Függetlenség, 1957 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1957-01-24 / 4. szám
In Its 43rd Year of Publication, This VPeekly Is the Oldest ..Hungarian Newspaper Edited, Printed and Published m Trenton, /\. /. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság YEAR 44. ÉVFOLYAM — NO. 4. SZÁM. TRENTON, N. J., 1957. JANUÁR 24. Ten Cen ts per Copy—$2.00 per Year Dudás Jóskának szeretnénk síremléket emelni itt, néhány szóval. Amikor ezeket a sorokat Írjuk, egy rögtönitélő katonai bíróság Budapesten halálra Ítélte Dudás Jóskát. Ezúttal aligha kerüli el a halált. Sokszor járt az árnyékában. Kemény magyar volt Dudás Jóska, a legkeményebb fajtájából. A rab hazában élni nem tudott, de eleve elvetette a gondolatot, hogy külföldre szökjék. “Itt élned, halnod kell ...” — ezt vallotta s ennek megfelelően szakadatlanul törte a borsot a moszkovita kormány orra alá. Volt orosz börtönökben és volt a magyar politikai rendőrség foglya. Állandóan vasraverve tartották. Megtörni ezt a mokány magyart egyszerűen lehetetlen volt. Megláncolt lábával, ahányszor csak tehette, belerúgott vörös tömlöctartójába. Még mélyebb zárkába rakták, csak kenyeret és vizet adtak neki, de amikor a politikai rendőrség fenegyerekei újra vallatóra fogták, hogy kínjaiban gyönyörködjenek, beleharapott kinzóima, mert erejéből többre már nem telt. Ha megszökhetett a börtönökből, a következő órában már szervezett. Járta a munkásházakat s falvakon a parasztokkal tárgyalt. Röpcédulákat gyártott, szabotázscselekményeket hajtott végre. Mindig a halál mesgyéjén járt. Politikai hitvallását valójában senki sem ismerte. Voltak akik kommunistának, nemzeti kommunistának tartották. Lehet. De egy bizonyos; senki oly mérhetetlenül nem gyűlölte az oroszokat, mint ő. Jelentkezni kell a nem-polgároknak Az Egyesült Államok területén levő külföldieknek, vagyis mindazoknak, akik nem polgárok ebben az országban, 1957 január 2 és 31 között jelentkezniük kell, az 1950-ben hozott Belső Biztonsági Törvény értelmében. A postahivatalokban, vagy bevándorlási hivataloknál beszerezhető az erre a célra szolgáló Form 1-53 számú űrlap, amelyen a külföldinek be kell jelentenie lakcímét és a kitöltött űrlapot, aláírva, személyesen kell a postahivatalban átadni. (Az űrlapon más kérdések is vannak, amire meg kell pontosan felelni.) Hontalanok és menekültek arra a kérdésre, hogy mely állam polgárai, korábbi állampolgárságuk megj elölésével felelnek, hozzátéve azt, hogy most hontalanok. Aki magyar állampolgár volt, de most hontalan, ezt Írja be: “Formerly Hungarian, now stateless” — vagy — “Formerly Hungarian, now Refugee.” Ideiglenes látogatóban ittartózkodókra a jelentkezési kötelezettség nem vonatkozik., 14 éven aluli gyermekek kártyáit a szülő, vagy gyám tölti ki. A jelentkezés elmulasztása, hacsak alapos indok nincs rá, súlyos büntetéssel és deportálással is járhat. A magyar szabadságharc leverése előtt embereivel elfoglalta a külügyminisztériumot. Aztán még intervjut adott egy amerikai újságírónak. Mindöszsze ennyi, ami legutóbbi tetteiből nyugatra szivárgott. Most aligha ússza meg az ügyet. Túlságosan sok rossz fát tett a tűzre, ezt Kádárék nem bocsátják meg. Sem a Szovjet. Biztosan felkötik, mégpedig minden ceremónia nélkül. Dudás Jóska aligha sajnálja a maga életét. Mi sem gyászoljuk őt. Nem élt hiába és nem hal meg hiába. Amíg élt, megtestesítője volt a magyar ellenállásnak s halálával csak keményebbre szorulnak az öklök Magyarországon mindenfelé, ahol őt ismerték. És sokan ismerték. Dudás Jóska úgy élt, ahogy ő akart magyarul élni s bizonyára meghalni sem akart máskép. Egy budapesti adoma' szerint Magyarországot csak valami természetes fordulat, vagy a csoda mentheti meg a vörös zsarnokságtól. A természetes fordulat az volna, ha az Úristen leszállna magas trónusáról, lejönne a földre és személyesen rendet teremetene. Csoda is történhetne — mondják Budapesten — ha az UNO kegyeskedne valamit csinálni . . . Mérhetetlen gúny van az Egyesült Nemzetek ellen ebben az adomában s joggal. A magyar népnek igazán jogában van, hogy a tehetetlenségben leledző világszervezetről kritikát mondjon. Most “ténymegállapitó bizottság”-ot neveztek ki az Egyesült Nemzetek kebeléből. A bizottság kikérdezi a menekülteket, hogy valóban volt-e szabadságharc Magyarországon és igy tovább . . . Az amerikai delegáció egyik illusztris tagja ezzel szemben azt javasolja, hogy a tagállamok egyenként szorítsák meg a Szovjetet. Az Egyesült Nemzeteknek nincs hadserege s ennélfogva nem is léphet fel kellő eréllyel a Szovjettel szemben. De majdnem minden tagállam gazdasági-kereskedelmi kapcsolatban áll a szovjet kormánnyal. Nem idéz elő azzal senki harmadik világháborút, ha megszünteti gazdasági kapcsolatait a Szovjettel, — mondja az illusztris amerikai. — A Szovjet mindjárt észhez tér, mihelyt nem kapja meg az életbevágóan fontos gazdasági javákat külföldről. Hát ez az, dióhéjban. Oly egyszerű. Miért is nem hajtják végre . . .? Becsületrendet a mi harcosainknak! Russel Jones amerikai újságíró, aki heteket töltött Budapesten és utolsónak hagyta el Magyarországot a nyugati hírlapírók közül, a New York World-Telegram egyik legutóbbi számában irt riportjában megállapította, hogy az egész magyar nép megérdemelné az amerikai kongresszus által adományozható becsületérdemrendet, a “Congressional Medal of Honor”-t. “Soha még egy nemzet nem harcolt ilyen kétségbeesett bátorsággal, ily önzetlen indokokból és ily lesújtó túlerő ellen." Brack Miklós Becsbe utazott, az “Ikka” igazgatóival tárgyalni További intézkedésig az Ikka 25% kedvezményt nyújt Erdélyi gyászmagyar irók nyílt levele “CSAK TÁVOLI NÉPEK FÉLNEK: KIK AZ OROSZT NEM ISMERIK” Irt»: RUSCOE DRUMOND Telefonbeszélgetés és többszöri kábelváltás után a budapesti “IKKA” igazgatósága Bécsben tárgyalja és beszéli meg Brack Miklóssal, a New York-i U.S. Relief Parcel Service igazgatójával azokat a módosításokat, amelyek a jelen körülmények között szükségesek ahhoz, hogy a már 8 éve működő IKKA-akció utján továbbra is a leggyorsabban és legelőnyösebb módon lehessen vámmentesen óhazai szeretteinket rendszeresen támogatni. Brack Miklós igazgató, akinek a második világháború előtt irodája és szeretetcsomag tárolására raktárháza volt Budapesten, az elmúlt negyedszázad alatt évenként 3-4-szer utazott Budapestre, hogy ott olyan megállapodásokat i g yekezzen kieszközölni, amelyek úgy az amerikai csomagküldők, mint az óhazai címzettek érdekeit szolgálják. Most is ez a cél vezérli őt, amikor rossz egészsége dacára, fáradságot és költséget nem kiméivé átrepül Ausztriába. A Budapestről kapott kábeltávirat alapján Brack Miklós igazgató ezúton közli olvasóinkkal, hogy további intézkedésig az Ikka 25%-os kedvezményt nyújt a megrendelőknek. Ez úgy értelmezendő, hogy: ha, például, megrendelő itt befizet egy “Mado” csomagra 20 dollárt, akkor a címzett a “Mado” csomagon kívül 5.— dollár értékben még más cikket is kap. Ha pedig, tegyük fel, a megrendelő “szabadválasztásra” fizet be 100.— dollárt a U.S. Relief Parcel Service New York-i, 315 E.- 79-ik utcai főirodájában, vagy gyüj tőállomásaink, akkor a címzett 125.— dollár értékű árut, vagy forintot kap kézhez. Ez a kedvezmény az Ikka-csomagokat értékesebbé és népszerűbbé teszi. Magyarországon nagy gyógyszerhiány van s ezért a gyógyszerek ára emelkedett. Gyógyszerek továbbra is vámmentesek és a U.S. Relief Parcel Service utján megrendelhetők. Brack Miklós bécsi tárgyalásairól, visszaérkezése után, tájékoztatni fogjuk olvasóinkat. (Reméljük, hogy az IKKA vezetőembereigen lesz annyi belátás, hogy a mai súlyos helyzetben a legméltányosabb feltételek, illetve árak mellett teszik lehetővé óhazai hozzátartozóink és szeretteink támogatását a budapesti raktárakból közvetlen és leggyorsabb módon kiutalt értékes csomagokkal!—Szerk.) A Vörös Kereszt öt milliót gyűjtött magyar célra Az ausztriai magyar menekültek segélyezésére és a menekült-program lebonyolítására az Amerikai Vörös Kereszt több mint 5 millió dollárt gyűjtött. A Vörös Kereszt országos gyűjtése a magyar menekültek segélyezésére hivatalosan már bezárult, de akik hozzá kívánnak járulni a gyűjtéshez adományaikat még mindig beküldhetik a helyi Vörös Kereszthez. “Romániai magyar irók újévi levele a Magyar Népköztársaság íróihoz” címmel, feltűnő helyen közli a Népszabadság január 4.-i száma 15 erdélyi, kommunista párttaggá lett magyar iró üdvözlő nyilatkozatát a magyar szabadságharc letiprása alkalmából. Az irók, kik közül számosán már a két világháború között is kommunisták voltak, a következők: Asztalos István, Balogh Edgárd, Bartalis János, Horváth Imre, Horváth István, Kacsóh Sándor, Kovács György, Létai Lajos, Molter Károly, Nagy . István, Robotos Imre, Salamon László, Szentimrei Jenő, Szilágyi András és ifj. Tompa László. Többek közt igy írnak: “Aggodalommal vettük hírét az október utáni eseményeknek. Úgy láttuk, hogy a dolgozó népnek az ország gazdasági és politikai életében meglevő, súlyos hibák felszámolására irányuló törekvését megnyergelte a sötét reakció. Aggodalmunkat mélységes megdöbbenés és felháborodás váltotta fel, amikor féktelen brutalitással kibontakozott az ellenforradalom. Mi is megtámadottnak éreztük magunkat.” (Joggal!) NAGYMAGYARORSZÁG térképe, a visszacsatolt felvidéki és erdélyi 1940-es határvonalakkal. A Losonczy mérnök által készített nagyalakú falitérkép ára $1.00. Kapható a Magyar Hírnök Könyvesboltjában, 216 Somerset St., New Brunswick, N. J. TÉL AZ ÜJ HAZÁBAN A tél behavaz mindent. Megkésett lombot, embert-állatot, vágyat, erőt, családi otthoni-árvaságot, azt, aki nem mozdult — s ki messze vágyott.. . A tél: a titkos takaró. \ A tél a mindenségbe olvadó! Nincs helye itt a tervezésnek. Kóbor ebeknek, jótét lénynek a tél egyforma takaró. Alatta békés: dőre álom és rid^g való. A terv, a cél? . . . maradjon majd tavaszra. Hazudjon csélcsap össze-visszaságban annak, aki még hisz ily micsodádban. A tél pihenjen csendben, bölcsen, emlékezésre szánt örök időben. A tél behavaz mindent . . . S ez olyan nyugtató. West-Hartford, 1957 január 6 ó hullj csak vattatakaró. Hullj arra, akit idegenben fáraszt a zaj, mert súllyal reccsen benne a jaj, a gyászolnivaló. Mi lesz itt patakáradáskor? Mi lesz közel: ami körülvesz, vagy a messze [távol? Ki jut a harcban diadalra, mikor az óceán ködét a nap s a szél is bontogatja ? S mi lesz velem, kit ujraszül az élet, — vájjon az ut előttem meddig érhet? — a kérdés még a holnapé. Ma pihenjünk, — kint tél van, éj van, — hazátlanná, anyátlanul . . . Oké, oké! 1VÁN1 ZOLTÁN (Megjelent 160 nagy amerikai lap karácsonyi számában) Sokat Írunk és beszélünk a magyar szabadságharcról. Okairól, hatásáról, jelentőségéről. Ám, ha meg akarjuk tudni, hogyan gondolkodnak maguk az if-ju szabadságharcosok, akkor hallgassuk meg a 25 éves Ruff Lajos véleményét. Már évekkel ezelőtt szembeszállt az oroszokkal. Bebörtönözték, megkinozták és most, sok honfitársával együtt, ő is az Egyesült Államokban keresett menedéket. Érdeklődéssel halig attam Ruff Lajos előadását a washingtoni szenátus vizsgálóbizottságának ülésén. Elmondta véleményét a szovjet-rendszerről és annak vezetőiről. S az ő véleménye visszatükrözi a többi magyar véleményét is. Ruff álarc nélkül beszélt, bátran, lassan ejtve ki súlyos megállapításait. íme, itt az üzenete, ami szememben a legnagyobb igazságokat tartalmazza. Ezeket az igazságokat az egész világnak a maguk teljességében kell megismernie. íme a modern kor leghősiesebb, legbátrabb és legmeglepőbb szabadságharcának tanulságai! A következőkben Ruff Lajos beszél. Az ő szavait tolmácsolom, az ő tapasztalatait és politikai szaktudását: “SZERETNÉM ELMONDANI, hogy nézetem szerint mi a magyar szabadságharc jelentősége és mit jelent a jövő szempontjából. A lényeg: a közelmúltban lezajlott magyar szabadságharc egyszersmindenkorra szétpukkasztotta a kommunista diktatúra alapvető mítoszát.” “Mi volt ez a mítosz, amit a kívülről szemlélők hosszú ideig valóságnak gondoltak? Az, hogy Magyarországon sok kommunista van és az, hogy a szovjet világrész erős és egységes. “Hogyan tarthatnák fenn a vörösök uralmukat, tekintélyes számú támogató nélkül?” — gondolta még ezelőtt három hónappal az egész nyugati világ. S most kiderült, hogy a valóság egészen más. A kommunista diktátorok ezt az uralmuk alapját képező látszatot a félelem és gyanakvás mesterséges szitásával idézik elő.” “Nemzetközi síkon legfőbb törekvésük a politikai feszültség állandó fenntartása. Ha valahol a világon nincs háború, vagy feszültség, nincs értelme a békeharcnak és sokkal nehezebb az elégedetlenkedő népek fékentartása.” “Nemzeti síkon pedig, egy osztályt, vagy csoportot állandóan gyűlölni és üldözni kell, mert máskép nincs értelme az osztályharcnak. S ha nincs osztályharc, megszűnik a gyűlölet és a félelem légköre s az emberek rájönnek arra, hogy testvérek.” “Magyarország gyáraiban, például, sohasem volt egy kézben a vezetés. Mindenkor háro m“elvtárs” állott a gyár élén és senki sem tudta biztosan, ők maguk sem, hogy melyikük az ur. A valóságban talán egyik sem volt kommunista, de mindegyik félt a másik kettőtől és félelmében a rendszer támogatójának mutatta magát.” “így építették» fel gyűlöletre, az egymástól való félelemre és gyanakvásra, lépcsőről-lépcsőre az egész diktatúrát. Minden egyetlegn kis ponton ynugodott, de amig a gyűlölet légkörét fenn tudták tartani, az egész építmény szilárdnak látszott.” “Ám a szabadságharc ideje alatt, a fegyverek csövei előtt, az emberek egymás szemébe néztek és rájöttek, hogy amit eddig hittek, az nem igaz és Magyarországon nincsenek kommunisták. A magyar hadsereg és a rendsőrség az első napon a szabadságharc oldalára állt. Szembe velük csak azok a “magyarok” szálltak, akiknek a kezéhez vér tapadt.” “Csődöt mondott a osztályharcra alapított kommunista nevelés. Kiderült, hogy a munkásosztályra alapított diktatúra hazug volt. Az egyetemi ifjúság és a munkáslakta területek harcoltak a legelszántabban a rendszer ellen.” “Magyarországon nem volt testvérharc. A magyar szabadságharc egyetlen ellenfele az orosz hadsereg! S harc közben kiderült, hogy az oroszok gyengék, nem egységesek és igy nincs okunk arra, hogy féljünk tőlük.” “Úgy gondolom, az oroszoktól csak azok félnek, akik túlságosan távol vannak tőlük ahhoz, hogy megismerjék őket." “Budapesten voltak tizenkét éves gyerekek, akik gyujtós benzines üvegekkel mentek neki az orosz tankoknak. És nem féltek. Az oroszoktól ma már senki sem fél Magyarországon.” “Bebizonyosodott, hogy az oroszok nem tudják a magyar kérdést úgy megoldani, ahogy szeretnék. Nem tudják visszaállítani azt, ami tiz éven keresztül volt. Ezért bízom a magyar nép nagy jövőjében.” A A Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák Könyvbarátok! Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Magyar könyvek nagy és egyre jobban bővülő választkából rendelhet a Magyar Hírnök Könyvesboltjából. Kérje árjegy- Brunswick, N. J. — Telefon: zékünket! — Foreign Book Shop, 240 Somerset St., New Brunswick, N. J. MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Kc.)
