Függetlenség, 1958 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1958-09-18 / 38. szám

In Its 45th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited and Published in Trenton, N. J. American in Spirit - Hungarian in Language Hungarian NeWS Amerikai szellemű magyar újság YEAR. 45TÉVFOLYAM — NO. 38. SZÁM Ten Cen ts per Copy—S2.C0 per Year TRENTON, N. J..____________ 1958. szeptember 18 ÚJBÓL A U. N. ELÉ KERÜL AZ ÓHAZA TRAGÉDIÁJA MAGYAROK! AZONNAL VEZESSÜNK DELEGÁCIÓT HAZAÉRKEZETT SZENÁTORUNKHOZ, KÉPVISELŐNKHÖZ ! Nem játszik a tűzzel Vörös Kína kormánya, vagy legalább is nem túlzottan. Csak egy kicsit. Csak annyit, hogy a tekintélyét valamennyire visz­­szanyerje. Komoly, nagy háború kirob­bantásába nem mennek bele a kínaiak. A pekingi kormánynak nincs semmije, ami a háború megvívásához szükséges. Em­beranyaga volna, mégpedig fö­lös mértékben, dehát'az eljöven­dő háború nem a hadsereg lét­számától függ. Vörös Kina partjairól tovább is lövik majd Quemoyt és a töb­bi szigeteket, de ennek az idege­­sitésnél alig van több jelentősé­ge. Közben a pekingi kormány egyezkedési hajlamát is bejelen­tette a kormányfő s igy egyre kevesebb szél marad a vitorlák­ban. Azonban amerikai viszonylat­ban a kínai incidensnek is meg­van a maga tanulsága. S ez pe­dig elsősorban az, hogy a fegy­verkezésnek nem szabad lany­hulnia. Állandó feszültség teremtése . . . ez a komunista taktika. A földkerekség különböző pont­jain gyújtják meg a kanócot s végül is ésak azért tapossák el, mert Amerikát erősnek tudják. így aztán a fegyverkezési költségek nem csökkennek, ha­nem nőnek. Az adó marad, a­­hogy van. Örüljünk, ha nem e­­melik lényegesen. Belpolitikai vonatkozásban a marni választásoknak nagy Az Amerikai Magyar Szö­vetség, az összes new yorki és környéki magyar egyházak, egyesületek és szervezetek be­vonásával hatalmas tüntetést készít elő szeptember 20-ra az Egyesült Nemzetek palotája előtt, tiltakozásul a magyaror­szági titkos tárgyalások, akasztások és deportálások el­len, amik az utóbbi időben va­lósággal elképesztő méreteket öltöttek. Az Egyesült Nemzetek e na­jelentőségük van. A demokrata párt újabb előretörését jelzi. Ennek, persze, sok oka van. Egyik oka az, hogy a nép, egy bizonyos idő múltán, szereti a változást, vagy inkább változa­tosságot. A munkanélküliség se­­hogysem szolgálta a kormány, illetve a republikánus párt ja­vát. A tavaszi állapothoz viszo­nyítva nagy mértékben javult a gazdasági élet és szakadatlan javulás tapasztalható, de nem elég nagy mértékben ahhoz, hogy a nagy tömegek elismeré­se a kormány felé forduljon. Különben is, a pillanatnyi jó­lét nem mindig szülője a politi­kai'állásfoglalásnak. Egy pél­dát mindjárt mondunk is. Az a­­merikai farmereknek jól megy, jobban, mint valaha. Columbus óta ekkora termése nem volt A- merikának. A farmerek mégsem lelkesednek Benson földműve­lésügyi minisztert. Azt mond­ják — egy wisconsini közvéle­ménykutatás eredménye szerint, — hogy ‘elég gyengén vitézke­dik.” A demokrata párt előnyét a kongresszusban aligha hozhatja be a republikánus párt. Erre akkor sincs kilátás, ha Sherman Adams, az elnöki iroda vezetője, lemondana. Bizonyos hírekkel ellentétben ennek a lemondás­nak semmi jele. Adams kemé­nyebben tartja a gyeplőt, mint valaha. Aztán ott vannak a szakszer­vezetek is, amelyek teljes mér­tékben demokraták. Szóval, a november eleji választások vaj­mi kevés meglepetést hozhatnak. S az eljövendő elnökválasz­­(Folyt. a 4-ik oldalon) pókban ismét tárgyalni fogja a fnagyar ügyet s nekünk kö­telességünk a világ figyelmét minél hathatósabb módon és eszközökkel felhívnunk mind­arra, ami mostanában Magyar­­országon történik! Szeptember 20-án, szomba­ton délután 3 órakor kezdődik a hatalmas tüntetés a First Avenue és 43-ik utcától kiin­dulva. Szervezzünk erre a nap­ra autóbuszos, csoportos be­vonulást New Yorkba, legyünk ott óriási számban. Megbízható értesüléseink sze­rint ugyanazon időpontban, a­­midőn 87,000 amerikai postahi­vatalban megkezdik a Kossuth emlékbélyegek árusítását — a United Nations new-yorki palo­tájában ismét napirendre tűzik az Óhaza orosz megszállásának ügyét. A bélyegkibocsátás te­hát, ami első látszatra mind­össze jelképes baráti megnyilat­kozásnak tűnt fel: ime kézzel­fogható, nemes propaganda esz­közzé magasztosul a magyar nép szabadságának kivívása ér­dekében. Nem tudhatni előre, milyen formában és milyen eredmény­nyel tud majd fellépni az Egye­sült Nemzetek a szovjet blokk cselfogásaival szemben. Bizo­nyos azonban, hogy az amerikai és brit csapatok Közelkeletről kivonása után minden eddiginél aktuálisabbá válik az orosz meg­szálló haderő Magyarországból kitessékelése is. Mert ezt is a General Assembly, ugyanaz a Nagytanács' határozta el ‘ 1957 szeptember 14-én, amely szintén egyhangúlag döntött a kisázsiai kérdésben. Szint Gonlviselés szerű, hogy a- történelmi neveztességü, egy­hangú U.N. határozat első év­fordulóján indul Washingtonból a világ minden tája felé 160 millió postabélyeg Kossuth La­jos arcképével! Illő tehát, hogy ezen az évfordulón minden ma­gyar egyház és egylet megmoz­duljon: ostromoljuk táviratok százaival Eisenhower elnököt, Dulles külügyminisztert, Lodge amerikai nagykövetet, Hammar­skjöld U.N. főtitkárt. Követel­jük, hogy szorítsák a szovjetet a U.N. határozat betartására és a Magyarországból való azon­nali kivonulásra. Minden összeköttetésünket mozgósítani kell most, hogy a közvélemény lendületes megnyil­vánulása eredményt tudjon ki­erőszakolni. Keresse fel minden magyarlakta város küldöttsége a jelenleg kerületeikben tartóz­kodó szenátorukat és képviselői­ket. Kérjük azokat, akik a mi szavaztainkra vannak utalva: tegyenek lépéseket Washington­ban, hogy az Egyesült Államok kormánya minden eddiginél na­gyobb befolyást érvényesítsen az óhaza népének megmentése érdekében. Magyarok! Most, az amerikai képviselőválasztások küszöbén módotokban áll személyesen fel­keresni a városotokban tartóz­kodó szenátorokat vagy kong­resszman-eket. Ha valamikor, úgy ezek a honatyák most kész­séggel gyakorolnak nyomást fe­lelős kormányférfiakra, hogy a magyar ügy újból el ne kallód­jék a United Nations labirintu­saiban. MOST érkezett el az i­­deje annak, hogy befolyásos po­litikusainkat pozitív beavatko­zásra késztessük óhazai szeret­teink javára . .. Ahelyett, hogy sokáig tana­kodnánk, latolgatnánk: beszél­jünk össze néhányan és tegyük személyesen tiszteletünket saját választókerületünk jelenleg ott­hon tartózkodó képviselőinél. Angolul jól beszélő, esetleg itt született magyar testvérünk ré­vén kérjünk “appointment”-et előzőleg, majd legyünk ott pon­tosan a megjelölt fogadási idő­ben. Beszélgessünk el barátsá­gosan, udvariasan, de határo­zottan. Főként pedig kérjük a kongresszman azonnali beavat­kozását, hogy az Egyesült Álla­­(Folyt. a 2-ik oldalon) Alaszka megszavaz­ta az Egyesült Álla­mokkal való egyesülést Augusztus 26-án, kedden szavaztak Alaszka polgárai az Egyesült Államokkal való egyesülés ügyében. A beérke­zett szavazatok szerint hatal­mas többséggel az egyesülés mellett szavaztak, ugyanezzel a szavazat többséggel elfogad­ták a jelenlegi határokat, az uj állam határainak s megsza­vazták azt is, hogy az eddigi közbirtokban levő területek az uj állam birtokába mennek. Ezek után megvárják a no­vemberi választásokat s azok eredményének hitel esitését, mely után " Eisenhower elnök proklamálni fogja egy uj ál­lam megalakulását, illetve Alaszkának az Egyesült Álla­mokkal való ' egyesítését. A proklamá.ciót az elnök decem­berben vagy január elején ad­ja ki s ettől kezdve az ameri­kai lobogó 49-csillagos lesz (de hogy milyen elrendezés­ben, arról még nincs végleges döntés). KOSSUTH LAJOS százhat évvel ezelőtt, 1852 január hetedikén mondotta az Egyesült Államok kongrosszusa előtt a következőket: “A nap nem fog soha Oroszországban felkelni, Orosz­ország felett ott van az ég, Oroszországban is van levegő és viz. De aki a napot keresi, amely fényével beragyogja a szabadság útjait, annak Amerikába kell jönnie. Kelet- Európa elnyomott és szenvedő népei minden reményükkel Amerika felé fordítják tekintetüket. “Az Önök országa csodálatosan rövid idő alatt fej­lődött naggyá és az elvek, amelyekre nagysága felépült, vonzó hatással vannak a világ népeire. Az Önök elvei meg fogják hódítani a világot. Az önök szabadságának, jólétöének és biztonságának dicső példája, az egész em­beriséget hivatásának tudatára fogják ébreszteni. A példa amelyet Önök az emberiségnek adnak, meg fogja hozni gyümölcseit.” Az orosz diplomácia legnagyobb és végzetes sikere lenne, ha az Egyesült Államokat arra bírná, hogy megen­gedje Oroszországnak, hogy uralma alá hajtsa Európát, Ázsiát és a Földközi tenger partjait. Meg vagyok győződ­ve, hogy ha Oroszország leigázza Európát, az önök or­szágát fogja megtámadni legfontosabb érdekeiben és ké­pes lesz halálos csapást mérni Amerikára, anélkül, hogy kirobbantaná a háborút.” “Oroszország mindent el fog követni, hogy megállít­sa az amerikai nép csodálatos haladását. Biztosak lehet­nek benne, hogy ha Oroszország leigázta Európát, Ame­rika ellen fogja fordítani erejét.” “Az igazság és a szabadság megelégedést hoz és tar­tós békét. A zsarnokság viszont elnyomást és háborút hoz a világra.” 106 évvel ezelőtt mondotta ezeket a szavakat Kossuth Lajos és úgy hangzik, mintha ma mondotta volna. NAGY MAGYAR TÜNTETÉS NEW YORKBAN AZ EGYESÜLT NEMETEK PALOTÁJA ELŐTT SZEPT. 20-ÁN ISMÉT TÁRGYALNI FOGJÁK A MAGYAR ÜGYET A UN-BEN MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács Csaba, igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Hungarian Hours RÁDIÓ — Magyar órák A Szűz Mária Egylet hírei A nyár elmúltával egyletünk­ben újból megkezdjük rendes havi gyűléseinket, melyekre sze­retettel kérjük a tagság szives megjelenését és kérjük ne ma­radjanak hátra befizetési köte­lességeikkel.. Jelenleg egy halottunk van, Makai Ferencné, és a haláleseti járulék most kötelező. Betegeink e héten: Tamás Istvánná és Veber Hona ottho­nukban várják felgyógyulásu­kat. Tóth Istvánná, elnök Jónás József né, titkár AMERIKÁNAK, AZ EGÉSZ VILÁGNAK ÜZEN SZÉCHENYI, A “LEGNAGYOBB MAGYAR” Szent István koronája, angyalos cimer, a kárpátok gerince hirdeti népünk felsza­badításába vetett hitünket a washingtoni bélyegünnepségen Maga Kossuth Lajos állapí­totta meg az országépitő Szé­chenyi Istvánról, “íme, a legna­­gyob magyar . . .” Illő tehát, hogy az Egyesült Államok szé­kesfővárosának eleddig legje­lentősebb magyar vonatkozású ünnepségén, az amerikai Kos­suth szabadság-bélyegek kibo­csátásakor Széchenyi István imádságnak is beillő jelmonda­tát idézzük: gyatékát annak az ősi földnek a glóriás körvonalai fogják körül — amit sohasem láthatott vi­szont, miután búcsút vett Szülő­hazájától .. . Szchenyi, a ‘legnagyobb ma­gyar” és Kossuth, minden idők legnagyobb magyar “bujdosó” kivándoroltja fognak egymással kezet a washingtoni Belügymi­nisztérium dísztermében pénte­ken délután. Nem magyar és nem hazafi az, aki ne örvendez­ne ennek a kézfogásnak; külön­ben ha meggondolja, hogy Ma­gyarországon börtön és bitó jár manapság az ilyen szentkoronás címerért, amely a magyar nép emberi jogait és évezredes füg­getlenségi küzdelmét idézi vissza. Óhazai leveleinkre “MAGYARORSZÁG NEM VOLT, HANEM LESZ!” Az Amerikai Magyar Szövet­ség titkára közkívánatra meg­szerezte az amerikai postaügyi minisztérium engedélyét, hogy ilyen körfeliratu diszpecséttel láthassák el az ünnepség szín­helyén beszerzett borítékaikat a Washingtonba sereglő bélyeg­gyűjtők. A valamennyiünk szi­véhez közelálló jelmondat közé Koszorús GabrieUa festőmüvész­­nő nagy gonddal rajzolta bele az angyalos magyar címert—úgy, ahogyan arra a kivándorolt magyarság nagy tömegei vissza­emlékeznek. Kossuth Apánk bizonyára bol­dogan tekint le az Égből, szüle­tésének 106-ik ünnepén. Wa­shingtonból ugyanis a tiszteleté­re 160 millió példányban kibo­csátott emlékbélyeg annak a közjogi ereklyének a másával megy világgá — amjt inkább el­ásott: csakhogy a magyar nép elnyomójának a fejére ne kerül­hessen ! Bizonyára boldogan lát­ja, hogy Szent István eme ha-CHAM PIOM» LIBERTY UNITED STATES POSTAGE és a világ bármely más országá­ba szeptember 19-ike után ezt a Kossuth bélyeget ragaszthatjuk. Hadd lássák tengerentúli szere­­tetteink, hogy a messze Ameri­ka földjén is megbecsülik a ma­gyar szabadságtörekvéseket. Hiába próbálják a kommunist­­ták a maguk önző céljaira ideig­­óráig kihasználni a magyar ha­zafiak nimbuszát — még más világrészeken is tudják, hogy Kossuth Apánk az oroszok kivo­nulását tartotta a független magyar államélet legelső felté­teléül. MEGHÍVÓ! A főváros Magyar Nappá proklamálta pénteket, szeptember 19-ikét Megírtuk, hogy Kossuth La­jos születése napján az Egye­sült Államok emlékbélyeget ad ki a szabadság magyar aposto­lának tiszteletére. 120 millió 4 centes, azaz belföldi levélforga­lomra szánt bélyegen kívül 40 millió 8 centest is nyomnak, fő­ként az Óhazába ás más tenge­rentúli országokba irányított levelek részére. A “Champion of Liberty” so­rozatban Kossuth Apánk a leg­első az európai államférfiak so­rában, akit ilyen megtiszteltetés ér. Több száz javaslat közül azért esett rá a választás, mert ő volt az első külföldi, aki a washingtoni Kongresszus mind­két házához szólott, továbbá o­­lyan tökéletesen beszélt angolul, mint kevés született amerikai,— legfőképen pedig mert már 106 évvel ezelőtt pontosan megjö­vendölte, hogy az Egyesült Ál­lamok és a szabad világ szem­pontjából az orosz terjeszkedés, a keleteurópai országok elszige­telése, a nyugati műveltségre és jólétre vergődött népek gyar­matosítása a legnagyobb vesze­delem. Kossuth tehát pontosan megjövendölte a, mai helyzetet. A washingtoni belügymi­nisztérium dísztermében szep­tember 19-ép, pénteken délután 3 órakor kezdődő ünnepségre a rendezést amerikai kormányhi­vatalokkal karöltve ihtéző Ame­rikai Magyar Szövetség szívesen lát minden érdeklődőt. A műsor szónokai: Arthur E. Summerfield posta­ügyi miniszter és Haydu K. György nagyiparos, az A.M.Sz. országos elnöke. Az amerikai kormány tagjai, vaalmint a Szö­vetség vezetői ott veszik át a Kossuth emlékbélyegek első iveit. A Szövetség központi titkár­sága készséggel foglal szállodai szobát az érdeklődőknek, sőt az ünnepség utáni nap, szombaton rendelkezésre áll azoknak, akik Washington neveztességeit, mú­zeumait meg óhajtáák tekinte­ni. (Telefonszám: NOrth 7-3115).

Next

/
Oldalképek
Tartalom