Függetlenség, 1956 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1956-03-01 / 9. szám

42 Years of Publication, this Weekly Is the Oldest Hunsa rian Newspaper Edited, Printed and Published in Trenton, N. J. American in Spirit — Hungarian in Language Hungarian News Amerikai szellemű magyar újság ________— ...........— ____________..............; -=ggg= =S== , . ,1. ... i...'..............---------------------------------------------------■■■ ------ ----I - ..........L1.’-1-.........-I ■-■.fgg=g.J--il-ll'J-lg-------- ■ YEAR 43. ÉVFOLYAM — NO. 9. SZÁM. ®ii^>20 TRENTON, N. J., 1956. MÁRCIUS 1. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year “A végső fegyver” így hívják a rakétákat, ame­lyeket Hitler tudósai fejlesztet­tek harci fegyverekké. Akkor Európából Londont bombázták a V-l és V-2 elnevezésű rakéta­­lövedékekkel. Ma világrészek, kontinensek közt lehetne alkal­mazni. A mai tudomány tökéle­tesítette őket és még egyre töké­letesítik. Irtózatosak ezek a tökéletesí­tett szörnyetegek. Kormányza­tunk most kísérletezik az “At­las” nevezetű rakétalövedékkel. Ha kész lesz, 30 perc alatt átre­pül az Atlanti Óceán felett. Na­gyobb lesz, mint bármelyik ed­dig ismert repülőgép és nagyobb erejű robbanó töltetet visz magával, mint az amerikai légi­erő által ledobott bombák össz­erój e volt . . . Az “Atlas” mellett, persze, a rakétalövedékek egész sorát ké­szítik, különféle nevek alatt. Ir­tózatos versenyfutás van az Egyesült Államok és a Szovjet közt. Az amerikai kormány sze­rint ezek a rakétafegyverek a békét szolgálják, de csak addig, amig a Szovjet nem kerekedik fölénk. Abban a pillanatban, mihelyt a Szovjet, mondjuk Vladivosztokból, vagy Mur­­manszkból kényelmesen bom­bázhatja Amerika nagyvárosa­it, a vörös politikai és katonai vezetőség elérte végső célját. Most az a nagy kérdés, hogy a Szovjet mennyire van? Egyesek szerint még Amerika vezet a “végső fegyverekben,” mások szerint a Szovjet megelőzött egy lépéssel. A vitába belekapcso­lódnak szenátorok, katonai szakértők, újságírók. A találga­tásnak nincs vége-hossza. Hu nem volna olyan félelmetes az egész probléma, gyermekes­nek kellene neveznünk ezt az egész találgatást, hiszen nincs értelme, a valódi feleletet nem tudja még megadni senki. Az el­múlt évtized alatt a Szovjet so­hasem felejtkezett el végső cél­járól, a világ igába hajtásáról. Akkor is az a cél lebegett Sztá­lin előtt, amikor a nyugati ha­talmak legfőbb vezetőivel joviá­lis beszélgetések közben kapa­rintotta meg magának Európa jelentős részét. Arról az időről beszélünk, amikor még “a derék uncle Joe” volt Sztálin neve Amerikában. Arról az időről, amikor az Egyesült Államok hadserege le­szerelt és a mindenfelé beépült vörös tanácsadók, szakértők duruzsolása folytán Londonban és Washingtonban egyre keve­sebben hittek abban, hogy a Szovjetnek végső célja a világ népeinek igába hajtása volna. Éhben az időben Peenemünde szigetén a Szov­jet megtalálta a V-2 rakétalöve­dékek titkos gyárát és fogságba ejtette a tudósokat, akik vala­mennyien amerikai fogságba szerettek volna kerülni. Az a hir járta, hogy nincs értelme amerikai oldalra menekülni, mert úgy is kiadják őket a Szov­jetnek. így kerültek a német tu­dósok Oroszország belsejébe, a­­hol azt a feladatot kapták, hogy fejlesszék tovább a V-2-őt. És fejlesztették. Azóta több, mint tiz év telt el. Hogy hol járnak most, arra vonatkozólag nyuga­ton senki sem tud feleletet adni. Jó néhány év telt el, amikor Amerika észbekapott és vadászat indult meg a német rakétaszakértőkért. Néhánynak sikerült kibújnia a szovjet mar­kából s ezeket aztán nagy dia­dallal hozták át az óceánon. Már nem számított, hogy nácik vol­tak-e, vagy sem. Csak egy volt a fontos. Minél hamarabb be kell indítani a rakétalövedékek gyártását. Kétségtelenül elkéstünk egy lépéssel, ez az igazság. Ezt a lé­pést talán be lehetett hozni Amerika óriási technikai erejé­vel. De többet aligha. . Mi nem hisszük, hogy a Szov­jet egy pillanatig is habozni fog, ha ütőerejét tökéletesnek hiszi. Ha, például, rakétalövedékkel néhány hidrogén-bombát át tud küldeni az. amerikai kontinens­re. Ha ezzel az első ütéssel az Egyesült Államok megbénul, noshát akkor nincs menekülés a szabad világ számára. Az embe­riség szabad részének egyetlen bástyája az Egyesült Államok, s ha ez csak részben is leomlik, a katasztrófa elkerülhetetlen. Minden amerikai kormány újra és újra kihirdeti azt a té­telt, hogy az Egyesült Államok sohasem lép fel támadólag. Tisz­teletreméltó tétel. Bárcsak elég bölcsek lennének vezetőink an­nak megítélésében, hogy nincs tétel, mely előbbre való volna, mint szabadságunk. Pályázik-e második terminusra az elnök? Nemcsak Amerika népét, de úgyszólván az egész világot é­­érdekli a kérdés: vájjon Eisen­hower elnök hajlandó lesz-e el­fogadni a jelölést második ter­minusára, vagy nem? A felele­tet erre a kérdésre maga az el­nök fogja megadni és talán már a jövő héten tudni fogjuk. Sok minden függ ettől. Ha az elnök bejelentése “igen” lesz, a repub­likánusok, természetesen, egy­hangúlag őt fogják jelölni a nyáron a nagy konvención s eb­ben az esetben a demokrata je­lölt eseélyei, — akárki lesz is az — mások lesznek, mint hogy ha nem Eisenhower lesz az ellen­jelölt . . . Eisenhower elnök múlt őszi sziv-attackja óta sokféle talál­gatás volt már; a legutóbbi or­vosi vizsgálatok azonban az el­nök állapotát annyira kielégítő­nek találták, hogy még akár tiz évig is képes lehet teljes munka­kört végezni — mondották az orvos-szakértők. Ez a bejelentés a találgatások “irányát” hirte­len mgeváltoztatta s ma már a Fehér Házhoz közel állók is úgy vélik, hogy Eisenhower elfogad­ja a jelölést . . . Néhány napon belől most már eldől, hogy fog-e pályázni az el­nök második terminusra, vagy nem. S a tőzsde, mint amolyan szeizmográf, jelezni fogja nyomban hatást, amit ebben az elnökválasztási évben Amerika üzleti életére a bejelentés tenni fog. A budapesti “IKKA” leszállította a cipők és vászonnemüek árát Uj, folytatásos regényünk címe: A TITOKZATOS VASKOOSI Érdekfeszitő detektiv-regény, amelyben minden sor­nak, minden szónak meg van az értelme. Mint minden detektivregénynél, ennél is nagyon fontos az, hogy az, hogy az olvasó jól jegyezze meg magának azt, amit egyszer elolvasott, mert később szüksége lesz, az események és izgalmas fordulatok megértéséhez arra, amit az előbbi fejezetekben olvasott. . . Kérjük olvasóinkat, hivják fel figyelmüket mások­nak is erre az érdekes regényre, amelyet lapunk mai szá­mában kezdünk el folytatásokban közölni. Mi újság Trentonban? A new yorki U. S. Relief Par­cel Service cégtől nyert értesü­lés alapján közöljük, hogy a bu­dapesti IKKA vállalat újabb ár­leszállításokat eszközölt. Mióta Brack Miklós a múlt év január havában Zürichben az IKKA vállalat két igazgatójával tár­gyalt, azóta ez a harmadik árle­szállítás. Most az összes női és férfi cipők és minden fajta vá­szonnemüek 10-15'yí-os árleszál­lítására került a sor. Ezenkívül néhány uj ipari cikket vezettek be és megszüntették a kevésbbé kedvelt “Spring” elnevezésű csomagot. . A többszörös árleszállítás kö­vetkeztében az amerikai magya­rok az eddiginél nagyobb szám­ban rendelnek IKKA csomagot, óhazai hozzátartozóik támoga­tására. Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon a kávé, kakaó, tea, méteráru és egyéb cikkek után magas forintvámo­kat kell fizetni, valamint szem előtt tartjuk azt, hogy mostaná­ban a nem hivatalos árfolyamon A PÁRTTITKÁR “FŐBEN­JÁRÓ BŰNE” A Délmagyarország szegedi napilap január 15-i száma közli, hogy a “Villamosvasúti Párt­­szervezet taggyűlése helyesen tette, hogy Váradi elvtársat, a párttitkárt, aki templomban es­küdött, nem választotta be a ve­zetésbe. Váradi elvtárs arra hi­vatkozott, hogy nem ő, hanem a menyasszonya akarta igy. De nem helyes az, hogy vita nélkül napirendre «tértek á kérdés fe­lett és nem vitatták meg ezzel összefüggően a pártszervezet feladatát a vallásos világnézet elleni harcban. Szegeden erre annál is inkább kellene figyelni, mert itt, ahol klérusnak hagyo­mányai vannak, a valláso világ­nézetnek még mélyek a gyöke­rei.” Ezek a “vallásos gyöke­rek” ezek szerint Szegeden még a pártot is fenyegetik. VÉLEMÉNY A HAZAI HELYZETRŐL Nemrégiben ért Magyaror­szágról a szabadföldre egy 19 éves tanuló, aki aktív sportoló is volt tanulása mellett. Többek között az alábbiakat mondotta a hazai helyzettel kapcsolatban: “Odahaza ma már a rendszer semmiféle érvét vagy propa­gandáját nem hiszik el az embe­rek ... A kommunistaellenes hangulatot Nyugatról szítani árusított forintnak itt Ameriká­ban kedvezőtlen árfolyama van, akkor nem kétséges, hogy ezidő­­szerint óhazai szeretteinket a legelőnyösebben IKKA csoma­gok megrendelésével támogat­hatjuk. Az IKKA csomagok vámmen­tesek, 12 héten belül címzettek kezeihfez jutnak és megrendelők megkapják a csomag kikézbesí­tését igazoló átvételi elismer­vényt. Csomagok megrendelhetők a U. S. Relief Parcel Service fő­irodájában, amelynek cime: 315 East 79 St. New York 21, N. Y. Kívánatra a cég bárkinek díj­mentesen megküldi a legújabb árjegyzéket. IKKA csomagok megrendelhetők New Bruns­­wickon is Biró Péter irodájá­ban, 98 French St. alatt, vagy Perth Amboyban Csípő Lajos irodájában, 303'Maple St. alatt, Passaicon pedig Blazßek József Joe’s Import Store-jában, 148 Market St., Passaic, N. J. igazán nem kell, ezt a munkát elvégezték az oroszok . . . Poli­tikai tekintetben Magyarorszá­gon ma a lakosságnak 90 vagy még több százaléka olyan demo­kratikus köztársaságot kivánna államformának, mint az USA- ban van ... A királyság az if­jabb generáció körében nem ta­lálna hívekre. Túlhaladott ál­lamformának tartják. Köröskö­rül Európában mindenütt köz­társaságok vannak, miért csi­náljuk mi azt vissza, ami el­múlt . . . Bár az elégedetlenség óriási, a kormány hatalma mé­gis inkább erősödik az idők fo­lyamán. Minél tovább tart a kommunista uralom, annál job­ban befészkelődik a párt min­denütt, annál jobban építik a spiclirendszert, annál több ideje van kiszórni mindenkit, aki ne­kik megbízhatatlan.” AZ IZRAELITA HITKÖZ­SÉG ELNÖKÉNEK NYILATKOZATA Dr. Heves Lajos, a budapesti izraelita hitközség legutóbbi vá­lasztmányi ülésén, többek kö­zött — a következőket mondot­ta : “A távoli esztendőkre is kell, hogy dogozzunk! Nem egy esz­tendővel, de tiz-tizenöt eszten­dővel kell előre néznünk, hogy történelmi hivatásunknak ele­get tudjunk tenni. Ha nem tud­juk átadni zsidóságunkat az if­júságunknak, az a magyar zsi­dóság pusztulását jelenti.” Melyik a tizenöt leg­­job magyar regény? A Rutgers University, New Jersey állami egyeteme nevében William H. F. Lament, a követ­kező levelet intézte szerkesztő­ségünkhöz : New Brunswick, N. J. 1956. jan. 1. “Az európai regényirodalmak közül, talán éppen a magyar iro­dalom a legelhanyagoltabb or­szágunkban, ezért őszintén sze­retném az amerikai olvasókö­zönség figyelmét felhívni reá. A gazdag magyar irodalmi könyvek között tizenhárom olyat találtam, amelyeknek' van jó angol fordítása, s talán még Önöket is meglepi, amikor meg­írom utánuk való kutatásom eredményét, azaz, hogy ezek kö­zül a könyvek közül jelenleg már egy sincs könyvárusitási forgalomban, nem kaphatók or­szágunkban. Reménykedéssel nézek elébe, hogy Önök megérzik a magyar szépirodalom pártolásának és segítségének s z ü kségességét, próbálják megtalálni a módot és lehetőséget arra, hogy felhív­ják lapuk olvasótáborának fi­gyelmét erre az ügyre. Kívánatos volna, hogy lapja­ikban közétegyék a mellékelt könyv jegyzéket, felhívva az ol­vasók érdeklődését és segítségü­ket kérni oly módon, hogy a jegyzék végén található három kérdésre m e g k ü 1 önböztetett gondossággal választ adjanak.” A levélhez mellékelt könyv­­jegyzék a következő: Babits Mihály: Halálfiai Eötvös József: A falu jegyzője Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: Egri csillagok Gárdonyi Géza: Isten rabjai Gulácsy Irén: Fekete vőlegé­nyed Herczeg Ferenc: Az élet kapuja Herczeg Ferenc: Pogányok Illyés Gyula: Puszták népe Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Jókai Mór: Az uj földesur Jókai Mór: Az aranyember Jókai Mór: A jövő század regé­nye Kaffka Margit: Színek és évek Karinthy Frigyes: Utazás a ko­ponyám körül Kassák Lajos: Egy ember élete Kemény Zsigmond: A rajongók Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya Kemény Zsigmond: Zord idő Kodolányi János: Boldog Mar­git Kodolányi János: A vas fiai VARGA JÓZSEF óhazai hen­tesmesterünk és fia üzletében, a 426 Beatty Street-en már meg­kezdődött a “husvételőtti vá­sár” . . . Nem holmi amerikai “sale”-ről van szó, mert jó por-Félnek a felszabadí­tástól a magyar­­országi vörösek... A magyarországi kommunis­ták reszketnek még a gondola­tától is annak, hogy egy napon eljöhet (amint hogy el is fog jönni) az igazi felszabadítás . . . a magyar népnek a felszabadí­tása az elnyomó, az uralmat bi­torló moszkvai ügynökök zsar­noksága alól . . . Hol itt, hol ott tűnik fel a jele annak, hogy az óhazai kommu­nistákat fokozódó mértékben diegesiti, például, azoknak a ma­gyar emigráns politikusoknak a tevékenysége, akik már odaha­za is szemben álltak velük és akiknek saját tapasztalataik alapján van módjukban állandó­an figyelmezetni a szabad világ illetékes tényezőit a kommunis­ta rezsim gazságaira, a magyar nép rabságban tartására. Jel­lemző adalék errenézve Horváth Márton kommunista képviselő­nek, a Szabad Nép c. vörös új­ság szerkesztő-bizottsági vezető­jének február 8-iki parlamenti beszéde, aki az Egyesült Álla­mok által hirdetett “felszabadí­tást” gúnyolta, majd igy aposzt­rofálta az emigrációs vezető po­litikusokat : “Ismerjük Nagy Ferencet, Pfeiffert, Payert és a többieket, akik 1945 után mindent elkövet­tek, hogy megakadályozzák a földreformot, a bankok és az piarvállalatok államosítását, né­pünk igazi nagy honfoglalását. Azt üzenjük amerikai gazdáik­nak: ha szeretik őket — tart­­ság meg maguknak!” ... És igy tovább, ebben a hangnemben folytatta harcias beszédét Hor­váth elvtárs ur, aki már — úgy látszik — érzi a nyaka körül a kötelet . . . tékát és finom magyaros készít­ményeket áruló mészárszékben és hentesüzletben nincs fennma­radt holmi, amit levágott áron dobnak oda a vevőknek ... a husvételőtti vásár alatt mi azt értjük, hogy a gondos háziasz­­szonyok már most intézkednek és megrendelik a húsvéti son­kát, finom pácolt és füstölt húso­kat, szalonnát, miegymást ... A Varga Meat Market áruit és ké­szítményeit dicsérnünk sem kell, mert azok önmagukat dicsérik: ízben, kitűnő minőségben utá­nozhatatlanok ! Aki egyszer megkóstolta a Varga-féle jó ma­gyar kolbászt, finom füstölt, vagy paprikás disznósajtot, csá­­szárhust, füstölt oldalast, abált paprikás szalonnát, a Varga­féle hurkát és mindazokat a ma­gyaros készítményeket, amelyek a trentoni Varga nevet messze vidékeken is híressé tették, az tudja, miről beszélünk . . . Aki pedig még nem kóstolta, az fel­tétlenül tegyen egy próbasásár­­lást minél előbb, lehetőleg még a húsvéti ünnepek előtt, mert saj­nálni fogja, hogy ezideig késle­kedett vele! Mindent egybevet­ve : akár mint hirt, akár mint ^mondanivalót ezen a helyen el­mondhatjuk, hogy Vargáék az uj helyen, ahová karácsony előtt költöztették üzletüket, a Beatty Street 426 szám alatt is éppoly népszerűek húsáruikkal és ké­szítményeikkel, valamint szívé­lyes jó magyar kiszolgálásuk­kal, mint voltak a Broad Street­­en .. . illetve még népszerűbbek, mert az uj üzletben még na­gyobb rend és tisztaság van, mint a régi helyen volt! Hiába van a közelben akármilyen “su­permarket,” a magyarok mégis Vargához mennek vásárolni, mert itt megtalálják a hamisí­tatlan, igazi jó hazait! KOVÁCS M. BALÁZS ked­ves barátunk, a trentoni vasár­napi Magyar Rádió-óra igazga­tója Long Islándon, a Roslyn Hospitalban feküdt néhány hé­tig. Úgy értesültünk, hogy a hé­ten hazakerül, bár állapota még most sem teljesen kielégítő s o­­perált veséjével (illetve veséje nélkül) sokat szenved. Kívánjuk mielőbbi teljes felépülését! (Be­tegsége ideje alatt a rádión a bé­csi születésű és magyarul ön­­szorgalmoból megtanult felesé­ge “helyettesíti” Kovács Ba­lázst, nagy igyekezettel olvasva be a hirdetés-szövegeket, beje­lentéseket s az egyes zeneszá­mok közötti mondanivalókat . . . Az esetleges hibákért megértő elnézést kérnek.) JANOVSKY LAJOS nehéz operáció után jólmegérdemelt pihenőjét feleségével együtt Miami, Floridában tölti, Mrs. Jacobusz vendégszerető, virágos otthonában. Mrs. Terus Jaco­busz lapunk utján is üdvözletét küldi itteni jóbarátainak és is- I merőseinek. (Folyt, a 4-ik oldalon) A __ A Hungarian Hours — RADIO — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL #

Next

/
Oldalképek
Tartalom