavát, mert szívből jön . . . lélekhez szóló s igazán magyar! Indul a harmadik hold-löveg A hadsereg harmadik holdlövegének kilövésére megtörténtek az előkészületek és ha nem merülnek fel előre nem látható akadályok, a rakétát december 6-án, e hét szombatján indítják útjára. A hadsereg azonban bejelentette, hogy még sikeres kilövés esetén is a löveg kirepül majd a Hold vonzóköréből és a Nap vonzása ragadja magához. Meglehet, hogy mint a Nap első mtibolygója fog időtlen-időkig keringeni az űrben. Érdekes az a hir is, hogy az oroszok — állítólag — a miénkkel egvidőben eresztenek útjára egy hold-löveget. (Valószínűleg azért szinkronizálják lövegűket a miénkkel pontosan egy időre, hogy zavart keltsenek ezzel is, mint minden cselekedetükkel...) Vasárnap, dec. 14- én este félórás magyar televízió lesz Fontos hirt közölhetünk olvasóinkkal : december 14-én, vasárnap este 6 óra 30 perckor félórás magyartárgyu műsor lesz a CBS televízió valamennyi álomásán. A Columbia Broad\ casting System becslése szerint 8 millió amerikai szokta nézni a “Twentieth Century” műsort és ezen mutatják be az 1956 októberi magyar forradalmat, valamint térnek ki Magyarország szerepére a nemzetközi világpolitikában. Az Eastern Standard időszámítástól nyugatra levő zónákban természetesen előbb látható a december 14-iki magyar televízió műsor. Tanácsos ezért a helyi amerikai lapok aznapi számában megnézni, ott mikor közvetítik a “Twentieth Century” adást. A nyugati tengerparti államokban ugyancsak este 6 óra 30-ra jelzik a műsor kezdetét, mivel a CBS California részére külön mutatja be a félórás magyar programot, hogy azzal minél nagyobb közönséget érhessen el országszerte. Jegyezzük meg jól magunknak a fenti időpontot és hívjuk fel ismerőseink és a velünk együttérző amerikaiak figyelmét a december 14-iki “Twentieth Century” magyar TV műsorra! Közönséges gonosz. //1 U 1) tevők a magyar delegációban Az Egyesült Nemzetek közgyűlésére a szokottnál háromszorta nagyobb küldöttség érkezett Kádárék képviseletében. A delegáció 5 tagja ‘államvédelmi” tiszt. Nyilván azzal a feladattal érkeztek, hogy a magyar emigráció útját és akcióit elzárják az ENSZ elől — zsarolással, megkörnyékezéssel, fenyegetéssel. Amerikai magyar szabadságharcos körök tudomása szerint az ÁVH-s ENSZ-részleg vezetője Száll József, aki az emigráristigyek szakértője. A magyar külügyminisztérium és az államvédelmi hatóság összekötője. Hollai Imre helyettes UN- megbizott ÁVH-s főhadnagy, a két “attasé” Uranovitz Imre és Keszthelyi Tibor is. Végül van a delegációnak ÁVH-s hölgy tagja is: Simó Kitty, ő már az Andrássy-ut 60- ban is vezetett vallatásokat. A delegáció vezetője egyébként Sik Endre orosz állampolgár külügyminiszter (felesége és gyermekei oroszok), “civil” tagjai még Péter János minszterhelyettes, Mód Péter ENSZ- megbizott, Kolossá Márta rendkívüli követ, Gyulai Ida tanácsos és Szabó János másodtitkár. Amerikai és kanadai magyar körökben terjesztik az ÁVH-s ENSZ-kiküldöttek fényképeit, hogy aki felismeri bennük kínzóit és adatokat tud róla közölni, az bejelentést tehessen, A Public Service uj részvényeket bocsájt ki A Public Service Electric and Gas Company december 2-án hosszas tárgyalások után 700.- 000 névérték nélküli, rendes kibocsájtásu részvényt adott el egy aláíró országos pénzcsoportnák, amelynek élén. a Merrill Lynch, Fenner & Smith tőzsdecég áll. Ennek a transakciónak a bevételeit a vállalat tőkealapjához fogják csatolni és azt az általános vállalati kiadásokra fordítják, beleértve azokat a kiadásokat, amelyek a társaság jelenlegi építkezési és hatalmas beruházási programmjjval kapcsolatosak. A pénzcsoport a részvényekért darabonként $36.76 árat fizetett és az a szándékuk, hogy azokat $37.75-os áron bocsájtják majd a közönség rendelkezésére. Nyugtával dicsérd a napot. Előfizetési nyugtával a lapot' LEVÉL A SZERKESZTŐHÖZ Kedves Barátom: Amikor elindultam Európába, megígértem neked, hogy ha lesz mondanivalóm, majd meg-i irom. Hát van miről Írni, több is, mint hittem. Egy levél kerete bizony szűk ahhoz, hogy mindazt elmondjam, amit itt látok. Európa szépsége, történelmi kulturértékei, az építőművészet csodálatos remekei a turistáknak százezreit vonzza ide. Nekem, Amerikából ideérkezett magyarnak ezek a csodálatos értékek igen sokat mondanak. Öntudattal bugygan ki a lelkemből a sajgó fájdalom. . . . Bizony, mig mi a törökkel, tatárral küzdöttünk s “elhulltanak legjobbjaink a hosszú harc alatt,” addig Európa fejlődhetett, kulturkincsekben gazdagodhatott. Lázongó, igazságot kereső, nyugtalan lelkem most, hogy újra ittjárok, felteszi nekem a kérdést: vájjon miért történhetett mindez igy? El kellett mondanom ezt a néhány gondolatot még akkor is, sőt talán éppen azért, mert nem azért jöttem Európába, hogy luxus-kirándulást tegyek, Európa szépségeiben gyönyörködjem, hanem azért, hogy, az európai fények árnyékában itt rekedt, földönfutó magyar véreinknek a szeméből kibuggyanó könnyeket gyarló emberi erőmhöz mérten letöröljem. Mi ott, kedves barátom, Amerika Isten-áldotta földjén könnyen felejtünk! Itt egy harapás kenyér megszerzése az életet jelenti. Ott a jólétben, hogy mit együnk és hogy válogassunk. az a probléma. Itt egy télikabát a didergő magyar számára álmatlan éjszakák keserű gondja. Ott mi a bőség hazájában azon törjük a fejünket, mikor cseréljük ki kocsinkat 59-es típusra. Itt .ünnepnap az, ha fára és szénrevalót sikerül megspórolni a korgó magyar gyomortól. De minek folytassam? Ezt is csak azért említettem, hogy egy kis ízelítőt adjak az itt látottakból és’ ezen túlmenően egy kicsit emlékeztessem azokat a magyar testvéreimet ott Amerikában, akik oly szerencsések voltak, hogy Amerikába kerülhettek! Azoknak a magyar testvéreimnek a részére, akik ott élnek közöttünk és az 1956-os magyar szabadságharc után jöttek közénk, csak Ízelítőnek hadd mondjam el: ha elégedetlenek és néha még szidják is Amerikát, ilyenkor jusson eszükbe, hogy két évvel a megérkezésük után Ausztriában a Nemzetközi Vöröskereszt kimutatása szerint még ma is 16,500 sorstársuk várja életének jobbrafordulását. Amig nálunk, Brunswickon és Amerika más vidékein a szorgalmasabbja és szerencsésebbe már a saját kocsiján futkározhat és — hála Istennek — a ruházkodásra, sem a megélhetésre nincs nagyobb gondja, addig — ismétlem — két év után itt láttam olyan keservesen zokogó édesanyát, aki az egyik menekülteket gondozó irodában azért könyörgött, hogy a karján ülő kicsi gyermekének néhány darab ruhácskát kapjorf. Találkoztam sovány, karikás-szemű fiukkal, akiknek nemcsak hogy biztos otthonuk nincs, nemcsak hogy az életüket még nem kezdhették el, hanem még azt sem tudják, hogy a szélrózsa melyik irányába viszi majd el őket a kivándorlókat szállító hajó. Hogy csak Ausztriánál maradjak: itt most folyik azoknak a regisztrálása, akik — talán háromezren a 16,500-ból!.— majd kijöhetnek még Amerikába, 1,500-an Kanadába, ezren Ausztráliába, 160-an Svájcba, pár százan Luxemburgba. Sokan nem tudják Amerikába érkezett egyetemistáink, diákjaink közül, hogy a forradalom leverése után nagy számban kimenekült fiaink közül a különböző európai és tengerentúli alapoktól kapott ösztöndíjak ez év nyarán és őszén váratlanul kiapadtak, illetve az ösztöndíjakat folyósítók a további utalásokat beszüntették. Ezek a fiaink máról holnapra a legreménytelenebb helyzetbe kerültek. Csak hosszú és keserves tárgyalások után segítettek újból a reménytelen helyzeten. És ismét a sokat szidott Amerika jelentkezett azzal, hogy 180,000 métermázsa tengerit bocsátott, 260 millió schilling értékben a magyar diákok megsegítésére. Kedves barátom, ugy-e megérted, ha azt mondom“ hogy embertársát, magyar fajtáját szerető ember szájában megkeseredik az izes falat is, ha a jólét, a bőség, a szabadság emberi életet adó országából ide érkezik éfe a fények árnyékában ennyi gondot, ennyi bizonytalanságot, ennyi testi és lelki gyötrődést lát! Búcsúzom, kedves barátom s ha Isten is úgy akarja, hamarosan újból együtt leszünk. Rajtad, illetve lapjaidon keresztül sok-sok szeretettel köszöntőm kedves barátaimat és magyar testvéreimet. Ha valaki közülünk azt kérdezi, miért jöttem újból Európába, hát ime a felelet: Egy kicsit talán helyettük is jöttem, helyettük is elmondtam, hogy az amerikai magyarság a jólétben sem feledkezik meg szenvedő magyar véreiről. De elmondtam azt is, hogy a rágalomhadjárat Amerika ellen szemenszedett hazugság. “Éhezőknek ételt adni, szomjazóknak italt adni, mezíteleneket ruházni, szomorúakat vigasztalni,” ez az emberi méltóság legnagyobbika, így gondolkodott az amerikai magyarság és Amerika népe a Camp Kilmer idején és igy gondolkodik most is, mert hisszük, igy áldja meg törekvéseinket ott a Teremtő és csak ezen az utón juthatunk el oda, hogy nem lesz többé gyötrődésekben könnyező magyar. Sok meleg baráti köszöntéssel a viszontlátásig: HAJDU-NÉMETH LAJOS Foreign Book Shop 216 SOMERSET STREET MEW BRUNSWICK, N. J. . * * Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (130C Kc.) Kovács Cs^ba, igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. { American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság
