Függetlenség, 1957 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1957-12-26 / 52. szám
in Its 44th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J YEAR 44. ÉVFOLYAM — NO. 52. SZÁM A megalázott nemzeti büszkeség némi félelemmel párosulva — végül is meghozza a várvavárt csodát. Az amerikai csodát. Nem azonnal, de meghozza. A mesterséges hold kilövésének nagy fiaskója minden ame-rikait mélyen érintett, ez aligha tagadható. A Moszkvából, vagy Londonból egyaránt felhangzó gúnyos röhej észhez téritette az Egyesült Államok népét. Amit nem tudott elérni tízezer újságcikk és ugyanannyi szónoklat, megtette egy fiaskó. Voltaképpen egy tudományos kísérlet mindig végződhetik fiaskóval. Az oroszok talán százszor is próbálkoztak, de csak azt vallották be, amikor a Sputnik már fenn keringett a világűrben. Ez az amerikai kísérlet nem lett volna szabad, hogy balul végződjék, mert túlságosan nagy feneket kerítettek neki. A szégyen is azért nagy. Nagyot fordult a világ Amerikában s ezt bárki számtalan jelből lemérheti. Csak egyet mondunk el. Röviddel ezelőtt a nagy lapok, hírszolgálati irodák valósággal hörögtek a dühtől, hogy a kormány, a bíróság, vagy a kongresszus mindent eltitkol. Amerikában, a szabad sajtó hazájában nem lehet hozzájutni a hírekhez, mert gondosan takargatják előlünk — ebben a hangnemben íródtak a vezércikkek a két óceán közt. Most legujtóbb a lapok — köztük az előkelőén hűvös Times —felháborodva vezércikkeznek arról, hogy Vanguard kilövését nem kellett volna tudtul adni a világnak . . . Értik kérem? Az amerikai sajtó kezdi megérteni, hogy a hírközlés szabadságán, sőt, szabadosságán túl van egy felsőbb érdek is: a nemzeté, illetve az egész szabad világé. A párisi tanácskozások előestéjén meglehetősen alászállt az Amerika iránti rajongás szerte a világon. Maguk az Atlanti Szövetség tagjai, tehát az európai szövetségesek, hangosan bírálják az Egyesült Államok politkáját és annak legújabb kihatásait. Az európaiak nem lelkesednek a gondolatért — mintahogy azt Washingtonban feltételezték — hogy a középtávú rakéták kilövő állomásait Franciaországban, Németországban létesítik.—Ki nyomja meg a gombot, ha szükség lesz rá? — kérdik a szövetségesek s egyelőre felelet a kérdésre nincs. Adhat Amerika kitűnő fegyvereket, de ha a kellő pillanatban nem lehet elsütni őket, nem érnek többet a füzfadorongnál. Mit ér a rendőr kezében a pisztoly, ha nincs ravasz rajta? A gonosztevő a rendőr arcába röhög és megy tovább rabolni, gyilkolni. A kérdésekre azonban felelet lesz. Az európaiak kikényszerítik az amerikai kormánytól ezt a feleletet. S 'jó is lesz. Elvégre valamelyes határozottságnak meg kell nyilvánulnia, különben a szovjet gonosztevőt képtelenség sakkban tartani. Az orosz Sputnikok a vasfüggöny mögött távolról sem keltettek olyan mély hatást, mint a szabad világban. A magyar nép ezutal is megcsillogtatta a maga hires akasztófahumorát. Budapesten megfejtették a Sputnik rejtjeles adását. Eszerint a Sputnik csak ennyit táviratozott Moszkvának: “A szabadságot választottam.” Budapestről jelentik: A második számú Sputnik fölrepitése különös tevékenységet váltott ki a világűrben: A Szaturnusz elrejtette a gyűrűit, a Vénusz vénasszonynak öltözött, a Fiastyuk pedig a szárnyai alá bujtatta a csirkéit. Van persze egy másik vicc is s egy ezüst dollárt egy lyukas garas ellenében, hogy ennek a származási helye is Budapest, így hangzik: A Szovjet a harmadik Sputnik kilövésére készülődik. Ez is a szokásos rejtjeles rádióhangot hallatja majd —bi-bi-biii—, de Amerika felett áltvált erre: ha-ha-ha-ha ... A viccért nem illik haragudni sem keleten, sem nyugaton. Még akkor sem, ha megmondja az igazságot . . . 40 diák tanul magyar nyelvet az Elmhurst Collegeban Negyven amerikai hallgatója van az Elmhurst College magyar szakosztályának. Chicago mellett ebben a kollégiumban már 15 éve áll fenn a magyar tanszék. Nemcsak magyar, hanem más-származásu diákok is választják a magyar nyelvet, irodalmat és történelmet tantárgyként. A magyar nyelv tanítása a többi idegen nyelvek tanításával egyenlő színvonalon van. Az elmhursti kellégium, ez a 86 éves főiskola, több pályára ad előkészitő lehetőséget. New Jersey és New York államokból a fenti képen látható következő diákok tanulnak magyar nyelvet az Elmhurst College-ban: Első sor: (balról jobbra) Karmazsin Emery, Fords, N. J.; Matesz Susanne, Depew, N. Y.; Finkey Lilla, Pasaié, N. J.; Ludányi Narvissza, Astoria, N.Y. Második sor: Mandy Jim, Woodbridge, N.J.; Decker Bili, Alpha, N.J.; Jenei Joseph, Trenton, N.J.; Kovács Csaba, Trenton, N.J.; Nagy János, Carteret, N.J. Ten Cents per Copy—82.C0 per Year TRENTON, N. J., 1957. DECEMBER 26 ' — .............■■■" ■ — ....... I C Kg» SlllR «AImÍ {»[mÍ tKilM* »»Lw »ÄIW» ’• • Vrf ® LAPUNK MINDEN OLVASÓJÁNAK, HIRDETŐJÉNEK ÉS BARÁTJÁNAK Boldog Uj Évet Kívánunk HAYDU GYÖRGY az Amerikai Magyar Szövetség újonnan megválasztott országos elnökének levele az amerikai magyarsághoz 1957 KARÁCSONYÁN Magyar Testvéreim! Karácsony estéjén, amikor a szeretet és megértés fénye ragyogja be a világot és az emberek milliói imádságos lélekkel egyesülnek az újszülött Megváltó hódolatában, szeretném ha mi is valamennyien a világban szerteszórt magyarok, legalább lélekben hazavándorolnánk. ... És ott, a nagy magyar télben, a minden magyarok karácsonyfája körül végre egymásra találnánk. Nehéz a kereszt, amit a történelmet formáló Isten nemzetünk vállaira rakott; elég lenne a világ legnagyobb nemzetének is! De még nehezebbé tesszük azt a széthúzás és víszálykodás ■ átkos szellemével, amelyet ha ki nem irtunk lelkűnkből és soraink közül: nemzetünk pusztulásának leszünk okozói. A nemzeti túlélés felelősségének terhe rajtunk, szabad világban élő magyarokon nyugszik és elnyomott, rab testvéreink minden sóhaja, könnye kell hogy ott égjen szivünkben mindaddig, amig egymásratalálásunk és összefogásunk eredményeként ki nem követeljük, ki nem harcoljuk számukra a megváltást jelentő szabadságot. A világ Megváltójának születése napján, mielőtt — mint a Szövetség uj elnöke — működésemet megkezdem, ezeket a gondolatokat szeretném minden magyar szivébe beleplántálni itt, most, a szabadság és szeretet lángoló gyertyáival teletűzdelt, árva magyar karácsonyfa tövében. Szeretnék összefogni minden magyart, gyűlöletet és haragot félretéve a magyarok Szövetségébe — mely meggyőződésem és hitem szerint a legalkalmasabb minden magyar erő egyesítésére. A betlehemi Kisdeddel együtt igy szeretnék elindulni azon az utón, mely a kálvária szenvedésén keresztül ugyan, de a megváltáshoz, a feltámadáshoz vezet.......... Hívok MINDEN MAGYART, akiben még él nemzetének szeretete: jöjjön közénk! Alkossuk meg a magyar apostolok nagy Szövetségét, akik kimennek és hirdetik szerte a világban, hogy él még a magyar és nem volt hiábavaló az októberi véres nagy áldozat a szabadság oltárán, mert abból születik meg és táplálkozik a szabadságot hozó magyar egység. Ennek az EGYSÉGNEK az utján való elindulás legyen 1957 magyar karácsonyának nagy ajándéka. őszinte szeretettel kívánok áldásdus karácsonyt és boldog Uj esztendőt a Szövetség minden tagjának és minden magyar testvéremnek! HAJDU GYÖRGY Bethlehemi csillag 1957 Karácsonyára irta: Nt. Ábrahám Dezső, ref. lelkész Kruscsev Moszkvába invitálta Eisenhower elnököt Kruscsev, az ujsütető szovjet diktátor egy moszkvai sajtókonferencián agyba-főbe dicsérte Zsukovot, az elcsapott hadügyminisztert, mint katonát, de mint politikusról, úgy mond, nincs valami jó véleménnyel róla. Kijelentette, hogy Zsukov jelenleg szabadságon van és annak letelte után megfelelő beosztást keres számára. Kruscsev kijelentette még, hogy örömmel vennék Eisenhower elnök és Dulles külügyminiszter moszkvai látogatását. Washingtonban nem kívántak reflektálni e kijelentésre, amely nem hivatalos meghivási formák között történt. Kruscsev a sajtókonferencia folyamán azt állította, hogy Anglia csatlósa az Egyesült Államoknak, e kijelentését azonban néhány perccel később visszavonta. Megismételte azt a nézetét, hogy “atomháború esetén a kommunizmus le fogja győzni a kapitalizmust és győzelmes lesz az egész világon.” Amerikai milliomosok A Fortune magazin statisztikai összeállítása szerint ma 76 személy rendelkezik Amerikában 75 millió dollárnál nagyobb vagyonnal. A leggazdagabb embert Jean Paul Gettynek hívják, minnesotai születésű, olajmágnás és hoteltulajdonos. Vagyonát önmaga egy milliárd dollárnál többre becsüli. A leggazdagabb emberek közt több Rockefeller, du Pont, Ford és Astor is szerepel. Az összeállítás megállapítja, hogy ma nem amerikaiak a világ leggazdagabb efhberei. Vagyonuk alig hasonlítható a hajderebádi (indiai) nizám, Szaud király s több más arab sejk, olajkút tulajdonos vagyonához. BETHLEHEM Nem város, palota, Tündéri termek. Nem, nem az, ahova Hívlak, vezetlek. Falusi szegényes, Utszéli ház csak, Ahova hontalan Utasok szállnak. Mégis e kis falu Több most, mint Róma. Szebb e kis barlang, mint Salamon trónja. Hontalan utasnak, Isten Fiának Gazdátlan házikó Jó szülőháznak . . . Nem a fényt, nem a szint Nézi az Isten, Fényt hozni ő hoz majd, Nincs olyan itten. Eleven angyalok Őrzik a jászolt, Az élő Istennek Vonnak rá sátort. Mennyei ragyogás, Sugaras fény az, Szalma a fedele, S maga az ég az. Egyszerű sziveket Keres ő folyton, Bethlehem jászolán Bennük lesz otthon! Kis barlangok, paloták, Irigyelhetnek, Jézus és Mária Otthon van benned! Jó ember, ne a fényt, Kincset sóvárogd, Kövesd az egyszerű, Szegényes jászolt! VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lapunkban hirdetőinknek es nekünk is hirdetnek. Ez önmagának, javunkra lesz' 1865-ben Brooks Fülöp amerikai lelkipásztor Palesztinát járva úgy osztotta be idejét, hogy karácsony estére a Jeruzsálem-melletti Bethlehem városkába érjen. Amint meghatott érzésekkel a csendes éjszakában a város mslletti egyik dombról elnézte a kicsiny Bethlehemet, leikéből felfakadt az a szép vers, amit azután egyháza orgonistája megzenésített s azóta is A- merika-szerte az egyik legkedveltebb karácsonyi ének lett. Az amerikai magyar református énekeskönyvbe is belekerült ennek fordítása és mindenütt szeretettel éneklik igy karácsony idején: “óh, áldott város, Bethlehem, Mély csend borult reád, Mikor a mennyből Istenünk, Leküldte Szent Fiát. De a sötétben fénylett, Az örök égi fény Fölötted áldott Bethlehem Karácsony éjjelén. . . .” Ezzel kapcsolatban jut eszembe az amerikai Pennsylvania államban lévő Bethlehem nevű városba tett évekkel ezelőtti első kirándulásom. Maga az a tény, hogy itt a szabadság honában a vallásukért üldöztetést szenvedett hívek bibliai,nevekkel jelölték meg települési helyüket, mély benyomást tett rám. Názáreth,' Sión, Emmaus, Uj Jeruzsálem, ígéret Földje és még megannyi megjelölés beszél az első telepesek hitéről és Isten-félelméről. Egy Bethlehem, Pa.-i származású ismerősöm hívta fel rá a figyelmemet, hogy érdemes lenne ebbe a pennsylvaniai 66 ezer lakosú városba egy társaskirándulást rendezni, mert igy, karácsony táján az egész város különlegesen szép karácsonyi díszbe öltözik. Valóban felemelő volt, ar*int Szilveszter estéjén, dec. Síén nagyszabású bál lesz a Függ. Ref. Iskola dísztermében a Beatty és Grand utcák sarkán á Függ Egyház rendebésében az ifjúsággal karöltve. A nagyszabású bálra nagyban folynak az előkészületek. A rendezőség egy hires és a trentoni magyarság előtt jól ismert zenekart szerződtetett le New Yorkból Szőke Lajos zenekarát. Kitűnő disznótoros vacsora, hurka, kolbász, laci pecsenye, toros káposzta és hűsítők várra város felé haladva a dombtetőről először tűnt fel szemünk előtt a kivilágított város, a fényárban úszó Bethlehem. Nem tudott a csoport egyik tagja se betelni a látványossággal, amint a kidiszitett főutcán lassan mentünk. Ámultunk és bámultunk az utakat összekötő harangszerü szép díszítéseken, a hatalmas tereket ékesítő és pompázatosán csillogó karácsonyfákon. Egyik legmegkapóbb látvány volt az a hatalmas csillag, amit este kivilágítva a város szélén egy hegytetőtől messze lehetett látni. Emlékeztetett ez ama fényes Bethlehemi csillagra, amelyik a keleti bölcseket vezette az Ur Jézus születési helyére, a bibliai Bethlehembe . . . Hazafelé menet betöltötte szivünket és lelkünket a karácsonyi szeretet; a félreértéseket elfeledve, a szomorúságot megkönnyítve, a fájdalmat átformálva, ki-ki az ő szeretteire gondolva énekelte a Brooks Fülöp által irt és közkedvelt karóvcsonyit éneket: “Oh, áldott város Bethlehem . . .” és a többi verseit: “Az angyal ének szózatát Mi is meghalljuk itt, Lelkünk feléd száll Jézusunk S elhagyja bűneit, ó szent karácsonyeste Maradj mindig velünk; Megváltó Jézus várj reánk Mi is hozzád megyünk!” A bethlehemi vendéglő istállójában született Jézus felett az édesanyja igaz öröme, a pásztorok és angyalok éneke zengte az első halleluját. Azóta száll az ének, száll a zsoltár szájrólszájra . . . Karácsonyt vár a havas-fagyos vidéken és a déli trópusi ég alatti ember is. Bethlehemi csillag csak vezess, hogy egyszer mi is megérkezhessünk a mi Urunk-Királyúnk elé. ják a közönséget. A rendezőség az óév estéjén szokásos szórakozásról, konfettikről, színes kalapokról gondoskodott, melyekkel mindenkit megfognak ajándékozni. Jegyét lehetőleg igyekezzék mindenki előre lefoglalni vagy az egyház presbitereinél vagy az irodába. A kitűnőnek Ígérkező Szilveszter esti mulatságra Trenton és környéke magyarságát az utón is szeretettel hívja meg a rendezőség. Nagyszabású szilveszteri mulatság a Függ. Ref. Iskola dísztermében A zenét Szőke Lajos hires new yorki zenekara szolgáltatja Hungarian Hours — RÁDIÓ — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (130G Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Egy amerikai szenátor Magyarországon járt... Allen J. Eilender demokratapárti szenátor, a szenátus mezőgazdasági bizottságának elnöke két hónapot töltött Magyarországon ahol megbeszéléseket folytatott Moszkva bérenceivel : Kádár Jánossal és Szarka külügyminiszterhelyettessel, valamint Incze külkereskedelmi miniszterrel. A tárgyalásokról még ezideig semmi sem került nyilvánosságra. Francai értesülések szerint Mindszenty bíboros személye állt a megbeszélések középpontjában. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság
