Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1956-03-22 / 12. szám

42 Years of Publication, this Weekly Is the Oldest Hunsa rian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, IS. J. YEAR 43. ÉVFOLYAM — NO. 12. SZÁM. TRENTON, N. J., 1956. MÁRCIUS 22. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Egy nagyjelentőségű határozat Az Amerikai Magyar Szövet­ség keleti kerületének valóban nagyszabású szabadságünnepé-í lyén a közönség, mint nagy-gyü-; lés egy határozatot fogadott éli A tavalyi határozat belekerült a kongresszusi naplóba s a keleti kerület az ideit is megküldi va­lamennyi kongresszusi tagnak és társadalmi vezetőembernek. A határozat bizonyára érdekli olvasóinkat s ezért teljes egészé­ben közöljük a szöveget. így hangzik: “Szerte a világon 1848 már­cius 15.-ének emlékét, ünnepük a magyarok, most, amikor a szovjet zsarnokhatalom immár több mint tiz év óta tartja rab­igában a magyar népet, erő­szakkal és fondorlattal megaka­dályozva Magyarország függet­lensége visszaállítását és az em­beri jogok érvényesítését. Tekintve, hogy a magyar nép, megfosztva a szabad vélemény nyilvánításától, nem fordulhat a szabad világhoz igazságot kérve, azért mi, magyar szár­mazású amerikaiak, mint nagy­gyűlés, másfélmillió amerikai magyar képviseletében — a ma­gunk és a Magyarországon né­maságra kárhoztatott testvére­ink nevében beszélve kijelent­jük: A Szovjettel békés együttélés­ről tárgyalni hiábavaló erőlkö­dés, tartós békéhez úgysem ve­zethet, mert tartós béke csakis úgy lehetséges, ha minden nép­nek, kicsinynek és nagynak egy­aránt megadják az önrendelke­zési jogot, illetve ezt a gyakor­latban is megvalósítják. Tiltakozunk a magyarországi csatlóskormánynak az Egyesült Nemzetekbe való fevétele ellen, mert ez a csatlóskormány sem­miféleképpen sem beszélhet a magyar nép nevében és az Egye­sült Nemzetek kebelébe való fel­vétel ténye nem szolgál mást,; mint ebben a világszervezetben a szovjet szavazatok szaporitá­­sát. ; A hatalmas Egyesült Államok szabadságszerető polgáraihoz! fordulunk, kérve, hogy ne néz­zék tétlen közönnyel a népek leigázását, mert a terjedő vörös veszedelmet csakis határozott szembefordulással lehet vissza­húzódásra kényszeríteni. Legyenek p o 1 g ártársaink, mint voltak a múltban, a sza­badság bajnokai! Álljanak az élre, vezessék a küzdelmet a vi­lágkommunizmus ellen. Végül pedig alázatos lélekkel fejezzük ki hálánkat azért, hogy ebben az áldott Egyesült Álla­mokban, az alkotmány védelme alatt szabadok lehetünk, háborí­tatlanul élvezve az ország lakói­nak kijáró jogokat s egyben ki­fejezzük eltökélt szándékunkat, hogy magyarországi testvérein­kért tovább folytatjuk a küzdel­met mindaddig, amig a magyar nép valóban szabad választások eredményeként maga dönthet sorsa felől.” Egy kis belpolitika Stevenson esélyei nem csök-■lll!lilHlllllllll!ÍII!!!ll!!ll!ll!l!lll!l!llllll!lllll!!l!lilK^ ...............................Iliül................................................... kennek a demokrata pártban. Legalább is egyelőre nem. Min­den jel amellett szól, hogy ő lesz a demokraták elnökjelöltje. Lausche ohioi kormányzó óva­tosan játszik, talán tulóvatosan. Talán ezért van az, hogy a de­mokrata párt részéről nem kap­ja meg azt a támogatást, ami nélkül komoly eséllyel nem in­dulhat. Vannak, akik azt hiszik, hogy csodák történhetnek s, egy­szerre Lausche nevét felkapják. Egyelőre ennek semmi jele. Ke­­fauver szenátor, úgy látszik, képtelen legyőzni a déliek vele szemben megnyilvánuló ellen­szenvét. A délieken kívül még sokan nem szeretik Kefauvert. Ennek ellenére Tennessee állam szenátora nagy buzgalommal dolgozik tovább és — tegyük hozzá — nem kis bátorsággal is. Harriman egy helyben topog. Ott áll, ahol kezdte, egy lépéssel sem jutott előbbre. Tehát ma minden jel arra mu­tat, hogy Stevenson a demokra­ta párt elnök jelölt je. A republikánusoknál az alel­­nök-jelölttel van 'a baj, még­pedig nem is kicsi. A pártban Nixonnak több az ellensége, mint a barátja. Ha Eisenhower azt mondaná, hogy az idei választásokon is Nixont szeretné partnerének, nem lehetne senkinek ellenveté­se. De nem mondja. így aztán Dewey volt new yorki kormányzó neve került előtérbe. A világ körül Egyre többet suttognak ar­ról, hogy Eden angol miniszter­­elnök visszavonul, mégpedig sa­ját pártja kényszerítésére. Egyre több szó esik, hogy az arab államok szövetségbe tömö­rülnek s ennek vezére Nasser, Egyiptom “keménykezü embe­re” lesz. A Szovjet különben azzal biz­tatja az arabokat, ha meghirde­tik a “szent háborút” Izrael el­len, akkor legalább 50 ezer üz­­bég “önkéntest” kaphatnak ma­guk mellé segítségül. Helyi csa­tározásoktól eltekintve, komoly háború kitörésében nem hisznek az idén felelős amerikai körök­ben. Az angolok szeretnék elkö­telezni Amerikát, ha mégis ki­törne a háború Közelkeleten, ebbe fegyveresen is avatkoznék be. Erre a választási évben Amerika aligha lesz kapható. S közben Marokkótól Indo­kináig ég a föld. A kis háborúk egész sora csillapulás helyett egyre terjed. A Szovjet dolgo­zik. Mindezt Dulles ázsiai kőr­útjával igazán nem lehet ellen­súlyozni. FELFÜGGESZTETTEK KÉT PAPOT “A Magyar Kurír” január 7.-i száma közölte, hogy Bada­­lik Bertalan veszprémi püspök dr. Takács László keszthelyi vi­kárius oeconomust és Detrich Gyula somlóvásárhalyi coopera­­tort felfüggesztette. Híreink szerint mindkét pap erősen el­lenállt a rendszer befolyása alatt álló u.n. “papi-békemoz­­galom”-nak. Egyre több helyen fordul elő, hogy mindazokat a papokat kicserélik, leváltják, a­­kik nem hódolnak be a “béke­­mozgalom”-nak és olyanok ke­rülnek helyükre, akik készsége­sebbek a rendszer irányában. ÍME A BIZONYSÁG: YALTÁBAN SIKRASZÁLLT AMERIKA A JOGOS MAGYAR ÉRDEKEKÉRT KOSSUTH LAJOS az orosz hódítás veszedelmeiről Most jelent meg vaskos, 1112 oldalas kötet alakjában a Yaltá­­ban 11 évvel ezelőtt tartott nagyhatalmai tanácskozások hi­teles szövege. Az egyes részle­teiben hírlapokban már napvilá­got látott okmány gyűjtemény ezúttal kiegészítve, térképekkel, fényképekkel ellátva kerül nyil­vánosságra a State Department szerkesztésében. Az államnyom­da kiállításában megjelent könyv ára $5.50. Az amerikai, brit és orosz tár­gyalások hiteles angol szövege ránk, magyarokra nézve kedve­ző elvi álláspontot is tartalmaz. Általános felfogással ellentét­ben, az Egyesült Államok gerin­cesen kiállott a hivatalos ameri­kai körök által is jogosnak elis­mert magyar érdekek mellett. Természetesen a Yalta utáni fejleményeket ismertető okmá­nyok nyilvánosságra hozatalára kell várnunk, hogy megérthes­sük: miként kerülhetett mégis teljesen orosz befolyás alá az óhaza. Mindenesetre azonban érdemes megszívlelni az eredeti amerikai célkitűzéseket: “Amerika messzemenő érde­kei Magyarországon” cim alatt az amerikai külpolitika felelős intézői a legnagyobb megértés­sel részletezik az Egyesült Álla­mok magyarbarát álláspontját, így például az amerikai jegyzék szövege ragaszkodott ahoz, hogy amerikai és brit katonai misz- ' szióknak az oroszéval egyenran­gú szava legyen a megszállás idején. Továbbá sürgette a ma­gyar közgazdaság miharábbi talpraállitását; sőt, határozot­tan latbaveti tekintélye súlyát annak érdekében, hogy a Felvi-ÉRDEKES... hogy a bölömbika nem bölény, és nem is bika, hanem egy gém­fajta madár. hogy a panama-kalapot nem Panamában, hanem Equador­­ban készítik. hogy a kondor-keselyű 20,000 láb magasra is felszáll, mig a szirtisas magassági rekordja csak kb. 18,000 láb. hogy a Föld felületének mint­egy 15%-a még nincs felderítve. hogy az úgynevezett “hal­csont” nem is csont, hanem a cethalnak szájában levő rugal­mas szűrőkészülék anyaga. dék, Erdély és Délvidék ma­gyarsága határkiigazitás révén ismét egyesülhessen a megcson­kított óhaza népével. Fordításból eredhető félreér­tések elkerülése végett az Ame­rikai Magyar Szövetség enge­délyt kért és kapott a State De­partment illetékes osztályától, hogy a Yaltában végbement ta­nácskozások Magyarországra vonatkozó részét az eredeti an­gol szövegben sokszorosíthassa. Akit az amerikai külpolitika e ránknézve fontos megnyilvánu­lása érdekel, megtakaríthatja a drága könyv árát és a szóban­­forgó szöveget díjtalanul meg­kaphatja a Szövetség központi titkárságától: American Hun­garian Federation, Mills Build­ing (Room 527), 17th and Pennsylvania Avenue, N.W., Washington, 6, D.C.------i-------------­Borzalmas tiiz Trentonban Rt. Rev. Msgr. Richard T. Crean a tűz áldozata lett Szerdán, március 14-én reg­gel ismeretlen okból kigyulladt Trentonban a St. Mary’s püs­pöki katedrális és palota s a mintegy 3 millió dolláros kárt okozó pusztító tűzben életét vesztette Msgr. Richard T. Crean, a trentoni r.k. püspökség fővikáriusa és két háztartási al­kalmazott. Feltevések szerint az 55 éves Monsignor kimenekül­hetett volna lakosztályából, de paptársait és az épület többi la­kóit igyekezett felriasztani és megmenteni s eközben a füsttől valószínűleg elájult s igy égett bent a borzalmas tűzben . . . Temetése hétfőn délelőtt 10:30-kor lesz Trentonban, a St. Anthony templomból. Amerikai magyar diplomata ki­nevezése Az Eisenhower elnök és Dul­les külügyminiszter által aláirt és a Szenátusban megerősített diplomáciai kinevezések leg­újabb listáján szerepel Andor C. Klay neve, mint “Consul, and Secretary in the Diplomatic Service of the United States.” Az uj konzul és követségi tit­kár — magyar nevén Sziklay Andor — amerikai magyar új­ságíró volt 1935-től 1942-ig, amikor kormány szolgálatba ke­rült. Az Office of Censorship­­ben dolgozott, majd bevonult a hadseregbe és Egyiptomban, Észak-Afrikában, Olasz- és Né­metországban szolgált; jelenleg a légierőben tartalékos kapi­tány. Leszerelésekor a washing­toni külügyminisztériumba ne­vezték ki s ott 1951 óta osztály­­vezető. Magyarul és angolul megjelent cikkei, tanulmányai és könyvei ismeretesek az ame­rikai magyarság előtt, köztük a “The Visitor Speaks” (1950), amelyet a hadügyminisztérium terjesztett tengerentúl, benne egy-egy fejezettel Kossuthról és Apponyiról; “Koszta Márton esete” (1953), amelyet az ABC- televiziós hálózaton dramatizál­tak; stb. Cikkírója a diplomá­ciai kar folyóiratának, az “Ame­rican Foreign Service Journal­nak és előadó a Külügyi Intézet­ben. . * * * Sziklay Andor régi kedves kollégánknak igaz szívvel gratu­lálunk magas kinevezéséhez, nagy tudásának és rátermettsé­gének újabb bizonyságához, ami egyszersmint mutatja azt is, hogy Amerika nem tesz kivételt bevándoroltak és ittszületettek között, amikor érdemek elisme­réséről, vagy emberek kvalitá­sáról van szó. Büszke örömmel adjuk hirül Sziklay Andor ma­gyar testvérünk újabb kineve­zését, aki magas kormány-hiva­talában is megmaradt szivbéli magyarnak, fajtánkkal érző, múltúnkat, hagyományainkat megbecsülő és ápoló igaz honfi­társnak. Budapest hó alatt A Magyar Nemzet február 22.-i tudósítása szerint a Nagy- Budapest területére lesett hő­mennyiség súlya kereken 20 millió tonnát tesz ki. Aznap dél­után 5643 rendkívüli hómunkás dolgozott a főváros utcáin és segítséget nyújtott a katona­ság is. Közel 88 évvel ezelőtt, amikor az uj generációk azzal vádolták Kossuth Lajost, hogy az ő ideje már, lejárt, mert ő még mindig csak a soha vissza nem térő múltnak él, Kossuth Lajos töb­bek között ezeket válaszolta: “A rövidlátók azzal vádol­nak, hogy én már csak a múltnak vagyok képviselője és szellemi vezére. Igen, én a múltnak vagyok a megsze­mélyesítője, de az a múlt, me­lyet én képviselek, olyan múlt, mely újra jövendővé lehet.” Idős kezében talán már resz­ketett á toll, ‘amint nagy magá­nyában irta, egyre csak irta kí­sérteties j óslátatit, hátborzon­gató próféciáit, melyekben ak­kor még nem hittek, de amelyek azonban azóta rajtunk is, meg az egész világon is beteljesed­tek. Ugyan ki is értette volna meg a látszólagos nagy nyugalom és békés emésztések korszakában mindazt, amit az orosz veszély nagyságáról, az osztrák-magyar monarkia bukásáról és a világot fojtogató moszkovita “boa con­­strictorról” (óriás kígyóról) prófétáit világgá a turini re­mete. És a MÚLT, melyben Kos­suth Lajos élt és, amelyet min­denki megtagadott: j övendővé változott. De akkor hiába figyel­meztette Kossuth Amerikát, hogy Moszkva Amerikát még jobban gyűlöli mint őt magát, aki fegyverrel harcolt az oro­szok ellen. Hiába jövendölte meg, hogy Oroszország nem nyugszik addig, mig a kozák szotnyák először a Dunán, azu­tán a Rajnán és a La Manche csatornán nem itatják meg lo­vaikat . . . Hiába jövendölte meg, hogy a végveszély órája akkor követke­zik el, ha majd az orosz és a po­rosz egyszer (ha csak átmeneti időre is) összefog Európa és a szabadság letiprására . . . Hiába jajgatta fel a világot, hogy Oroszország karmait addig kell levágni, amig veszélyesek nem lehetnek a mépek szabadságára. A világ azóta borzadva látta a véres küzdelmet, melyekben azóta jóformán mindenki elvér­zett, csak Oroszország nőtt nagyra és hatalmasra, akitől most a szabad világ minden szabadságszerető mépének resz­ketnie kell. A háborút Oroszországgal együtt mi is megnyertük, vagy helyesebben mondva: mi nyer­tük meg Oroszország számára. De fájdalom, mi a megnyert há­ború után elvesztettük a BÉ­KÉT, mig Oroszország ezt is negnyerte. Vagy újra helyeseb­­aen mondva, .ezt is MI nyertük meg Oroszország számára. Mert jött a párisi, a berlini, a ':eheráni, a yaltai és pottsdami kongresszus, amelyeken Ameri­ka majdnem mindent feladott, Oroszország pedig majdnem nindent megkapott. Ma azután az ébredő világ borzongva látja, hogy a nagy magyar prófétának, az orosz probléma egygetlen nagy isme­rőjének: Kossuth Lajosnak kí­sértetiesen igaza volt, amikor azt hirdette, hogy: “Oroszország kényuralommal kormányoztatik, a kényura­lom pedig állandóan terjesz­kedni, vagy bukni kénysze­rül.” » KISZABADUL MINDSZENTY? A Vatikánból érkező híradás szerint Moszkva mai urai állító­lag ráparancsoltak a magyar csatlós-kormányra, hogy enged­je szabadon Mindszenty József bíboros hercegprímást, akit “a sztálini korszak” áldozatának neveznek. Rákosi, állítólag* megpróbált ellenkezni, a Krem­lin azonban határozottan letor­kolta a kis bohóc-államfőt, mert Bulganin és Krustyev londoni at ja előtt igyekeznek jó benyo­­nást kelteni a nyugati népek szemében és erre kitünően alkal­mas a raboskodó egyházfők sza­­badonbocsátása. Ha a hir igaznak bizonyul, Mindszenty hercegprímás Esz­tergomba tér vissza és folytat­ni fogja főpapi tevékenységét, állítólag még ebben a hónapban. Hir jön arról is, hogy Joseph Beran prágai érseket, aki öt éve raboskodik, szintén szabadon engedik. HOVÁ MEGY A MAGYAR NÉP VEREJTÉKÉNEK ÁRA? Az osztrák Gazdaságkutató Intézet közlése szerint a magyar bolsevista kormány az elmúlt tiz év alatt több mint 400,000 köbméter ausztriai fa-anyagot vett át a Szovjetuniótól: mind­ezt illegálisan szállították ki Ausztriából. Az üzletet a bécsi szovjet katonai bank bonyolí­totta le és köbméterenként közel 5 dollárral drágábban számlázta a fát, mint a világpiac iár. A magyar állam a leszállított fa­mennyiségre több mint 2 millió dollárt hivatalos árfolyamon 24 millió forintot, valójában mint­egy 70 millió forintot fizetett rá erre az “üzletre.” Emellett a szállítási költségeket is az oszt­rák határállomásig külön meg­fizettették a magyar kormány­nyal. Ezért további 37 millió fo­rintot fizetett a magyar állam. Ez a 37 millió forint szovjet zsebbe vándorolt teljes egészé­ben, mert az osztrák államvas­utak a magyar határig ingyen szállították a fát, minthogy azt a szovjet hatóság “katonai szál­lítmánynak” minősítette. . . . így folyik a magyar nép vére-verejtéke a “felszabadító” nagy “baráti szomszédállam,” a Szovjet felé . . . __ * + Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian NßWS Amerikai szellemű magyar újság

Next

/
Oldalképek
Tartalom