Függetlenség, 1958 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1958-01-30 / 5. szám
In Its 45th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N. J. YEAR. 45. ÉVFOLYAM — NO. 5. SZÁM POVL BANG-JENSEN ezt a nevet ne felejtsük el, majd egyszer talán a magyar történelem lapjain is helyet kap. Dán ember, aki az Egyesült Nemzetek Szervezetében dolgozott, mint politikai tisztviselő, ha jól emlékszünk, évi 15,000 dollár fizetéssel. Néhány héttel ezelőtt a világszervezet őrsége a kapuig kisérte Bang-Jensent és tudtára adta, hogy további intézkedésig nem léphet át az East River partján magasodó üvegpalota küszöbét. A magyar ügyben tanúsított kifogástalanul tisztességes viselkedéséért Bang-Jensen ellen vizsgálatot rendeltek el. Olyan világot élünk, amikor a tisztesség fogalmát nem mindenki érti egyformán. Röviden a történet ez: Bang- Jensent, mint az Egyesült Nemzetek egyik főtisztviselőjét a múlt évben beosztották a magyar ügyet vizsgáló különbizottság mellé. Ilyen minőségben Bang-Jensen hónapokon keresztül Bécsben tartózkodott és tevékenyen résztvett a magyar menekültek kihallgatásában. A menekültek túlnyomó része csak akkor mutatkozott hajla n d ó n a k tanúvallomást tenni a magyar forradalom részleteiről, ha otthon maradt hozzátartozóira való tekintettel a nevét elhallgatják, illetve semiféle hivatalos irattárban sem szerepeltetik. Bang-Jensen, látva, hogy különben a menekültek javarésze elriad a tanúvallomástól s igy a, különbizottság munkája komoly veszélybe kerül, mefogadta a tanuknak, hogy nevüket soha senkinek ki nem adja. Ebből kerekedett a vihar. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében dolgozó kommunisták és társutasok mindenféleképpen hozzá szerettek volna jutni a magyar menekültek névsorához, hogy azt aztán Kadáréknak továbbítsák, akik a tanuk otthonmaradt hozzátartozóin állottak volna bosszút. Bang-Jensen nem adta ki a névsort, még Hammarskjöld vezértitkárnak sem. Ez nem azt jelenti, hogy nem bízott meg a vezértitkárban. A környezetében nem bízott. Ilyen körülmények közt rendelték el Bang-Jensen ellen a vizsgálatot. A vizsgálati jegyzőkönyv tanúsága szerint Bang-Jensen még hivatali páncélszekrényére sem bízta az iratokat, hanem minden éjjel magával vitte szállodai szobájába. A vizsgálóbizottság szerint ehhez nem lett volna joga. De továbbmenőleg ahhoz sem lett volna joga BangJensennek, hogy a magyar menekülteknek külön ígéretet tegyen — hangzik a szentencia a vizsgálóbizottság részéről. (A vizsgálóbizottság elnöke az amerikai Ernest Gross nagykövet volt.) így tehát messze túllépte hatáskörét. Az ENSz-palotában végbemenő mesterkedéseknek csak annyiban van jelentőségük, hogy szegény, becsületes Bang- Jensen nyakát akarják törni. Gyűlölik, mert ő az oka, hogy az ENSz-bizottság jelentése elkészülhetett a magyar forradalomról és öt világrész népeinek tudomására juthatott. Ez a külön jelentés most ott van a világ könyvtárainak tízezreiben és semmiféle Szputnyikkutyával kikapartatni nem lehet. Az ő szemükben nagy bűnös Bang-Jensen. Ha ő nem ígérte volna meg az abszolút titoktartást, a különbizottság nem dolgozhatott volna kellő eredménnyel és valami silány, vérszegény jelentés látott volna napvilágot. A bizottság külön jelentése elitéli a Szovjetuniót a magyar forradalom során tanúsított gyalázatos viselkedéséért. Az ENSz-közgyülésnek határozataival együtt világtörténelmi dokumentum ez, amely még a Szputnyikot is túléli. Ezért kell elvesznie Bartg-Jensennek. Ha van mód rá, mutassuk meg iránta érzett tisztelő szeretetünket. A Szűz Mária Egylet hirei A Trentoni Első Szűz Mária Római és Görög Katolikus Női Egylet január 19-én megtartott havi rendes gyűlésén a teljes tisztikart visszaválasztották 1958-ra, névszerint a következőket : Tóth Istvánná elnök, Horkai Gyuláné alelnök, Novekmetz Jánosné pénztárnok, Jónás József né titkár, Csetneki Jánosné pénztári ellenőr és Kovács Józsefné beteglátogató. * Hivatalos lapnak 1958-ra a Függetlenség-et jelölte ki az egylet. A Szűz Mária Egyletnél a következők vannak a heti beteglistán : Moldovány Jánosné (2 Madison St.) és Miller Károlyné (526 Genesee St.) TUDJA-E? « ... hogy a tornádók sok kárt okoznak, de még.több kárral jár a jégeső. . . . hogy egy kiadós tüsszentés 20,000 fertőző cseppet robbant ki, 12 láb távolságra, másodpercenként 150 láb sebességgel. . . . hogy régen a zsebkendők ovális alakúak voltak. A négyszögletes zsebkendőt 16. Lajos francia király hozta divatba — királyi rendelet formájában. . . . hogy Amerika fő rizstermelő államai: Arkansas, California, Louisiana és Texas. . . . hogy Amerikában 3098 megye van, köztük 64 parókia (ahogyan a megyéket Lousiana államban nevezik), azonkívül 26 város, amely nem tartozik megyei körzetbe, egy Nemzeti Park és a District of Columbia, amely nemcsak megyéhez, de még államhoz sem tartozik. (Washington, az ország fővárosa van benne.) Ten Cents per Copy—S2.C0 per Year TRENTON, N. J., 1958. JANUÁR 30 I-...........—.................................. I ■ii— m ........... ■ ■ " I ■ " - 1 1 ■■ -.1« 1 BE NEM TARTOTT IG* (Részletek Eckhardt Tibor clevela t*; es*ét/eol)------------------- W Az amerikai és az orosz közoktatás Dr. Eckhardt Tibor — aki Amerikába érkezve már 1940- be kibontotta a “Független Magyarországért Mozgalom” zászlaját s amint Náci-Németországtól függetlennek szerette volna látni szülőhazánkat, úgy a II. világháború vége óta a Szovjettől független Magyarország eléréséért és a magyar nép boldogulásáért fejt ki értékes tevékenységet — legutóbb a clevelandi Magyar Társaság ötéves jubilemának volt a disz-szónoka s ott elmondott beszéde komoly, mélyen elgondolkoztató gondolatok sorozatát tartalmazza A nagyhatású beszédet kivonatosan az alábbiakban van módunkban ismertetni. — Szerk. “Arra kértek, hogy beszéljek ma a (Magyar Probléma és a Nugati Világ’ címmel. A világtörténelem legnagyobb jelentőségű katonai győzelme a nyugat teljes politikai vereségévé változott. Hogyan történt mindez? Három súlyos hibára mutatok reá — amely a nyugat vezető szerepét alkalmas volt megnyirbálni. Először: A második világháborút követő öt esztendőn keresztül az USA az atombomba monopóliumának birtokában volt. Ez az idő alkalmas lett yolna arra, hogy az összes nemzeteket — beleértve a szovjetet is — az atomgyártás nemzetközi ellenőrzésére kényszerítsék. Mi tárgyaltunk ugyan, de nem aknáztuk ki hatalmunk túlsúlyának pozícióját. A sputnik elevenen megmutatta e hiba következményeit. Másodszor: A kommunista agressziót Koreában fel lehetett volna használni arra, hogy megtörjük a vörös Kina győzedelmes előnyét. MacArthur azonban azzal érvelt, hogy a A SZOVJET kormány a “magyar kormány” ezirányu kérésére “vállalta”, hogy a túlzsúfolt börtönök és internáló-táborok esetleges egészségi veszélyének elhárítása végett a börtönök és táborok lakóinak egy tekintélyes részét ‘ideiglenesen” szovjet büntetőtáborokba szállítja. A szállítást megkezdték ... Vagyis : Kádárék ismét magyar rabszolgákat szállítottak a szovjetnek, a vörösek háborús készülődési programjának előreviteiére ... (A sokmillió rabszolgának nem kell fizetni, dolgoznak komm Jni vonalak bombázd,: ^ v Yalü-f oly ótól eszikra a hibe u kiterjesztésére vezetheti .t vol ni. Koreában végül is egy fegyverszüneti egyezményt csikartak ki, mely egy kommunista győzelemmel volt egyenlő végeredményben. A tény az, hogy ez a háborúnak Indo-Kinára; való kiterjedésére Vezetett, a kommunista terpeszkedésre Észak-Afrikában és a Közép-Keleten, veszélyeztetve ma már földtekénk egész hatalmi egyensúlyát. Harmadszor: A múlt ősszel a szabad világ két agresszióval találta szemben magát. Az egyik volt a Szovjet Magyarország elleni támadása. A mi választásunk, döntésünk az volt, hogy segítettük az ellenségünket és leromboltuk szövetségeseink presztízsét. A magyar szabadságharcot hagytuk elbukni es Nasser diktátort hallatlan győzelemhez juttattuk. Barátaink között demoralizáció terjedt el, mialatt ellenségeink presztízse megnövekedett. Ezek csak éppen epizódok anjnak illusztrálására, hogyan jezet az ut a végromlásba. Szeretném — folytatta dr. Eckhardt — ha az én magyar barátaim objektiven Ítélnék meg a magyar szabadságharcot követő 1 'ágikus helyzetet. Minden, magát becsülő nemzetnek külpolitikáját illetően, két állandó elvet kell szem előtt tartania. Az egyik a nemzeti önérdek. Egyik nemzettől sem lehet várni, hogy kockázatot vállaljon egy más nemzet érdekeiért. A másik elv:’az adott szó, ünnepélyes Ígéretek szentsége. A nyugat politikáját e két elv szempontjából kell megítélnünk. A magyar szabadságharc minden kétséget kizáróan egy Isten által adott kiváló alka(Folyt, a 2-ik oldalon) azok a sputnik-előállitási munkák fizikailag legnehezebb részein ... a tányák mélyén, hósivatagok gyilkos fergetegében.) -------BUDAPESTRŐL hivatalosan 500-családnal, de gyakorlatilag 2,500 családiak a kitelepítését rendelte el a magas “kormány” . . . Csak a fegszükségesebb ingóságokat vhetik magukkal a kitelepítettek a többi holmijuk > az állam tulajdona lett. Egyelőre, amig lakást tudnak részükre Az életnek vannak törvényei, amelyeket megváltoztatni nem lehet. Ezek a törvények a természet rendjével együtt születtek s múlnak el. Ilyenek: 1. Az embernek joga van élni, mert nem ember teremtette az embert, hanem az Isten. 2. Minden embernek joga van rendelkezni mindazzal, ami az élete fenntartására szükséges. 3. Senkinek sincsen joga megvonni a másik embertől azt a lehetőséget, hogy önmagát fenntartsa. Minden kornak van szégyene és dicsősége. Ne féljünk elővenni az ítélet finomrafent bonckését és vágjunk bele annak az elkényeztetett huszadik századnak a testébe, amely azt állítja magáról, hogy a kultúra és a civilizáció magasságaiban él és van. A mai kor tényleg dicsekedhetik azzál, hogy a kultúra és civilizáció köntöse alatt milyen Vértelen és undorító tud lenni. Azután azzal is dicsekedhetik, hogy talán a világtörténelem során ennyi fejlődési lehetőség mellett még nem volt az emberiség milliós tömege enynyire korlátolt Ítéleteiben és fonnyadt, tompa és elmaradott, mint ma! Talán azt is mondhatjuk, hogy a mi korunkban válik el: vájjon szükséges-e embernek lenni a földön, kultúrával és civilizációval, vagy pedig pontosan elég egy egyszerű kis gnóm-tipus, mely csendesen megférhet az állat mellett. Ne vegyünk más tényt, csak azt az egyet, ami ma minden embert foglalkoztat. Rabság, munkarobot, vagy éles ellentétben : a munkanélküliségben az éhhalál, stb. . . .s ugyanakkor millió tonna számra sülyed el a föld termése a tengerben, vagy emészti meg a tűz. Jó volna, ha minden illetékes tudomásul venné azt, hogy “az embernek joga van NEM éhezni,” mert az Isten eleget teremtett és adott. Minél több ember éhezik, annál bizonytalanabb az élet, még itt Amerikában is. Ugyan itt ki a felelős? Ma az ember harcol az emberért ! Csak azért, mert élni akar, amihez pedig joga van! SPECTATOR Történt valami amineK hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, közölje velünk a hirt és mi szívesen közreadjuk lapunkban ' Sokat hallunk mostanában a kommunista iskolák előnyeiről. A szovjet állítólag több tudóst, mérnököt és technikust képez ki évenként, mint az Egyesült Államok. A szabad világ biztonsága szempontjából ez a tény hátrányosnak és nyugtalanítónak látszik, de ez még nem jelenti azt, hogy a mi közoktatásunk rendszere minden tekintetben az oroszoké mögött marad. Az Egyesült Államokban, úgy mint az orosz Szovjetben sokféle nép lakik, a legkülönbözőbb faji és kulturális hagyományokkal. A nép tömege itt is, ott is igen nagy területeken oszlik el. A közoktatásnak tehát mindkét országban hasonló problémákkal kellene megbirkóznia. A Szovjetben ezzel szemben a központi kormány kizárólagos hatalommal irányítja az iskolarendszer megszervezését s állapítja meg a tananyagot és a tanítás módszereit. Az Egyesült Államokban a közoktatás ügye kevésbó kötött, mert a nyilvános tanintézeteken kivid rengeteg magántulajdonban levő, független iskola és főiskola virágzik. Nálunk a kormánynak sokkal kisebb szerepe van a közoktatás terén. A kutatásokat előmozdítja és — bizonyos speciális téren, mint a mezőgazdasági kiképzés körül"— bőkezűén támogatja az iskolákat is. De a közoktatást elsősorban a helyi hatóságok feladatának sekinti, az államénak, a városénak, a községének. A mi iskoláink ezért minden tekintetben a helyi szükségletekhez alkalmazkodnak. De még lényegesebb a különbség az alapvető filozófiában. A kommunista nevelés diktatórikus: felülről diktálják a módszereket, a központi kormány szolgálatára. A helyi szükségletek, az egyéni tekintetek — sem a tanulóé, sem a tanítóé — nem számítanak. Az orosz iskolákban a fegyelem végtelenül szigorú. A tanulónak az utasításokat “vitatkozás nélkül” követnie kell. A kitétel: “vitatkozás nélkül” sokszor előfordul a kézikönyvekben és ez nemcsak a tanulóra, hanem a tanítóra is vonatkozik. Senkinek sincs joga a Marx-Lenin elmélet sérthetetlenségét vitatni. Éppen ezért nincs válogatási lehetőség abban, hogy a diákok mit tanuljanak. A kormány állapítja meg a tantárgyakat és ez mindenkire nézve kötelező. A kormány állapítja meg, hogy ki mit tanuljon. Az amerikai közoktatás élesen szemben áll ezzel a rendszerrel. Az iskolában, úgy mint az életben, az egyéniségben van a hangsúly. Az amerikai iskola célja: az egyéniséget kifejleszteni és ezért szabad választást engednek minden diáknak, hogy életpályát válaszszón magának, saját hajlamainak és érdekeinek megfelelően. A kommunista iskola elsősorban ipari kiképzésre törekszik és műszaki és tudományos képzettséget kíván nyújtani, nem általános műveltséget, mint történelmi, irodalmi vagy művészeti ismereteket. Az amerikai nevelés a kétféle szellem ellensúlyozására törekszik. Az amerikai felfogás szerint a közoktatás célja, hogy egyéniségeknek teljes s boldog életet biztosítson, az orosz szerint, hogy műszakilag képzett hadsereget állítson az állam szolgálatába. A fegyelem az amerikai iskolában háttérbe szorul. A tanárok szándékosan elősegítik az elméletek és rendszerek legszabadabb bírálatát, mert szerintük csak a szabad eszmecsere révén juthat az igazság diadalra. A Szovjet iskolája alapos kiképzést nyújt a diáknak abból a célból, hogy az állam politikai céljait előmozdítsa. Az amerikai nevelés az egyének életének feljavításával kívánja a társadalom jólétét szolgálni; nem lehet kétséges, hogy az utóbbit választjuk, mert szabadon tudunk választani. Mindkét párt vezérei a menekültek mellett Alig jelent meg a kormány ama határozata, mely szerint azonnali hatállyal megszűnik a magyar menekültek behozatala, az Amerikai Magyar Szövetség megtette a törvényhozás mindkét házának megnyerését célzó lépéseket. A 85-ik kongresszus első idászakában megszavazott Public Law 316 egyes szakaszainak olyan gértelmezését kéri a Szövetség, hogy aS honfitársainkra nézve kedvező kimenetelű legyen. Richard M. Nixon alelnök a republikánus kormánypárt, John Kenedy szenátor pedig a demokraták részéről a legmeszszebbmenő támogatást helyezte máris kilátásba. A képviselőházban úgy ellenzéki, mint kormánypárti honatyák egész 3ora tett határozott Ígéretet arra, hogy a 85-316 számú törvény keretén túl is minden lehetőt el fognak követni, hogy a menekültek sürgős jogorvoslásban részesüljenek. vidékül szerezni, állami munkatáborokba szólították őket . . . Hungarian Hóidig — RÁDIÓ — Magyar órák HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. ■ Pirulákat gyártanak a radioaktiv sugárzások ellen A washingtoni atomerőbizottság jelentése szerint egy újfajta pirulát gyártanak “antistrontium” néven, amellyel a rádióaktiv‘ kisugárzást igyekszik gyógyítani, illetve megelőzni annak káros hatását. Atom- és hydrogén-háboru esetén ugyanis a nagyvárosok lakóinak millióit fenyegeti ez a veszély. A gyilkos sugár megpuhitja a csontokat, rákot és veszélyes vérszegénységet okoz. Az uj pirula csökkenti ezt a veszélyt. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság Gondolkozz...
