Függetlenség, 1958 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1958-11-06 / 45. szám
In Its 45th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N. J, American in Spirit — Hungarian in Language Rir^^hgam News Amerikai szellemű magyar újság YEAR. 45. ÉVFOLYAM — NO. 45. SZÁM 20 Ten Cents per Copy—$2.00 per Year TRENTON, N. J., 1958. NOVEMBER 6 A francia helyzet alakulásával tele van a sajtó, de a legérdekesebb beszámolót mégis egy Párizsból most visszatért magyartól hallottuk. Párizs és egész Franciaország átalakult'— mondja. — Egy évvel ezelőtt ott járva, az ember azt tapasztalta, hogy a franciák idegesek, nyugtalanok és valahogy minden a feje tetején állt. A mai Párizs egészen más. A francia fővárosban megnyugodtak az emberek. Az algériai háború tovább tart, de ez már nem idegesíti á lakosságot, mert azt mondják: De Gaulle majd elintézi. S el is intézi. Az algériai felkelőkben már némi hajlam mutatkozik az egyezkedésre. Egyelőre még azt mondják, hogy Párizsba nem hajlandók menni és a fegyverszünet politikai előfeltételeihez is ragaszkodnak. De már mondanak valamit. Erre és arra hajlandók, egyébre nem. Szavukat hallatják — amit nem tettek a régi, a Negyedik Köztársaság egymást váltogató, bizonytalanul dolgozó kormányainak. Nem jószántából tette. Hiszen magán kívül volt örömében és határtalan izgalom vett erőt rajta, hogy “Dr. Zsivágó” cimü regényét — bár a Szovjetunióban nem adták ki — a kulturvilágban megfelelően értékelik. Bátor irás a “Dr. Zsivágó” és bátor ember Paszternák, az iró. De megindult ellene az egész szovjet gőzhenger. Kizárták az irók egyesületéből s általában kirekesztették mindenünnen, ahol a szovjet ember az életét tengetheti. Bátorságából nem futotta többre. A szovjet zsarnokok nem törődnek azzal, hogy mit szólnak a külföldön, ha Paszternáknak nem engedik meg a Nobel-dij elfogadását. Fütyülnek a külföld véleményére. És — sajnos — ebben van az erejük. Nagyszabású szüreti bált tart a Fiatal Asszonyok Köre Nov. 15-én Dulles külügyminiszter bírálói nem jutnak megfelelő tápanyaghoz. Elég sokan vannak pedig, akik nem szeretik. Dehát ez csak természetes. Aligha volt a történelemben amerikai külügyminiszter, akit mindenki egyformán tisztelt és szeretett volna. Szinte azt mérnök mondani, hogy Dulles Amerika történelmének egyik legnagyobb külügyminisztere. Fantasztikus öreg ember. Két évvel ezelőtt akármelyik fiatalember szervezetét is próbára tevő műtétet hajtottak végre rajta, de azt a kórházi kezelést kivéve, Dulles úgyszólván pihenés nélkül végzi rettentő nehéz munkáját. Soha még külügyminiszter annyit nem utazott, mint ő. Előtte senki sem próbált anynyira belemélyedni távoli népek problémáiba. Dulles valósággal cikázik a földgolyó körül s ezt a szó teljes értelmében értjük. Nemrégiben Rómában résztvett a vatikáni gyászszertartáson, aztán az olasz miniszterelnökkel t á r g y a It, majd — valamikor a délután folyamán — fogadta a francia és a német külügyminisztereket, de este Londonban vacsorázott Lloyd kollégájával és "néhány óra múlva a messzi Formóza szigetén ellépett a diszszázad előtt. Mindezt egy huzamban csinálta végig a 70-ik évén túl járó Dulles. Ezzel nem akarjuk semmi kritikának elejét venni. Nem is túdnók. A külügyminiszter tevékenységét tovább is a bírálat pergőtüze éri-. Mert hiszen mindenkiben egy Napoleonszerü hadvezér és egy Talleyrand-szerü k ü 1 ü g yminiszter szunnyad. Persze, hogy mindenki jobban tudná csinálni, mint Dulles . . . De azért nem tagadhatjuk, ő is ért hozzá egy kicsikét. A Református Egyház Fiatal Asszonyok Köre nagyszabású szüreti bált tart nov. 15-én szombaton az iskola dísztermében a Beatty és Grand utcák sarkán. A Fiatal Asszonyok szüreti bálj a minden évben a szezon legszebb és legelegánsabb bálja szokott lenni. Trenton és környéke ifjúságának a legjava szokott ott találkozni és a legkellemesebben eltölteni egy estét. A Fiatal Asszonyok Köre minden lehetőt megtett, hogy ebben az évben is a legkellemesebben szórakozzon mindenki. Az óhazai szüteti mulatságok fognak megelevenedni a közönség előtt. Lesz felaggatott szőllők, gyümölcsök, biraók és csősz lányok és asszonyok. A környék leghíresebb zenekarát a Szőke Lajos hires new yorki zenekarát szerződtett le a rendezőség. Foglalja le asztalát minél előbb a rendezőségnél: Mrs. Yolanda Miklovics, telefon EX 6-8663 vagy Mrs. Joseph Jeney: HY 3-2718. Trenton és környéke magyarságát ezúton is meghívja a Rendezőség. ‘Isten mindig megnyit egy kaput...’ (Részlet Dr. A. J. Cronin “Ezt látják a csillagok” c. regényének elászavából) Paszternák orosz iró visszautasította a lehető legnagyobb nemzetközi kitüntetést, a Nobel-dijat. NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT, ELŐFIZETÉSI NYUGTÁVAL A LAPOT1 27 éves voltam, orvosi diplomámmal a kezemben, boldog betelj edettség érzésével, Harley Street-i (London legelőkelőbb orvosi negyede) rendelőm megnyitása előtt, amikor egészségileg összeroppantam. Kollégáim megállapítása szerint legalább egy évig pihennem kell és azután sem fogja gyenge fizikumom megengedni, hogy a sok munkát, hajszát igénylő orvosi pályámat folytathassam. Nagyon kemény csapás volt nekem ez a hir! Hivatásomnak éltem, hivatásomért dolgoztam, mióta az eszemet birtom. * És most, a siker küszöbén az orrom előtt vágták be jövőm kapuját. Mint ez lenni szokott, minden gondolatgom keserű csalódásomra összpontosult, nem tudtam szabadulni a gondolattól, népi bírtam beletörődni a megváltoztathatatlanba. Mit tehettem, bárkivel találkoztam, baráti körömben csak erről beszéltem, csak erről panaszkodtam széltében-hosszában. Baráti körömhöz tartozott többek között egy ir kedves nővér, a Bon Secours jótékonysági rend főnöknője. Hozzám közel volt a rendház, praxisom alatt több páciensemről az apácák gondoskodtak. Mikor a főnöknő kitörésemet hallotta, halkan, nyugodtan öZt mondta: “Kedves Doktor ur, Írországban azt szoktuk mondani : Ha a jó Isten becsuk egy ajtót, windig megnyit egy másikat." Nem sok figyelemre méltattam akkor a kedves nővér csendes megjegyzését. Nem sokkal ezután elköltöztem egy üdülőhelyre egészségemet helyrehozni. Gyönyörű helyen voltam, hóval borított hegy tetején állt az üdülő. Szinte rohant az idő a gyönyörű környezetben, minden nap uj meglepetést hozott, teli tüdővel szívtam a friss havasi levegőt. Egyik nap villámcsapásként született meg bennem1 a gondolat, hogy érzéseimet, fantáziámban megszületett történeteimet papírra vessem s belekezdtem “Hattyukastély” cimü regényembe. Hamar elkészült, elküldtem a kiadóhoz és elfogadták első regényemet. Hirtelen uj életösvények, uj célok nyíltak meg előttem. Sokan közülünk, ha valami hirtelen csapás, szerencsétlenség ér minket haragosan, megsebzetten vádoljuk áz Eget. Hogyan engedhette ezt meg az Isten? Betgenek lenni, nem jutni előbbre hivatásunkban, elveszteni az állásunkat, otthonunkat, mind ezeket a csalódásokat nehéz elviselni és talán még nehezebb megérteni. Isten utjai azonban kifürkészhetétlenek. Tökéletlen emberi agyunkkal nem ;tudjuk értelmüket felmérni. Almit az adott pillanatban a legnagyobb szerencsétlenségnek érzünk, lehetséges, hogy a legnagyobb hasznunkra válhat később. ?Problémák, melyeket Isten sbrsunk elé állít, fájdalmasan megpróbálnak, de nem szabad zúgolódnunk. “Nem vétetik el tőlünk semmi anélkül, hogy értékesebb ne adassák helyette.” Csalódások, gondok készítenek sokszor elő egy számunkra jobb jövő kiépítésére. Az élet nem egyenes, könnyen járható ut, amit akadálytalanul, szabadon végigsétálhatunk, hanem labirintus, soha nem tudhatjuk, hol bukkan elő valami zökkenő, éles kanyar, útkereszteződés, ahol magunknak kell mindig megtalálni az ütat. Sokszor választjuk a hibásat, vissza kell fordulnunk^ ha újra zsákutcába érünk, megint kezdhetjük elölről. Ha hitünk megingathatatlan, Isten megnyitja előttünk a kaput, talán olyan kaput, amilyenre magunk soha nem gondoltunk volna, olyan kaput, amelyik a legbiztonságosabb életre nyílik. Az én szegény népein... Most is olyan. hit régesréen: őszinte, révült és hiszékeny. Életét mintha lopta volna, Homlokát némán ejti porba. Annyit kapott már mások miatt, Hogy akkor is sir, mikor vigad. Fejére dobnak minden vétket, Kikj óságából dúsan éltek. Oh, mennyit hullott könnye, vére, Mégsem jut gyógyír nagy sebére. S akikért százszor sírba omlott, Úgy tekintik, mint egy bolondot. Világ rabja, hát nincs mit szánni, fiajta lehet csak bosszút állni. Fülébe, ha jól furulyáinak, Észtvesztve ugrik a 'halálnaj/c. Én szegény népem, magyar népem, Véres szép orcád sírva nézem. Árvái Jerémiás. Hírek Rabmagyarországból CINICIZMUS JELLEMZI A MAGYARORSZÁGI KÖZHANGULATOT A “Népszabadságban” nemrég megjelent “Igaz Szó Világánál” cimü cikk szerint a cinizmus a közhangulat egyik ismérve Magyarországon. “A cinizmus léhüt, fékez, rombol”—irta a Népszabadság. “A cinikus embereknek az igazi jelszava a frázis és jellemzőjük a hit, a bizalom, az önálló gondolkozás hiánya. Az áldozatkészség szerinte fanatizmus, a vasfegyelem fejbólintás, az éberség pedig gyanakvás. Ezek az emberek akarvaakaratlan a rekació ötödik hadoszlopának szócsövei lehetnek, ha nem vigyáznak.” Kádárék a terror minden eszközének igénybevételévei mindent elkövetnek, hogy a cinizmus létrejöhessen Magyarországon. Most azonban ráébredtek arra, hogy még a cinizmus is veszedelmet jelent a kommunista rezsimnek. TISZTOGATÁSI KAMPÁNYOK Váradi György, a müvészegyesület ellenőrzési osztályának vezetője nemrég bejelentette, hogy a művészek, énekesek és táncosok sorai közt nagyarányú tisztogatási kampány fog megindulni és hogy azoktól a művészektől, akik — kommunista nyelven szólva — nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, megvonják a működési, illetve fellépési engedélyt. Dr. Palló Imrét eltávolították az operaház éléről. A tudósok és egyetemi tanárok közt is tisztogatási kampány folyik. Csonka professzort elbocsájtották, Verebélyt nyugdíjazták, Mosonyit eltávolították a Technikumból. Simonyi Károly hires fizikust kitiltották láboratoriumából. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hog> ak valamilyen okból nem kapj 8 pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha hatóságnál. MAGYAR MOZI Két magyar film kerül bemutatásra a Centre Theatreban jövő kedden és szerdán, nov. 11 és 12-én folytatólagos előadásban. Az egyik a “Zárt tárgyalás” — gyönyörű zenéj ü érdekes film, Tasnády Mária, Somlay Arthur, Bihari József, Rózsahegyi Kálmán, Tímár József, Páger Antal, Vaszary Piri és mások főszereplésével, — a másik: “Göre Gábor visszatér,” rendkívül mulatságos magyar falusi történet. Az előadások este 6:30 kor kezdődnek. Ajtónyitás 6 órakor van. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapotl Hungarian Hours — RÁDIÓ — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 Kovács Csaba, igazgató ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (130G Ke.) Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. 1956. október 23 . . . Két éve múlt annak, hogy a magyar élniakarás teljes elemi erővel tört fel a zsarnok elnyomatás alól. Még ma is felejthetetlenül él mindannyiunk emlékében az a nagy világmegmozdulás, mondhatni: világ - lelkiismeret felébredés, ami minden ország népét tettekre kényszeritette — még a Czovjetunióban is tüntetések voltak az egyetemeken és utána ömlött a vér . . . És azóta a világot ellepték a hontalan magyarok ezrei. Próbáljuk most néhány gondolatban a valóságot megeleveníteni, mondjuk igy: megvilágítani. Minden forradalom a múltra támaszkodik, más szóval : a múlt erejéből és meggyőződéséből táplálkozik. A megmaradtaknak pedig csak egy kötelességük van: tovább építeni a múltat, a történelmi múltat, mely nem kalandos időszakokat ölel fel, hanem a mi esetünkben ezer esztendős múltat. Ne feledjük el, hogy egyetlen forradalom sem ir, vagy irhát történelmet, mely eltörölhetné ' egy nemzetnek karakterisztikümát és elfordulva tőle, á-bé-cé-nél kezdené meg újból egy nemzetnek felépítését. Lehetnek változások, formai újítások az eredmények között, de radikális változásokat sohasem tudott a forradalom eredményezni. Az azt túlélők rendszeresen viszszatérnek a nemzet eszméjéhez, mely azt nemzetté tette. A kérdés már most az, hogy tulajdonképen mi menti és őrzi meg Magyarországot? A válasz egyszerű: Magyarországot nem szájjal, hanem tettel lehet csak megmenteni! “Magyarországot nem szájjal mentjük meg, hanem...” Az ezeréves magyar történelem már többször megmutatta élniakarását. Elbukott 1849- ben, mint most is. Utána következett az emigráció! És Kossuth Lajos? Ha valaki valóban sokat beszélt a nemzet érdekében, akkor az ő volt. És mi lett az eredmény? Pár mázsa papírra irt Ígéret és utána egy nagy csend! Hogy pedig mécsem pusztult el a megtorlás idején, azt a magyar népnek, mint ilyennek köszönhetjük, mely szívós akarattal átvészelte a nehéz időket és ismét szabaddá lett. Most itt volt a második magyar forradalom. Ezrek és ezrek vannak itt is. És mi a való tény? Ezrével találunk nemzetmentő szónokokat, akik csodatetteket vittek véghez, találunk lángelméjük hadvezéreket, akiket ma ezren és ezren lenéznek és emellett óriási azoknak a nagy hősöknek a száma, akik csak önmagukról beszélnek. Most, csak úgy csendesen megkérdezzük ezeket a nagy hazafiakat: miért nem beszélnek többet azokról, akik meghaltak? Akiket elhurcoltak? Akik nyomorultak és bénák lettek? Miért csak Önmagukról beszélnek? Miért nem őrzik meg és gyűjtik azoknak az emlékét és hőstetteit, akik talán az oldalukon hullottak el? Akik életükkel pecsételték meg hazaszeretetüket? Miéft bújnak most az ő hősiességük mögé azok, akiknek talán még annyi közük sem volt a forradalomhoz, hogy tudták volna egyáltalán, hogy forradalom van! A becsületesen gondolkodó magyarok erélyesen tiltakoznak a valódi hősi halált halt hősök nevében, a Hári Jánosok ellen, akik a saját maguk előnyeiért hazudna'k és történelmet hamisítanak az igazi hősök rovására. És sajnos, hányán de hányán voltak és talán még ma is vannak, akik a befogadó országok hatóságait h a, z u g sásgaikkal megtévsztik és rendszeresen vétkeznek a hősi halottak ellen! A szabadságharc egy egész nemzetnek lelki egységét jelenti! Jelenti az ezer esztendős Magyarország élni akarását, mely szent és magasztos! Kalandorok és árulók ezt ne szennyezzék be! Milyen szomorú, hogy anynyian, de annyian lettek gazdagok a hősi halottak érdemeit lopkodok közül! Magyar! Ha a szabadságharcról beszélsz, beszélj a hősi halottakról és ne magadról! “. . . hanem tettekkel mentjük meg az országot” — ezen van a hangsúly! A tett mindig életet jelez! A tetteken, az életen keresztül ismerem meg, .hogy ki kicsoda és milyen a nemzete! A tettek ellen nincsen argumentum! A forradalom után megmaradtaknak a tettek embereinek kell lenniök! Magyarosan, becsülettel és őszinteséggel! Ez pedig magával hozza azt a büszke öntudatot, hogy én egy országnak fia vagyok, mely hőseinek ezreivel bizonyította be, hogy jogom van élni, mert magyar vagyok! Öntudatot ép becsületet kell sugározni minden magyarnak, aki átélte a nagy napokat, ahol az élet és halál kérdése nem volt fontos akkor, amikor a nemzet szabadságáról volt szó. A hősi halottak a történelem örökké élő alakjai! Csak a mártírok véréből fog újjászületni egy nemzet! Ez a hite annak a magyarnak, aki nem fél szembenézni önmagával és nyugodtan csak annyit mond: “Én megmaradtam, de élek tovább becsülettel és meggyőződéssel azok helyett, akik életüket áldozták én helyettem is.” A véres szabadságharc fiainak igy kell gondolkozni, nem pedig kirúgni a hámból és naphosszat az ital mámorába temetni életüket! Aki valóban a szabadságharc fia volt, az kegyelettel emlékezik hősi halott bajtársairól és azokról beszél, arról, hogy ők mit tettek. Ez és csak az ilyen nemzedék tudja megmenteni és egyszer újra felépíteni Magyarországot! Mi pedig. kegyelettel és őszinte hazaszeretettel helyezzük el az elismerés koszorúját azok emlékére, akik a huszadik században a szegény meggyalázott - Magyarországot, a mi édesanyánkat hősi életáldozatukkal megdicsőitették . . . s szeretettel fordulunk a megmaradt csonkult és béna stigmás fiaink felé és csak azt mondjuk, hogy: Áldjon és védjen a magyarok Istene! Magyarország, a mártírok országa, feltámad! SPEKTÁTOR Okos emoei újságol olvas Lelkiismeretes ember: előfizet
