Függetlenség, 1957 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1957-10-03 / 40. szám

In Its 44th Year of Publication, This Weekly Is the Oldest Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. YEAR 44. ÉVFOLYAM — American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság NO. 40. SZÁM. Ten Cents per Copy—82.00 per Year TRENTON, N. J., 1957. OKTÓBER 3. Wan herceg csendes diplomáciai munkájáról nem szivárog ki semmi hir. Azt sem tudni, merre jár. Lehetsé­ges, hogy — az ENSz-től kapott meghívása értelmében — már Moszkvában van, hogy Hrus­­csovékkal tárgyaljon. Bizonyos, hogy az ázsiai ember szívóssá­gával végzi el feladatát, de az eredmény távolról sem biztos. Legalább is ebben a mentben még nem. Jelen pillanatban az a hely­zet, hogy a magyar forradalom­ból mindenkinek haszna volt, csak éppen a magyar népnek nem. Haszna volt az Egyesült Államoknak. A magyar forrada­lom felér az USA számára egy győztes' háború értékével — és nem került semmibe ... A Szov­jetunió megingott, a világ népei meglátták a béhemót gyöngesé- ■ geit. Ennek megfelelően a vas­függönyön kívüli kommunista pártok feltöredeztek, összezsu­gorodtak s ma már nem jelen­tenek komoly veszélyt a nyugat számára. Sorolni lehetne a nyu­gatnak jutott haszonrészesedést akár hasábokon keresztül. De nyertek á magyar forra­dalomból a vasfüggöny mögötti népek is, az egyetlen magyar nép kivételével. A Szovjetunió területén meg­lazult a zsarnok szorítása. Az orosz nép ma könnyebben él, mint a magyar forradalom előtt. A falvakban, legalább a belső telkeken a magángazdál­kodás valamelyes csökevényét hivatalosan is visszaállították. A munkásnak is jobb dolga van. Romániában már csak gyap­júból és húsból van beszlgálta­­tási kötelezettség. A gabonát szabad piacon adhatják el a fa­lusiak. A helyzet annyival is jobb, hogy pl. Háromszéken s általában a Székelyföldön húsz év óta nem volt ekkora termés* mint az idén. Csehszlovákiában az eddigi “ku­­lákok” engedményekben része­sülnek. Bulgária merészen Ame­rika felé kacsintgat. Albániába beengedték az első amerikai új­ságírót . . . Tehát mindenfelé lazult a ka­pocs szorítása. Csak éppen Ma­gyarországon dühöng a terror, mégpedig a sztálini időkre em­lékeztető hevességgel. A kü­lönbség csaka nnyi, hogy most rogyásig vanak nyugati filmek Magyarországon is. A budapesti rendezők nyugati darabokra va­dásznak. Lehetőleg olyanokra, amelyekben nincs “semmiféle társadalmi probléma.” Hadd szórakozzék a nép és ne gondol­jon újabb forradalomra. Nem is gondol. A nyugatból kiábrán­dult magyar népnek már esze­­ágában sincs, hogy újrakezdje azt, ami a múlt év novemberé­ben végétért. Az éjszakai “csen­gőfrász” ma is megvan. Az em­bereket éjjel hurcolják el. Senki sem tudja, hová . . .? Little Rock bevonult a történelembe és mér­hetetlen károkat okoz Ameriká­nak. A vasfüggöny mögötti saj­tó és rádió mindennapos témája. Még az angol lapok is gúnyosan megjegyzik: ha Amerika a vi­lág apostolának szerepében akar tetszelegni, előbb seperje el a szemetet a saját házatájárói . . . S nem lehet védekezni a táma­dások ellen. Little Rock minden­féleképpen “sötét ügy.” Vásárlási láz van Amerikában. Minden vona­lon jelentkezik, miközben a kor­mány szakadatlanul tart a dol­lár további tágulásától. Úgy látszik, hogy az autó­szakmában mégis sikerül eladni az 1957-es kocsikat, még mielőtt az 1958-asak piacra kerülnének. Az európai kocsiknak tovább is nagy keletjük van Ameriká­ban. Szóval nincs nagyobb baj. Csak az a Little Rock ne volna. Menekült művészek tarka estje Október közepén Trenton ma­gyarságának kiváló szórako­zásban lesz része. Magyaror­szágról elmenekült hivatásos művészek tartják itt első elő­adásukat “Budapesti képeslap” címmel október 12-én, szomba­ton este 8 órakor, Független Re­formátus Egyház nagytermében (Grand és Beatty Sts.). A mű­sorban kimondottan csak olyan művészek lépnek fel, akik tehet­ségük folytán a magyarországi színházi és müvészélet ismert és kiemelkedő tagjai voltak és a budapesti rádiónál is szerepel­tek. Az est keretében felcsen­dülnek a legszebb és legkedvel­tebb magyar nóták, csárdások, valamint dalok és duettek Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Johann Strauss felejthetetlen, oprettjei­­ből. Megszólalnak a “Csárdás királynő,” “Marica grófnő,” “Vig özvegy,” “Mosoly orszá­ga,” “Cigánybáró” csodálatos melódiái Jósa Margit, Nagy La­jos, Szabó Károly és Horváth László tolmácsolásában. A mű­sort színessé teszi Kubsky Gá­bor fiatal harmonikamüvész fel­lépése, aki a svájci zenei nem­zetközi versenyen első dijat nyert és Yesudian hindu-szár­­mazásu bűvész, aki hosszú éve­ket töltött Magyarországon és hihetetlen csalásaival bámulat­ba ejti a közönséget. A műsort Mészáros György állította össze és konferálja, aki Budapesten ismert rendező és konferanszié volt, majd Auszt­riában, Svájcban és Németor­szágban 7 évig tartó vendégsze­replői körúton szórakoztatta magyar és németnyelvű műso­raival a közönséget. Mészáros Györgynek szintén ez az első be­mutatkozása városunkban az “Ideális házaspár” cimü, föld­­rengetően vidám műsorával, mely Németországban a rádió egyik legkedveltebb heti műsor­­száma volt. A tarka est művészi értékét misem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Trenton-i előadást magyar rádió hangszalagra vé­szi és közvetíti. Ezért ajánlatos jegyekről időben gondoskodni és a jegyeket elővételben megsze­rezni erre az előadásra, melyre már most is hatalmas az érdek­lődés. A Trenton-i előadásra jegyek kaphatók a Varga Meat Mar­­ket-en (426 Beatty St.) és az Import Store-ban (849 S. Broad St.). “A fegyveres beavatkozásunk nem segí­tett volna Magyarországon” mondotta Cabot Lodge MEYNER KORMÁNYZÓ ÚJRA­VÁLASZTÁSÁNAK INDOKAI PÉNZÜGYEK ÉS TÖRVÉNYHOZÁS Henry Cabot Lodge, amerikai fődelegátus a UN-ben az újság­írók kérdésére kijelentette, hogy: “Ha Amerika fegyvere­sen beavatkozott volna a tavaly októberi magyar szabadság­­harcba, ez háborúra vezetett volna, ami nem lett volna segít­ség Magyarország számára . . .” “Amerika — mondotta Lodge— a háború kivételével minden más módot hajlandó fontolóra venni, aini segíthetne Magyar­­országon. Arra a kérdésre, hogy kölcsö­nös kiürítésekkel el lehetne-e ér­ni, hogy az oroszok kivonulja­nak Magyaországról, Lodge azt mondotta, hogy ez az Északat­lanti Szövetség (NATO) meg­bontásával járna, erre pedig Amerika ne mhajlandó. “Nem vagyunk hajlandók Oroszorszá­got megjutalmazni ezzel! — mondotta Lodge és megismétel­te azt az eddig is már sokszor hallott érvet is, hogy: a Szovjet­nek csak a szomszédba kellene visszavonni csapatait, mig Ame­rikának a tengerentúlra . . . Egy másik kérdésre, hogy: a Szovjetet és csatlósait ki lehet-e zárni az Egyegsült Nemzetek Szövetségéből, Lodge azt felel­te, hogy: nem, mert az Alapok­mány (Charter) értelmében az öt alapitó nagyhatalom nem zár­ható ki a UN-ből. Kizárási kér­dések felett, egyébként is, a biz­tonsági tanács javaslata alap­ján a közgyűlés dönt és a Szov­jetnek a biztonsági tanácsban vétójoga van, tehát nyomban megvétózná az ellen irányuló ja­vaslatot. “A Kádár-kormány kiküldöt­teit — mondotta Lodge — nem A szabadságharcnak Passai­­con és környékén, uj hazát talált menekültjei részére a helybeli magyar egyházak támogatásá­val rendezett angol nyelvtanfo­lyamok hallgatói elhatározták, hogy az itteni Szent István templom részére az október 23-i szabadságharc vértanúinak em­lékére egy harangot ajánlanak fel, amely örök időkig hirdesse a szabadságharc vértanúmnak emlékét és amelyet a rendes használaton kivül minden év ok­tóber 23-án és november 4-én, a forradalom kitörésének és le­verésének időpontjában megszó­laltatnak. A harang költségeinek előte­remtését a tanfolyamok hallga­tói vállalták magukra. E célból előadásokat kívánnak rendezni, melynek minden jövedelmét a harang javára ajánlották fel. Az első előadást a szabadság­­harcra való megemlékezéssel egybekötve október 19-én este fél 8 órakor tartják a passaici Szt. István Egyház nagytermé­ben. Ezen az ünnepi esén a tan­folyam hallgatóiból alakult sze­replőgárda előadja Vándor Fe­renc “Hazatérés” c. színdarab­ját. Vándor Ferenc volt a szer­zője a Passaicon évekkel ezelőtt előadott “A Tiszától a Hudso­­szindarabnak is és a szerző szé­nig” c. páratlan sikert elért mélye, valamint a kitűnő sze­replő gárda biztosítékot nyújt a mostani előadás sikerét illető­en is. igazoltak a UN-ben, de a köz­gyűlésnek azon részén, amely a magyar ügyet tárgyalta, dészt­­vehettek.” (A kérdés kérdés maradt, hogy vájjon később ki­­rugják-e őket innen.) Kár, hogy az újságírók nem firtatták tovább Lodge-nak fel­adott kérdéseikkel, hogy honnan veszi, honnan gondolja, hogy a “fegyveres beavatkozás nem se­gített volna Magyarországon?” Azok a magyarok, akik gyenge fegyvereikkel harcoltak a Szov­jet-tankok ellen, nagyon jól tud­ták, hogy igenis segitett volna bármilyen erősebb, nagyobb, tö­­meegsebb fegyver ezek ellen az ázsiai nagyszájuak ellen, akik páncéllövő “bazookák” elől há­nya t-homlok futamodtak volna hazafelé . .. Talán még arra sem lett volna szükség, hogy ameri­kai fegyverek, vagy katonák harcoljanak Magyarországon. .. valamelyik nyugati országból küldhettünk volna fegyvert, muníciót a szabadságharcosok­nak, csupán “engedély” kellett volna rá . . . Csak szemet kellett volna Nyugat hunyjon a “tit­kos” fegyverszállítás előtt s ment volna annyi ejtőernyővel ledobott “bazooka” és löveg és minden, amire hős magyarja­inknak szükségük volt, hogy a ruszkik szeme-szája nyitva ma­radt volna ... A nyugat pedig látót tvolna valami igazán nagy csodát! (Az oroszok elkészített atomágyuiban és atom-lövegei­­ben, amivel nyomban lőtték vol­na nyugatot, mi nem hiszünk és azt se hisszük, hogy fenyegető magatartásuk dacára Nyugattal háborút mertek volna akkor kezdeni!) A rendező bizottság és a tan­folyam hallgatói bíznak benne, hogy az általuk rendezett elő­adások jövedelme a harang tel­jes előállítási költségét fedezni fogja, de szeretné ehhez meg­nyerni Amerika más helyein lakó magyarságát is. De nem kér tőlünk semmi áldozatot: ad­ni akarnak az amerikai magyar­ságnak, hogy áldozhassanak a vértanuk emlékének. Abból az elgondolásból kiindulva, hogy a szabadság harangjának kongá­­sában benne lehessen minden amerikai magyar szive dobba­nása, a rendező bizottság és a szereplőgárda Vándor Ferenc darabját be kívánja mutatni az egész Amerika általuk elérhető magyarságának csupán arra kéri tehát a magyar egyházakat és egyleteket, adjanak módot és lehetőséget, hogy felkereshessék őket és támogatásukkal, segítsé­gükkel megtarthassák előadásu­kat. Kéri ezért a rendező bizott­ság elnökénél: Főt. Gáspár Já­nosnál (223 Third St.) Passaic, N.J.) jelentsék be, hogy mikor és milyen feltételek mellett le­hetséges városukban az előadás megtartása. Hisszük, hogy ez a kérelmünk az amerikai magyar­ságnál meghallgatást fog talál­ni és hogy a jövő évfordulón már a szabadságharc vértanúi­nak harangja fogja hirdetni Amerikában a világtörténelem legszebb forradalmának dicső emlékét. A rendező bizottság nevében: GÁSPÁR JÁNOS, elnök GOV. MEYNER KORMÁNYZÓ A MAGYAROK KÖZÖTT... A dátum, október 13-ika már hónapokkal ezelőtt le volt szö­gezve, mint az a nap, amikor a mi népszerű kormányzónk, el fog jönni közénk egy nagy ün-MEYNER KORMÁNYZÓ népségre és politikai népgyü­­lésre. A kérdés, ami mindezide­­ig nem volt véglegesen elhatá­rozva csak az volt, hogy hol rendezzük meg Meyner kor­mányzó tiszteletére ezt a nagy magyar találkozót. New Jersey legsűrűbben ma­gyarok által lakott megyéje Middlesex, két nagy várossal: New Brunswick és Perth Am­boy. A “Magyarok Meyner Kor­mányzó Újraválasztásáért Bi­zottság” eredetileg a központi fekvésű New Brunswickon ter­vezte a rally-t, az utóbbi napok fejleményei azonban változtat­tak ezen a terven. Mind jobban előtérbe került ugyanis a gon­dolat, hogy a Rally-t Perth Am­­boyban rendezzük s ezt a gon­dolatot Perth Amboy magyar politikai köreiben is nagy lelke­sedéssel fogadták. Maga az a tény, hogy az elmúlt évek során Meyner kormányzó már több­ször járt a New Bruriswick-i magyarok között és az a körül­mény, hogy a New Brunswick-i magyarság szokásos évi politi­kai népünnepélye október végén lesz — tehát egymásután két nagy magyar rally színhelye lenne Brunswick — a Bizottsá­got arra az elhatározásra juttat­ta, hogy az ünnepélyt, illetve a Kormányzó fogadtatására ter­vezett nagy politikai népgyü­­lést Perth Amboyban rendezi meg. A szükséges előzetes lépések megtételére Com. Mihalko P. István városi tanácsost kérte fel a Bizottság, aki azonnal ak­cióba is lépett. Az október 13-iki népgyülés vagy a" St. Michael’s Auditóriumban, vagy valame­lyik iskola dísztermében lesz Amboyban, számos kiváló, mű­vészünk közre működésével. (Lapzártáig pontos adatokat még nem tudunk, de a jövő hé­ten már közölni fogjuk a mű­sort.) Egész New Jersey magyarsá­ga képviselve lösz az október 13- iki nagy népgyülésen, ahová New Brunswickról és más fon­tosabb magyarlakta városokból ingyenes autóbuszok fogják szállítani a magyarokat. A “Magyarok Meyner Kor­mányzó Újraválasztásáért” Bi­zottság New Brunswickon megnyílt központi irodája (61 French St. Tel. CHarter 9- 0510) már megkezdte tevékeny­ségét s rendelkezésére áll min-Négy évvel ezelőtt az ellen­párt azt jövendölte, hogy Mey­ner kormányzónak első dolga lesz behozni a forgalmi adót, vagy az állami jövedelmi adót. Ez nem is lett volna csoda, ha tekintetbe vesszük azt a kétség­beejtő állapotot, amiben jó re­publikánusaink az állam ház­tartását hagyták, kissé túl hosz­­szura nyúlt “uralkodásuk” utná ... A jövendölés azonban nem bizonyult valónak: se for­galmi adó, se állami kereseti adó nincs New Jerseyben, de ebben az államban még mindig a leg­alacsonyabb az egy személyre (per capita) eső adó az összes államok között, dacára annak az óriási népszaporulatnak, ami az utóbbi években bekövetkezett és ami különösen a közoktatás terén állította nehéz feladat elé kormányzónkat és kormányát... Meyner kormányzó politiká­jához híven nemcsak hogy nem hozott be uj adókat, hanem 20 millió dollárral csökkentette az állam adósságát, jövedelmezőleg helyezte el az állami alapok pénzét és megakadályozott olyan törvényhozási intézkedé­seket (republikánus törvény­­hozás) amelyek az államnak sú­lyos millióiba kerültek volna . . . Élénk figyelemmel kiséri a helyi önkormányzatok vagyon­adó-alapot meghatározó politi­káját, a 1009í-os vagyon-becs­­lést, mely kemény és nehéz anyagi megterhelést jelent az ingatlantulajdonos polgárokra és farmerekre. Készen áll meg­tenni minden szükséges intéz­kedést, hogy az adófizetőket megvédje az igazságtalan és túl­zott adóztatástól, valamint, hogy veteránjaink részére a je­lenlegi kedvező elbánást tovább­ra is biztosítsa. Államunk törvényhozását re­Az 1938-i “Small Tract Act” értelmében, házépítés céljaira még mindig kaphatók, vagy bérelhetők az amerikai kor­mánytól ötékeres parcellák. A legtöbb ilyen háztelek 11 nyu­gati állam valamelyikének a területén vagy Alaszkában fekszik. Házépítésre igen al­kalmasak, de nem gazdálko­dásra, mert nincs elegendő viz az öntözéshez. Régen elmúlt a “homestead­ing” korszaka, amikor a kor­mánytól még 160 éker földet lehetett kapni, aminek a tulaj­dona akkor szállt át a vevőre, den a kormányzó-választással kapcsolatos ügyben minden ma­gyar klubnak és közületnek épenugy mint magánszemélyek­nek. (Szónok-igényléseket is ebben az irodában lehet jelen­teni.) Perth Amboy és környéke magyarságára vár a feladat, hogy az október 13-iki nagy Rally-t olyan sikeressé te­gyék, amilyem,é csak lehet. Is­merve itteni magyar politikai klubjaink és agilis vezetőink nagyszerű készégét, nyugodtan mondhatjuk, hogy a magyarság ezen nagy találkozója sokáig emlékezetes marad s egyben: egy uj, egységes tömörülés el­indulásának nevezetes határkö­ve is lehet. . . publikánus többség uralja. Csu­pán kormányzónk államférfiul bölcsességét dicséri az a körül­mény, hogy egy ellenzéki tör­vényhozással ilyen eredménye­ket tudott elérni. Az a gáncsos­­kodó és a kulisszák mögött előre kitervelt politikai csapdarend­­;zer (caucus system) amit az el­lenzék hosszú évek során kiépí­tett, bénitólag hat államunk tör­vényhozására. Ez . a rendszer eredményezte, hogy kormány­zónk sok olyan terve és intéz­kedése, mely az állam polgárai­nak jólétét szolgálta volna, so­ha nem j ütött el addig, hogy tör­vény tornájában jelenjen meg. Ugyanez történt az állami kinevezéseknél is. Az államfő kinevezési jogának gyakorlása számtalanszor szenvedett csor­bát a többségi pártnak ezen “ethikus”-nak éppen nem ne­vezhető törvényhozási politikája miatt. Ezen változtatni kell! A tör­vényhozásnak meg kell szaba­dulnia a ffejlődés és alkotás út­ját elzáró gáncs- és csapda-poli­tikusoktól. Meyner kormányzó az egyetlen, akinek személye biztosíték arra, hogy a pénz­ügyi stabilitás mellett, tör­vényhozásunk megtisztítása is megvalósuljon, államunk alkot­mányának megfelelő szellem­ben. Éhez az első és legfonto­sabb lépés, hogy: válasszuk meg öt újra kormányzónknak, azzal az elhatározással és ígérettel, hogy ez alkalommal nemcsak az államfői gondot rakjuk vállaira, hanem a törvényhozásba is csak olyanokat fogunk választani, akik vele együtt a népért, nem pedig egy politikai “csoport” ér­dekéért dolgoznak. Jelszavunk legyen: Demokrata törvényho­zást államunkba, Meyner kor­mányzóval az'élen! ha öt éven át művelés alatt tar­totta és maga is ott lakott. Ez a kor 1863-ban indult meg, mi­kor a “Homestead Act” életbe lépett. Az ezután következő évtizedekben 2 millió család teremtett farmgazdaságokat, 300 millió éker ingyenes terü­leten. Az első ilyen települők a kansasi és nebraskai pusztákon vetették meg lábaikat, bár sem épitőfa, sem ivóvíz, sem fűtő­anyag nem állt rendelkezésük­re. Küzdeniük kellett árvíz, szárazság, hófúvás és perzselő forróság, pusztai futótüzek és sáskajárás ellen. Csak a leg­­szivősabbak vészeltek át. Ren­­egteg ember kiábrándulva adta fel a küzdelmet és tért vissza a Keletre. Ennek ellenére is, a terüle­tek lassanként benépesültek. 1889-ben például Oklahomá­­ban bócsájtottak földeket nyil­vános árlejtés alá, amelyek az­előtt az indiánoké voltak. Kö­rülbelül 100,000 ember tódult oda, hogy néhány óra leforgá­sa alatt 2 millió éker földet kapkodjon szét. A kormány mai földeladásai rendszeresebbek ée. lassúbb ütemben folynak le, de még ma is kaphatók — ha nem is szán­tóföldek, de háztelkek. Ame­rika még ma is földet ajánl a nincsteleneknek. MAGYAR SZABADSÁGHŐSÖK HARANGJA... Még mindig vásárolhatók háztelkek az amerikai kormánytól MEYNER KORMÁNYZÓ A MAGYAROK SEGÍTSÉGÉRE SIETETT - SEGÍTSÜK ŐT VISSZAVÁLASZTANI KORMÁNYZÓNAK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom