Függetlenség, 1957 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1957-10-24 / 43. szám

In Its 44th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J, American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 44. ÉVFOLYAM — NO. 43. SZÁM. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year TRENTON, N. J., 1957. OKTÓBER 24. A Nagy Ugar Ady évfordulóra készülődünk, legalább lélekben s akarva-aka­­ratlan az Ér nagy harcosára gondolunk, ő az Értől az Óceá­nig mérte fel a lehetőségeket, a magyar szellem térfoglaló ere­jét. Nem tudta, nem tudhatta, hogy az a Mohács, amit ő oly sziláján kért, elkövetkezett s ne­künk magyaroknak most az óce­án másik felén is neki kell gyür­­kőzniink. Elnvütt, vert hadak gyanánt szétszóródva, de mégis vállvetve, ha lehetne .... Nem lehet. Talán sokan ismerik azt az Ady-verset, amelyikben a költő elmondja, hogy táguló szív vei indul neki a nagy mezőnek. Va­lami nagyot szeretne tenni, amolyan magyarosat. “A rég­múlt virágok” illata száll feléje, de aztán a tenni akaró embert és magyart vad indák gyűrűzik kö­rül s lehúzzák a sárba. “A moha, a gaz alatt befed” — jajdul fel a költő. A magyar ugaron minden akaratnak meg kell törnie, min­den szépségnek el kell múlnia, mert igy rendeltetett . . . Adyval álmodunk és az emig­­rációs ugarra gondounk. Mert a politikusoknak sikerült meg­valósítani Amerika földjén is a magyar ugart, ahol hire-hamva sincs a régmúlt, virágok illatá­nak, de annál több a sár, a szenny. És vannak az indák, a csörtetők, a markotányosok, akiknek mindegy, hogy milyen a harci helyzet, öblös kanaluk­kal először ők merítenek bele a húsos fazékba. Ne értsen félre bennünket senki, mert nem irigykedünk. Sőt! Mindig csak a jót szeretnők fel­tételezni. A bizalmat szeretnők előlegezni. Mert a jó ügy mellé szívesen szegődünk, az óperen­­cián innen és túl. Hiszen mindannyian egyet akarunk. Azt, hogy Magyaror­szág szabad legyen. Azt, hogy a nép maga válassza meg azt az állam- és kormányformát, a­­mit akar. S ebben, a maga elhatározásából berendezett or­szágban a magyar nép legyen boldog. Bizonyosan az alakulófélben levő Magyar Nemzeti Képvise­let minden tagja is ezt akarja. S mégis félünk, hogy a bizalmat nem előlegezhetjük. Nejn azért, mintha túl igényesek volnánk. Pontosan tudjuk, hogy az emig­rációban nem lehet kiválasztani olyan tiz, vagy húsz embert, akik — az óperencián innen és túl — mindenki tetszését meg­nyerjék. Mi nem is ilyen szép fiuk és báj lányok tömörülését tartottuk lelkiszemeink előtt. Hanem azt csupán, hogy a legjobb kopo­nyák kerüljenek össze. Akiknek szellemi magasrendűsége nem a politikai pártok kockajátéká­ban, hanem eget-földet ostromló erőben nyilvánul meg. A Magyar Nemzeti Bizottmány kimúlt és sok könnycsep nem hullt érte. Miközben a benne résztvevők egyénileg elkövettek mindent a jó ügy érdekében, mint együttes igen szánalmas képet nyújtott. Sohasem tudták a kor köve­telményei szerint megreformál­ni. Varga Béla felütött egy ka­rót valahol a new yorki 72-ik utcában s azt mondta: “Aki ne­kem tapsol, az jó ember, a többi a magyar egység ellen van . . . ! A politikai ketrecet sohasem próbálta kitágítani, hanem a “magyar egység látszatának” megőrzése végett a bennlevőket csittitgatta s ebben merült ki energiáj a. A magyar emigráció mindvé­gig heyes ellenzékben volt, az amerikai magyarság csendes kö­zönnyel szemlelte a bizottmányi holtvágányt, de kétségtelen, hogy a világon szétszóródott magyar tömegek az utóbbi idő­ben valamelyes mértékben már felolvadtak a Magyar Nemzeti Bizottmánnyal szemben. A Magyar Nemzeli Képviselet nem kap olyan heves ellenzéket az emigrációs berkekben, mint amilyent a Bizottmány kapott, de gyilkos közönyből annál töb­bet. S ezen nem lehet segíteni. Az alakulás teljesen magán viseli a klikk ismérveit. Az ala­kulók először is “alkotmányt” hoztak. Ennek a lényege az, Hogy: “Márpedig rajtunk kívül ide nem bújik be senki.’” Aztán megkezdődött a kocká­­zás. Egyforma arányban képvi­selteti magát a négy “elismert” párt, éspedig a kisgazda-, a pa­raszt-, a szociáldemokrata- és a keresztény-párt. A Bizottmány­ból egyedül Varga Béla vonul be, mint a parlament elnöke. A maguk érdeme révén még ket­ten esélyesek: Pfeiffer Zoltán és Barankovics István. Az utób­bi —állítólag — sértődötten 'tá­vozott, mert nem engedték kellő rányban szóhoz jutni az egykori Barankovics pártot. A Sulyok-, Barankovics- és Pfeiffer párt ugyanis csak lé­nyegesen kisebb szereppel kény­telen megelégedni, mint az előbb felsorolt négy párt. A pártokon felül szóhoz jut­nak még a “forradalmi szerve­zetek,” tehát a Szabadsághar­cos Szövetségtől a Petőfi körig mindenki. A keret nagynak tű­nik és mégis sziik. Meyner kormányzó a magyarok között A Kára-Németh zenekar magyar nótát húz Meyner kormányzó fülébe ... A kormányzó mellett balfelöl Haydu György ül, jobbfelöl Miha! kó István városi tanácsos. Hátul Földessy Lilla és Dr. Nagy János műsorvezető állanak. (Courtesy of P. A. Evening News) Kihagytak mindenkit, aki 1945 előtt valaki volt. S ki­hagyták a tudományos, kulturá­lis élet kimagasló személyisége­it is. Felfogásuk szerint az 1945 előttiek nem ismerik el a “ma­gyar forradalom vívmányait” és igy a kerítésen kívül kell ma­­madniok. Miért nem ismerik el? Kérdezte őket valaki? Nem. Egyszerűen feltételezik róluk. A magyar élet — szerintük — 1945 után, orosz megszállás alatt virágzott ki, az előbbi ezer évről nem érdemes beszélni. Azo­­ké tehát a szó, akik az oroszok árnyékában lettek valakivé, emel kedtek ki a szürkeségből. Az embernek az a kellemetlen érzé­se támad, hogy bizonyos cinkos­ság tartja össze őket S egy kacagó szél suhan el a Nagy Ugar felett,” — mondta Ady. Az amerikai magyar ugar fe­lett, — tesszük hozzá mi. A “Magyarok Meyner Kor­mányzó Visszaválasztásáért” mozgalom október 13-ki, Perth Amboyban megtartott nagygyűlése remekül sikerült, pontosan az volt, aminek a ren­dezők hónapokon át tervezték... Ezres tömeg gyűlt össze a hatal­mas St. Michael’s Auditórium­ban; New Jersey állam minden Tnagyarl'akta vidéke képviselve volt és nemcsak a kormány­zónk, de mindenki, aki ott volt látta, tudta, érezte, hogy ilyen nagyarányú magyar politikai megmozdulás még sohasem volt ebben az államban ... ez volt eddig a legnagyobb és legsike­rültebb magyar politikai népgyü lés New Jerseyben! Autóbuszok­kal, magánautókkal érkeztek New Jersey közeli és távoli vi­dékeiről Meyner kormányzó lel­kes magyar hívei, azok a szava­zók, akik a kormányzó novem­ber 5-iki győzeleméhez nem­csak szavazatukkal, de minden lehető módon való segítségükkel hozzá fognak járulni . . . Robert B. Meyner kormányzó Edward J. Patten államtitkár kíséretében, fél 4 óra tájban ér­kezett meg. A terem már meg­telt magyarokkal s a főasztalnál ott ültek már az állam, megye és a város politikai vezetői. A fo­gadóbizottság sorfala között, nagy kísérettel vonult be a te­rembe a kormányzó, a zenekar az állam indulóját játszotta, a közönség pedig éljenzéssel, han­gos köszöntéssel fogadta New Jersey első emberét . . . . . . Napsugaras vasárnap dél­után terítette békés csendjét Perth Amboy fölé október 13-MIELŐTT leragaszt juk a kül­­egy percre és gondolkozzunk: sikerült-e barátot szerezni Arre földre szóló levelet, álljunk meg rikának ? án, hogy még fényesebbé és em­lékezetesebbé tegye ezt a napot, melyet New -Jersey állam ma­gyarsága Meyner kormányzó­nak ajánlott és vele együtt töl­tött . . . Egymásután jöttek az autóbuszok és magánautók s hozták, öntötték magukból a lel­kes magyarckat közelről, távol­ról : Trenton, Roebling, Flor­ence, South River, Alpha, Phil­­lipsburgh, Newark, Passaiq, Garfield, Wocdbridge, Carteret és New Brunswick magyarsága adott itt találkozót ezen a na­pon s akik eljöttek, azzal az ér­zéssel távoztak, hogy érdemes volt eljönni . . .! Annyi széthú­zás, veszekedés, egymás ellen acsarkodás hírét halljuk a világ minden részéből a magyarok kö­réből, hogy végre jó volt látni és érezni, hogy ennek az állam­nak a magyarsága, a politikai­lag is értékes magyarsága össze­tart, együtt van, egyféleképen érez és gondolkozik!... Az alkalom főszónoka, termé­szetesen maga Meyner kor­mányzó volt, aki közel egyórás beszédében kitért mindenre, ami minket, magyarokat érdekelhet ebben az államban. Elmondotta, hogy New Jersey az első volt az összes államok között, amely­nek hivatalos menekültügyi bi­zottsága volt jóval a magyar szabadságharc kitörése előtt és amikór a mi magyar menekült­jeink bebocsájtást nyertek Ame­rikába, amikor az első transz­port megérkezett a Camp Kh­merbe, a Kormányzói Bizottság már teljes felkészültséggel vár­ta őket. Az a Kormányzói Bi­zottság, amely már egy évvel azelőtt a Nyugat-E urópában re­kedt nyomorgó magyarokat és más a kommunizmus elől mene­külteket igyekezett kisegíteni ide s gondoskodni róluk . . . (Nem lehet tehát azt mondani, hogy a kormányzó a magyar menekültek ügyéből most tőkét kovácsol, mert hiszen ő gondos­kodott a menekültekről már jó­val azelőtt is, mielőtt a világ fel­figyelt a magyar hősökre s meg­tudta, hogy ki a magyar, mi a magyar . . . mennyi segítséget érdemel a hős magyar . . .!) Elmondta kormányzónk továbbá mindazokat a javításokat, intéz­kedéseket, megvalósulásba vitt terveket, amik a munkásember, az öregek, az iskolák, tanerők, tanulók, stb. javát szolgálják ... anélkül, hogy külön adóterhet rótt volna az ő adminisztrációja a nép nyakába . . . Ennek az észszerű “háztartás-vizetésnek” folytatásához kérte a szavazók segítségét: aki akarja, hogy ez a munka folytatódjon, tegyen róla novemeber 5-én, a szava­záskor! . . . A magyar főszonok Haydu K. György, a Magyarok Mey­ner Kormányzóért bizottság el­nöke volt, akinek nagyszerű beszédét lapunk más helyén teljes egészében hozzuk. Óriási tapsokat kapott Haydu György beszéde közben is ... a ma­gyarság érezte, tudta, hogy eb­ben a derék magyar ember­ben igaz barátot . . . megértő, szerető jó testvéri szivet talált, akit meg kell becsülnünk .•. . akit csak szeretnünk lehet! (Folyt, a 2-ik oldalon) Évi nagy bazárját tartja a Függ. Ref. Egyház okt. 26-án, most szombaton este az iskola dísztermében Didrencz Gusztáv hires zenekara muzsikál. Kacsa, csirke, liba és értékes tárgyak bőven lesznek A Független- Református Egyház évi egyetlen nagy bazár­ját október 26-án, szombaton este fogja tartani álarcos bállal egybekötve a Református Iskola dísztermében a Beatty és Grand utcák sarkán. A Trentoni Füg­getlen Református Egyház évi nagy bazárja mindig esemény számba szokott menni. Trenton és környékbeli magyarság ezen bazáron szokott találkozót adni egymásnak.'A bazáron, ami csak egy estét kellemessé tehet, min­den lesz. Kitömő zenéről gondoskodott a rendezőség, amikor leszerződ­tette Didrencz Gusztáv hires rá­dió zenekarát. Aprólék féléket, csirkét, libát, kacsát bőven ajánlpttak meg az egyház tagjai. Egy fél disznó megperzselve, három 15 dollá­ros “permanent wave,” torták, sütemények, rántott csirke és sok más értékes ajándék tárgy várja a közönséget. Hűsítőkről szintén gondoskodott a rendező­ség. Akinek álarca van vagy tud szerezni, vegye fel, mert az ál­arcosok között szintén értékes jutalom tárgyak lesznek kiadva. A belépő jegyekkel szintén in­gyen 5 értékes ajándékot ad ki a rendezőség. Ha egy kellemes és hasznos estét akar szerezni magának és barátainak ne mu­lassza el megjelenni a Függet­len Egyház évi nagy bazárján október utolsó szombatján, 26- án, a Függ Ref. Egyház Iskolá­jának dísztermében a Beatty és Grand utcák sarkán. A rendező bizottság tagjai: Ft. Béky Zoltán a gyülekezet lelkésze, Ifj. Jeney József, gond­­nck. Túri András algondnok, Papp Miklós jegyző, Borcsik Gyula pénztárnok, Id. Adorján Kálmán ellenőr, Id. Vágott Ist­ván és Ifj. Nagy Sándor, trus., Ács Vincze, Ács Sándor, Beke István, Borcsik István, Csen­­tery Miklós, Id. Jeney József, Iván János, Ifj. Katona Miklós, Kraus Gusztáv, Lénárt Sándor, Molnár József, M. Nagy István, Id. Nagy István, Péntek Miklós, Paliócska Ákos, B. Rácz János, Soltész András, Sziics Mihály, Titka András, Túri István. Asszonyok részéről rendezők: Ifj. Jenei József né, Túri And­­rásné, Túri Istvánná, Soltész Andrásné, Péntek Miklósné, Id. Jenei József né, Borcsik István­ná. . í, j Trenton és környékbeli ma­gyarságot a kellemesnek és hasznosnak Ígérkező bazári est­re szerettei meghívja a rende­zőség. MAGYAR REFORMÁTUSOK REFORMÁCIÓI EMLÉKÜNNEPE Négy állam református ma­gyarsága fog összegyűlni októ­ber 27-én, vasárnap délután 4 órakor New Yorkban, a Park Avenue és 91-ik utca sarkán lé­vő Brick Presbyterian templom­ban, hogy megemlékezzék a re­formáció 440-ik fordulójáról, ugyanakkor pedig templomi áhí­tattal zárja be a magyar sza­badságharc első évfordulójának ünnepi hetét. A magyar és angol nyelven tartandó istentiszteletet a ven­déglátó gyülekezet lelkészének, Dr. Paul Wolfe-nak köszöntése fofgja bevezetni. A magyarnyel­vű prédikációt Szigethy Béla whartoni lelkipásztor fogja mondani, angolul Dr. Harsányi András cartereti lelkész hirdeti az igét. Az istentiszteleten — angol vagy magyarnyelvű szolgálattal — a következő new yorki, illet­ve New York környéki lelkészek vesznek részt: Dr. Kosa And­rás, Ladányi Zsigmond, Egry Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák László, Beretz Árpád, Hunyady László, Király Zoltán, Rásky József, Csordás Gábor. Istentisztelet végeztével az Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület Keleti Körzdte — amely ezt az istentiszteletet kezdeményezte — deklarációt terjeszt a megjelentek elé. A deklarációt Ábrahám Dezső Perth Amboy-í lelkész, a Keleti Körzet alelnöke vezeti be; ma­gyar nyelven Kováts I. András, angol nyelven Dohányos István, fogják felolvasni. Az istentiszteleten a gyüleke­zetek egyesült énekkara, vala­mint a Passaic-i Vegyeskar fog énekelni Bertalan Imre lelki­­pásztor, körzeti elnök vezetésé­vel. Dr. Clarence Dickinson, a Brick Church orgonistája fog játszani. Az istentisztelet után egy dol­lárért vacsorát fognak felszol­gálni a gyülekezeti teremben. Az eddig megnyilvánult ér­deklődésből ítélve New York és környékének református ma­gyarsága meg fogja tölteni a Brick Church-öt, hogy bizony­ságot tegyen arról: a magyar reformátusod híven őrzik örök­ségükből azt, ami maradandó. MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. VISSZA AZ ÓRAMUTATÓT! Október 26-án, szombaton este lefekvés előtt, vagy va­sárnap reggel: egy órával vi­gyük vissza az óramutatót, mert a nyári időszámításnak vége lesz és október 27-től kezdve már a rendes Stan­dard Időszámítás lesz ismét érvényben itt, a keleti part­vidéken is. MEYNER KORMÁNYZÓ A MAGYAROK SEGÍTSÉGÉRE SIETETT - SEGÍTSÜK ŐT VISSZAVÁLASZTANI KORMÁNYZÓNAK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom