Függetlenség, 1958 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1958-10-09 / 41. szám
In Its 45th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR. 45. ÉVFOLYAM — NO. 41. SZÁM-Ten Cen ts per Copy—S2.C0 per Year TRENTON, N. J.. 1958. OKTÓBER 9 vallja az egyetemes igazság jogosultságát. Senki jobban nem harcolt az emberi jogok védelméért, mint a nagy magyar hazafi. Hölgyeim és Uraim! Magyarország, több más országhoz hasonlóan egy eszép hősi múltra tekint vissza, melyben mindvégig az elnyomatás és szolgaság ellen harcolt. Az elmúlt ezer esztendő alat, mind a mai napig a szabadság szeretet és az egyéni jog tiszteletbentartása volt az, ami fenntartotta és éltette eat a nemzetetet. Mint az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke, több mint egymillió amerikai magyar képviseletében büszkeséggel és hálával-fogadom el ezt az ajándékot. Büszkeséggel, mert őseim egy olyan hőst adtak a világnak, mint honfitársam: Kossuth Lajos ... És hálával, amit minden amerikai magyar érez velem együtt ezért a kivételes lehetőségért, hogy itt élhetünk, boldogan és főképen: szabadon, ebben a hatalmasan, diadalmasan fejlődő országban.” Évi bazárját tartja a Függ. Ref. Egyház október 25-én A Függ. Református Egyház szokásos évi bazárját, mint minden évben úgy most is október utolsó szombatján, 25-én fogja tartani. A bazárra az előkészletek megkezdődtek. A bazár minden évben találkozóhelye szokott lenni nemcsak Trenton, hanem a környékbeli magyarságnak is. A rendezőség kitűnő zenéről, ellátásról gondoskodik. Értékes tárgyak, aprólék félék, kacsa, csirke, liba, kerül sorsolás alá. Trenton és környékbeli magyarságot előre is szeretettel meghívja a Rendezőség. Mozgó kápolna magyar menekültek részére XII. Pius pápa nemrég áldotta meg azt a kis, kerekeken mozgó kápolnát, amelyet az ausztriai magyar menekültek számára készítettek. A kis mozgó kápolnával egy 300 személy befogadására alkalmas sátort és egy hangszórót bocsájtanak a magyar hívők rendelkezésére. MAGYAR MOZI Két magyar film kerül bemutatásra a Centre Theatreban jövő kedden és szerdán, október 14 és 15-én folytatólagos előadásban. Az egyik a “Gentrifészek,” Tolnai Klára, Pataki Jenő és más kedvelt színész szereplésével. Ezt követi a “Kisértés” Karádi Katalinnal a főszerpben. Az előadások este 6 :30-kor kezdődnek. Ajtónyitás 6 órakor van. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelvek lapunkban hirdetőinknek es nekünk is hirdetnek. Ez önmagának, javunkra lesz! HAYDU K. GYÖRGY BESZÉDE WASHINGTONBAN, A KOSSUTH BÉLYEG KIBOCSÁTÁSAKOR A francia népszavazás kétségtelenül megerősíti a Nyugatot. A ‘beteg ember’ összeszedte magát — és élni fog. Az algiersi rebellisek ellenére is. Mert egy országot mindig csak belső bajok tehetnek tönkre. Franciaországban bebizonyosodott valami. Nevezetesen az, hogy nem lehet büntetlenül aláásni a tekintélyt. Voltak Párizsban, akik azt hirdették, hogy a demokratikus országban nincs, nem lehet tekintély. De Gaulle azt vitatta, hogy tekintély nélkül nem lehet kormányozni. Ha a nép nem néz fel a vezetőire, akkor már vezetőnek lenni sem érdemes, még kevésbbé magásrendü erkölcsi célokat kitűzni. A tekintély visszaállítását sokan nem jó szemmel nézik. De a nép megértette De Gaulle harcát és mellette szavazott. Egy uj Franciaország van keletkezőben s ez nekünk, magyaroknak is örömhír. Csak az erősödő, illetve erős európai országok hozhatják közelebb a magyar felszabadulást. Legutóbb, amikor Adenauer és De Gaulle megbeszélésre ültek össze, Európa egésze mellett tettek hitet. Ez a hitvallás még ma is ott cseng a Kreml falai közt. A Kremlben tudják, hogy eljön a pillanat, amikor az egységes és erős EEurópa követelni fogja a most vasfüggöny mögé zárt részeket . . Nyugateurópa különben hovatovább függetleníti magát Amerikától. Ez távolról sem azt jelenti, mintha Amerika-ellenes irányzat kapna lábra Európában. Az európaiak egyszerűen önálló politikát és külpolitikát akarnak maguknak, olyant amelyikbe Amerika nem avatkozik bele. Köztudomású, hogy Európában mindig volt bizonyos Amerika-ellenes hangulat. Főleg a háború utáni időkben jelentkezett, amikor koldus Európa kénytelen volt Amerika alamizsnájára fanyalodni. Ahogy Európa rendbeszedte magát, az A- merika-ellenes hangulat enyhült, — bár teljesen el nem tűnt. Annak azonban, hogy Európa függetleníteni akarja magát A- merika és Anglia külpolitikától, nem ilyen alig-alig megmagyarázható érzelmi okai vannak. Az európai államférfiak úgy érezték, hogy Európának minél hamarabb a saját lábára kell állnia. Bizonyíthatóan az európaiak először a magyar forradalom idején döbbentek rá arra, hogy Amerika elsősorban a saját politikáját csinálja, a saját érdekeinek szem előtt tartásával. S ebben a külpolitikában néha nincs semmi, ami “európai” volna. Úgy találják Európában, hogy Amerika nem.is következetes a maga külpolitikájában. Egy példa a sok közül: 1956-ban Amerika teljes mértékben elitélte Anglia és Franciaország “szuezi kalandját,” de 1958-ban hasonló kalandra vállalkozott, amikor az amerikai csapatok partra szálltak Libánonban. A különbség az — mondják Európában, — hogy a “szuezi kalandnak” lett volna eredménye, mert Nasszertól megszabadult volna a világ, viszont a libánoni kalandnak nincs, mert az amerikai csapatok kivonása után a dolgok ott folytatódnak, ahol abbamaradtak. A Középkelettel kapcsolatosan az európaiak meghökkenve vették tudomásul az angol-amerikai kémszervezet tökéletlensgét is. Irákban meg tudták szervezni a forradalmat s erről sem az angol, sem az amerikai kémszervezet nem értesült idejében. Ez még nem minden. Az európaiak szerint Amerikában Szputnyik hisztéria volt, olyan idegállapot, amely nem méltó a vezető nagyhatalomhoz. Az európai lapok gondosan tálalták közönségüknek a Szputnyik kilövése nyomán keletkezett “gyerekes” amerikai megnyilvánulásokat. De persze, mint rovatunk elején megemlékeztünk, a francia belpolitikai helyzet megszilárdulása igen nagy szerepet játszik ebben az önállósulási folyamatban. Az uj európai hangot elsősorban De Gaulle üti meg, és pedig mostantól kezdve egre sűrűbben. Nem kell attól tartani, hogy Európa külpolitikája Amerika-ellenes: lesz. Az európaiak nem felejthetik el, hogy az Egyesült Európa gondolatának megvalósi tását Amerika szorgalmazta, még pedig végtelen önzetlenséggel, közvetlenül a második világháború után. Igaz, hogy ennek elismerése mellett az Atlanti Óceán másik oldalán szívesen felhánytorgatják a régi dolgokat is. Európai segítség nélkül — mondják odaát — Amerika nem vívhatta volna ki a függetlenségét, vagy legalább is még sokáig nem. Dehát mai nagyságában Amerikában rendesen elfelejtik azt, hogy két Bourbonnak, XVI. Lajosnak és II. Károlynak — milyen sokat köszönhet Amerika népe. Szóval, Európa is sokmindent köszönhet Amerikának, de azt sem lehet mondani, hogy Amerika nem adósa Európának. És Európa még nem érkezett el oda, ahová el kell még érkeznie. Az ut még odáig hosszú és nehéz. Ezen az utón még szüksége lesz Amerika önzetlen és nobilis segítségére. Ft. Béky Zoltán püspök megköszönit Robert B. Meyner kormányzónak azt a sok segítséget, amit á magyarokért tett. A kormányzó mellett Mrs. Meyner, valamint Col. Jack B. Dunn, a kormányzó Camp Kilmer-i képviselője látható. FT. BÉKY ZOLTÁN PÜSPÖK 30 ÉVES LELKIPÁSZTORI JUBILEUMA TRENTONBAN HA AZT AKARJA, hogy vállalkozása sikerüljön, hirdessen a mi lapunkban! Vasárnap, szeptember 28-án szép egyházi és világi külsőségek között folyt le Főt. Béky Zoltán, az Amerikai Magyar Református Egyház püspökének 30 éves lelkipásztori jubileuma azért a 30 esztendőért való hálaadási ünnepség, amit Ft. Béky Zoltán a trentoni gyülekezete körében eltöltött. Délután 4 órai kezdettel a templomban hálaadó Istentisztelet volt, amelyen az apostoli köszöntést Ft. Borshy Kerekes György c. főesperes, az Amerikai Magyar Református Egyesület elnöke mondotta, Nt. Borbás Antal bibliát olvasott, Rév. Edward Brown segédlelkész a szentirásból olvasott, Nt. Ábrahám Dezső előimát mondott, Nt. Nagy Lajos esperes hirdette az igét, Nt. Csordás Gábor prédikált angolul, Nt. Harsányi András dr. mondott imát angolul, Nt. Hamza András magyarul mondott imát s végezetül az ünnepelt Főt. Béky Zoltán püspök szép beszéde és prédikációja zárta be a templomi szertartást. Este az egyház nagytermében fényes ünnepi bankett volt, amelyre Meyner kormányzó is beígérte eljövetelét. A bankett igy a késő esti órákig húzódott el, mert a kormányzó csak 9 óra tájbjan tudyott eljönni, televíziós szereplése miatt. A termet zsúfolásig megtöltő trentoni, valamint közeli és távoli vidékekről összesereglett magyarság azonban példás türelemmé hallgatta végig a beszédeket s a főasztalnál helyet foglalók bemutatását. A főgondnok üdvözlőszavai után Nt. Szabó Zoltán magyarul, Nt. Odorján Kálmán pedig angolul mondot asztali áldást. Utána Nt. .Komjáthy Aladár vette át a magyarnyelvű tósztmesteri tisztet s egymásután hívta a főasztal elé az egyházközség apró gyermekpalántáit, szép magyar-ruhás leánykákat, fiúcskákat ,akik verses-köszöntővel kedveskedtek az ünnepelt lelkipásztornak, illetve püspöknek. Nagy Lajos éknekszámai után Duch J. András, Trenton város volt polgármestere angolnyelvű áldomásmesteri tisztségét Conolly polgármester szólásrahivásával kezdte meg. A polgármester keresetlen szép szavakkal köszöntötte Béky püspököt. Az egyház női énekkara adott elő ezután szép magyar dalodat, majd a Poughkeepsiek nevében Nt. Borbás Antal mondott köszöntőbeszédet, Kish Lajos pedig az egyházközség ajándékát adta át. (El kellett távozniok s ezért vették igy sorra őket). Ft. Borshy Kerekes György, a Református Egyesület elnöke s az ünnepelt régi jóbarátja volt az alkalom főszónoka, "aki a tőle megszokott módon, ötletes és szellemes formában oldotta meg ezt a feladatot, igazán szép beszédben fejezve ki úgy maga, mint az egyház népe és a vendégsereg jókivánatait. Az egyesület nevében egy pirosfehér-zöld szalagon csüngő gyönyörű aranyérmet nyújtott át Béky püspöknek, aki a Refo mátus Egyesület vezértestületének maga is régi tagja. Arthur J. Holland és Wm. J. Waldron városi tanácsosok, Albert J. Martin mercer-megyei sheriff, John Curry árvaszéki elnök bemutatása után Col. Jack B. Dunn, a Kormányzó Camp Kümer-i kiküldöttje, • a magyarok őszinte barátja mondott tartalmas beszédet. (Col. Dunn az idei őszi választáson kerületéből, szövetségi képviselőnek pályázik). Haydu K. György, az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke mondott ezután magyar nyelven szép beszédet, üdvözölve Béky püspököt s átnyújtva neki egy Kátay szobrászművész által készített dombormüvet, amely Ft. Békyt és feleségét ábrázolja. Tarnay János, az egyház világi gondnokát, majd az amboyi. gyülekezet részséről Szentmiklóssy Albert főgondnokot, Orosz Aladárnét és Kardos Jánosnét hívta szólásra a tósztmester, akik átnyújtották a gyülekezet ajándékát is. Mr. Jenei, a trentoni gyülekezet gondnoka, Lénárt Ferencné a Nőegylet elnöke köszöntötték ezután lelkipásztorukat. Ekkor érkezett meg Robert B. Meyner, Ne wJersey állam kormányzója, feleségével. A közön(Folyt, a 3-:k oldalon) Hungarian Hours — RÁDIÓ Magyar órák Haydu K. György, az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke szeptember 19-én Washingtonban, a Belügyminisztérium épületében rendezett ünnepélyen az egyik gőszónok volt. Angolul elmondott beszédének magyar fordítását az alábbiakban adjuk: “Büszkeség és lelkesedés tölti el szivemet — mint egy magyarszármazásu amerikai polgárét — arra a gondolatra, hogy a mai napon a szabadság hatalmas szószólója: az Egyesült Államok, egy nagy magyar szabadsághős emlékét ünnepli. Minden magyarszármazásu amerikai polgár nevében szeretném hálámat és köszönetemet kifejezni azért a kivételes megtiszteltetésért, melyben ma a legnagyobb magyar hazafi, Kossuth Lajos részesül. Különösképen azért is kívánom köszönetemet tolmácsolni MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TREN TONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács Csaba, igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. HAYDU K. GYÖRGY a világon szétszórtan élő minden magyar nevében, mert az ő meggyőződésük szerint is az Egyesült Államok a demokráciának és szabadságnak egyetlen vezetésre hivatott szószólója és védőbástyája. Minden magyar tudja, hogy amikor ma Kossuth Lajos emlékét ünnepeljük, akkor a szabadság, függetlenség és egyéni sértetlenség gondolatát is ünnepeljük, melyet érdemes fenntartani és méginkább megvédeni.” Mit is jelentett tulajdonképen Kossuth Lajosjnak ez a szó: szabadság? Az én amerikai magyar véleményem szerint Kossuthnak e szó: szabadság ugyanazt jelentette, mint nekübnk: szólászszabadságot, gyülekezési szabadságot, vallásszabadságot és mindennek felett teljes egyenjogúságot úgy az egyén, mint a nemzet számára. Kossuth maga mondotta ezeket a szabadságról: “Egész életemben egyetlen vezrélő szmém volt: szabadság. Egyetlen életcélom volt anhak áldását, élvezetét nemzetem számára biztosítani. Szabadság nélkül nincs tartós társadalmi rend, termelő munka, egyéni biztonság és kölcsönös megértés. E- gész Európa beleremegett ebbe k gondolatba. Korunknak vezéreszméje a: szabadság.” Kossuth Lajos mintegy 60 évvel ezelőtt halt meg, de még most is él mindenkinek a lelkében az ő lángoló szelleme és olthatatlan szomjúsága az igazságért, valamint megingathatatlan álláspontja az egyéni szabadság kérdésében. Minden jószándéku ember e föld kerekén Kosuthal együtt
